Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-06 / 263. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. november 6., hétfő POSTAFIÓK 23. _ D. Többeknek: A „Gorbi-korszakban” mindenki, vagy legalábbis igen sokan olvasóink közül úgy érzik, hogy most kell elmondaniuk mindent. Indokolva, hosszan, igényes és hatásos szószedetben. Ezért nem ritka a hat-hét oldalas levél sem, de... A lap tetjedelme, a szerkesztési gondok az anyaok kezelésében nem teszik le- etővé minden írás „lehozását”. Tudjuk, hogy így nem egy értékes anyag bennreked a folyosón, amely az olvasót a lappal összeköti. Az a kérésünk: írjanak röviden közérdekű panaszokat, akár elvi észrevételeket is, vessenek fel kérdéseket, amelyekkel érdemes foglalkozni. Históriai tény: olvasói levél kapcsán indítottuk el az egri tanárképző főiskola nevének a megváltoztatását, mert közöltük egy távoli megyéből levelező olvasónk megjegyzését. Akkor — és csakis akkor ébredt fel a tanárképző vezetősége, hogy itt bizony, valamit tenni kellene. És ha már ezt a példát hoztuk: az egri felsőfokú oktatási intézmény hallgatóságának elevenebb, tiszteletre méltóbb az álláspontja, döntése és szelleme, mint a közelmúlt negyven évének ideológiai terhét viselő oktatói karé. Akik közül sokan egyáltalán Esterházy elé sorolhattak bárkit ebben a kérdésben, tévedtek. Politikai óvatosság, egyoldalú szemlélet és sok minden mentheti az oktatói gárda állásfoglalását, nem fér össze egy ilyen „püspöki név” az általuk elhitt és gyakorolt ideológiával. De ha utánanéznek a lexikonokban, az adatok meggyőzően bizonyítják, hogy ha valaki itt, Egerben tett valamit az oktatás ügyéért négy évszázadra visszamenően, akkor Esterházy jelesen az elsők között is az első! Ő nemcsak épületet emelt saját vagyonából, de tartást, szellemet is teremtett ebben a városban. És a megyében! Sz. I.: Sokrétű írását, amelyben több összefüggésből keletkeznek csomópontok, teijedelmi okokból nem tudjuk használni. Néhány mondatát idézzük: „Európaiságunk a nyelvi kérdésben nem elsősorban a nyelvválasztáson múlik, hanem a nyelvi nevelés színvonalán, azon, hogy képesek leszünk-e — az anyanyelvi kultúrától nem elválaszthatóan — általában a nyelvi műveltség presztízsét, s benne az idegennyelv-tu- dás becsületét valódi rangjára emelni. Ez ma megfontoltságra, toleranciára int oktatáspolitikust, pedagógiai vezetőt és nyelvtanulót egyaránt. A patthelyzetek korabem „kitömi” is csak körültekintően lehet, hogy a nyelvek versenyében jöjjön el „az egyenlő esélyek korszaka”. Annak örülünk elsősorban, hogy a napi égető kérdések mögött felfedezi es kutatja azokat az igényeket, amik a világnézet, az erkölcsi értékrend kibillenése miatt keletkeznek az emberekben. Ma még „akadémikus vitát” sem merünk kezdeményezni az általános erkölcsi válságról, a folyamatról, amely kezdi levinni a társadalmat a kezelhetőség alsó határára, mert — és ezt nem látni nemcsak egyszerűen szellemi vakság — a jog- és esélyegyenlőség négy évtizedes kiiktatása ebből a társadalomból megnyomorított egzisztenciákat hozott létre, miközben a karrierizmus, a sunyiság, a lapulás magasba dobhatott szellemileg és erkölcsileg alultáplált figurákat. Akik még mérce gyanánt is szolgálhattak. És nem is elvétve! Nem beszélve arról az egyre szélesebb méretekben és büntetlenül kibontakozó harácsolásról, amely még napjainkban sem akar szűnni. Mert sokaknak volt és maradt még mindig mindenkit megelőző „érvényesülési jogosítványuk”, amely telefonon innen és túl kereste, keresi a maga sötét, rejtett útját. Köszönjük írását. Ha rövi- debb, glosszaszerű tömörséggel jelentkezik, közöljük naprakész gondolatait. « Mindenki maradjon a „fészkében” Az Egri Finomszerelvénygyár dolgozol, közte számos éraekeit szülő, meglepetten értesültek arról, hogy a megyei tanács változtatást tervez a Hámán Kató Megyei Úttörőház eddigi rendeltetését illetően. Ellentmondásosnak ítéljük a művelődési osztály vezetőjének érvelését, mert amíg korábban az intézmény gazdálkodásának anyagi nehézségeit hozta fel a tervek igazolásara, legutóbb már egyértelműen csak a gyermekek érdekeire hivatkozott. Indokai már ezért sem meggyőzőek. Egyben érthetetlen, hogy áldozatokkal létrehoztunk egy gyermekintézményt, aztán egyszer csak elkezdjük bizonygatni, hogy mi lenne attól meg jobb. Túlságosan is kicseng a hátsó szándék, miszerint a stúdiószínháznak keresnek helyet. Más a hivatása a Megyei Művelődési Háznak, más az Ifjúsági Háznak és más az úttörőhaznalc, bár tevékenységük nem idegen egymástól. Úgy is mondhatnánk, hogy egymásra épül, de nem mesterkélten egymásba fonódik. Kitűnik a tanács szándéka, amit utólag próbál megidealizálni, esetleg hatalmi szóval intézkedni. Ez a gyakorlat számos kudarchoz vezetett a közelmúlt történelmében. Ne legyen tehát közösködés, melynek veszélyei közismertek, maradjon mindenki a saját „fészkében ”. A Gárdonyi Géza Színház vezetése dicséretes igyekezete mellett étje be a meglevő feltételekkel, vagy keressen más megoldást szándékához. Vegyük figyelembe a gyermeki sajátosságokat, családon belül is az a helyes, ha külön szobája van a gyermeknek. Saját szándéka szerint, szakszerű (szülői) felügyelet mellett alakíthatja környezetét, egyéniségét, de még gyermeki módon. Tudja elhatárolni sajátját, amit bizonyára jobban megbecsül, mint azt, ami közös. Előbbiek alapján helyesnek tartjuk a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MI- SZOT) kezdeményezését, amelyet eljuttatott az Országgyűléshez és a kormányhoz. Vagyis: a gyermek- és ifjúsági célokat szolgáló infrastruktúra a jövőben is maradjon meg rendeltetésének. Szolgálja a jövő nemzedékének érdekeit csakúgy, mint korábban. Maradjon meg a megyei úttörőház is annak a feladatnak, amelynek építették. a Finomszerelvénygyár dolgozói nevében 895 aláírás í ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! A Kiskunhalasi Faipari Vállalat az egyik LEGKEDVEZŐBB ÁRON kínálja ABLAKAIT! Külön megrendelhetők: a szép kivitelűfix és mozgathatólevelű ZSALUGÁTEREK valamint a két üveg közé utólag is elhelyezhető KAZETTÁK. A megvásárolt termékeket — kívánságra — alacsony fuvardíjért házhozszállítjuk. 6401 Kiskunhalas . Ff : 37 Telefon: 77/21-244 Telex: 26-343. A Magyar Orvosi Kamara felhívása dr. Béres Józsefhez A Magyar Orvosi Kamara tagjait mélységes aggodalom tölti el annak a tömegpszichózisnak láttán, amit a szeptember 8-án és 9-én vetített „Az utolsó szó jogán” című film és az azt követő, Napzárta-beli tévébeszélgetés váltott ki. Az aggodalom alapja az, hogy a film és a beszélgetés azt sugallta, hogy a rák az orvostudomány számára gyógyíthatatlan betegség; a Bé- res-csepptől a rákos betegek meggyógyulnak. A rák gyógyíthatóságára vonatkozó első kérdéskörről kijelentjük, hogy bár az orvostudomány többféle rákokozó tényezőről tud, annak keletkezési mechanizmusát nem ismeri, és nem rendelkezik olyan gyógyszerrel sem, ami mindenféle rosszindulatú daganatot bármely stádiumban meg tud gyógyítani. A már kifejlesztett gyógymódok azonban egy bizonyos stádiumig a rák teljes gyógyítására alkalmasak. Korai stádiumban a rák biztosan gyógyítható! Erről hivatalos nemzetközi és hazai tudományos statisztikákból bárki meggyőződhet, és levonhatja azt a következtetést is, hogy nem állja meg a helyét a film alaphangjából kicsengő tézis, miszerint a rák az orvostudomány számára gyógyíthatatlan kór. A második kérdéskörrel, a Béres-csepp rákgyógyító hatásával kapcsolatban állítjuk, hogy a filmben látott esetek egy részében szövettani vizsgálatot nem végeztek, vagy arról a filmben nem esett szó, más esetekben hatásos orvosi kezelés történt, míg volt olyan beteg, aki néhány héttel az operálhatatlan daganat megállapítása után, a filmfelvétel idején a Béres-csepp nélkül is élhetett, sőt átmenetileg javulhatott. Az orvostudományban egy gyógyeljárás hatékonysága bizonyításának megvannak az egzakt szabályai, amiktől a tudományosság igénye mellett nem lehetett eltérni. Ezek hiányában a Béres-csepp rákot gyógyító hatását bizonyíthatatlannak látjuk. Kétségtelen, hogy a film rendkívül nagy hatású volt, és a laikus közvélemény egy részével elhitette azt, hogy a Béres-csepp a rákot meggyógyítja. A film bemutatása óta eltelt idő alatt erre konkrét klinikai tapasztalataink vannak. Kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy a Béres- csepp roboráló, erősítő szer, és mint ilyen kerül gyógyszertári forgalomba gyógyhatású készítményként, de nem gyógyszer! Ezért, ha valóban daganatos betegek orvosi kezelés helyett szedik, úgy a daganat kezelésében a legértékesebbet, az időt veszítik el! Nincs kifogásunk az ellen, hogy miután a cseppek ártalmatlansága bizonyított, azt bárki az orvosi kezelés mellett, vagy után szedje, de helyette semmi esetre sem! Egyetértünk a közvéleménynek, a film készítőinek és dr. Béresnek azzal az óhajával, hogy mielőbb tisztázzuk, hatásos-e a szer a rákra, mint ahogy azt dr. Béres és a film állítja, vagy nem. Ez a feltétele annak, hogy gyógyhatású szerből gyógyszer legyen. Minél hamarább a közvélemény elé kell tárni az igazságot, mert ha nem hatásos a csepp, félő, hogy sokan téves kezelésben részesülnek, aminek súlyosan megadják az árát, ha pedig hatásos, úgy gyógyszerré nyilvánítása jogos és szükséges. A kérdés eldöntése nem hosz- szadalmas, nem pénzigényes, és dr. Béresnek sem kell féltve őrzött titkát idő előtt kiadni. Tekintettel arra, hogy dr. Béres filmbéli állítása szerint 19 éve adja a betegeknek a cseppet, s hogy Kosa Ferenc több ezer betegről beszélt, így azt mondhatjuk, hogy kellő számban, megfelelő időtávlatban lezajlott kísérletről van szó. Az orvostudomány egy-egy gyógymód hatékonyságát úgy állapítja meg, hogy utánvizsgálja a kezelésben részesített beteget. Mivel a filmben az is elhangzott, hogy eddig egyetlen orvoscsoport sem vállalta a cseppel kapcsolatos vizsgálatokat, a Magyar Orvosi Kamara felajánlja, hogy megfelelő szakemberekből orvoscsoportot állít fel azzal a céllal, hogy vizsgálja felül azt a több ezer beteget, akikről a tv-interjú- ban Kosa Ferenc beszélt, és vonja le a tudományos következtetést. E bizottságba meghívjuk azokat az orvosokat is, akik a filmben a Béres-csepp hatékonyságáról nyilatkoztak. A rák gyógyításával azonos súlyú felfedezés lenne a rák korai diagnózisára szolgáló vizeletvizsgálat, amiről a filmben szintén szó volt. Lehetővé tudjuk tenni, hogy dr. Béres József egyetlen nap alatt bizonyítsa vizeletvizsgálatának hatékonyságát, ha egy laboratóriumban hajlandó megvizsgálni kódszámokkal jelzett, bizonyítottan rákos és nem rákos vizeletmintákat. Ezúton felhívjuk dr. Béres Józsefet, hogy a szer és a diagnosztikus vizeletteszt közvélemény előtti tisztázása érdekében bocsássa a létrehozandó orvosbizottság rendelkezésére azok névsorát, akik Béres-csepp kezelésben részesültek, és vállalja a rákdiagnosztikus laboratóriumi vizsgálatokat. Kérjük, hogy e felhívásunkra a nyilvánosság előtt válaszoljon! Szárítják a fűszerpaprikát Boldogon Boldogon régi hagyományai vannak a piros fűszerpaprika termesztésének. A településen több száz család főleg a „kalocsai” fajtát neveli, és dolgozza fel fűszerré. így, ősz táján száradó füzérek díszítik a házak tornácait. Magozott, csumázoti, száraz formában, házi készítésű őrlőkben nyeri el végleges formáját a közelgő disznótorok elmaradhatatlan kelléke. Horváth Mi- hályné Béke utcai portáján Erzsébet lányával évről évre több ezer piros „csemegét” termeszt. Paprikaszezon idején... (Szabó Sándor felvétele - M TI) A gyermekeket hátrány, megkülönböztetés nem érheti Népújság október 28-i számában jelent meg egy cikk Cserkészek — szégyenpadon? rímmel. Az Egri Városi Tanács művelődési osztálya részéről a vizsgálatot lezártam, s eredményéről ezúton tájékoztatom az olvasókat. A közleményt (és a MDF telefoninformációját) követően utasítottam a konkrétan megjelölt 3. számú általános iskola megbízott igazgatóját mint munkáltatót, hogy vizsgálja ki a jelzett eseményt. (Megjegyzem, hogy a 2. számú gyakorló általános iskola nem tartozik a városi tanács vb művelődési osztályának hatáskörébe.) A vizsgálat befejezése után Majoros Gá- borné megbízott igazgató arról számolt be, hogy az intézményben atrocitás, szellemi inzultus történt. A teljes körű tájékozódás érdekében találkoztam Felföldi László káplán úrral, az egri cserkészek vezetőjével, és kértem, hogy írásban jelezze az atrocitás leírását, valamint ezzel összefüggésben a pedagógus (pedagógusok) megnevezését. Felföldi László ezt nem kívánta megtenni, de segítséget kért tőlem a későbbi esetleges problémák megelőzése végett. A kérést — mivel magam is mélységesen egyetértek a tanulók szabad választásával — haladéktalanul eljuttattam egy körlevélben Eger város és vonzáskörzetének iskolaigazgatóihoz. Ebben a következőket közöltem: a nevelési-oktatási intézmény minden tanulója szabadon megválaszthatja, hogy melyik legálisan működő szervezetben kíván tevékenykedni. Mozgalmi, szervezeti tagsága és vallási elkötelezettsége miatt az oktatás-nevelés során a gyermekeket értékelési, osztályozási, valamint személyi jogaikat sértő hátrány és megkülönböztetés nem érheti. Határozott álláspontom az, hogy ezek után tájékozatlanságból vagy helytelen értelmezésből fakadóan sem következhet be olyan esemény, amelyre az írás is utal, bár megtörténte nem bizonyított. A téma részletes megvitatására a legközelebbi igazgatói értekezleten Czakó István kanonok úr közreműködésével kerül sor. Társy József a városi tanács művelődési osztályának vezetője Eger Füzesabonyi „Petőfi” Tsz. bérbeadja vagy értékesíti Füzesabony belterületén lévő telepét az alábbi épületekkel: 47.5 m x 8,7 m-es épület padlástérrel, 80.0 m x 14,8 m-es épület padlástérrel, 70.0 m x 12,5 m-es épület, 44.5 m x 9,0 m-es épület. A padlástér 300 t-val terhelhető. Érdeklődi lehet: a tsz. elnökénél Telefon: 39/41-533. Cím: Füzesabony, Zrínyi út 32. üveggyapot termékek (csőhéj, üveggyapot filc, lemez, kasírozott lemezek) már kaphatók az ALUKER budapesti Könnyűfém Áruházában és a GYŐNGYSZÖV ÁFÉSZ-nál (Régi Téglagyár) Kiváló hő- és hangszigetelő képesség! d-B | Alii humcíolu Hungalu Trading Co.
