Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-17 / 273. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. november 17, péntek Bush Málta után Brüsszelbe utazik George Bush amerikai elnök a máltai csúcstalálkozó után december 4-ikén Brüsszelben, a NATO székhelyén tájékoztatja a szövetségeseket Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalásairól. A szerda esti washingtoni bejelentés szerint a brüsszeli megbeszéléseket azt tette szükségessé, hogy — a legújabb kelet-európai fejlemények tükrében — nagy mértékben megnőtt a máltai találkozó jelentősége. Bush erdetileg kötetlen eszmecsereként jellemezte Gorbacsovval való találkozóját. Nyilvánvaló, hogy az új helyzetben az egyik fő cél az lesz, hogy megkíséreljenek közel álló álláspontot kialakítani a váratlanul napirendre került európai kérdésekben, mutatnak rá az amerikai fővárosban. A fehér házi szóvivő szerint konkrét egyezmények Máltától továbbra sem várhatók. Nem hoztak haladást Amerikai—izraeli tárgyalások Nem hoztak haladást Jichak Sa- mir izraeli kormányfő szerdai washingtoni tárgyalásai, így a közel- keleti amerikai béketerv semmivel nem került közelebb a megvalósuláshoz. Samir esti tv-nyilatkozatában megerősítette, hogy nem hajlandó tárgyalni a PFSZ képviselőivel, mert azok „nem érdekeltek a békében,,. A Washington és Kairó által már elfogadott terv szerint Izrael közvetetten a PFSZ-t is képviselő palesztinokkal tárgyalna a megszállt területeken rendezendő választásokról. A választásokat még maga Samir kezdeményezte májusban s a tervet az izraeli kormány elvben elfogadta, de most az ellen is tiltakozik, hogy (az Izrael-megszállta) Kelet-Jeruzsálembe való, illetve száműzött palesztinok részt vegyenek a tárgyalásokon. Harcok Salvadorban Váltakozó hadiszerencsével szerdán is heves harcok folytak Salvador fővárosában és a vidék nagyobb településein. A légierő aznap negyedszer bombázta San Salvador egyik külvárosát, ahol a felkelők ennek ellenére szilárdan tartják állásaikat, sőt új hadműveletek kezdésére is futotta erejükből. A Nemzetközi Vöröskereszt ideiglenes. tűzszünetet kért,de a jobboldali kormány mereven elutasítja ezt és azzal érvel, hogy a tűzszünetből a gerillák akarnak hasznot húzni. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő is megbeszélést folytatott a szovjet fővárosban Roland Dumas francia külügyminiszterrel, aki ma már hazánk fővárosában tartózkodik, s találkozik az ország legfőbb vezetőivel (Népújság-telefotó—MTI) Keletnémet szolidaritás Tüntetés Ceausescu rendszere ellen A román nép szabadságáért tüntettek szerda délután az NDK fővárosában — jelentette az ADN keletnémet hírügynökség. A beszámoló szerint a megmozdulást a Képzőművészek Szövetsége berlini csoportjának tagjai szervezték. A mintegy háromszáz tüntető transzparensekkel és hangszórón követelt szabadságot a román népnek. A menet a román nagykövetség elé vonult, ahol a szervezők felolvasták a külképviseletre már korábban eljuttatott nyilatkozatukat. Ebben tiltakoztak a bukaresti kormány drasztikus megszorító intézkedései, az emberi jogok megsértése, valamint a nyolcezer falu tervezett lerombolása ellen. Jelen voltak a tüntetésen azok is, akik magukat az „Egyesült Baloldal Létrehozását A vezetőváltás társadalmi visszhangját felmérni kívánó első bulgáriai reprezentatív közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy fodor Zsivkov leváltásával nemcsak egyetért kivétel nélkül minden megkérdezett, de azt a nagy többség szerint már rég végre kellett volna hajtani. Ezzel a „késedelemmel” függ össze, hogy a megkérdezettek 20 százaléka nem biztos abban, hogy Pe- tar Mladenov, az üj főtitkár kéKezdeményező Koordinációs Csoportnak” nevezik. Ők, valamint az NDK Művészeti Kiállítási Központjának képviselői felszólították a Német Szocialista Egységpártot: ne küldjön delegációt a Román Kommunista Párt kongresszusára. Az ADN jelentéséből az nem tűnt ki, hogy a megmozdulásra a brassói munkástüntetés második évfordulója alkalmából került sor. Azt azonban megírta a keletnémet hírügynökség, hogy a szervezők bejelentették: ezentúl minden hónap 15. napján békés tüntetést tartanak a román nagy- követség előtt. Az NDK-ban rehabilitálták Walter Janka írót és könyvkiadót, akit az 1956-os magyarországi népfelkelés támogatása miatt — „államellenes bűncselekpes lesz megoldani a gondokat, illetve hogy a kialakult válság egyáltalán megoldható. Általános vélemény, hogy „az ország válságban van, amiért a korábbi vezetés a felelős”. Zsivkov leváltása „olyan szükségszerűség, amelynek rég meg kellett volna történnie”. Jellemző a munkások elégedetlenségének állandó növekedése: ma minden harmadik képviselőjük azt vallja, hogy „az országban semmi sem megy úgy, mény” vádjával — több évre bebörtönöztek a keletnémet hatóságok. (Janka 1956-ban az Aufbau kiadó igazgatója volt.) Mint az ADN jelentette, az NDK Legfőbb Ügyészsége a Legfelsőbb Bíróságnál kérte az 1957-ben kelt ítélet megsemmisítését. A 75 éves Janka mostani jogi rehabilitációja már várható volt, a múlt hónapban ugyanis — mintegy erkölcsi felmentésben részesülve — alkalmat kapott arra, hogy nyilvános felolvasóestet tartson, „Bajok a valósággal” című könyvéből. Richard von Weizsatcker nyugatnémet államfő a keletnémet rádiónak és hírügynökségnek adott nyilatkozatában jelezte: szeretne a „nem távoli jövőben” ellátogatni az NDK-ba. (MTI) ahogy kellene”. Az elégedetlenség főforrása az alapvető közszükségleti cikkek hiánya. A Trudnak a közvélemény-kutatás eredményeihez fűzött kommentáló megjegyzése szerint, „ha ez a súlyos probléma nem nyer gyors és sikeres megoldást, megfordíthatja az ország egész 45 éves történetét és más irányt adhat a társadalmi fejlődésnek”. Egy másik lényeges forrását jelentik az elégedetlenségnek „a privilégiumok és rokonsági maffiák, amelyek kialakulása minden társadalmi szférában jellemző”, felszámolásuk tehát sürgős, mert „robbanásveszélyesek”. Bolgár közvélemény-kutatás Válság és robbanásveszély NDK Mitől is dőlnek le a falak? Egy korszak végét és egy új korszak kezdetét dokumentálják azok a világsajtót bejárt képsorok, amelyek a berlini fal bontásáról készültek. Egy hónapja, de akár még néhány napja is egyszerűen elképzelhetetlennek tűntek azok a szédítő sebességű változások, a fizikai és átvitt értelemben vett falbontás, amely valóságos eufóriát keltett szerte az NDK- ban. A felgyorsult események hátterében kétségkívül az elmúlt hónapok forrongása áll. Az elmúlt hónapokban mindinkább nyilvánvalóvá vált az erkölcsi válságba jutott rendszer tarthatatlansága. Az embereknek elegük lett a kettős morálból, amelyre jellemző volt, hogy évtizedeken át egészen mást mondtak mint, amit gondoltak. Megelégelték a kiváltságos vezetés örömódáit a „szocialista építőmunka sikereiről”, s különösen fájó pont volt a bezártság, az utazások korlátozása. Kétségtelen az utolsó csepp a pohárban Erich Honeckernekaz NDK megalakulásának 40. évfordulóján elmondott beszéde volt, amelyben sikerek sorozataként jellemezte az eltelt időszakot, miközben emberek ezrei fejvesztetten menekültek át az NSZK*ba. Erich Honecker egy hónappal ezelőtti lemondását követő földindulás, a NSZEP központi vezetésének, majd a megyei szintű pártvezetés teljes lecserélése, az utazási korlátozások enyhítése, majd a határ megnyitása a vezetés reformszándékát látszik megerősíteni. Egon Krenz pártfőtitkár-ál- lamfő mindenesetre két legyet ütött egy csapásra a határ megnyitásával. Úgy gondolta, hogy a szabad utazás biztosítása egyfajta biztonsági szelepül szolgálhat, csökkenti az elégedetlenséget, s kevesebben fogják végleg elhagyni hazájukat. Számítása úgy tűnik bevált, ugyanis a szomszédba átruccanó több millió NDK-s közül mindössze néhány ezren nem tértek vissza. Másrészt időt nyert az űj vezetés, amely a hét elejétől kiegészült a drezdai reformer, Hans Modrow-val, aki az ország új miniszterelnöke. Kétségtelen, égető szüksége van az új vezetésnek az időre, hogy visszanyerje a tömegek bizalmát és megkezdje a politikai és gazdasági csődtömeg felszámolását. Még mindig sokan kételkednek ugyanis a reformszándékok őszinteségében. Jelzi ezt, hogy a Népi Kamara ülése idején az NDK több városában, köztük Lipcsében, Karl-Marx-Stadtban és Halléban tüntettek, s a jelszavak közt mind több helyen bukkant fel az a követelés, hogy a NSZEP mondjon le az alkotmányban rögzített vezető szerepéről. A felgyorsult események gyors reagálásra szorítják a pártot, amelyet az is tükröz, hogy a korábbi elképzelésektől eltérően a Központi Bizottság hétfői ülésén pártkongresszus és nem pártértekezlet összehívása mellett döntöttek. A kongresszus a párt legfőbb szerveként ugyanis lényegesen átfogóbb változtatásokat hajthat végre. A KB ülésén elhangzott, hogy a december 15-én kezdődő rendkívüli kongresszuson olyan cselekvési programot kell kidolgozni, amely tükrözi az országban zajló radikális változásokat. A rendkívüli kongresszus személyi kérdésekben is hívatott dönteni, s ezzel a KB több tagja politikai értelemben saját „halálos ítéletét” írta alá. A párttagság ugyanis az elmúlt időszak vétkeiért felelősök fejét követeli. A jelek szerint az elkövetkező hetekben jelentős változásoknak néz elébe az NDK. Ezeket már előre vitette a Népi Kamara hétfői ülése, amely 40 év óta először emlékeztetett parlamentre, ahol a képviselők bólogató jánosok- ból egyszerre harcos honatyákká váltak, s kemény ítéletet mondtak a testület eddigi tevékenysége felett. A pluralizálódást jelzi az is, hogy a korábban alárendelt szerepet játszó kis pártok, így a Német Demokratikus Parasztpárt, vagy a Liberális Demokrata Párt mind markánsabb álláspontot képvisel és a múlt héten ismételten kérte pártként történő bejegyzését a radikális változásokat sürgető Új Fórum. A folyamatoknak úgy tűnik elé kíván menni a NSZEP, amelyet jelez, hogy néhány nap leforgása alatt 22 átkelőhelyet nyitottak, meg s a jelek szerint a közeljövőben megnyitják a német egységet szimbolizáló Brandenburgi kapunál is az átkelőhelyet. Egon Krenz szabad választásokat ígért és kilátásba helyezte a párt és az állam szétválasztását. A változások kapcsán felvetődött a német újraegyesítés kérdése. Az NDK vezetésének álláspontja változatlan: az utazások könnyítése nem változtat a tényen, hogy két teljesen szuverén német állam létezik. Az európai status quo fenntartása mellett foglalt állást Geraszimov szovjet külügyi szóvivő, s meglehetősen óvatosan nyilatkozott Baker amerikai külügyminiszter is, hangsúlyozva, hogy sok mindennek kell még történnie az újraegyesítésig. Tény: számos kérdésre csak az elkövetkező hetek fejleményei adnak majd választ. Kúti Lóránt „Folytassanak emberibb p/” A brit nagykövet levele a Nemzetközi Tőkés László Mozgalom hatvani címére A Nemzetközi Tőkés László Mozgalom, amelynek szerveződéséről már korábban hírt adtunk, egyre szélesebb tömegeket tudhat maga mötött az ország legkülönbözőbb tájairól. A szétküldött felhívások nyomán hétről hétre százak egyetértő visszajelzése tanúsítja, hogy polgáraink párt- és felekezeti különbség nélkül elítélik a román kormány jogtipró, helsinki szellemét megalázó magatartását, a nemzetiségek üldözését, vagyonukból való kiforgatását, legjobbjaik testi sanyargatását. A mozgalom tiltakozó petíciójára a hazánkba akreditált külképviseletek közül elsőként Nagy-Britannia budapesti nagykövetének levele érkezett meg a szerveződés hatvani központjába. A címzett Moldvay Győző újságíró, ügyvezető titkár. íme a levél! „Kedves Moldvay Úr! gesztik, amíg Romániában Köszönöm szépen legutóbbi nem lesz jelentős javulás az em- telexszét, amelyet mozgalmuk, béri jogok gyakorlását illetően, és Tőkés László lelkész ügyéről Az Egyesült Nemzetek emberi küldött. Tudatom: a brit kor- jogokkal foglalkozó bizottsá- mány már több alkalommal el- gának ülése pedig ugyancsak juttatta tiltakozó beadványát a határozatot hozott, miszerint román hatóságokhoz arra vo- meg kell vizsgálni az emberi jo- natkozóan, hogy országukban gokkal való visszaélést Romá- az alapvető emberi jogokat tel- niában. E döntést egyébként jesen megsértik, s ez nemcsak a több nyugati ország és a magyar kisebbségeket, hanem a romá- kormány is felkarolta, támogat- • nokat is érinti. Emiatt Románi- ta. át az Európa Parlamentben és Biztosítom önt: mi a továbbiaz Európai Gazdasági Közös- akban is erőteljes tevékenységet ség ülésén szintén elítéltük. fejtünk ki annak érdekében, Értesítem továbbá, hogy a hogy a romániai helyzet javul- „Tizenkettek” ez ügyben több- jón. S arra sürgetjük az ottani szőr felhívást intéztek a román hatóságokat, hogy olyan embe- hatóságokhoz, márciusban pe- ribb politikát folytassanak, dig úgy döntöttek, hogy a keres- amely megegyezik a nemzetkö- kedelemre és kooperációra vo- zi kötelezettségekkel és a CSCE natkozó további tárgyalásokat, törekvéseivel, illetve a velük kapcsolatos új szerződést mindaddig felfüg- Tisztelője: John Birch.” A Nemzetközi Tőkés László Mozgalom egyébként a különböző nemzetközi szervezetek és az embertömegek széles körű tájékoztatása végett a jövőben kihasználja a Délsziget című hatvani folyóiratot, amelynek oldalain rendre közöl majd három nyelven a kisebbségi kérdéskörrel foglalkozó tanulmányokat, nemzetközi tekintélyű politikusokkal inteijúkat, december 19- én pedig nagyobb demonstrációt rendez Hatvanban. Ezen — több nagykövetség képviselő, illetve a mozgalom támogatói jelenlétében — Raffay Ernő történész, parlamenti képviselő tart a kisebbségi kérdéskörbe vágó előadást, majd külhonban élő magyar írók, költők részvételével szervez műsort a Délsziget szerkesztősége és a Hatvani Galéria. Időközben a nemzetközi Tőkés László mozgalmat támogatásáról biztosította a Hazafias Népfront Országos Elnöksége, s úgy döntött, hogy a hatvani demonstráción elnöke, dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter képviseli a decemberben tartandó találkozón, amelynek színhelye a Damjanich szakmunkásképző intézet díszterme lesz. Pu/a Frigyes Egerben (Folytatás az 1. oldalról) fog tartani, amíg ismét helyreáll a szocializmus. Az ország súlyos adósságával kapcsolatban a következőket mondta: „Azt mondják most, az adósságot ti csináltátok. De: én voltam az egyetlen akkoriban, aki szót emelt a hitelek felvétele ellen, mindenki akarta, csak én nem..'? A szónok szerint a megoldás az, ha átütemezzük a hiteleket, hiszen az életszínvonal amúgy is csökkenni fog, és ennek a jelenlegi politikai kurzus az oka. Az exkülügyminiszter hazánk mai külpolitikáját is bírálta. Nő elszigeteltségünk a szocialista világon belül. Továbbá elmondta azt is, hogy minden újságíró lehordja Ceausescut és a többi vezetőt, és ez sérti a román politikát. Szerinte tárgyalni kéne inkább — néha meg lehet ereszteni egy-egy cikket —, de a bírálatnak ez a módja nem vezet sehová. Ezután egy váratlan fordulattal a sajtószabadságot kezdte követelni. Ugyanis több, a mai magyar politikát bíráló cikket is olvasott a szovjet lapokban, és ezeket nálunk torzítva — vagy egyáltalán nem — közük. A magyar népnek pedig joga van tudni ezekről is. Azt pedig — tette hozzá — nem a szerkesztőségi szobákban fogják eldönteni, hogy kilépjünk-e a Varsói Szerződésből! (Ezzel egyetértünk: a szerkesztőségi szobákból nézve is így tűnik...) A demokratikus centralizmussal nem volt baj — mondta —, hanem csupán a bürokratizmussal. A jövőben figyelembe kell venni minden véleményt, de olyat, hogy platformszabadság, meg ilyen „zöldségeket” nem fogadunk el. Újból az eltelt 40 évet hozta szóba, és leszögezte: nem igaz, hogy az rossz volt, kb. ’78- ig jól éltek az emberek, és a szegénység legfőbb oka az utóbbi két évben keresendő. A közelgő (november 26-i) népszavazással kapcsolatban felhívta a figyelmet az MSZMP válaszaira. Ezek a következők: „Nem, nem, nem, nem...” A köztársaságielnök-választás „nem” válaszáról elmondta: azért kell így szavazni, mert a parlament biztos, hogy megválasztaná Pozsgayt, a nép meg nem biztos. Végül felmutatta az Egri Újság egy számát (ebben KGB-ügynökséggel vádolták meg), és nem túl elegánsan leszennylapozta a sajtóorgánumot. Később, a hozzászólások alkalmával, a Népszabadságot és a Népújságot is bírálatok érték. Lapunkról például elhangzott olyan vélemény is, hogy az: el- lenzékibb az ellenzéknél... A nagygyűlés a hajdani nagy egyetértésben és forró politikai hangulatban fejeződött be. — havas —
