Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-29 / 283. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. november 29., szerda A Szolidaritás véleménye Elbukhat a szovjet peresztrojka A Kelet-Európán végigsöprő reformfolyamatok korántsem olyan visszafordíthatatlanok, ahogyan azt Nyugaton gondolják — jelentette ki hétfőn tartott amerikai sajtóértekezletén Adam Michnik, a lengyel Szolidaritás egyik vezetője. Michnik, Lech Walesa egyik tanácsadója a michigani egyetemen elmondta, hogy a térség reformországainak óvatosan kell cselekedniük, mert a gorbacsovi reformerőfeszítések kimenetele még nem egyértelmű. A lengyel politikus szerint továbbra is fennáll egy esetleges szovjet beavatkozás lehetősége, különösen akkor, ha a szovjetunióbeli peresztrojka elbukik. A közeljövő esélyeit latolgatva úgy vélekedett: vagy Mihail Gorbacsov tesz ma még elképzelhetetlennek tűnő lépéseket a demokrácia megvalósítása felé, vagy — elsősorban a nemzetiségi problémák miatt — elkerülhetetlenül bizonyos katonai megoldásokhoz fog folyamodni. Michnik egyidejűleg kétségének adott hangot Gorbacsovnak a Pravdában minap vázolt „emberi” szocializmusával kapcsolatban. Lengyelország helyzetéről nyilatkozva Michnik úgy vélekedett, hogy az ország súlyos gazdasági gondjai a Mazowieckikormány bukásához vezethetnek. Ugyanakkor rámutatott: az elmúlt ötven évben még nem volt olyan lengyel kormány, amely ilyen széles támogatást tudhatott volna maga mögött. Lengyelország jövője volt a témája annak a terjedelmes interjúnak is, amelyet Adam Michnik a Novoje Vremja című szovjet hetilap legutóbbi számának adott. Mint mondta, a teljes körű demokrácia csak úgy valósítható meg, ha a Szolidaritás, a LEMP reformszárnya, valamint minden reformerő — beleértve az egyház vezetését is — kompromisszumot köt. Leszállt a Discovery Az eredetileg tervezett időpontnál egy nappal később, kedden a kora hajnali órákban sikeresen visszatért a Földre a Discovery nevű amerikai űrrepülőgép. A hétfői visszatérést a Moja- ve-sivatagban kiépített leszálló- pálya környékén uralkodó erős, óránként mintegy hatvan kilométer erősségű szél akadályozta meg. A földi irányító központ előbb egy újabb Föld körüli fordulat megtételére adott parancsot, majd egy egész nappal elhalasztották az űrrepülőgép visszatérését. Az űrrepülőgép leszállási körzetében óránként legfeljebb 30 kilométeres erősségű légmozgást tartanak megengedhetőnek a szakemberek. Hazaérkezett Mazowiecki Szovjetunióbeli hivatalos látogatását befejezve, hétfőn a késő esti órákban visszaérkezett Varsóba Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő. A repülőtéren újságíróknak adott nyilatkozatában megelégedéssel szólt a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. Látogatása legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy sikerült kölcsönös megértést kialakítania szovjet partnereivel. — A Szovjetunióban kedvező vélemény alakult ki a lengyelországi változásokról, és mi is pozi-" tívan viszonyulunk a Szovjetunióban végbemenő átalakításhoz — mondotta Mazowiecki, aki egy kérdésre válaszolva nem cáfolta azt a feltételezést, hogy a közeli jövőben ismét a Szovjetunióba utazik. Csúcsforgalom Prága belvárosának utcáin november 27-én, mivel az emberek az ellenzék által meghirdetett kétórás általános sztrájkon vesznek részt, szabadságot és demokráciát követelve (Népújság-telefotó — MTI) Bush és az afgán ellenzék George Bush amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban fogadta az afgán ellenzék ideiglenes kormányának vezetőjét. A találkozón Bush azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az afgán kérdés politikai rendezésében érdekelt. Szebgatullah Modzsaddedi, az ideiglenes kormány elnöke köszönetét mondott George Bush- nak azért, hogy Washington 11 éve támogatja a kabuli kormány ellen harcoló fegyvereseket. A találkozó után az afgán ellenzéki vezető újságírókkal közölte, hogy újabb légvédelmi rakétafegyvereket kér az Egyesült Államoktól, mert — mint mondta — a Szovjetunió légiereje folytatja a támadásokat az ellenzéki fegyveresek állásai ellen. A Fehér Házban nem esett szó a közelgő amerikai — szovjet csúcstalálkozóról. Modzsaddedi ugyanakkor kifejtette: biztos abban, hogy tíz afgán kérdés — jelentősége miatt — szerepelni fog a máltai tárgyalások napirendjén. Az Egyesült Államok évi 500 millió dollárral támogatja az afgán ellenzéket, de az ideiglenes kormányt nem ismerte el. Mihály, román exkirály kérése Ne feledkezzenek meg hazájáról Mihály román exkirály hétfőn felhívta Mihail Gorbacsovot és George Busht, hogy a csúcstalálkozón. „ne feledkezzenek meg a szerencsétlen román népről.” Az olyan fontos országoknak, mint az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Franciaország, sürgősen „nyomást kell gyakorolniuk” a helyzet megváltoztatása érdekében — jelentette ki újságíróknak a svájci emigrációban élő volt uralkodó. Kijelentette, hogy Románia rendszere „ az állami terrorizmus eszközével tartja féken a népet”. „A diktátor makacsul törekszik a románok erkölcsi és fizikai elpusztítására” — mondotta a most 68 éves I. Mihály. „A Román Kommunista Párt kongresszusának komédiája” és Ceausescu újraválasztása annál is „botrányosabb, mert a Románia körül élő népek egymás után szerzik vissza az önkifejezés szabadságát” — mondotta az egykori uralkodó. — „Ideje, hogy Romániában is változások történjenek”, de kétséges, hogy az események a közeljövőben a többi kelet-európai országhoz hasonlóan alakulnak. „Tizenkét lakosra jut egy-egy besúgó, s bár mindig van esély robbanásra, ez aligha következik be rövid időn belül” — vélekedett az exkirály. A volt uralkodó különben elmondta, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a neki és családtagjainak címzett életveszélyes fenyegetések, amelyek állítása szerint „minden kétséget kizáróan a román titkosszolgálattól származnak. ” Olasz javaslat Nobel-békedij Gorbacsovnak Az olasz közélet számos neves képviselője azt javasolja, hogy a jövő évi Nobel-békedíjat Mihail Gorbacsov kapja meg. Az erről szóló, kedden kiadott közlemény szerint Gorbacsov mélyreható változásokat hajtott végre hazájának politikai-intézményi és gazdasági rendszerében, s immár az ország széles néprétegei vesznek részt a politika alakításában. A gorbacsovi reformpolitika elősegítette, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén új gondolkodásmód jöjjön létre, aminek köszönhetően végétért Afganisztán katonai megszállása, egyoldalú leszerelési lépésekre és a tömegpusztító fegyverek egy egész osztályának megsemmisítésére került sor. Egyidejűleg lehetővé vált, hogy átalakulások menjenek végbe a Varsói Szerződés államaiban. Mindez közelebb hozza a közös Európai Ház eszméjének megvalósulását, amelynek kiinduló pontja a szabadság, a demokrácia és a függetlenség — hangsúlyozza a közlemény. Az ajánlás aláírói között van többek között Alberto Moravia író, Rita Levi Montalcini és Renata Dulbecco, az orvosi Nobel- dij kitüntetettjei, Fabio Roversi Monaco , a bolognai egyetem rektora, Giacomo Manzu szobrász, Norberto Bobbio filozófus, a kereszténydemokrata párti Tina Anselmi, valamint Giancarlo Pajetta, az OKP vezetőségének tagja. Bogota Repülőgépet robbantott a kokainmaffia Magyar—vatikáni kapcsolatok halálbrigádja A közeljövőben minden bizonnyal helyreállhatnak a diplomáciai kapcsolatok a Magyar Köztársaság és a Vatikán között — ezzel az eredménnyel végződtek az elmúlt napokban folytatott tárgyalások a Szent Péter téri híres bronzkapu mögött. A magyar kormány illetékese, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője Francesco Colasuonno különleges megbízatású nunciussal tárgyalt, tehát a vatikáni diplomáciának azzal a képviselőjével, aki évek óta tartja a kapcsolatokat a keleteurópai országokkal és egyházakkal. Fogadta a magyar küldöttséget Agostino Casaroli bíboros, államtitkár is, az egyházi kormányzat vezetője, akinek 75. születésnapjára Németh Miklós miniszterelnök köszöntő levelet és ajándékot küldött (kalocsai térítőt és herendi gyertyatartót). Casaroli és Németh Miklós korábban nyilvánosságra hozott levélváltása már egyértelművé tette, hogy mindkét fél részéről megvan a készség a kapcsolatok magasabb szintre emelésére. A tárgyalások első fordulóján sikerült több fontos részletet tisztázni. Más részletkérdések még tisztázásra várnak, s e célból várhatóan vatikáni küldöttség utazik Budapestre, egy vagy két hónap múlva. A magyar — vatikáni diplomáciai kapcsolatok 1945-ben szakadtak meg, amikor Angelo Rótta nunciust a szövetséges ellenőrző bizottság, gyakorlatilag a szovjet kormány kiutasította. (A magyar félezért most a kapcsolatok „helyreállításáról” beszél, s nem felvételéről.) Ami utána történt, köztudott: a Mindszenty-per, a katolikus egyház ellen az ötvenes években hozott számos korlátozó rendelkezés, a rendek, iskolák bezárása, majd az újabb per, Grősz József kalocsai érsek ellen, mélypontot eredményezett. A mostani fordulat azonban nem előzmény nélküli. A kapcsolatok újjáépítése nem mostanában kezdődött. Az Osservato- re Romano szeptember 15-én figyelemre méltó módon emlékezett meg a negyedszázaddal ezelőtt, 1964-ben aláírt magyar — vatikáni részleges megállapodásról. A Szentszék részéről annak aláírója Agostino Casaroli, aki a Vatikán „külügyminisztereként” akkoriban kezdte türelmes apró lépésekkel egyengetni az egyházi állam és a szocialistáknak nevezett kelet-európai országok kapcsolatait a katolikus egyház helyzetének javítása céljával. A magyar kormánnyal kötött megállapodás az első jogi aktus volt e téren — a vatikáni „keleti politika ” nyitánya. Ez a megállapodás — húzta alá az Osservatore — „kiküszöbölte a kölcsönös bizalmatlanságot, gyümölcsöző párbeszédet indított el, fokról-fokra, apró lépésenként javítva a viszonyt a magyar állam és az egyház között”. Eredményeként a magyar katolikus egyház ma jelen van a társadalomban, egyházmegyéi élén „törvényes pásztorok” — a pápa és a magyar kormány egyetértésével kinevezett püspökök állnak. A kis lépések politikája hasznos volt a Vatikán mai megítélése szerint is, az eltelt 25 év pozitívan értékelendő. Történt előrelépés a vallásoktatásban, a papok anyagi feltételeit illetően és sok más téren. Mindent összevetve: Magyarországon az elmúlt 25 évben jobb volt a katolikus egyház helyzete, mint bármely más szomszédos országban (Ausztriát leszámítva persze). Ugyanakkor a magyar kormányzat ebben az időben egyáltalán nem óhajtott diplomáciai kapcsolatokat, és az óvatos puhatolózások alkalmával rendszeresen kitért a kérdés elől. A „kis lépések” kompromisszum eredményei voltak, kölcsönösen hasznos „kis engedmények”. A diplomáciai kapcsolatokat, a pápai nuncius állandó jelenlétét azonban már nagyobb, és szükségtelen engedménynek ítélte az Egyházügyi Hivatal, amely állandó ellenőrzést tudott gyakorolni az egyházak fölött. Mára a helyzet alapvetően megváltozott. A Magyar Köztársaság jogállammá válik, ahol a vallásszabadság alapvető, garantált emberi jog, és nem tolerancia, nem „kis engedmények” kérdése. A Vatikánban pedig nagyon figyelik, és pontosan érzékelik ezt a változást. Azt is tudják, hogy ebben az új helyzetben már mások az egyház számára is a körülmények és a feltételek. Nem apró engedményeket kell kialkudni a kommunista kormányzattól, hanem a demokratikus jogállamban törvényes biztosítékokkal szavatolni az egyházak) helyzetét, működési feltételeiket. A vallásszabadság ugyanis nem abból áll, hogy a templomok nyitva vannak, és aki akar, vasárnap mehet misére. A helsinki okmányt aláíró Vatikán államfője, II. János Pál pápa több ízben kifejtette, hogy alapvető emberi jognak tekinti a vallás- szabadságot. A vallás gyakorlása nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést senkinek, létezhessenek rendek, egyházi iskolák (amelyeket az államnak ugyanúgy kell támogatnia, mint az állami iskolákat, hiszen adófizető állampolgárok gyermekeit oktatják ezekben isj. Az országgyűlésben készülő lelkiismereti és vallásszabadsági törvény garantálhatja mindezt, s azt is, hogy a megszüntetett egyházügyi hivatal ellenőrző, beleszóló tevékenységét nem folytatják. Az egyházi kinevezések a jövőben nem alku függvényei. A Vatikán úgy látja, hogy az új helyzet minderre reményt nyújt, és éppen ezért emelhetők magasabb szintre a magyar állam és a Szentszék kapcsolatai. Az új törvény elfogadása és a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása, ha formailag nem is, tartalmilag nagyon is összefügg. Lengyelországgal ez már megtörtént a nyáron. Jelenleg egyfajta konvenciót, keretmegállapodást készítenek elő, amely a fenti elvek szerint szabályozná az egyház és az állam viszonyát. S valószínű, hogy ilyen keretmegállapodás a magyar — vatikáni kapcsolatokban is születhet. Ennek kidolgozása és aláírása azonban már a pápai nuncius feladata lehet, még II. János Pál 1991. őszén esedékes magyarországi látogatása előtt. Magyar Péter Felrobbant a levegőben az Avianca kolumbiai légitársaság egyik Boeing-727 típusú utas- szállító repülőgépe hétfőn, röviddel a bogotai repülőtérről történt felszállás után. A repülőgép fe>- délzetén tartózkodó 101 utas és a 6 főnyi személyzet életét vesztette. Egy ismeretlen telefonáló azt közölte, hogy a kokainmaffia megbízásából robbantották fel a repülőgépet, amelynek fedélzetén a rendőrség öt besúgója utazott. Mint a légiirányítók vezetője újságíróknak elmondta, a menetrend szerint Caliba közlekedő Boeing-727-esen öt perccel az El Dorado nemzetközi repülőtérről történt felszállást követően történt a robbanás. FeltéteAz Egyesült Államok megvonja pénzügyi támogatását az ENSZ-től, amennyiben a világ- szervezet elismeri a palesztin államot, közölte hétfőn a külügyminisztérium szóvivője. A világszervezetnél „Palesztina állandó képviselője,, működik, akinek megfigyelői státusa van: felszólalhat az üléseken, de nem szavazhat. Hír szerint a PFSZ arra készül, hogy a jövőben a palesztin állam nevében lezik, hogy két pokolgép robbant: az első nyomán a repülőgépen tűz ütött ki, a második detonáció következtében a Boeing darabokra tört, és darabjai egy erdős területre zuhantak. Ä mentőosztagok mind a 107 tetemet megtalálták, de többségüket a súlyos égési sérülések miatt a rokonoknak nem sikerült azonosítaniuk. A robbanás után néhány órával egy ismeretlen személy telefonon közölte a bogotai rádióval, hogy a kokainmaffia „halálbrigádja,, hajtotta végre az akciót, mivel a repülőgépen öt rendőrségi besúgó utazott, akik adatokat szolgáltattak a hatóságoknak a kábítószer-maffia tevékenységéről. akkreditáltassa megfigyelőit az ENSZ-ben, illetve annak szakosított intézményeiben. Az Egyesült Államok az ENSZ költségvetésének negyedrészét fedezi. A szóvivő szerint a FAO-tól, az ENSZ élelmezési világszervezetétől máris megvonják az amerikai pénzeket, amennyiben a FAO úgy dönt, hogy a PFSZ-re bízza a palesztinoknak szánt ENSZ-élel- miszersegélyek elosztását. Megvonja a pénzügyi támogatást Az USA feltételeket szab
