Heves Megyei Népújság, 1989. november (40. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 259. szám ÁRA: 1989. november 1„ szerda 4,30 FORINT ÚJABB ESÉLYT KAPOTT A BALOLDAL „A magyar dolgozók egy újabb lehetőségei kaptak arra, hogy ne hagyják-engedjék magukat szétforgácsolni...’' (3. oldal) KŐBE VÉSETT FÁJDALOM „Amíg csonkig ég a gyertyaszál, annyi minden átfut az ember fejében.” (4. oldal) FOCI-VISSZAPILLANTÓ „Hullámvölgyben a hatvani vasutas...” (5. oldal) A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI ELŐTT TISZTELEGVE Az egriek „részvétükkel, virágaikkal róják kegyeletüket.” (8. oldal) Több mint ötven nyeremény talált gazdára Egerben nyitották meg az országos takarékossági világnapot Bár manapság takarékoskodni meglehetősen nehéz ügynek számít — nem nagyon lévén miből —, szép hagyomány a takarékossági világnap. Ennek idei országos megnyitóját tartották tegnap Egerben, az Ifjúsági Házban. A zsúfoltságig megtöltött színházteremben dr. Sóvágó Lajos, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője emlékezett meg az 1924 óta a pénzintézetek ünnepeként számon tartott napról. Mint hangsúlyozta, az ésszerű takarékosság az emberiséggel egyidős program. Érdemes feleleveníteni azt is, hogy az első takarékszövetkezet megalakításának 100. évfordulóján Milánóban megrendezett pénzintézetek kongresszusán döntöttek arról, hogy október utolsó napja a takarékosság jegyében teljen. Mindez azóta tudvalevő, hogy világméreteket öltött. Jó volt hallani — mert hajlamosak vagyunk gyorsan felejteni —, hogy az első hazai takarékszövetkezetet Fáy András alapította. Mindezek után a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a pénzintézetek egyre erősödő szerepéről szólt, ami érthető a rohamosan csökkennő állami támogatások idején. Mint mondotta, a magyar ember meglehetősen takarékosan él, ezzel együtt a betétállományok az utóbbi időben jelentősen csökkentek. S ez a nap minden esztendőben alkalom arra, hogy egy-két embert a takarékosságnak megnyerjenek. A megnyitót követően már valódi ünnepi hangulatban folytatódott a program. Dr. Sumi András, a Mészöv megyei titkára kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést adott át Rostás Ferenc- nének, az abasári takarékszövetkezet munkatársának, valamint Mező Józsefnek, a vámosgyörki takarékszövetkezet elnökének. Szakács Györgyné parádi főkönyvelő és Bocsi Imre, a füzesabonyi takarékszövetkezet elnöke pedig a pénzügyminiszter Kiváló Munkáért elismerését vehette át. A több mint egy órán át tartó szórakoztató műsor közben pedig a takarékos emberek izgulhattak is. Több mint ötven nyereményt sorsoltak ki, köztük egy Dacia személygépkocsit. Az erre jogosító sorsjegyet a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezetben adták ki. Száma: 005 774. Mi lesz veletek, bányászok? Idén, augusztus 11-én jelentették be Egercsehiben, hogy bezárják a bányaüzemet. A tegnap megtartott munkásgyűlés cseppet sem volt kevésbé viharos, mint az akkori. A felolvasóterem zsúfolásig megtelt, s egy transzparensen akasztófára festették a bányászjelképet. Teli indulatokkal, elégedetlenséggel gyűltek össze ezúttal is az egercsehi bányászok. Dr. Go- da Miklós, a Mátraaljai Szénbányák vezérigazgatója tájékoztatója elején kérte is a jelenlévőket, próbáljanak megértőbbek, fegyelmezettebbek lenni, mint az elmúlt összejövetelen. Nos, a parlamentáris forma nem volt jellemző a tegnapi gyűlésre mindezek ellenére sem. Holott előző nap a vállalati szakszervezeti bizottság és az üzemi szak- szervezeti bizottság olyan állás- foglalásra jutott, hogy a szociálpolitikai intézkedési tervet elfogadják, s a munkásgyűlésen elhangzottakkal kiegészítik azt. A vezérigazgató hangsúlyozta a mátraaljai szénbányászat nehéz helyzetét, s azt: ígéretükhöz híven valamennyi dolgozóval elbeszélgettek arról, hogy milyen jövőt tudnak biztosítani az eger- csehieknek. Kétségtelen, új életvitel előtt állnak az egercsehi bányászok. Idén novemberben és decemberben még mindegyikük munkakönyvében egercsehi dolgozóként szerepelnek, ám az átirányítást már megkezdték. Közel húsz kérdés, hozzászólás hangzott el, sürgetvén a felelősök megnevezését, javasolván, hogy a végkielégítés rendezésénél, kidolgozásánál az üzem is képviseltesse magát. A falra már kifüggesztették, ki, hol kezdi meg másnap a munkát. Nos, nem egy bányász tegnap még este 10-ig dolgozott, éjfélre került ágyba, s reggel 3 órakor indulhatott Bükkábrányba, ahonnan este 6 órára ért csak haza. Tény, hogy az egercsehi bányaüzem veszteséggel termelt. Nem is kevéssel, nyolcvanmillió- (Folytatás a 2. oldalon) Japán pedagógusküldöttség Hatvanban Nyolc esztendőn belül immár a harmadik japán pedagógusküldöttség érkezett Hatvanba, hogy tagjai mindjobban megismerjék az általános és középiskolai oktató-nevelő munkát. A 40 tagú csoport pedagógusai Kagosima megyében élnek, dolgoznak, s vezetőjük, Jamashita Genjo elmondotta, hogy a japán és magyar oktatási minisztérium egyezménye keretében zajlik európai tanulmányútjuk, amelynek hetei Magyarország és Francia- ország között oszlanak meg. Ami pedig különösképpen érdekli őket: az a fakultáció, amelyről kedvező információik vannak. E tekintetben mivel szolgálhat japán vendégeinknek a Hatvanban töltendő néhány nap? A Micsinai Béla osztályvezető kalauzolásával ide látogató csoportot a Szabadság úti iskolában Zavar- kóné Hargitai Katalin igazgató elsősorban a sporttagozatot irányító Monori Géza testnevelő tanár eredményes munkásságával ismertette meg, majd a japán vendégek részt vehettek dr. Molnár Lajosné honismereti „családjának” elmélyült, hasznos tevékenységében. Persze, nem száraz disputával telt el a japán pedagógusok tegnapi délutánja. A tornacsarnokban például végigizgulhatták a Generálcoop-kupa leány kézilabda-mérkőzéseit, a honismereti osztály pedig látványos gyűjteménnyel, szép magyar népdalokkal tette emlékezetessé a város vendégeinek első napját, (m.gy.) Népszavazás: november 26-án — Köztársaságielnök-választás: január 7-én — Elfogadták a nagymarosi munkálatok felfüggesztését — A vízlépcső ügyében: Győzött a realitás és a jövőféltés- Befejeződött az Országgyűlés októberi ülésszaka Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint ajogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.) a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez. Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a hatvani internáltak rehabilitációjának ügyében. Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.) a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a Mátrai A llami Gyógyintézet kékestetői egysége rekonstrukciójának tárgyában. Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czinege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jellemezték. A képviselő elmondta: a könyv szerzőjét Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter parancsára 1989. november l-jétől nyugállományba helyezték. Király Ferenc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca vezetőjének nemegyszer hangoztatott megújítási szándékát. Ezek után a képviselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a Parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista, liberális magatartás és Bokor Imre ellen alkalmazott „merev retorzió” között; a feltárt tények alapján milyen szervezési és személyi konzekvenciákat kíván levonni? Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, hogy Németh Miklós miniszterelnöktől hiteles, objektív vizsgálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság elnökét s néhány tagját erre a munkára, amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jó szándékában nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztású, a hadseregen kívül álló politikai és állami vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott. Kár — tette (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: Határozott nem a miniszteri válaszra... Alaposan feladta a leckét a Szabad Demokraták Szövetsége az Országgyűlésnek, amikor letette az asztalra a hitelesített aláírások százezres listáját. S az akció ezzel még nem fejeződött be, ugyanis a fővárosi aluljárókban még az ülésszak estéjén is ott voltak az aláírásgyűjtők. A népszavazással kapcsolatos törvénytervezetek vitáját nemcsak ez a tény mélyítette el, hanem a sorra- rendre elhangzó, itt-ott ellentétes vélemények is. De hát — mondják ezt már hónapok óta a T. Házban — ma már ez az élet rendje... Az mindjárt a vita kezdetekor kiderült, hogy ezúttal hosszú vajúdás várható, hogy megszülessék az egyezség, a várt törvény. Bizonyítja ezt, hogy az első nap délután kezdett polémia még másnap kora délutánig sem zárult le: a jogi-igazságügyi bizottság s az illetékes szakemberek, valamint az ellenzék képviselői csak úgy három óra előtt tudták az együttes, átdolgozott javaslatukat a honatyák elé terjeszteni. Addig pedig „dúlt” a szócsata, íme egy-két idézet a képviselői véleményekből. — ...Fordulónként kétszáz- millióba kerül a népszavazás, s hány forduló várható... négyöt...? — Milyen trombitaharsogás lett volna, ha például az egykori MSZMP kezdeményezett volna egy ilyen költséges népszavazást... — Besétáltunk egy alkotmányos csapdába, amit egy kicsiny, erőszakos csoport állított nekünk, hiszen a négy kérdés közül három már eleve eldöntött. Lehet, hogy a népszavazás után jön a parlamenti visszatáncolás..? A ma még szónoki kérdésekre a politika óramutatói egyre inkább sürgetik a konkrét válaszokat... * A vártnál egyszerűbb és gyorsabb megoldás született a földtörvény módosításáról. Vassné Nyéki Ilona képviselő és Hütter Csaba, a MÉM irányítója megegyezett abban, hogy még az idén kedvező döntés születik a mezőgazdaság számos ágazatának támogatásáról, a földdel kapcsolatos kérdésekről. Ekkor jutott eszembe, hogy a Pétervására környéki lakosság kéréssel fordult a körzet képviselőjéhez, s rajta keresztül a megyei földhivatalhoz: létesítsenek az újonnan várossá lett településen egy kihelyezett hivatalt, ahol többek között a 13 környező község földügyi szakigazgatási kérdéseit intézik majd. — A város egyedül nem tudta megoldani a hivatal létesítését, ezért a megyei tanács anyagi támogatását igénybe véve a földhivatal megvásárolt a Táncsics utcában egy épületet — mondta Kalmár Imre, a Heves Megyei Földhivatal vezetője. — Várhatóan a jövő év első negyedévétől már itt intézheti az 5-6 tagú szakembergárda a lakosság ingatlannyilvántartását, földmérési, telekmegosztási ügyeit, a szövetkezetek földnyilvántartási, térképészeti megrendeléseit. Mi is megkértük Barta Alajost, járjon közbe, hogy a megyei tanács pénteki ülésén megkapjuk az egymillió forintos támogatást... * Az ülésszakon három képviselőnk is élt az interpelláció lehetőségével. Olyan kérdésekkel „ostromolták” az egyes tárcák minisztereit, amelyek részben megyei, részben pedig országos szinten is az érdeklődés középpontjában vannak. A házelnök elsőként Árvái Lászlónénak adta meg a szót, hogy interpellálhasson az igazságügy-miniszterhez. A képviselőnő módosítást kért a családjogi törvény 48. paragrafusában. — Az örökbefogadásról van szó — mondta. — Korábban úgy volt, hogy az anya két hónapon belül mondhatott le a gyermekéről, ezt 1986-ban hat hónapra módosítottuk. Ez a döntés nem vált be, lelassította az ügyintézést, amely mind a gyermek, mind pedig az örökbefogadó esetében hátrányos volt. Vissza kellene térnünk az eredetileg megszabott kéthónapos időszakhoz... Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter az egészségügyi tárca képviselőjéhez hasonlóan egyetértett a határidő-módosítási javaslattal, s a kormány napirendre tűzi a módosítást. Mint már hírül adtuk, Nagy Józsefné, a hatvani internáltak rehabilitálása ügyében intézett felvetést Kulcsár Kálmánhoz. Részben — mint a válaszban elhangzott — nyitott kapukat döngetett, mert a kormány már az előző ülésszakon megtette a szükséges lépéseket az egykori internáltak megsegítésére: kezdeményezte a perek felújítását, a jogorvoslatot... A harmadik interpellálónk, Dobos Józsefné, a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői szanatóriumának rekonstrukciója miatt fordult a szociális és egészség- ügyi miniszterhez. Mint elmondotta, eddig sehol sem'*találtak meghallgatásra a segélykérő felhívások, a kórházi szárny azóta is pusztul. Dr. Csehák Judit miniszterasszony válaszának lényege: osztrák és nyugatnémet társadalombiztosítási intézetek támogatását keresték, de ennek hátrányai, hogy csökkentik a hazai betegellátás helyeit, hiszen a külföldi partner cserében igényt tart a kékesi ágyak egy részére. A hazai pénzügyi források talán lehetővé teszik, hogy 1991-ben megkezdődhessék a rekonstrukció, ehhez azonban — hangsúlyozta szinte segítségkérésként — szükség lesz a képviselők szavazatára, amikor a következő évek költségvetését hagyják jóvá majd. A választ Dobos Józsefné nem fogadta el... * A késő délutáni órákban — még a népszavazással kapcsolatos döntés, illetve a bős — nagymarosi vita előtt dr. Horváth Lajos, a jelölőbizottság elnöke az Állami Számvevőszék tisztségviselőire tett javaslatot, amelyből kiderült: a vezetői posztra alkalmasak között volt dr. Puskás Sándor képviselőnk is, aki azonban kérte jelölése visszavonását. Percről percre változik tehát a parlamenti helyzetkép, s ez azt jelenti, hogy itt ma már semmit sem lehet — úgymond — előre „borítékolni.” így azt sem tudni — a tudósítás leadásakor —, hogy az előzetesen j elzett két nap alatt elvégzi-e rábízott feladatát az Országgyűlés. Szilvás István (Fotó: Perl Márton)
