Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-18 / 274. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. november 18., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE Tudományos kisnírek Áramütő fegyver A brit rendőrségnek gondot okoznak az áramütéssel kábító újfajta kézifegyverek. Ezek az Egyesült Államok után Nagy- Britanniában is forgalomba ke­rültek, s postai szállítással ren­delhetők meg. A gyártók az ötle­tet valószínűleg az áramütéssel támadó rájáktól kapták. Van e fegyverek között olyan, amelyik szárazelemmel működik, s osz­cillátor-áramkör hozza létre ben­ne a nagyfeszültséget. És van, amelyikben — mint a korszerű öngyújtókban vagy gázöngyúj­tókban — a nagyfeszültség pie­zoelektromos kristályra mért ütésekkel keletkezik, s konden­zátorokban tárolódik. A közös bennük az, hogy az áldozatra a hozzászorított elektródok között mérnek nagyfeszültségű áramü­tést, azzal megbénítva vagy — bi­zonyos esetekben — elkábítva őt. A kábulat tizenöt percig is eltart­hat. Ezeket az eszközöket ön védel­mi fegyverként árusítják, de akárki megveheti őket. Biggin Hillben, egy kenti kisvárosban már követtek is el rablótámadást ilyen fegyverrel. A rendőrség egyelőre azért tehetetlen, mert a fegyverhasználatra vonatkozó brit törvény tételesen felsorolja, hogy mi számít támadó fegyver­nek, ám az áramütést adó eszköz nem szerepel ebben a felsorolás­ban. A parlamentben azonban már benyújtottak egy olyan tör­vénymódosító javaslatot, amely szerint tilos (lesz) ilyen fegyvert hirdetni, árusítani és viselni. Mesterséges növekedésserkentő A repcenövény 250 kilogram- nyi virágporából tíz milligramm­nyit lehet kivonni abból az anyagból, amely serkenti a növé­nyek fejlődését. A beltsvillei (USA) mezőgazdasági kutatóin­tézetben felfedezett növekedés­serkentő — egyfajta szteroid — felfedezői brasszinolidnak ne­vezték el, és már mesterségesen is előállították több változatát. A mesterséges vegyületek 15-30 százalékkal növelték a retek és a saláta terméshozamát, és a szán­tóföldi kísérletek során 6-7 szá­zalékkal a bab és a borsótermést. A brasszinolid túlságosan drága a nagyüzemi felhasználásra, de mesterséges változatai széles kör­ben elterjedhetnek, jelentősen növelve a mezőgazdaság termés­hozamát, állítják a szakértők. Önmelegítő konzerv Hot Pótnak, azaz forró fazék­nak nevezik azt a konzervdo­bozt, amelynek készételtartal­mát bárhol — külső hevítőeszköz nélkül — fölmelegíthetik. Egy nagyobb konzervdobozból és az ételt magában foglaló kisebb do­bozból áll. A kettő közötti rés­ben — egmástól elkülönítve — mész és víz van. Ha az e kettő kö­zötti falat egy tűvel átszúrják, a víz a mészre ömlik. Az ekkor ke­letkező vegyi folyamat hőterme­léssel jár, s az az ételt mintegy tíz perc alatt felmelegíti. Az önheví­tő konzervdobozt egyszerű ke­zelni, s az teljesen biztonságos. Különösen azok számára ígérke­zik hasznosnak, akik hivatalok­ban vagy ütőn gyorsan kívánnak meleg ételhez hozzájutni. Légköri szennyezés a sarki jégben A földrajzi sarkokhoz közeli hóba és jégbe a légkör alsóbb ré­tegeiből jutnak a szennyező anyagok. Minthogy a különböző jégrétegek korát meglehetős pontossággal meghatározhatják, a hó- és jégminták elemzésével jól nyomon követhetik a sarkvi­déki területek szennyeződésé­nek alakulását. Különösen érde­kes, hogy ezekben az iparvidé­kektől távoli területeken ugyan­úgy nőtt-e a levegőben levő kén­dioxid és nehézfémek mennyisé­ge, mint a Föld más vidékén. A vizsgálatokat a hó tisztasága ne­hezíti. Az Antarktisz ezer tonná­nyi felszíni hava például csak 20 milligrammnyi ólmot tartalmaz, ezért nagyon pontos vizsgálati módszerekre van szükség. A mé­résekből egyértelműen megálla­pítható, hogy az utolsó évszázad­ban mind az Antarktisz, mind az Arktisz térségében nőtt a nehéz­fémek mennyisége, de azért a sarkvidéki térségekben alig mu­tatható ki az emberi tevékenység szennyező hatása. Századunk nagy vulkánkitörései — például a Krakatau kitörése — kimutat­ható nyomokat hagytak a sarkvi­déki jégrétegekben. Új akkumulátorcsalád Az NSZK-beli Weilindorfban egy olyan, hat nátrium-kén ak­kumulátorból álló berendezést helyeztek üzembe, amely az éj­szakai energiafelesleget tárolja, s azt a csúcsterhelés időszakában visszatáplálja a hálózatba. Ez a bárhol elhelyezhető akkumulá­tortelep egyben arra is alkalmas, hogy a kisfeszültségű hálózat he­lyi feszültségingadozásait (ez kü­lönösen a hálózat szélén gyakori) kiegyenlítse. Az új akkumulátort, ellentét­ben a hagyományos savas ólom- akkumulátorral, nem kell kar­bantartani, amannál kevésbé ter­jedelmes, a tárolóképessége mégis amazénak a négyszerese. Noha ez az akkumulátor drága központi feszültségfokozókat tesz fölöslegessé, egyelőre még nem gazdaságos. A nemrég fel­avatott — autógarázs méretű — berendezés 1,3 millió nyugatné­met márkába került. Gyártói re­mélik, hogy három évig tartó próbája során gazdag tapasztala­tokhoz jutnak vele, s hogy az ak­kumulátorok nemcsak mint az energiafelhasználás ingadozásá­nak kiegyenlítői és mint feszült­ség-kiegyenlítők terjednek majd el, hanem mint a jövő villanyau­tóinak telepei is. A szóhasználat! sokszínűségre törekvés mai közéleti nyelvhasználatunkban Újabban megszaporodnak azok az olvasói levelek, amelyek arról számolnak be, hogy a sajtó hasábjain megjelenő cikkek nyelvhasználatában a rádióban és a televízióban elhangzó élő­szóbeli közleményekben egyre gyakoribbak az olyan egyedi nyelvhasználati formák, egyéni ízű merész és szokatlan szólele­mények, amelyek arról bizony­kodnak, hogy a szürke, a köz­helyszerű és sablonos nyelvi for­málás egyeduralmának tudatos háttérbe szorítása szándékával a nyelvhasználati sokszínűségre, szellemességre, ötletességre tö­rekvés jegyében erősítjük fel mondanivalónk gondolati és nyelvi hatástényezőit. Olvasóink egészséges nyelvi érzékenységgel reagálnak azok­ra a szóleleményekre, bravúros szójátékszerű nyelvi formákra, régi nyelvhasználatunk feleleve­nítése révén jelentkező szófialta szóalakokra, amelyek beszélő példáit érzékelhetjük idézett szövegrészleteinkben. Elsősor­ban a leggyakrabban nyelvi sze­repet vállaló típuspéldáinkra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az egyéni ízű nyelvi forma: az ikerszó alkotó elemeinek meg­határozott hangtani, hangrendi viszonya igen alkalmas egyrészt a nyelvi fokozás, másrészt a sajá­tos ízű humor érzékeltetésére, il­letőleg a sajtó hasábjain megjele­nő publikációk stílusvilágának színesítésére, úgy, ahogyan erről ezek a szövegrészietek bizony­kodnak: „Nem az a típus, aki szí­ré-szóra végigjárja a különböző fórumokat” (Magyar Nemzet, 1989. jún.13.), „Az újoncok meg csak rihegtek-röhögtek a kamera előtt” (Élet és Irodalom, 1989. szept. 8.), „Miért lenne baj, ha valamely évtizedekig tesze-tosza magyar nagyvállalatot valamely brit cég megvásárolna” (Magyar Nemzet. 1989. szept.30.). Gyakran találkozunk olyan, a mai köznyelvi szóhasználattól eltérő szokatlan szóképzési for­mákkal, melyek felerősítik a mondanivalóhoz társító ironikus fontorokat, politikai áthallások­kal terhelt kritikai fricskákat. A sajátos jellegű politikai és társa­dalmi tevékenységet megnevező mozgalom szavunk tovább kép­zett alakja, a mozgalmár megne­vezés éppen napjainkban nem véletlenül tölti be a kulcsszó sze­repét ezekben a szövegrészietek­ben: "A mozgalmárok vadász- társaságokban éltek mozgalmi életet (Népszabadság, 1989. szeptember 9.), „Pontos Fe- rqnczy Csongor nyalka-magyar mozgalmár apája Sarkadi Elve­szett paradicsom című darabjá­ban” (Magyar Hírlap, 1989. okt. 14.). Jellegzetes közéleti töltésű beszédhelyzetet idéz fel és ironi­zál a többszörös képzéssel létre­jött mozgalmárkodás szólele­mény: „Elkerülendő azt, hogy a divatos politológia következmé­nye esetenként a mozgalmárko­dás „(Magyar Nemzet, 1988. dec. 23.). Hasonlóan rosszalló használa­ti értékben vállalnak politikai nyelvhasználatunkban sajátos szerepet a nyelvújítás koholt szó­képzésmódját felelevenítő agyalmány, utózmány, kevercse szóalakok ezekben a szövegrész- letekben: „Akadt a magyar sport­életnek egy zseniális újítója és az ő „agyalmánya, hogy a különbö­ző fontos posztok elnyerésére pályázatot kell kiírni” (Magyar Nemzet, 1989. szept. 5.); „Cser­nobil sokféle utózmányáról is szó lesz” (Televízió: Ablak, 1989. szept. 15.); „Lett az új párt, mely stílusában sajátos ke­vercse múltnak és jövendőnek” (Élet és Irodalom, 1989. okt. 13.). Finoman rejtett és enyhén csí­pős malícia is kihallik a televízió Ablak című adásában elhangzó (e szövegrészletből is: „Vissza a politika sőréjébe!”) 1989. okt. 13. Dr. Bakos József Olaj a tengerben ■ i'É&r'*4 ••7" ■ 7 ..........ál • . y v & ■<­. i ' ?;■ ' : 7.7 Képünkön: egy újabb olajbaleset: június 23-án egy görög olajszállító hajó víz alatti sziklának ütközött. Négy és fél millió liter fűtőolaj folyt az óceánba az USA partjai közelében (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Több futurológus szerint az egyre szaporodó emberiség ellá­tásában mind nagyobb szerep jut a tengereknek. A jövő ígérete azonban a semmibe vész, ha ma tönkretesszük, elherdáljuk, vi­gyázatlanul bánunk a földgolyó kétharmad részét borító tenge­rekkel, óceánokkal. A világóceán a Föld legna­gyobb ökoszisztémája, amely egységes is, meg nem is. Egysé­ges, mert mindenütt ugyanazok a tápláléklánclépcsők találhatók benne, nem egységes, mert hely­ről helyre a közös közeg, a víz fi­zikai állapotától függően más és más. Az élőlények együttese sokkal érzékenyebben „méri”, változásaival jelzi a víz fizikai­kémiai állapotának aránylag ki­csiny változásait is, mint az em­ber mérőműszerei. A világóceán ökoszisztémájá­nak helyi változatai igen érzéke­nyek a víz állapotának változása­ira, és különösen azokra, ame­lyekhez nem volt módjuk hozzá­szokni. Márpedig ezek a szennye­zések századunkban ijesztően el­szaporodtak. Közülük is legve­szélyesebb a kőolaj, mert mara­dandó és durva változásokat okoz. Nem oldódik, tehát nem hígul fel a vízben, úszik a tetején. A fényt nem engedi át, ezért pusztulnak az algák, amelyek az egész tápláléklánc alapjai, fogy az oxigén, mert megszűnik a gáz­csere a légkörrel, illetve nem ter­melik az algák. Szaporodik a szén-dioxid, mert nincs gázcse­re,illetve kevesebbet fogyaszta­nak az algák. Megváltozik a hő- forgalom, mert nincs párolgás, mérgező anyagok oldódnak a vízbe az olajból (elsősorban a kénvegyületek és fenolok). Ká­rosodik minden élőlény, amely­nek a tengerhez elsődlegesen (benne él), vagy másodlagosan (belőle élnek: a madarak és az ember) köze van. Amiót 1978 márciusában az Amoco Cadis olajszállító tank­hajó Anglia és Franciaország partjai közelében szerencsétle­nül járt, a biológusok figyelték, nyomon követték az olajszennye­zés következményeit. Például megállapították, hogy a sima le­pényhalak nem fejlődtek megfe­lelően, úszóik kirojtozódtak, ki­sebesedtek, s közülük sok nem szaporodott. A brit tengerpartok közelében a legtöbb lepényhal nősténye csak a harmadik éve végén éri el az ivarétettségét. Pe­tefészkük télen fejlődik ki, majd februárban és márciusban ívnak. A bresti egyetem kutatói kiderí­tették, hogy a lepényhalátTegy kis hányadának az ivarszervei mindmáig rendellenesen fejlőd­nek ki. A lepényhalak folyótorkolati élőhelyeinek homokpadjai szeny- nyezettek maradtak. Még 1984- ben is minden tízezer egységnyi iszapszemcsére egy egységnyi policiklikus szénhidrogén jutott. Az osztriga húsában ez az arány kétszeres volt, s a lepényhalak májában a mérgező szénhidrogé­neket még 1985-ben is ki tudták mutatni. A kiömlő olaj tehát a kataszt­rófa után sokáig veszélyezteti a tenger élővilágát, de a táplálék- láncon át magát az embert is. Lawrence Olivier Vízszintes: 1. Lawrence Olivi­er, a világhírű angol színész gon­dolatának első része (zárt betűk: A, A, U, A). 14. Zsinórral moz­gatott bábu. 15. Szeletnyi ke­nyér. 16. Az argon vegyjele. 17. Azonos betűk. 18. Levéltávirat. 20. Nemzetis. 21. Gyom. 23. Bensőségesek. 27. Lomtárban van! 28. Közel-keleti szervezet. 30. írásjegy. 31. Költői felkiáltás. 33. Határrag. 34. Nem helyes. 36. Zűr, eleje. 37. Éppen hogy csak. 38. Kozák katonai pa­rancsnok. 40. Nagy testű állat. 42. A bőr és a fluor vegyjele. 43. Népies sütő. 44. Eljárás. 46. Idő­egység. 47. Mauna..., kialudt vulkán a Hawaii-szigeteken. 48. Török gépkocsi jelzés. 49. A felü­letére tesz. 51. Messzi. 53. A Ní­lus egyik forrástava. 54. Lám. 56. A tetejéről lekanalaz. 57. Szent idegen rövidítése. 59. Svéd férfinév. 60. Női név. 62. Ra­vaszdi állat. 64.' Menyasszony. 66. Szorult helyzetéből beszéd­del kimenekül. 69. Mint a vízsz. 43-as. 70. Róma véres kezű csá­szára. 72. Kettősbetű. 73. Köny- nyű, puha rém. 75. Tusakodik. 76. Kárpitosipari tömítőanyag. 78. Organizmus. Függőleges: 2. Matematikai se­gédváltozó. 3. A laurencium vegyjele. 4. Egy, németül. 5. Be­cézett Antal. 6. Fordított kettős­betű. 7. Datál. 8. Magatartás, vi­selkedés. 9. Ható egynemű be­tűi. 10. Nemzetközi röviden. 11. Gáz, több idegen nyelven. 12. Szírt. 13/ Érzéseiben bántja. 14. A mondás befejező része (zárt betűk: Á, L, T). 19. A szobába. 22. Jelenlétével feszélyez. 24. Nemzeti Bajnokság. 25. Alko­tás. 26. Bizonyos szerszámmal dolgozik. 29. A Solaris írója (Stanislaw). 32. Folyón ível át. 35. Varázsló papok. 37. Ünne­pélyesen átad. 39. Női név. 41. Megelégel. 42. A többi közé ve­gyít. 45. Orosz igen. 47. Zord. 49. Fogoly. 50. Kirakja. 52. Ütle­gel. 55. Röghegység Erdély észak-nyugati határán. 58. Á francia kártya egyik színe. 60. Kiejtett betű. 61. Folyadék. 63. Világhírű japán porcelánmárka. 65. Abba az irányba. 67. Betűt vet. 68. ...tesz, túljár az eszén. 71. OIB. 74. Tagadás. 77. Végtele­nül kér! 78. Fordítva ás! 79. Pá­rosán érez! 80. Részben száll! Beküldendő: vízszintes 1. és függőleges 14. A megfejtéseket november 22-ig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A rózsáról verseket írhatunk, az almába bele kell ha­rapnunk. A helyes megfejtők kö­zül a következők nyertek könyv- utalványt, amit postán küldünk el. Csörgő Károly (Sarud), Boros Lászlóné (Ludas), Brózman Já- nosné (Eger), Tuhrinszky József (Eger) és dr. Pintér László (Eger). Gratulálunk! 1 2 3 6 7 8 9 10 11 12 13 14 □ 3 Ti 16 _ 17 3 w~ 19 3 20 21 22 3 23 24 25 26 3 27 28 29 3 3Ö 3 31 32 33 34 35 El 36 3 37 ■ 3 38 39 3 40 41 3 42 43 m 44 45 3 46 3 47 48 3 49 50 3 51 52 3 53 3 54 55 3 56 57 58 E 59 r 60 61 3 62 63 64 65 3 66 67 68 3 69 70 71 r ■ 3 72 3 73 74 3 75 76 77 78 79 80 t L

Next

/
Thumbnails
Contents