Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-03 / 261. szám

NÉPÚJSÁG, J989. november 3., péntek ______TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. É letünk szoros kapcsolatban van a termé­szeti jelenségekkel, közöttük a fizikai jelen­ségekkel is. Szinte naponta találkozhatunk az elektromosság, a hő, a fény, az atomfizika eredményeivel, hogy csak néhány területet említsünk. Mostani összeállításunk a fizika világába vezeti el olvasóinkat, mintegy fel­hívja a figyelmet néhány új érdekességre. Mi mozgatja a műkezet? Egy angol kutatócsoport 12 évi munkával egy mindössze 540 grammos, elemmel működtetett, számítógépes vezérlésű műkezet fejlesztett ki. A kis számítógép a ruha övén helyezhető el. A kéz ujjait a tenyérbe beépített négy motor, sebességváltó és fék mű­ködtetésével egyenként mozgat­ja. A műkézen elhelyezett ér­zékelők visszajelzései alapján az elektronikus ellenőrző egység dönt arról, hogy a 14 lehetséges közül a kéz milyen alakot öltsön, s mekkora erőt fejtsen ki. A műkézzel olyan aprólékos munka is elvégezhető, mint pél­dául egy csavarnak a behajtása, vagy egy cigaretta felemelése. A műkéz mozgása nagyon közel van a természeteshez, az egyik mozdulat harmonikusan kap­csolódik a másikhoz. A műkéz­nek csak a mintapéldánya ké­szült el, kereskedelmi forgalom­ban még nincsen. Szuper-chip Egy japán kutatócsoport az elektronikus konszernek megbí­zásából immár négy éve dolgozik a szuper-chip létrehozásán. Az új áramkörmorzsa egy négyzet- centimétemyi felületének akko­ra lesz a kapacitása, mint 60 ed­dig ismert legjobb elektronikus építőelemnek. A kutatások má­sodik szakaszához 225 millió dolláros költségkeretet biztosí­tottak, hogy mielőbb forgalom­ba hozhassák az első szuper-chi- pes számítógépeket. A kutató- csoport eddig száznál több sza­badalmaztatott technológiát dol­gozott ki a szupermorzsa előállí­tásához. Egyik új eljárásukkal elektronsugárral 0,5 mikronnyi bevágásokat hozhatnak létre fél­vezető lapkákon — finomabba­kat, mintáz eddigi lézersugárral. Számítógép a kerékpáron Egy újszerű, napenergiával működtetett számítógép arról tá­jékoztatja a kerékpárost, hogy mekkora a pillanatnyi és az átla­gos menetsebessége, hány kilo­métert tett meg aznap vagy az egész évben, s ha a kerékpáros meghaladta a gépbe előre betáp­lált távolságot, vagy ha túlságo­san gyorsan hajt, figyelmezteti őt. A számítógépet a kormányra erősítették, és a kerékpár sebes­ségére, illetve az általa megtett útra vonatkozó jelzéseket az el­ülső kerékre helyezett mágneses érzékelőtől kapja. Információt ad a diagnózishoz — Kiemelik a finom részleteket Újdonságok a röntgentechnikában A röntgenkép az orvosi diagnosztika mindennapos eszköze. A röntgensugár felfedezése óta a technikai megoldások állandóan fi­nomodnak, és ennek a fejlődésnek napjainkban is állandó eredmé­nyei születnek. A röntgenkép általában óriási mennyiségű infor­mációt ad, melyből csak egy kis rész dönti el a diagnózist. Az orvos feladata ennek a kis résznek a megtalálása és leírása. A hannoveri orvosi főiskolán új rendszerű röntgenberende­zést helyeztek üzembe. A japán Fuji fotócég fejlesztette ki, s a Philips-gyár építette meg. Ebben a röntgensugarakat a hagyomá­nyos készülékkel hozták létre, ám a képernyőt, illetve a szoká­sos filmkazettát egy olyan vé­kony poliészter fólia helyettesíti, amelyet európiummal szennye­zett bárium-halogenid kristá­lyokból álló réteggel vontak be. Ha ezt a réteget röntgensugarak érik, a kristályok elektronjai — a sugárzás erősségétől függően — magasabb energiaszintre kerül­nek. A röntgenbesugárzás után a fóliát lézersugárral soronként le­tapogatják, miáltal az elektro­nok visszaesnek eredeti energia­szintjükre, s eközben fényt bo­csátanak ki. A fényjelek egy fényvezető szálon át egy fotoe- lektromos sokszorozóba jutnak, ahol villamos jelekké alakulnak át; ezek azután akár egy számító­gépnek a mágnesszalagján tárol­hatók, akár filmen megjeleníthe­tők. Ez utóbbi esetben a vizsgáló orvos a szokásos röntgenképhez jut, s róla például a hagyomá­nyos módon filmfelvételt készít­het. Ennek a lumineszcensz radio­gráfiának elnevezett eljárásnak a hagyományoshoz képest az a legfőbb előnye, hogy a jelei na­gyon élesek, kontrasztosak, s ez­által roppant sok és sokféleképpen feldolgozható információt hor­doznak. Ezért az így készített fel­vételeken nemcsak a csontok, ha­nem a lágy szerkezetek, például a mellkas átvilágításakor a mellüreg középső, lágy részei is jól felismer­hetővé válnak. A készüléknek az is nagy előnye, hogy alkalmazásával a röntgensugár adagját erősen csökkenthetik. Másik újdonság a röntgenképek elektronikus úton történő feldol­gozása, amely jobban láthatóvá te­szi a finom részleteket. Első ké­pünk egy lábízület képét mutatja hagyományos röntgenképen. A másodikon sötét, fekete vonalak kiemelik a finom részleteket. Két országos premier a Prizmában Fíímúfdonságok Indiana Jones és az utolsó ke­resztes lovag'ü. címe Steven Spiel­berg legújabb kalandfilmjének, amelyet az egri Vörös Csillag mozi tűzött műsorára. A merész archeológus szerepét ismét Har­rison Ford játssza a harmadik részben is. Indiana Jones egy életre szóló feladatba fog, ami­kor elkezd a Szent Grál után ku­tatni. A nézők most megismer­hetik Indiana apját is, dr. Henry Jones professzort, akit az Os- car-díjas Sean Connery alakít. A filmben — az első két részhez hasonlóan — a sok akció bizto­sítja az izgalmat, ugyanakkor a középpontban két ember áll, akik soha nem alkalmazkodnak egymáshoz. Ez adja azt a kelle­mes humort is, ami az egész fil­met áthatja. Magyarországi ősbemutatók­kal várja a hét végén látogatóit a Prizma. A 29-es vágány hőse egy középkorú angol házaspár. A feleségtől még csecsemő­ként elszakították gyermekét, és most egy tizenéves fiút hisz sajátjának. Minden anyai érzé­sét rápazarolja, s közben meg­hökkentő, kihívó, erotikus ka­landokba csöppen. A filmet pénteken 5,1, valamint vasár­nap délután 3 órakor tekinthe­tik meg. Ugyancsak itt egy másik film­különlegesség is várja a nézőket vasárnap 5 és 7 órakor. A nemek kapcsolatának a kérdései állnak Az amerikai birodalom hanyat­lása című film középpontjában (2. képünkön). Néhány értelmi­ségi egy közös vacsorán nemi él­ményeiről mesél: a szexuális sza­badosság és felelőtlenség megle­pő eseteinek lehet tanúja a kö­zönség. Programbörze Kiállítások, tárlatok Fridél Lajos grafi­kus- és Herczeg István festőmű­vész együttes kiállítása a Hatvani Galériában kapott helyet. + Sza- lay Lajos grafikusművész képei a Bródy Sándor Megyei Könyv­tárban tekinthetők meg. + Az egri Rudnay Gyula-terem adott otthont Csömör Katalin festő­művész gyűjteményeinek. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Vannak-e alternatívái a tudó- - mányos racionalitásnak? Ezzel a címmel tart előadást Fehér Már­ta, a Budapesti Műszaki Egye­tem filozófiai tanszékének taná­ra pénteken, este hat órától a Mátra Művelődési Központban. + Szombaton Egerben az Egye­dülállók klubjának tagjai a me­zőkövesdieket látják vendégül az MMK-ban. + Ugyancsak itt, szombaton, kezdőknek jógatan­folyam indul reggel 8 órától. A haladó csoportnak pedig vasár­nap, ugyancsak reggel 8-kor tartják az első foglalkozást. + Szombaton és vasárnap dr. Go- dál Gyula emlékére sakkver­senyt rendeznek a füzesabonyi művelődési központban, reggel 8-tól. Fiataloknak, gyerekeknek ajánljuk A gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központban a Bonanza Banzai együttes koncertjére ke­rül sor, 18 órától. + Tinidiszkó lesz szombaton 16 — 20 óráig a füzesabonyi művelődési köz­pontban. A programot Wenczel Árpád vezeti. Túrák A gyöngyösi természetjáró szakosztály vasárnap reggel 7 órakor várja az érdeklődőket az autóbusz-pályaudvaron. A 14 kilométeres táv során Hársy Ist­ván és Silye Ferenc vezetésével a következő állomásokat keresik fel a résztvevők: Márkáz — Tar- jánka-szurdok — Hármashatár- erdészház — Saskő — KékesteXő. A KPVDSZ Vörös Meteor természetjárói is vasárnap kere­kednek fel az Ó-Bükkbe. Czeg- lédi Tiborné kalauzolásával az alábbi-helyeket érintik a kirán­dulók: Szarvaskő — Kesely őbérc — Baktai tavak — Rác-hegy — Pásztor-völgy. A 15 kilométeres útra reggel 7.15 órakor indulnak a jelentkezők az Egervár vasúti megállóhelyről. —---------­« &> «T» Molnár László tájkepei A Megyei Művelődési Köz­pontban lathatók a szegedi festő, Molnár László tájképei. Ez a művész szűkebb hazáj at, a végte-' lennek tűnő és ritkán tanyákkal benépesített síkságot választotta megunhatatlan témául magá­nak. Nekünk itt, a Bükk lábánál, hegyi embereknek talán meg­hökkentő, mennyi témaismétlés — Elhagyott tanya, Vihar a pusztában, Mártélyi tanya. Ta­nyai alkony, Nyárutó, Tarlóége­tés, Csendes táj, Lápos talajon, Napfény és ősz — mindenütt a síkság, az alföld mutatja meg ma- át. Leginkább rőten, még a vi- arzásban is mintha moccanatla­nul. A Napfelkelte előtt éppúgy a szembeszóló kemény vonala­kat hangsúlyozza, azt a bizonyos látóhatárt, amikor az eget össze lehet olvasni a földdel — és for­dítva —, amikor az ősz meg a múlás, fonnyadás, meg a rozsda­szín kegyes szinonimaknak tűn­nek, hogy kifejezzék belső tartal­mukat. Mire yégigballagjuk kép­zeletben az Út a tanyához című képet, rájövünk-, hogy itt minden visszafogott, fegyelmezett rit­musban zeng. Ez a világ annak nem mond semmit, aki nem ér­zékeli a természet nyugalmát, fenségét. Valamit ad ez a harmó­nia a szemlélődőnek: bölcs bele­nyugvást abba, hogy egy vihar­felhő nem állandóbb, mint a mi kis életünk. Amit lehet úgy is el­gondolni, mint a lépéseket az al­földi őszi sárban, vagy a porban, amit a nyárutó ezerszínűvé tud varázsolni az esteledő órában. És mintha csak hűséget és hűsséget akarna a festő csepeg­tetni ebbe a kiszáradt, múló, rő- tesen izgató, rozsdabarna renge­tegbe, hát megfesti a Vezekényi tópartot, a Mocsaras tájat, ahol a víz több, mint a nyugtató felszín: ígéret arra, hogy valami mégis más is, mint a föld barnasága. Tájvédelmi táblák a Mátrában Mátrai sétánk közben „szeré­nyen” néznek reánk az erdők szegélyeiben a tájvédelmi körzet táblái. Nem „tilalomfák”, nem zavaró kiáltások. Inkább az érte­lemhez szólnak, megértést, tár­sakat keresve. Kellemes, az erdő színeit utánozva hívogatják olva­sásukra a Mátra szerelmeseit. Egy ilyen, fazsindelyes tábla mellett örökítettük meg a mátra- szentimrei id. Zakupszky Lász­lót, aki évtizedek óta küzd — hol tollal, hol tettekkel — azért, hogy hazánk kedvelt kirándulóhelye csodálatos természeti adottsága­ival megmaradjon az utókor szá­mára is. Kis könyve, amely a „Mátraszentimre és környéke” címet viseli, nemcsak hangulatos olvasmány, hanem igen hasznos, praktikus útikalauz is. A szerző megismerteti az olvasót e tájegy­ség egyedülálló építményeivel, a környező falvakkal, kis kápol­nákkal, erdei házikókkal, az itt élők szokásaival. Sok szép fotó, valamint térképek illusztrálják a félszáz oldalas kötetet, amit bi­zonyára szívesen forgatnak majd amatőr és profi turisták egya­ránt. A hét vége időjárása Változékony idő várható a hét végén megyénk területén. Az Atlanti-óce­án felől egy vastag felhőzóna éri el hazánkat, ami már szombaton gyakori felhősödéit okoz az ország északi területein. Többször számíthatunk esők­re. A csapadékos időszakok között kissé elvékonyodik a felhőzet, de napos jellegű idő ilyenkor sem valószínű! Átmenetileg a szél is megélénkül. A leg­alacsonyabb hajnali hőmérséklet szombaton +6, +9 fok, vasárnap -1-3 es +6 fok között alakul. A felhőzet és a többszöri csapadék miatt nem lesz erős a nappali felmelegedés. Kora délutánra is csak +8, +12 fokig emelkedik a hőmérő higanyszala. Kilátások a jövő hétre Változékony idő várható a jövő héten is. Többször megnövekszik a fel­hőzet, kisebb esők valószínűek. A csapadékzónák között felszakadozik a felhőzet, ilyenkor hosszabb-rövidebb ideig tartó napsütésre is számítha­tunk. A hét végéhez képest lényeges lehűlés már nem várható, de egy-egy derültebb éjszakán gyenge talaj, menti fagy is lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents