Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-15 / 271. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. november 15., szerda GAZDASÁG-TÁRSADALOM 3. A város nem felejt A. nótaszeírzo tisztelete Emlékőrzők között Hevesen Hevesi József, a rádióból is ismert nótaszerző néhány hete lett volna százesztendős. Születésének centenáriumát igazán tisztességgel köszöntötte, ünnepelte ifjú városunk; a kerek évfordulót kétnapos kulturális program tette feledhetetlenebbé Hevesen. A rendezvénysorozat nívós dalestjén — többi között — olyan rangos énekesek interpretálták a szerző fülbemászó, kedves számait, mint Solti Károly, Kalmár Magda, Szentendrei Klára, s új kottásfüzet is megjelent ez alkalommal a néhai mester válogatott műveivel. A városka hírneves szülöttének özvegye meghatott hangon beszél hetek múltán is a tisztelésről. S mindjárt hozzáteszi, ogy különbet nem is álmodott. Igaz, elhunyt félje megérdemelte az ilyen jubileumi főhajtást, hiszen életében — elfogultság nélkül állíthatja — sokak szeretetét élvezte. Meglehetősen nagy népszerűségnek örvendett alkotóként, kantortanítóként, karvezetőként egyaránt. Ahogy tudott, úgy segítettp rászorulókon, szegényeken. Észrevette, felkarolta a zenei tehetséget, kórusával a településnek az ország más részein is elismeréseket szerzett. Özv. Hevesi József né — Olgi néni — elégedetten sorolja, hogy bár a bölcsőhelyen ma a Városi Művelődési Központ modern épülete feledteti az egykori kántorlakot, nem idézi tábla a születést, a közel másfél száz esztendőn át négy generációban egymásnak adott családi mesterség, hivatás történetét, urának nevét diákdalárda, emlékszoba őrzi az 1. sz. általános iskolában. A gyermekkórus szép szerepléseivel öregbíti már szintén elég hosszú ideje Heves zenei életének jó hírét. Az említett tanintézet — egyelőre — más célokra hasznosított földszinti szolgálati lakása helyiségének szerénységében is megragadó kis gyűjteménye kétségkívül a város kevés látnivalóinak egyike. Az özvegytől kapott, s az iskolában kiegészített anyag az emlékszoba létrehozójának, Mezei András intézeti igazgatónak — Hevesi József hajdani tanítványának, barátjának, s mindmáig őszinte tisztelőjének — nem kis büszkesége. Noha az épületben, „birodalmában” éppen mást is mutogathatna, észrevehetően leginkább a tárlókban, falakon elhelyezett kincsek megtekintésére invitálja érdeklődő látogatóit. Lemezborítók, kézzel írott és nyomtatott kották, megfakult okmányok, fotók, személyes használati tárgyak sorakoznak a jeles embertől. Egyebek mellett a kiszáradt kalamáris, az elárvult tintástollak, a cigarettatárca, a karmesteri pálca ezüst csonkja, s számos elismerés oklevélben, plakettben. — Sajnos, jobb híján vigyázzuk így a nemes örökséget — magyarázza az iskolaigazgató —, mert alkalmasabb, megfelelőbb helyet mindeddig nem találtunk neki. Az utcán pedig még utalás sincs arra, hogy a betérő mit találhat itt. Ám, aki csak kíváncsi rá, készséggel kalauzoljuk falaink között, akármennyi is az egyéb dolgunk. Valaki mindig akad köztünk, aki ráér erre. Örülnénk, persze, hogy örülnénk, ha méltóbb környezetbe kerülhetne az anyag, de az sem rossz, ha nálunk van. Mert Olgi néni után — kérésére — az iskolánk lesz Hevesi József hagyatékának hivatalos örököse. Mi őrizzük mindazt, ami tőle itt megmaradt, mi szeretnénk leginkább ápolni a nótafa emlékét. Iskolánk folytatja majd Olgi néni mintegy százezer forintos alapítványának gondozását is, hogy a nem kis summa kamataiból — amiből az első alkalommal, tavaly, az özveggyel együtt Tóth Mónikát, Petróczki Andreát, Kovács Erikát, Majdan Erikát, Kovács Andreát és Barta Enikőt ítéltük részesedni — valóban mindig csakis az arra érdemesek kapjanak. Dicséretes, ahogyan ez a város a már csak dalaiban köztünk élő zenész emlékének adózik. S örvendetes, hogy korántsem éri be ennyivel! — Azon vagyunk, hogy előbb vagy utóbb utcát is elnevezzünk róla — mondja Kontra Gyula tanácselnök. — Éppen mostanában vetődött fel, hogy több táblánk is megváltoztatásra szorul. Egyrészt így kerülhet sor arra, hogy Józsi bácsi is névadó legyen. Másrészt pedig a már kijelölt legközelebbi építkezések helyén, a sportpálya mögött születő új városrészben — ahová legalább százötven korszerű, szép családi házat tervezünk — kaphatná valamelyik kialakuló utca a nótaszerző nevét. Egyszóval úgy érezzük, hogy tartozunk még neki ezzel. S ugyanekkor máson is gondolkodunk. A centenáriumi nagy sikerű dalesten felbuzdulva esetleg tradíciót teremtünk hasonlóknak, netán más rendezvénynek. Szóba került, hogy Hevesi József tiszteletére területi vagy akár országos dalos-, népzenei találkozóknak, fesztiváloknak, versenyeknek adunk időről időre helyet városunkban. Olyanféle rangos eseményeknek, amelyek feltétlenül Hevesre irányítják a figyelmet, azokat is ide csalják, akik eddig rólunk keveset vagy semmit sem tudtak. S ha ez is sikerül, akkor sem túlozzuk el. Hiszen a város nem sok nagy szülöttével dicsekedhet így. Lehet, hogy Józsi bácsinál ismertebb nincs is... Gyóni Gyula Gazdasági Jelzőtábla Megyénkben az 1989. I-III. negyedév gazdasági folyamataiban megfigyelhető változások iránya, illetve mértéke több területen számottevően eltér az egy évvel korábbitól. Megnevezés 1989. I-III. negyedév az 1988. I-III. negyedévi %-ában IPAR A termelés volumene 107,8 A foglalkoztatottak száma 96,6 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 111,6 A foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 116,9 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Az építőipari termelés volumene 107,2 A foglalkoztatottak száma 98,0 Az egy építőipari fizikai foglalkozásúra jutó építőipari termelés 112,8 A foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 118,7 MEZŐGAZDASÁG Növényi termékek értékesítésének volumene 103,0 Állatok és állati eredetű termékek értékesítésének volumene 94,0 A foglalkoztatottak száma 93,1 A foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 113,4 A LAKOSSÁG PÉNZBEVÉTELE Összesen 125,7 Ezen belül: munka- (tagsági) viszonyból 119,1 kis- és magánvállalkozásokból 127,2 társadalombiztosításból 125,1 KISKERESKEDELEM Eladási forgalom (fogyasztói folyó áron) 117,0 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 112,6 vendéglátás 103,7 ruházati cikkek 105,0 vegyes iparcikkek 124,6 Az ipar termelése az év első kilenc hónapjában, az 1988. I-III. negyedévi csökkenéssel szemben, 7,8 %-ka//ző« Az átlagosnál jobban emelkedett a bányászat, a villamosenergia- és az élelmiszeripar teljesítménye, a könnyűipar termelése viszont elmaradt az egy évvel korábbitól. A teljesítményüket növelő ágazatoknak nemcsak a száma volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában, hanem a termelésből való részesedése is. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a könnyű- és az egyéb ipar kivételével nőtt. A megyei székhelyű ipar összes értékesítése—ösz- szehasonlítható áron — 8,3 %-kal több, mint 1988. I-III. negyedévben. Ezen belül a belföldi átadása 9,2 %-kal, a rubelelszámolású kiszállítása 4,4 %-kal, a nem rubelelszámolású 0,8 %-kal emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma 1600-zal (3,4 %-kel) csökkent, az átlagosnál jobban a bányászatban, az építőanyag- és a könnyűiparban. Továbbra is nőtt a villamosenergia- és az egyéb iparban. A foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 7600 forint volt, 16,9 %-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagosnál gyorsabban emelkedett a kohászatban, a könnyű- és az élelmiszeriparban. A megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetkezetek építőipari termelésének volumene — 1988. I-III. negyedévtől eltérően — 7,2 %-kal emelkedett. A szövetkezeti kivitelezők teljesítménye nőtt jobban. A termelékenység változása is kedvezőbb, mint az előző év azonos időszakában. A fenntartási munkák aránya csökkent. Az első kilenc hónapban a megrendelőknek tízzel kevesebb lakást adtak át, mint tavaly, a szeptember végén kivitelezés alatt álló lakások száma viszont 149-cel több, mint egy évvel korábban. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 130 fővel (2,0 %-kal) csökkent. A foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 7577 forint volt, 18,7 %-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A mezőgazdasági termékek közül gabonából, szőlőből és napraforgóból kevesebb, takarmányokból viszont több termett, mint tavaly. Kedvezőtlen, hogy az állatállomány tovább csökkent. A nagyüzemek szeptember végén minden megfigyelt állatfajból kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. A gazdaságok a központi árualapba növényi termékekből többet, állatokból és állati eredetű termékekből azonban kevesebbet értékesítettek, mint 1988. I-III. negyedévben. A csökkenés a vágósertésnél különösen számottevő. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1380-nal (6,9 %-kal) fogyott. A foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 6618 forint volL 13,4 %-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A lakosság összes pénzbevétele lényegesen gyorsabban nőtt, mint 1988. I-III. negyedévben. Az összes bevételének közel felét kitevő munka- (tagsági) viszonyból származó bevétele az átlagosnál mérsékeltebben, a 13 % -at képviselő kis- és magánvállalkozásból eredő bevétele az átlagosnál jobban emelkedett. A dinamikusan növekvő társadalombiztosítási kifizetések az ösz- szes bevételének 27 %-át adták. A kiskereskedelem eladási forgalma fogyasztói folyó áron 17,0 %-kal nőtt, összehasonlítható áron azonban csak mintegy azonos volt az 1988. I-III. negyedévivel. Az eladott áruk mennyisége egyedül a vegyes iparcikkelc árufőcsoportban emelkedett. Legnagyobb mértékben a ruházati cikkek értékesítése esett vissza. A lakosság elsősorban a jó minőségű, olcsóbb termékeket kereste, de ezekből az igényeit csak részben sikerült kielégíteni. A tartós fogyasztási cikkek közül villamos mélyhűtőből, mosógépből, szí- nestelevízió-készülékbol, motor- kerékpárból lényegesen többet értékesítettek, mint 1988. év azonos időszakában. Az építőanyagok többségéből javult a kínálat, a kereslet viszont mérséklődött. Szénből, kokszból és brikettből nagyobb mennyiséget adtak el, mint tavaly az I-III. negyedévben. Megyénkben az év első kilenc hónapjában 771 lakás épült, 25- tel kevesebb, mint egy evvel korábban. A városokban és a községekben is mérséklődött a lakásépítés. Magánerőből kevesebb, állami erőforrásból több lakás készült el, mint 1988. I-III. negyedévben. A KSH Heves Megyei Igazgatósága Malom épül a gyermelyi Petőfi Mgtsz-ben •A gyermelyi Petőfi Mgtsz- ben a tésztagyár és a tojásfeldolgozó üzem után most malmot is építenek. A napi 120 tonna kapacitású malom építése jól halad, már a gépek szerelése is elkezdődött. A mintegy 200 millió forintos saját kivitelezésű beruházás a jövő évben készül el. Ezután lehetővé válik a tésztagyártáshoz szükséges alapanyagok helyben történő gyártása. (MTl-fotó: Jusztin Tibor) Hűtőtorony rekonstrukciója Inotán Több évtizedes szolgálat után került sor az Inotai Hőerőmű hűtőtornyainak felújítására. Speciális — lőtt beton — technikával erősítették meg szerkezetileg a három, 60 méter magas óriást. A sorban az utolsó tornyot a korrózióvédelem és a szerkezeterősítés mellett széltörő bordákkal is ellátták, hogy a Bakonyból lezúduló viharoknak jobban ellenálljon. Az 1983-ban elkezdett, 120 millió forintba kerülő munkálatokat az év végére fejezik be. (MTl-fotó: Arany Gábor) TioteAfTtafi ___w_ /| ms __ 1_______■ _ ______/I _____Barátaim? i ______I ______ , , A mikor ezeket a sorokat olvassátok, messzire vagyok töteten, oiyairmessze, limit meg suba. íNe Keruezzeiek, merre járok, mert nem tudom, csak néha belebámulok az óceánba, és nem látok semmit, csak hunyorognom kell, mert káprázik a messze Európa, ahol élek, s ahol éltek most ti r— pillanatnyilag nélkülem. hajójára, a Santa Mariára, és borzongva gondoltam bele, hogy «fezzel áTelekvesztővéTszelte át a nagy vizet, s fedezte fel nehogy ha rajtam múlt volna, még mindig nem tudnánk erről a földrészről, olyan hosszú ide az dtf még a Boeing-74?-esen Is. De éppen ezért azt mondom, cso«iálnunk kell ezt a kalandvá- gyó tengerészt, mert barátunk nem rettegett, nem féltette pici ____Bizony, közel ötszáz év telt el azóta, s aki ezt nem tudja, t alán még meg is bukik történelemből. Mi, barátaim, ha jól tu««■m Al/TliK-»«<XKK »Miiwi»« ir\l Fnlnléiiwlr n ftti onfnnlr «17 tiirtit^ nnsn viuuu uiuiiy ii|iuupc juiivivitniitv, uttii^iiiuiiiv ozi érettségin, letettük a vizsgát. Készségszinten tudjuk, hogy mi történt "1492-ben, s ha jő kedvünk van, azt énekeljük^ hogy: Lpj KftliimhiiCT A mprHéáí ” I ; Ritkán vagyok így vele, de most nem szeretnék örökké él- ni. Nem szeretnék ötszáz évmütva magyar történélemkönyvekoromban, hogy némely pedagógusom sokadízigleni utódját az ember, aki roppant komolyan vesz valamit, aztán jön egy úi- ságíró, s leírja negyvenezer példányban, hogy bizony az, amit ő csinál, az egyszerűen nevetséges rúgkapálás. Azt hiszem barátaim, hogy én nem vagyok Kolumbusz, mint ahogy ti sem vagytok azok. j NJpm hisTPln^ htinv mi loiimpnif ayolg. akiket iittörfíkpnt ;x 1 vili uvjaiviiii MircT rítt ívuuviin nrjirni nnnvv c 1» 1 tirr vnv ** * emlegetne majd bárki is. Nem hiszem, hogy alkotnánk valami korszakalkotót, legfeljebb mi is előkészítjük a teréjfét valakiknek, akiből talán lehetnek lánglelkő hősök. I n azt hiszem, hogy a mi nagy vágyunk, hogy megfelelő emberi körülmények között élhessünk, már az életűnkben nem fog sikerűink Tu- dom, szükség van a szürke eminenciásokra, azokra, akikről nem emlékezik meg a história, akikrifl nem neveznek el utcá- kat, de ti is tudjátok, hogy nekünk ebbe a szerepbe belelehet bolondulnunk. : ; 1 I i { I j I Mi, ha Koiumbuszként megérkeztünk volna Amerikába, c niooéiirlliilr ífolwn niimj O'l. OfllL/xllían .170/1 íirwivu lllníl Xtll_ o llIvElllUIUK VUlllllj llUgj vli vty IMVilii TUU lUIUj auvTcl lllvg vu rópai nem tette be a lábát, bocsánatot kértünk volna, mondván, hogy mennünk kell, mert mi Indiát keressük. Nekünk kényelem kell, nekünk jrélda ktdkhogy azt le tudjuk másolni, és büszkén nézhessünk körbe, hogy lám, mi sem élünk máskép- pen, mint ők, mi is meg tudtuk ezt csinálni. I)e nekünk nincs Kolumhusziink, csak Szent .lapátunk, amivel meg is hódítottuk a világtengert, csak éppen minek? Nincs Gagarinunk, csak farkasbercink, úgyhogy kénytelenek vagyunk azt skandálni unalomig, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz.'’----Barátaim, —ne—háborúzzatok, hanem szeretkezzetek. N emzzetek egy Kolumbuszt, vagy ha nem, legalább érezzétek jól magatokat egy kicsit, mert tudom, nem éltek boldogan. A viszontlátásig ölel benneteket: — .----- . — * Kovács Attila
