Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. november 24., péntek A kormányjavaslat: 15 százalék A pénzügyminiszter — középen — vajon kihez fohászkodik? Ro Te Vu Magyarország • •• //• Z //I jovojerol (Folytatás az 1. oldalról) lyett közel 10 százalékos GDP- növekmény valósuljon meg, ami ahhoz kellene, hogy a Parlament modernizációs képviselőcsoportjának és néhány érdekképviseleti szervnek a konkrét adó- csökkentési javaslatai végrehajthatók legyenek. Ekkora gazdasági növekedés hiányában e javaslatok érvényesítése vagy 25- 30 százalék eladósodással fedezett, hatalmas költségvetési hiánynyal járna. A meglévő és megszerezhető piac, valamint a rendelkezésünkre álló gazdasági struktúra kemény korlátot állít a gazdasági növekedés elé. Hamis tehát az az illúzió, amit nagyon sokan táplálnak, hogy az adóterhek nagymértékű csökkentése a teljesítmények gyors ütemű növelésével képes pótolni a költségvetésből kieső bevételeket, fellendíteni a gazdaságot. Ezt a koncepciót sokan képviselik: a legszélsőségesebben a Vállalkozók Országos Szövetsége, de hasonló véleményen van a gazdasági kamara, a SZOT és más érdekképviseleti szervek is. Az adószintet csökkentő országok gyakorlata azonban kivétel nélkül azt bizonyítja, hogy néhány évig az adó- csökkentés törvényszerűen apasztotta az államháztartás bevételeit. A magyar gazdaság, benne a költségvetés, nem rendelkezik rövid távon mozgósítható tartalékokkal. Növekvő költségvetési hiányt sem a megtakarítások növekedése, sem a külföldi adósság növelése nem finanszírozhat. Félreértés ne essék, nem vitatom az adómértékek csökkentésének szükségességét — mondotta a miniszter —, csupán a mértékekről, az ütemezésről, a realitásokról van vita a kormány és a nagyobb mértékű adócsökkentést sürgető nézetek képviselői között. A második nagy kérdéskör: maradjon-e minden változatlanul 1990-re, s csak akkor kerüljön sor az adótörvények módosítására, ha a javasoltnál nagyobb lépések tehetők meg. Az Országgyűlésjogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyenesen azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza az adótörvényeket. Kinek használna, ha minden maradna változatlanul? A költségvetés pozíciói nem romlanának, sőt még javulnának is azzal, ha az 1989-es adórendszer tovább élne 1990-ben is. De nem javulna a gazdálkodó szféra, mindenekelőtt a kis- és középvállalatok, az egyéni vállalkozók helyzete, a béremelésekkel együtt progresz- szíven nőnének a lakosság adóterhei. Nem jutna kifejezésre az adórendszeren belül a vállalkozások ösztönzése, a műszaki fejlesztés, a befektetések és megtakarítások preferálása, nem lenne mód a működő adórendszer már ismert kisebb-nagyobb ellentmondásainak megszüntetésére, az eltérő tulajdonformák és az áruforgalom egyes területei között ma még meglévő eltérő adózási feltételek különbségeinek csökkentésére, a sokat emlegetett versenysemlegesség megteremtésére. Újabb egy évet veszíA Magyar Szocialista Párt Elnöksége csütörtöki ülésén kialakította állásfoglalását a kormányhoz való viszonyáról. A Magyar Szocialista Párt a jogállamiság kritériumának, a pártállam lebontása szükségszerű következményének tekinti, hogy a kormány az Országgyűlésnek felelős. A párt és az állam szétválasztásának, a közvetlen pártirányítás felszámolásának, a parlamentáris elveknek megfelelően, az MSZP politikai befolyásának a kormányzatra a párt parlamenti frakcióján, a párthoz tartozó, illetőleg annak céljait vállaló országgyűlési képviselőkön keresztül kell érvényesülnie. A Magyar Szocialista Párt a köztársaság kormányát elsősorban a szocialista parlamenti frakcióra támaszkodó, de egyúttal nemzeti felelősséget is viselő kormánynak tekinti. tenénk, ami a gazdaság, az ország veszteségeit növelné. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány nem vonja vissza előterjesztéseit, hanem a Parlament színe elé terjeszti azokat. A harmadik nagy kérdéscsoport: most döntsön a Parlament az adótörvények elfogadásáról, vagy csak decemberben, az 1990-es költségvetési törvényjavaslattal együtt? Azt javasolta, hogy a Parlament ezen az ülésszakon döntsön az adótörvényekről, azért, mert ez az egyik fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adóbevételekre építsük a költségvetés kiadásait, és ne a kiadásokhoz igazítsuk az adók mértékét. Kiélezett vita kíséri a személyi jövedelemadó korszerűsítési javaslatát is — mondotta a továbbiakban Békési László. Tudom, Tisztelt Országgyűlés! Megalkotott törvényeink közül a legnagyobb társadalmi kritikát talán az 1988-tól bevezetett adórendszer váltotta ki, főként a személyi jövedelemadó rendszere. Nem változtatott megítélésén az 1989-re elfogadott módosítás, s változatlanul nem lesz „béke az olajfák alatt”, ha a kormány által tervezett módosítással funkcionál tovább, mert ez komoly morális és gazdasági károkat okoz — mondta bevezetőül, majd így folytatta. — Ma már látható, s tapasztalatok birtokában állítható, hogy jogos a társadalmi ellenérzés, mert az adórendszer csak a költségvetés céljait kezeli, államháztartás-bevételi célú. A képviselő elmondotta a továbbiakban, hogy bevezetésekor nem párosult bér- és szociálpolitikai reformmal, s nem igazságos az adózási rendszer, mert képtelen feltárni a láthatatlan jövedelmeket, és ezáltal adóztatni, valamint, hogy az adórendszer teljesítmény-visszatartó hatású is. Ezután feltette a kérdést: mi lehet a megoldás ebben a helyzetben? Mint vázolta: az igazi megoldás a lineáris, egységes adóztatás alkalmazása lenne, 10 százalékos mértékben. A jelenlegihez képest számtalan előnye lenne, így egyszerű elszámolásA Magyar Szocialista Párt szerint indokolt, hogy a kormány a megváltozott parlamenti erőviszonyok között olyan politikai vonalvezetésre törekedjen, amely számíthat a képviselők többségének támogatására. A demokratikus jogállamba való békés átmenet megköveteli, hogy a kormányzati szervek működőképességét, ezen keresztül a politikai stabilitást sikerüljön megőrizni. Az MSZP támogatja a kormánynak a fizetőképesség fenntartására, a piacgazdaság kiépítésére, a szerkezetváltás felgyorsítására irányuló erőfeszítéseit. A testület megtárgyalta és elfogadta agrárpolitikájának téziseit is. A párt vezető testületé állást foglalt a párt kezelésében lévő egyes ingatlanokkal kapcsolatban. Ezek szerint az Országos hatalmas nyomás nehezedik a képviselőkre, ennek ellenére a Parlament és a kormány óriási hibát követne el, ha a pillanatnyi népszerűség oltárán feláldozná ezt a korszerű, a piacgazdaság viszonyai között törvényszerűen növekvő jövedelemkülönbségek szabályozására hivatott, az egységes és jövedelmekkel arányos közteherviselést megvalósító adórendszert. Ezért a kormány a személyi jövedelemadó alapelveinek feladásával nem érthet egyet. Ugyanakkor kész a rendszer hiányosságainak korrigálására, torzító hatásainak megszüntetésére. A kormány 15 százalékos adószintet javasol, ami az 1989-ben megvalósuló és az 1990-re tervezett jövedelemnövekedés alapján 2 százalékos adószintcsökkentést, tehát 2 százalékos reáljövedelem-növekeból adódóan jóval kisebb adóapparátusok és kisebb munkahelyi ráfordítások jelentenének milliárdos megtakarításokat. Nem lenne teljesítmény-visszatartó hatása, az illegális jövedelmek jobban felszínre kerülnének, nem hozná a társadalom egyes rétegeit reménytelen helyzetbe, s egészében véve a felhasználható adóbevételek ebben a rendszerben sem lennének kisebbek. Befejezésül Csongrádi Csaba elmondotta, hogy három képviselőtársával összefogva kidolgoztak egy olyan adótáblát, amely enyhíteni tud a bérből és fizetésből élők, a kis- és közepes keresetűek adó terhein. Ez, számításuk alapján, havi 3-400 forint adókedvezményt jelent az emh'tett rétegek számára. Ez az adótábla az adózható jövedelmek széthúzásával és a nagyobb keresetűek többletadójából jött létre. — Egy másik módosító indítványom, amivel a Pénzügyminisztérium nem értett egyet, a különböző pótlékok adómentességére vonatkozik: ebben egy 10 százalékos lineáris adóztatást elfogadhatónak ítélek meg. A reformbizottság 20 százalékos lineáris adóztatást támogat, én kitartok eredeti javaslatom mellett. Kérem elnök urat, hogy a Iroda az illetékes állami szerveknek további hasznosításra átadja' a kezelésében lévő balatonaligai, balatonföldvári, balatonarácsi, dobogókői, római-parti pártüdülőket, továbbá a megyei pártszervek által üzemeltetett vendégházakat. Mint ismeretes, a kongresszus úgy döntött, hogy az MSZP a pártvagyonból csak annyit tart meg, amennyi a működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a többinek a kezelőjogát pedig átadja az önkormányzatoknak, illetve kormányzati célokra. E döntés értelmében látott hozzá gyorsítva a pártvagyon teljes körű és tételes számbavételéhez, hogy a kormány döntése alapján, illetve annak segítségét igénybe véve, azzal őszintén elszámolhasson, rendezhesse azt a nyilvánosság előtt. így ennek részeként döntött menet közben az üdüdést jelent. A kormány egyetért ugyanakkor a progresszió csökkentésének szükségességével. Ezért az eddigi kilenc adókulcs helyett négy-, illetve ötkulcsos változatot javasol. Ezek mindegyike valamennyi jövedelem- sávban csökkenti a fizetendő adót. Nem javasolja a kormány az adókedvezmények csökkentését az 55 ezer forintos adómentes jövedelemhatárnál, a mezőgazda- sági kistermelés adóköteles értékhatárainál, illetve a szellemi tevékenységből származó jövedelmek költségátalányainak mértékénél. Nagy jelentőségű változtatás a megtakarítások és a befektetések erőteljes ösztönzése a személyi jövedelemadón belül. A lakásmegtakarítások és a tartós befektetések nagymértékű adókedvezménye összhangban van társadalompolitikai céljainkkal és gazdaságpolitikai koncepciónkkal egyaránt. Az egyik leginkább vitatott eleme a személyi jövedelemadónak a gyermeknevelés költségeinek preferálása az adórendszeren belül. A kormány azt javasolja, hogy az adórendszeren kívül a családi pótlék gyermekenként és havonként 300 forintos emelésével enyhíts.ük jövőre a gyermeknevelő családok terheit. Ezután arról szólt, hogy a kormány szándéka: a decemberi ülésszakra előterjeszti a fogyasztási adókról és fogyasztóiár-ki- egészítésről szóló törvényjavaslatot. szavazáskor ezt így vegye figyelembe. Kérem továbbá, hogy az általam és sokunk által már oly sokszor elmondottakat megszívlelni szíveskedjenek, mert csak úgy tudunk megfelelni azoknak az elvárásoknak, amely most ennek az Országgyűlésnek — azt hiszem, utoljára — történelmi hivatása. * A miniszteri expozét követő vitában bejelentették, hogy az Alkotmánybíróság tagjává választották dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost. Az Állami Számvevő- szék elnökhelyettesévé dr. Nyi- kos Lászlót választották meg. Újabb képviselői hozzászólásokkal (15 vélemény) folytatódott az adótörvények feletti vita. Az ülésszaknak ebben a szakaszában kapott szót megyénk országgyűlési képviselője. Ezzel zárult a személyi jövedelemadó törvénytervezetének általános vitája, s következett a részletes vita. Ebben öten szólaltak fel. Ezzel ért véget az Ország- gyűlés csütörtöki munkanapja. A képviselők ma az általános forgalmi adó törvényjavaslata feletti vitával folytatják a munkát. lökről, s foglalt korábbi ülésén állást abban, hogy a Politikai Főiskolát, a Társadalomtudományi Intézetet, valamint három kerületi pártszékházat soron kívül átad. Ugyancsak döntött abban, hogy az elődpárt azon vállalkozásainak működését, amelyek jogilag és erkölcsileg is kifogásolhatók, megszünteti. így például a NEXT-2000 működését már megszüntette. Az elnökség foglalkozott az ez évi tagdíjfizetés egyes kérdéseivel is. A tagdíjfizetés a teljes önkéntesség alapján, a kongresszus által elfogadott keretek között, kölcsönös megállapodás alapján történik. Természetesen mindenkinek joga és lehetősége van saját elhatározása alapján a párt kiadásaihoz a tagdíjon felüli további összeggel is hozzájárulni. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) kedvező hátteret biztosítanak. A magyar politikus e folyamatokról rövid áttekintést adott, kiemelve a közelmúltban megalkotott magas szintű jogszabályokat. Hozzátette: feladatunk, hogy a gazdaságban is alkotmányos rendet teremtsünk; kiépítsük a piacgazdaságot, végrehajtsuk a tulajdonreformot, elősegítsük a vállalkozásokat. Az elnök elismeréssel szólt a magyar kormány erőfeszítéseiről, kezdeményezéseiről, s Németh Miklós személyes szerepéről a reformfolyamat kiteljesítésében. A megbeszélést követően Ro Te Vu és felesége az Országházba hajtatott. Az elnök rövid megbeszélést folytatott Fodor Istvánnal, az Országgyűlés megbízott elnökével, majd nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott a Parlament novemberi ülésszakán. Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke ebédet adott a koreai és a magyar gazdasági szakemberek tiszteletére. Az ebéden Gábor András és Ro Te Vu pohárköszöntőt mondott. A kamara elnöke méltatta a Koreai Köztársaság gazdasági sikereit. Ro Te Vu válaszából: — Országunk fejlődését a világ a „Han folyó menti csodaként” emlegeti. Pedig mindennek alapja népünk, a világos gondolkodású gazdasági vezetők és a kormány együttes böl„Ki kell menni az agorára (a piacra), és beszélni kell az emberekkel” — ez a politika a görög bölcs, Szókratész szerint. Ezt az idézetet dr. Lukács Tamás ügyvéd „A kereszténydemokrata politika alapelemei” címen tartott előadásából vesszük, amelyet az egri tanárképző főiskolán tartott, az elmúlt szerdán. Képszerűségében is meggyőző ez a görög bölcs által adott felszólítás. A piacra kell menni, a közösség, a közönség, a társak elé kell állni, és ha van mit mondanunk a többieknek arról, amit én megélek, amit tenni szeretnék, értesüljön róla mindenki, akit illet. Ez kell, ennek kell lennie a politikában. És ha az előadó ezt az alap- gondolatot hangsúlyozta, beszámolnánk arról a pár fontosabb tételről is, amely a Keresztény- demokrata Párt alapállását körülfogja. Talán ott kezdenénk, hogy sok-sok fogalom, meghatározás tartalmát újra kell gondolnunk, mert az utóbbi évtizedekben a kereszténységről, a keresz- ténydemokráciáról, az azt megalapozó gondolatokról még magánbeszélgetésekben is ritkán került szó. Ma lemaradásunk ebben a tekintetben Európától legalább akkora, mint a gazdasági szférában. Miközben Nyugaton a társadalom egyik vezető erejét képezi a keresztény gondolat és nyomában a demokrácia, a gyakorlat, vannak filozófusaik, állambölcselőik, a teóriákból kinövő progresszív társadalmi rend és jólét, addig nekünk most röviden, felgyorsuló iramban kell pótolnunk kultúrában, így politikában is mindazt, amiben lemaradtunk. A politikáról gondolkodás a társadalom szükséglete, ezért nem árt, ha idézünk is róla egy definíciót: „A politika az a tevékenység, amellyel az országot a legfelső döntésekre jogosító hatalom gyakorlásával vezetik, másrészt az a tevékenység, amely a hatalom meghódítására irányul. A politikai akció feladata a közösséget egy pontosan kitervezett jövő társadalom felé irányítani.” Ezt mondják a kereszténydemokraták Nyugaton. Nekünk is. Ehhez törvények kellenek, vannak, amiket fel kell ismernünk. El kell fogadnunk, hogy az csességében és kemény munkájában rejlik. Biztos vagyok abban — hangoztatta az elnök —, hogy Magyarország gazdag múltjával és rendkívüli népével egy még ennél is nagyobbat, a „Duna menti csodát” fogja véghezvinni. A két ország gazdasági együttműködéséről szólva Ro Te Vu említést tett arról is, hogy sok koreai vállalat mutat érdeklődést magyarországi vállalatok létrehozása iránt, közvetlen beruházás vagy vegyes vállalat formájában. A termékeket nemcsak a magyar, de az európai, sőt a világpiacon is értékesíteni lehetne. Mint mondotta, a kíséretében érkezett vállalatvezetők számos tárgyalást folytatnak a közös beruházások lehetőségeiről, az árucikkek gyártásától kezdve az építkezéseken át a pénzügyi szolgáltatásokig. — Korea hajlandó minden tőle telhetőt megtenni Magyarország gazdasági fejlődéséért. Készek és hajlandók vagyunk megosztani Önökkel technológiánkat és a jóléthez vezető úton szerzett tapasztalatainkat. Javaslom, hozzunk létre egy konzultatív tanácsot különféle gazdasági területeken működő magyar és koreai szakértők részvételével. Emellett — úgy vélem — igen hasznos lenne, ha kormánytisztviselőink, tudósaink és szakértőink rendszeresen találkoznának és megvitatnák a fejlesztési stratégiát — mondotta Ro Te Vu a gazdasági szakemberek előtt. embert, külső és belső sorsát törvényeknek nevezhető olyan parancsok is vezérlik, mint a szeretet, amely képessé teszi őt evilági és lelki céljainak elérésére. Az emberi méltóságból kell kiindulnunk, mint alaptételből, és a közösséget átfogó, összefonó szolidaritásból, amely meg is szabja, hogyan alakulhat a közjó a közösségek és a bennük kialakuló autonómia folytán. Milyen közösség az autonóm? Önkormányzaton alapuló egység. Még az értelmező szótárban is utánanéztünk, hogy jottányi tévedés se történhesen. Mert a jó és tisztességes törvények, akár az örök törvény, akár a természetes erkölcsi törvény, a pozitív isteni vagy emberi törvény alátámasztja szemléletünket magunkról és a világról, s ha az állam, a hatalom összhangot akar teremteni, közjót a társadalomban, akkor ezek között a külső és belső késztető szabályok között kell összhangot teremtenie. Ma nem kell különösebb merészség leírni, mekkora távolság van az ideális államvezetés, hatalomgyakorlás között és jelen állapotunk között. Szent Ágoston komolyan gondolta elképzeléseit a De civitate Deiben, Arisztotelész is végigelemezte az egyén és a közösség életkereteit, a mi mai gondolkodóink is törekszenek az igazságos gyakorlatra. De hol az út vége? Amikor a kezdet, a mai jelen is ilyen keserves? És riasztanak az ellentétpárok, amiket a történelemben már nemegyszer végigjátszottak: a demokrácia eltorzult formájában demagógia, az arisztokrácia oligarchiává kemé- nyedhetik, a monarchia zsarnokságba. A társadalmi gondolkodásnak új szféráját nyitja ki a kereszténydemokrácia, amelyben a hívek lelki gondozását végző papok nem politizálhatnak, a keresztyéneknél, a protestánsoknál sem ajánlott foglalkozás. És a piacon, az agorán, a tereken ma sok elmélet és gyakorlati ajánlás között megjelennek a régi bölcseletek időtálló fogalmai, indításai — a jóra, a közjóra, az ember boldogságára. Hányféleképpen fogjuk még ezeket hallani? Farkas András (MTI) A nyilvánosság előtt a pártvagyonról Ülést tartott az MSZP Elnöksége „Egységes adóztatást, 10 százalékos mértékben” Csongrádi Csaba felszólalása „Beszélni kell az emberekkel99 Új szférát nyit a kereszténydemokrácia