Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. november 27., hétfő 3 GAZDASÁG — TÁRSADALOM Nem lesznek mennyiségi gondok — Az alma és a bab várhatóan drágább lesz, mint tavaly — Jövőre kevesebb déligyümölcsöt hoznak be Kubából Téli prognózis a zöldség-gyümölcs ellátásról Az egri nemcsak az ország legjobb, hanem legdrágább piacai közé is tartozik Jobb ellátás várható az idén déligyümölcsökből (Fotó: Gál Gábor) A téli hónapok közeledtével sokunkat foglalkoztató kérdés: vajon milyen vitaminforrásokhoz juthatunk abban az időszakban, amikor már mozdulatlanságba dermedt a határ? Az sem mellékes, hogy milyen mélyre kell a zsebünkbe nyúlni ahhoz, hogy biztosítsuk a család szükségleteinek kielégítését. Megyénk településeinek ellátásából — a kistermelők mellett — oroszlánrészt vállal magára a Zöldért, mintegy félszáz árudájával. A vállalat kiskereskedelmi vezetőjétől, Szegedi Lászlótól kértünk tájékoztatást arról, hogy mit találnak ezen a télen a standokon a vásárlók, és milyen áron. A szakember hangsúlyozta, hogy átfogó ellátási zavar már évek óta nem volt. Egy-egy áruféleségnél esetleg előfordult, hogy kevesebb került a piacra a kívánatosnál, de a hiányokat — például a burgonya esetében Lengyelországból — külföldi szállításokkal pótolták. Az:előjelek és a raktárkészletek azt mutatják, hogy mennyiségi gondok az idén sem lesznek a zöldséggyümölcs fronton. Az alapvető cikknek számító burgonyából ebben az évben bőségesen termett, 735 tonnát raktároznak belőle. Almából mintegy 500 tonnányit tárolnak, a jonatán, starking és golden fajtákból, de mind a mennyiség, mind a minőség kívánnivalót hagy maga után. A készletek megcsappanásával várható, hogy az árak is felszöknek. Az ár szempontjából még rosszabb a helyzet a fehér és a tarka szárazbabnál, mert már jelenleg is 30-40 százalékkal is többet kell érte fizetni, mint az elmúlt év hasonló időszakában, s előre jelezhető a további drágulás. Káposztából és vöröshagymából ellenben jócskán van tartalék, a gyökér és a répa esetében viszont számítani lehet némi áremelkedésre. A dióbél és a mák már huzamosabb ideje viszonylag magas árszinten mozog, és minden jel szerint ez az idén sem lesz másképp. Mint ismeretes, a Zöldért profiljába a déligyümölcsök forgalmazása is belefér. Banánból és narancsból némileg jobb lesz az ellátás és a minőség, mint a korábbi esztendőkben. A kubai naranccsal és a grapefruittal jövőre már ritkábban találkozhatnak a vásárlók — dollárral kellene érte fizetni —, helyette a lényegesen ízletesebb, zamatosabb görög, ciprusi és közel-keleti déligyümölcsöket importálják nagyobb hányadban. Végezetül egy sajnos örökzöld témáról is szót váltottunk Szegedi Lászlóval. Bár általános vélekedés, hogy a Zöldért árai nem éppen „szemérmesek”, a kiskereskedelmi vezető álláspontja szerint a kistermelők áraival ösz- szevetve még mindig kedvező számukra az összehasonlítás. Jó hír, hogy szokásos tél végi kiárusításaikat — lényegében nagykereskedelmi áron — ez alkalommal sem mulasztják el. Ötfős bizottság véleményezett, a parancsnok döntött Mérleg az alternatív kérelmekről Az új honvédelmi törvény elfogadásával fiataljaink előtt három lehetőség nyílik tényleges katonai szolgálatuk letöltésére, mégpedig a fegyveres, fegyver nélküliéi polgári szolgálat teljesítésével. Az utóbbi kettőt alternatív katonai szolgálatnak nevezzük, ideje 24 hónap, illetve a polgárinál 28 hónap. Az alternatív szolgálatot kérelmezni kell az illetékes területi hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságokon. A kérelmekről megyei társadalmi bizottságok foglalnak állást a hadköteles személy meghallgatása után, és véleményezik, s ennek alapján dönt a megyei parancsnok. A megyei társadalmi bizottságok lényegében befejezték munkájukat. Abban foglaltak állást, hogy a kérelmező lelkiismereti okra való hivatkozása valóban a meggyőződését tükrözi-e. A kérelmezők december elejéig megkapják a határozatot. Mint a HM illetékese elmondotta, az országban összesen 626-an kérték, hogy alternatív szolgálatot teljesíthessenek, közülük fegyver nélküli szolgálatra 72 sorköteles és három tartalékos, polgári szolgálatra pedig 537 sorköteles és 14 tartalékos nyújtott be kérelmet. — Hogyan állunk ezzel a feladattal megyénkben ? Mit mutatnak a tapasztalatok ? — ezekkel a kérdésekkel fordultunk Béres László alezredeshez, a Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság nemrégiben kinevezett új parancsnokához, aki a nyugállományba vonult Kóta Sándor ezredest váltotta fel ebben a beosztásban. — Megyénkben ötfős bizottság alakult a kérelmek véleményezésére — mondotta az alezredes. — Alapvetően civilekből állt: tanácsi dolgozókból, egyházügyi, orvosi és pszichológusszakemberekből. Parancsnokságunkat egy tiszt képviselte. A beérkezett 13 ügyet november 3-án és 6-án bírálták el. A bizottsági meghallgatáson az alternatív szolgálatot vállalókkal még egyszer ismertették a feltételeket és a lehetőségeket, mert meggyőződtek arról — a levelekből —, hogy nem egészen értik a fiatalok a lényeget. A végeredmény az lett, hogy négy főnek engedélyeztem a kérelméthárommal szemben elutasítási határozatot hoztam, hat személynél pedig megszüntettük az eljárást. Ennek oka, hogy hárman nem jelentek meg, amit mi úgy értelmeztünk, visszavonták kérelmüket' ezért a következő bevonuláskor megkapják behívójukat. Ketten nem értették a lényeget, visszaléptek, a jövőben fegyveres katonai szolgálatot teljesítenek majd. Egy személy semmiféle szolgálatot nem volt hajlandó vállalni, ezért ügye a katonai bíróság elé kerül. Megjegyzem: a bizottság által tett javaslatot egy az egyben elfogadtam. — Mi volt az elutasítás oka? — Az említett három személy nem lelkiismereti okokra hivatkozott, még akkor is, ha ezt nehéz megállapítani. Körbejárni, feltérképezni viszont lehet. Arra hivatkoztak, hogy a katonai szolgálat nehéz. A másik: „nem szeretem, ha parancsolnak nekem”. Továbbá: „nem tudom elviselni, hogy ne oda menjek, ahová akarok”. A katonai szolgálat mindenütt nehéz, de mi a fizikai adottságokat figyelembe vesszük, s olyan helyre sorozzuk be őket, ahol a feladatoknak eleget tudnak tenni... Nos, ki szereti, ha parancsolnak neki? De ez állam- polgári kötelesség is. Annyi tűrőképességgel kell rendelkezni egy embernek, hogy ilyesmiket elviseljen. A hadseregnek egyébként is egyik célja a fegyelemre, a tűrőképességre való nevelés. — A jövőben is számítanak ilyen kérelmek érkezésére? — Ez most már természetes folyamat lesz. A parancsnokságnak és személy szerint nekem is az a szándékom, hogy továbbra is tisztességesen felvilágosítsuk ezeket a fiatalokat a jogukról. Ám az is a feladatunk közé tartozik, hogy megakadályozzuk a lehetőségekkel való visszaélést. Bátran jöjjenek hozzánk, mert mi segíteni akarunk. Szeretnénk, ha elhinnék, tiszteletben tartjuk elhatározásaikat, s igyekszünk az érdekükben az eljárásokat is lerövidíteni. Fazekas István A Rosszíj a-sztori Nemrégiben Rosszijában jártam, ismét jó tíz év után. Rosszija a mindig különös és érdekes hely — legalábbis számomra. A hosszú snittek, a várakozás, a bebocsáttatás színpada. Áll ott az ember, toporog, toporog valami előtt. Valami előtt van. A gosztyinyica Rosszíja az ország legnagyobb szállodája, Moszkvában áll. A hatalmas épület- komplexumban tucatnyi üzlet, étterem található, van benne mozi, de még uszoda is. Én egyszer, gimnazista koromban be akartam oda menni. Akkor még jól beszéltem oroszul, és nagy gonddal kérdeztem valamit a svejcártól, tehát az ajtónállótól. Úgy látszik, a kiejtésem kitűnő volt: a svejcár orosznak gondolt, és azonnal kirúgott. Mikor néhány hete — egy évtized után — az ajtónálló ismét megállított, és dokumentumokat, papírokat kért, „hangsúlyozottan” tört oroszsággal mesélni kezdtem, hogy magyar vagyok, szóval nem a honfitársa: engedne be „ezért” az üzletbe. így sikerült — egy kinti ismerősömmel együtt — bejutni a Rosszija uszodájába. A sztori pedig a következő. Az uszoda bejárata előtt sor és várakozás. A jegyünk ugyanis a fél hármas turnusra szól, és az előző csoport még nem jött ki. Van még negyedóra, és hát addig nem kezdődhet meg az újabb, egyébként 45 perces „előadás”: az úszás, a tempó. Iszonyú lassan telik az idő, meleg és nedves minden. Már arra gondolunk, jobb lenne elmenni innét, de ez nem olyan egyszerű, a kijárat máshol van — a medence felé kellene menni —, úgyhogy muszáj vámunk. Aztán végül is bejutunk. Végül is—a végén — be lehet jutni... Az uszoda egyébként remek hely, feszített víztükör, hatalmas pálmák. Néhány hosszt úszunk csupán, aztán odasétálunk az ablakhoz. Elhúzom a függönyt, a kép pedig, ami elém tárul, páratlan. Balra a Vörös tér, úgy, ahogy van. Jobbra a Gum Áruház, ahonnan emberek tömege árad kifelé nehéz csomagokkal, általában porszívót visznek. Porszívók, amerre csak a szem ellát. Visszamegyünk a medencébe, s ekkor orosz ismerősöm lelkesen magyarázni kezd. — Látod — mutat a medence oldalfalára —, ott vannak azok a színes reflektorok. Este, amikor kint besötétedik, bekapcsolják ezeket, s akkor valami csodás, rendkívüli látvány tárni az emberek elé. A sötétben bíbor, aranysárga és kék fénynyalábok cikáznak összevissza, csillog a víztükör, az egész olyan túlvilági, szóval egy másik dimenzió. A képzelet, a káprázat földje. De sajnos, ezt mi nem fogjuk látni — mondja ismerősöm végül —, a fényeket nappal nem kapcsolják be, s most nappal van, ráadásul mostanában eléggé késő esteledik. Kifelé menet még megnéztem azt az ajtóra akasztott táblát, amin a turnusok beosztását írták ki. Azt láttam rajta, hogy este már egyáltalán nim csenek turnusok: és nem is kezdődik újabb előadás. Havas András Marad-e az Intervenciós Alap? A belföldi ellátási problémák áthidalására más módszer nincs A kereskedelmi tárca ebben az évben mintegy 2 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság, valamint a belföldi hús-, zöldség- és burgonyaforgalmazás támogatására — amennyiben sikerül a Pénzügyminisztériummal megegyezni. Az úgynevezett Általános Piaci Intervenciós Alapban lévő összeg ugyanis nem állandó, a pénzügyi hatóság esetenként bírálja el a kereskedelem ilyen igényeit. A Kereskedelmi Minisztérium illetékese az MTI-munkatársá- nak elmondotta: a tárca korábban már szorgalmazta, hogy az alap összegét rögzítsék a költség- vetésben, így előre tervezhető lenne a keret felhasználása. Ez az indítvány azonban eddig nem talált meghallgatásra, holott például a hús- és zsírkészletezés támogatására minden évben sor kerül — ez az idén 400 millió forint —, és a téli burgonya- és zöldségtárolást is rendszeresen finanszírozzák; ebben az évben például 100 millió forint jutott erre. Az intervenciós alapot az idén a negyedik negyedévben nagymértékben megterheli a hús ártámogatása. Annak érdekében ugyanis, hogy a fogyasztói árak ne emelkedjenek, s a belföldi ellátásban érdekeltek legyenek a sertéshús-feldolgozók, kilogrammonként 17 forint támogatást igényelhetnek október 1-je és december 31-e között. A kereskedelmi tárca az alapból folyósított összegekkel mindenkor a belföldi ellátást igyekszik javítani, ám sok esetben kényszerülnek olyan kiadásokra, amelyek már csak áttételesen kapcsolódnak a hazai kínálat, illetve az árak alakulásához. Az idén például, amikor a fuvardíjak emelkedtek, az intervenciós alapból adtak ártámogatást a műtrágya-forgalmazóknak. Ugyancsak ebből a forrásból támogatták a többlet gyümölcstermés értékesítését és feldolgozását. Úgy tűnik jelenleg, hogy a piaci zavarok elhárításának ez a forrása jövőre elapad, a költségvetés ugyanis — az eddigiek szerint — 1990-re nem irányoz elő semmilyen összeget az Általános Piaci Intervenciós Alapnak. A Kereskedelmi Minisztérium illetékeseinek véleménye szerint ez előre nem látható következményekkel járhat az árak alakulásában. A tárca — mivel az egyre gyakrabban felmerülő belföldi ellátási problémák áthidalására egyelőre más módszer nincs — feltétlenül szükségesnek tartja az intervenciós alap fenntartását. Ennek érdekében a minisztérium újabb tárgyalásokat kezdeményezett. (MTI) Tudományos szenzáció Debrecenben Gyógyszer a rákkeltőstroncium ellen Debrecen tudományos élete ismét nemzetközi jelentőségű eredményt produkált, ugyanis a Kossuth Lajos Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének kutatói a radioaktív stroncium szervezettől való eltávolítására alkalmas, gyógyszerígéretnek nevezhető vegyületet kísérletezett ki. A tanszék hat munkatársa, dr. Brü- cher Ernő, dr. Enni József, dr. Győri Béla, dr. Király Róbert, dr. Lázár István és Kovács Zoltán, valamint a budapesti Joliot- Curie Sugárbiológiai Intézet munkatársaival két éve kezdték meg a kutatást, a szolnoki Agro- men Kft. támogatásával. Az ígéretes vegyület szabadalmi bejegyzése folyamatban van, és megkezdődtek az állatkísérletek is. Ha igazolódik, hogy az új vegyület mérgező hatás nélkül alkalmas a szervezet vérellátó képességét rontó és rákkeltő radioaktív stroncium kivonására, akkor 3-5 év alatt gyógyszer válhat belőle. A műszeres laboratóriumban, ahol az analitikai és stabilizációs vizsgálatok folynak. A képen (balról) Király Róbert, Rózsa Béla, Győri Béla, Kovács Zoltán és Ermi József. ' (MTI-fotó: Oláh Tibor)
