Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1989. november 24., péntek Vasárnap népszavazás A Területi Választási Bizottság tájékoztatója A Területi Választási Bizottság áttekintette a népszavazás megyei előkészületeit. Az illetékes tanácsi szervek közreműködésével megyénk 343 szavazókörében megalakultak a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervezetei, a szavazatszámláló bizottságok. A bizottságok elsődleges feladata a népszavazás tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség ellenőrzése és a választás törvényes rendjének fenntartása. A Területi Választási Bizottságban teljes jogú tagként, tanácskozási és döntési jogosultsággal részt vesznek a népszavazást kezdeményező pártok — a Fidesz, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az SZDSZ, továbbá az Országgyűlés újabb döntése alapján a Független Kisgazdapárt és a Magyar Szocialista Párt — delegált tagjai. A népszavazás társadalmi nyilvánosságának erősítése, biztosítása érdekében a Területi Választási Bizottság igényli más pártok megbízottjainak jelenlétét is a választási szervek működésében, akik részére megfigyelői szerepkörrel tanácskozási jogot biztosít. Mindezek elősegítése, ellenőrizhetősége érdekében a Területi Választási Bizottság felkéri a megfigyelőket állító pártokat, hogy megbízottjaikat megbízólevéllel lássák el, melyet a szavazatszámláló bizottság elnökének adjanak át a népszavazás napján. A megfigyelői megbízatásnak nem feltétele a helyben lakás. Területi Választási Bizottság Eger, Kossuth L. u. 9., Telefon: 11-548 Közlemény a politikai egyeztető fórum A Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának kezdeményezésére létrehozott politikai egyeztető fórumon a résztvevők tájékoztatást kaptak Heves Megye Tanácsa vb-titkárától a választási előkészületekkel kapcsolatos megyei feladatokra. A tájékoztató, valamint a kérdésekre kapott válaszok kapcsán elismerően nyilatkoztak a tanácsok apparátusainak előkészítő munkáiról. A jelenlévő politikai szervezetek képviselői mindegyike élni kíván a választás lebonyolítása kapcsán a felajánlott megfigyelői státusszal, s egyben fellu'vják a távolmaradó pártokat a választási bizottságok munkájában való részvételre. A politikai fórum egyetértett abban, hogy a megye állampolgárainak érdeke megkívánja azt, hogy az előttünk álló választások úgy az előkészítés, mint a megvalósítás folyamatában demokratikus módon, a választási szabályok és etikai normák betartásával kerüljenek lebonyolításra. Ennek érdekében felhívják a megye lakosságát: éljenek az ál- . lám polgári jogaikkal, politikai meggyőződésük és lelkiismeretűk szerinti akaratnyilvánítással vegyenek részt az 1989. november 26-i népszavazáson. Négy választ adunk tehát a népszavazás kérdésében. 1. Nem megyünk el! Nggi szavazunk! Mert a népszavazásra bocsátott négy kérdés közül hármat már rendezett a törvényhozás. 1. Törvény szüntette meg a Munkásőrséget. II. Törvény rendelkezett a munkahelyi pártszervezetek felszámolásáról. III. Törvény írja elő a pártok vagyonelszámolását — ha az MSZP nem számol el, nem jegyzi be a bíróság, és nem indulhat a választásokon. 2. Nem megyünk el! Nem szavazunk! Mert a köztársasági elnök alkotmányos jogkörét megválasztásának módja és ideje egyáltalán nem befolyásolja. 3. Nem megyünk el! Nem szavazunk! Mert pártérdekeket szolgáló politikai tűzijáték helyett gyors és valóságos demokratikus fordulatot akarunk, ezt pedig nem tegnapi döntések látványos és költséges megerősítése szolgálja, hanem a parlamenti választások mielőbbi kiírása. 4. Nem megyünk el! Nem szavazunk! Mert elegünk van az áldöntésekből, a látszatdemokráciából. Igazi tétet akarunk! Parlamenti választásokat 1990. március 11-én! Az lesz a rendszerváltás pillanata! Akkor mind ott leszünk! MDF Gyöngyösi Szervezete elnöksége Levél a Magyar Demokrata Fórum tagjaihoz! Kedves Barátaink! Magyar politikai foglyok — honfitársaink! Szükség van mindnyájunk IGEN szavazatára! A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Heves Megyei Szervezete kéri mindazokat, hozzátartozóikat, gyermekeiket, akik az elmúlt 4 évtizedben üldöztetést szenvedtek: hadifoglyok, elhurcoltak, kitelepítettek, internáltak, az 1956-os forradalom üldözöttéi és az egyéb, politikai nézetük miatt hátrányos helyzetbe szorítottakat, hogy a november 26-i népszavazáson valamennyien vegyünk részt, és 4 IGEN-nel az új Magyarországért szavazzunk! Szavazzunk a magyar jövőre, hazánk és önmagunk javára, arra, hogy ne jog- fosztottként éljünk a jövőben, hogy hátrányos helyzetbe szorí- tottságunk véget étjen, hogy a kormány által csak ígérgetett teljes rehabilitációnkat és anyagi kártérítésünket tovább ne halaszthassák! Mi azért kérjük sorstársaink 4 Igen szavazatát, mert a jelenlegi pártállam „nem” szavazatokra buzdít, a Magyar Demokrata Fórum pedig, mély felháborodásunkra — megtagadva eddigi önmagát, saját tagsága háta mögött a tagság véleményét ki nem kérve — arra buzdít, hogy ne menjünk szavazni, hogy bojkottáljuk a népszavazást. Mi, akik áldoztunk hazánkért, nem hagyjuk magunkat sem a pártállam, sem a nemzeti zászlót lobogtató Magyar Demokrata Fórum által sem megcsalatni! A kormány a saját tekintélyét is lejáratja, valódi szándékait leleplezi azzal, hogy — postaköltség-kímélés címén — tizenévesekre, felelősségre nem vonható elemekre bízta, bízza a kopogtatólapok kikézbesítését. Magyar politikai foglyok! 4 Igennel szavazzunk az új magyar jogállamra, szabadságjogaink biztosítására! Viszontlátásra november 26- án! Magyar Politikai Foglyok Heves Megyei Szervezete Széli Lászlőné Egy NEM, a többi — IGEN A Kereszténydemokrata Néppártnak és más — a békés átmenetet szolgáló —, a közmegegyezést célzó aláíró pártnak a véleménye egyezik abban a kérdésben, hogy a 26-i választáson választópolgárainak az egy nemet és a három igent ajánlja. Kérdés az, hogy mi ennek a motivációs rendszere? Mindenekelőtt az, hogy nem személyeskedve, hanem struktúrákban és intézményekben kívánunk gondolkozni, pártérdekeket nem kívánunk nemzeti érdekek fölé helyezni. A kérdés lényege tudniillik az, — és furcsa módon az SZDSZ-nek éppen ez az érve —, hogy az újonnan megalkotott elnöki intézményt erősnek ítéljük meg, hiszen a hadsereg főparancsnoka a ki nem hirdetett törvényekkel szemben alkotmánybírósági eljárást kezdeményezhet, ezzel megakadályozva a törvények hatályosulá- sát. További érveink: a nemzetközi gyakorlat is az, hogy erős elnököt közvetlenül népszavazás útján választanak, továbbá az, hogy az elnöki intézménynek pártok fölöttinek kell lennie. Amennyiben az SZDSZ álláspontja következetes, úgy az állampolgár nemcsak akkor nagykorú, amikor aláírásokat kell gyűjteni, de akkor is, amikor közvetlenül kíván élni a törvény adta jogával, és meg tudja ítélni azt a személyt, akit meg kíván, vagy nem kíván elnöknek választani. Félek, hogy az a folyamat, amit egy párt kezdeményezése az elnöki funkció ürügyén megindított, olyan bomlást idézett elő az ellenzékben, amely a békés átmenet garanciáját is veszélyeztetheti. Meggyőződésünk, hogy az állampolgárnak élni kell az első szabad választás jogával, nem lehet teret engedni a visszarendeződésnek semmilyen formában, és a politika felelőssége az, hogy egy ilyen visszarendeződést nem százalékos esélyeken keresztül kell megítélni. Érezzük és tudjuk, hogy figyel ránk a világ. Közép-kelet-európai térségben nemcsak a presztízsünk növekedett meg, de ugyanilyen mértékben a felelősségünk is. Vigyázzunk egymásra. KDNP megyei szervezete A Hemisz véleménye Ha elmegy, mondjon egy NEM-et! Kérjük azokat az állampolgárokat, akik úgy döntenek, hogy részt vesznek az 1989. november 26-ára kiírt népszavazáson, hogy szavazataikkal erősítsék meg az Országgyűlés közelmúltban holott döntéseit. Nem kérhetünk mást, hiszen ma Magyarországon minden reálisan gondolkodó ember egyetért az Országgyűlésnek a Munkásőrség feloszlatásáról, az MSZMP vagyoni elszámoltatásáról és a pártok működéséről szóló döntéseivel. Jogosan vetődik fel a kérdés: miért kell akkor erről szavazni? Mi is csak azt a választ tudjuk adni, amit dr. Szentágotai János, Király Zoltán, az MDF és sokan mások: ez a három kérdés a „csomagolás”, a „méz a madzagon”. Célja, hogy a három egyértelmű „igen” mellé azok a választó- polgárok, akik nem érdeklődnek a politikai kérdések iránt, szinte automatikusan a negyedik kérdésre is „igen”-t mondjanak. Hiszen ezt látjuk, halljuk napok óta a tévéhíradó utáni reklámokban, az utcákat elárasztó plakátokon. Úgy látszik, vannak pártok, amelyek több tízmillió forintot képesek a „négy igen”-ért áldozni. Van pénzük, tehetik. De úgy gondolják, hogy nemcsak a saját pénzükkel bánhatnak bőkezűen, hanem az adófizető polgárok pénzéből is megér nekik több százmilliót ez a felesleges népszavazás. Miért ilyen fontos egyes pártoknak, hogy a negyedik kérdésre is igennel szavazzunk, tehát ne a nép válassza meg a köztársasági elnököt? Túl nagy lenne számukra egy olyan elnök hatalma, aki tisztségét nem a pártok egyezkedésének eredményeként kapja, hanem a nép előtt mérettette meg magát. Ne feledjük, hogy az új Parlament több mint 50 százalékát a pártok listáiról választjuk majd. Jelenleg az ország felnőtt lakosságának 1 százaléka — kb. 80 000 fő — tagja valamelyik politikai pártnak. Tehát, ha az elnököt az új Országgyűlés választja, akkor fiink- ciója e szűk réteg által alkotott pártok alkalmai koalíciójának eredménye lesz. S természetesen ezt az egyezkedést — mint az utóbbi időben minden politikai tárgyalást — egy, a taglétszámnál is jóval szűkebb körű, kizárólag fővárosi politikai elit sajátítja majd ki. A pártok vidéki tagjainak és a pártokon kívülieknek lassan már csak a^népszavazási forma marad arra, hogy véleményüket, politikai akaratukat kifejezhessék. A fentiek miatt javaslatunk: november 26-án az első kérdésre mondjunk NEM-et: ne az Országgyűlés, hanem a nép válasz- sza meg a köztársaság elnökét. Döntsön a nép! A köztársasági elnök személyéről is. Heves Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége Nyilatkozat A Magyar Demokrata Fórum ink azonban arra ösztönöz- Országos Elnöksége már állást nek bennünket, hogy vélemé- foglalt a november 26-án esedé- nyűnket egyértelműbben és kés népszavazással kapcsolat- részletesebben nyilvánítsuk ban. Tagjaink és szimpatizánsa- ki. Alig néhány hete, hogy együtt ünnepeltünk október 23-án. Annak sincs sok ideje, hogy kart karba öltve utcára vonultunk, követelve a Munkásőrség megszüntetését. Akkoriban gyűjtöttük a népszavazást kezdeményező aláírásokat, s ti, magyar demokraták, tudjuk, nemcsak itt Heves megyében, hanem az egész országban, akciónkat lelkesen támogattátok, a 200 000 aláíró között ott vannak a ti neveitek is! Most — szomorúan — mégis azt halljuk a televízióból, hogy az MDF egyes vezetői a november 26-i népszavazás bojkottjára hívnak fel benneteket. Ne kutassuk a bojkottfelhívás okait, ne is minősítsük azt! Inkább arra kérünk minden MDF-tagot, legyen ott népünk történelmének első népszavazásán, a közvetlen demokrácia győzelmének e nagyszerű ünnepén! Legyetek ott azért is, mert igenjeitekre szükség van! Hisz mi változott az aláírások összegyűjtése óta? A népszavazásra feltett 1. kérdésben (most válasszunk köztársasági elnököt, vagy a parlamenti választások után?) semmi! Annyi mégis, hogy kérdésünket kiforgatták! Mintha kérdésünk arra irányulna: a nép vagy a Parlament válasszon elnököt? Pedig kérdésünk az időpontra irányul, a parlamenti választások után is választhatunk elnököt népszavazással!! Más változás nincs! A kormánypárt ugyanúgy meg akarja tartani az elnökválasztást, mint tette ezt ez év szeptemberében. Persze erre jó okuk van, hisz jelöltjük előnyt élvez, s ha jelöltjük kulcsfontosságú pozícióba kerül, ez kihatással lehet a parlamenti választásokra is!!! Ezt nem mi mondjuk, hanem maga Fejti György (Magyar Nemzet 1989. szept. 27.), s ezzel tulajdonképpen megfogalmazza és elismeri az esélyegyenlőtlenséget!! Ezért nekünk meg arra van jó okunk, hogy tiltakozzunk a parlamenti választások előtti el- nökválaszíás ellen!! Ezért az 1. kérdésre igennel válaszolunk!! Mi a helyzet a népszavazásra feltett másik három kérdéssel? (Pártok munkahelyi kivonulása, pártvagyon elszámolása, Munkásőrség felszámolása.) E kérdésekben valóban hozott döntést az Országgyűlés. De hogyan??Ott volt az asztalon 200 000 kényszerítő erejű aláírás!! A kormány „előre menekült”, amikor a bizonytalan Parlamentet mindhárom kérdésben állásfoglalásra ösztökélte. (A bizonytalanságra jellemző, hogy ugyanazok az emberek másként szavaztak az MSZMP — MSZP kongresszuson, s másként a következő heti parlamenti ülésszakon.) Hogy a három parlamenti döntést soha senki meg ne kérdőjelezhesse, a nép „igen”-jeivel kell megerősíteni azokat!! Mindezek miatt kérünk benneteket barátaink, gyertek el a népszavazásra! Gyertek, döntsünk együtt!! Szabad Demokraták Szövetsége November 25-én: az Óz premierje Újabb lépés a látványos bábszínház felé Gőzerővel folynak a próbák az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínházánál, hiszen szombaton délelőtt immár a társulat 12. premierjére kerül sor. Ezúttal L. Frank Baum — Hollós Róbert: Óz című bábjátékát viszik színre. Demeter Zsuzsát, az együttes vezetőjét és a darab rendezőjét kérdeztük az előkészületekről, legelőször is a műsorválasztásról. — Az Óz klasszikus mese, amit szeretnek a gyerekek, s egyenesen kívánkozik a bábszínpadra. Hollós Róbert kimondottan a mi számunkra írta meg a történetet. Ez már lassan bevett szokás, hogy „ránk írják” a darabot. Kátai László komponálta hozzá a zenét ezúttal is. — Úgy látom a próbák alapján, hogy változatos, többféle technikai megoldást tartalmazó produkcióra számíthatunk... — Élő szereplőket és bábukat egyaránt alkalmazunk, azt szeretnénk, ha ez a csoda, ami a mesében létezik, élne a bábszínpadunkon is. Ez a sokféleség csak úgy hozható összhangba, hogyha az egész csapat együtt gondolkodik, alkot. — Miben lesz más ez a bemutató az előzőekhez képest? — Megpróbáltunk valami olyasmit csinálni, ami újabb lépes a látványos bábszínház felé. Különféle furfangokkal, leleménnyel azt a hatást kelteni, mintha mindenféle színházi technika a rendelkezésünkre állna. Annak ellenére, hogy ennek nem vagyunk bővében. — Elárulnál egy ilyen titkot? — A színpadkép például egyféle díszletmegoldásból indul ki, s ennek a világítással létrehozott különböző variációi adják a játék hátterét. Óriási szerepe van a báb- és díszlettervező (Lovasy László) és a szcenikus (Lénárt András) munkájának. — Azt mondtad, hogy az eddigiekhez képest most nagyobb az összetartás. Van-e értelme forszírozni a szereposztást? — Ez valóban így van, még a technikusok is játszanak, ha kell. Természetesen azért megvan a szereposztás, Dorothyt Béres Deák Katalin, Őzt, a nagy varázslót Lénárt András, a Madárijesztőt Stuth Zsuzsa, a Bádogembert Kiss Árpád, az Oroszlánt Havasy György, Totót Galántai Csaba, a nyugati boszorkányt Albu Erzsébet alakítja, s közreműködik Tóth Erzsébet és Molnár Éva. Gonosz figurát alakítani köztudottan nehéz, különösen gyerekközönség előtt. Albu ErzséDorothy és barátai (Fotó: Szántó György) beire, a marosvásárhelyi társulattól érkezett színésznőre most ez a feladat hárult, aki boszorkaszerepben mutatkozik be a közönségnek. — Ez azért is érdekes számomra — mondja —, mert húszéves pályafutásom alatt többségében naivákat alakítottam. Tálán a lelki alkatom miatt is. Ha nálunk valamikor bemutatták volna ezt a darabot, bizonyosan Dorothy nem maradt volna ki tíz életemből. Ma is érzem belülről. A leggonoszabb szerepem eddig Hamupipőke egyik mostohatestvére volt. A nyugati boszorka is ilyen. Szeretném jól megoldani, úgy, hogy a gyerekek érezzék, milyen jó, hogy elpusztul, s a végén a jóság diadalmaskodik. — Nemrég vagy a társulatnál, hogy érzed magad? — Úgy érzem, hogy elfogadtak. A Micimackóben Róbert Gida édesanyját alakítottam. Bár augusztus elseje óta vagyok itt, de már eldöntöttem, hogy előzetes terveimet megváltoztatva, itt maradok Egerben. Sokat köszönhetek Demeter Zsuzsának, aki lelkiekben is mellém állt. A közösséggel nincsen semmi gondom. De úgy gondolom, csak ilyen szeretettel, összetartozással lehet dolgozni. így készülünk a premierre is. — A bemutató tehát — nem árt hangsúlyozni — az előzetes műsortervhez képest, a választások miatt egy nappal előbb, november 25-én délelőtt 10 órakor lesz Egerben, az úttörőház színpadán.., , ... , Jámbor Ildikó
