Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-12 / 242. szám
I I I i r i I I j I I I I I I i NÉPÚJSÁG, 1989. október 12., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA Receptsarok Csirkeételek Rohamosan dráguló világunkban a csirke még a viszonylag olcsó húsok közé tartozik. Ezúttal néhány csirke-étel receptjét közlöm. Mazsolás csirkeleves Hozzávalók: 1 kisméretű csirke, 10 dkg mazsola, egy fél citrom, egy dl tejföl, só. A csirkét egészben vagy feldarabolva másfél liter hideg vízben feltesszük főlni. ízlés szerint sóval ízesítjük. A levesről a keletkező habot leszedjük és beletesz- szük a 10 dkg mazsolát. Amikor majdnem kész, belecsavarjuk a fél citrom levét. Elkészíthetjük úgy is, hogy egy dl tejfölből és kevés lisztből habarást készítünk és ezzel a levest behabaijuk. Citromos-gombás csirkeleves Hozzávalók: 1 csirke, 20 dkg gomba, 1 dl tejföl, fél citrom, 5 dkg cérnametélt. A csirkét egészben vagy feldarabolva másfél liter hideg vízben feltesszük főlni. Amikor a hús már majdnem megfőtt, a levesbe beletesszük a vékonyra felszeletelt gombát. Körülbelül 10-15 percig főzzük. Amikor a gomba megfőtt, a levesbe belecsavaijuk a fél citrom levét, tejföllel behabaijuk, majd beletesszük a cérnametéltet és még kb. öt percig főzzük, amíg a metélt megpuhul. Leesés csirke Hozzávalók: 1 csirke, 5 dkg füstölt szalonna, 1 fej vöröshagyma, 20 dkg paprika, 20 dkg paradicsom, 10 dkg reszelt füstölt sajt. A füstölt szalonnát apró kockákra vágjuk és serpenyőben kisütjük. A meleg zsírban az egy fej apróra vágott vöröshagymát megpároljuk. Mindezt átöntjük egy tűzálló tálba. A hagymás zsírra rátesszük a hasábra vágott zöldpaprikát és a darabokra vágott paradicsomot, majd erre ráhelyezzük a darabokra vágott csirkét. A tálat alufóliával lefedjük, hogy jól zárjon. Az ételt előmelegített sütőben közepes lángon körülbelül 45 percig sütjük. Amikor a hús megpuhult, az alufóliát leszedjük, az ételre rászórjuk a 10 dkg reszelt sajtot és addig sütjük tovább az ételt, amíg a sajt meg nem olvad. Csirkezúza-pörkölt Hozzávalók: 50 dkg zúza, 1 dl vörös bor, 1 fej vöröshagyma, 2 zöldpaprika, 1 db paradicsom, 5 dkg zsír, 1 teáskanál pirospaprika, só, őrölt bors. A megtisztított, apróra vágott hagymát a zsíron megpároljuk. A tűzről levéve rátesszük az egy kanál pirospaprikát. Ráhelyezzük a vékony szeletekre vágott csirke zúzáját. Tetejére tesszük a felvágott zöldpaprikát és paradicsomot, majd ráöntjük az 1 deci vörös bort, s megszóljuk a borssal. Ha szükséges, kevés vízzel pótoljuk. Ezt követően az ételt visszatesszük a tűzre, s addig főzzük, amíg a zúza meg nem pu- hult. A pörköltet galuskával vagy rizzsel tálaljuk. Pörkölt-alap Hozzávalók: egy fej vöröshagyma, 2 kisebb vagy 1 nagyobb zöldpaprika, 1 db paradicsom, 1 kiskanál pirospaprika. A pörkölt alapot úgy is elkészíthetjük, hogy a darabokra vágott vöröshagymát, zöldpaprikát és paradicsomot húsdarálón ledaráljuk. így ízletes pépet kapunk. Erre rátesszük a pirospaprikát, jól összekeveijük, majd később a felmelegített zsírra rátesz- szük. Erre kerül majd a későbbiekben rá a hús. Kaposi Levente A pszichológus válaszol A hiteltelenségforrá Mindannyian nap mint nap találkozunk megbízható közlésekkel és hiteles egyéniségekkel, meg hiteltelenekkel, megbízhatatlannak tűnő kijelentésekkel, illetve személyekkel is. Az emberi kommunkációban — az üzenetváltás folyamatában — az egyenes, szóbeli, tudatos, szándékos közléssel mindig együtt fut a metakommunikáció. Utóbbi nem tudatos, nem szándékos „közlés a közlésről”, számtalan más csatornán (hangerővel, hanglejtéssel, tekintettel, arcjátékkal, testtartással és így tovább) minősíti a szóban elhangzottakat. A metakommunikáció rengeteget elárul a beszéd tartalmáról és a közlőről. Többek között: megadhatja és fokozhatja a szavak hitelét, de árulkodik a jó szemű, jó fülű hallgatónak arról is, ha a beszélő valamit elhallgat, megmásít, ha maga sem hisz valamit, nem mond komolyan. Megérezhet- jük például, hogy a gyermek leplezi a csínytevését, vagy a felnőtt olyasmiről akar meggyőzni, aminek nincs valóságalapja. Tehát többnyire kiderül a kommunikáció hiteltelensége, hamissága. Nemcsak az adott közlés jellemzői, hanem a kommunikációs partner személyiségének egésze is előttünk áll, ennek részleteibe „belepillanthatunk”, „belehallgathatunk” a beszélgetés során. Feltárulhat a személy őszintesége, természetessége, szuggesztív meggyőző ereje, egész személyiségének hitelessége — vagy az ellenkezője, a képmutató, hazug, felelőtlenül ígérgető, vagy csak egyszerűen „nem természetes”, modoros, mesterkélt lénye. A gyermekek (meg az állatok) sokkal jobban eligazodnak a metakommunikáció finom árnyalatai között, a civilizált felnőtt visz- szafojtotta, visszafejlesztette magában a mély megértés ősi képességét. A kimondott szavaknak hisz inkább, és ez gyakran a vesztét okozza. Hiteles vagy hiteltelen nemcsak személy és az egyéni szóbeli közlés, hanem egész embercsoport, írott mű, film vagy egyéb alkotás, filozófiai tan, meghirdetett program is lehet. Ezekben éppúgy megérezheti a figyelmes ember a hiteltelenséget, mint a „közönséges” beszélgetésben, de több idő, vagy több tapasztalat, vagy igazi kritikus érzék kell hozzá. Utólag általában kiderül az igazság (bár gyakran csak történelmi távlatból): ha kommunikációs partnerünk vizet prédikál, és bort iszik, ha tettei mást mutatnak, mint ahogy szóban „bemutatkozott”, ha a valóságos gyakorlat egészen más, mint a meghirdetett elmélet, és így tovább. Ne csak a szavak tartalmára figyeljünk, hanem a közlés hogyanjára is. Itt viszont megint van egy buktató. Vannak megnyerő modorú csalók, a formaságokkal mesterien bánó szónokok. Könnyen megtéveszthet, ha egy jól öltözött, kellemes barito- nú férfi begyakorlott gesztusokkal, papír nélkül, ügyesen megválasztott kifejezésekkel meggyőz, felszólít, ígérget. Figyeljünk ezért éberen és kritikusan! Az őszinteség, a hit, a jó szándék valahogy mindig átsüt a mondanivalón. Legfontosabb, hogy a természetességet próbáljuk keresni a közlőben és a közlésében. A természetes megnyilatkozás az egyik legfőbb biztosítéka az őszinteségnek, egyenességnek, a manipulációmentes szándéknak. A mesterkélt, finomkodó, a helyzethez képest túl komoly vagy komolytalan, gyerekesen vidámkodó viselkedés, a színpadias mozdulatok, a szónoki megfogalmazás, a jelmondatszerű stílus mindig gyanús egy kicsit. A hízelgés, az erőltetett meggyőzési törekvés és sok szép ígéret nemkülönben. Ha elváijuk a természetességet — legyünk mi is mindig természetesek. Dr. Ignácz Piroska Szívjuk vagy fujjuk a füstöt Dohányosok között nemdohányzóként érdekes megfigyelést tettem. A dohányos ember nem szívni, hanem fújni szereti a füstöt. Sokaktól hallom: amikor betegsége miatt nem is esik igazán jól a dohányzás, kevesebbet ugyan, de akkor is cigarettázik. Probléma vagy fejtörés esetén — ha éppen most dobta is el — rögtön rágyújt. Társaságban „muszáj” dohányozni. Legtöbben kifejezett élvezetet találnak a füstcsíkok, füstkarikák eregetésé- ben. A leszívás rövid pillanata, úgy tűnik, magánügy, de a füst kibocsátása szinte társasági aktus. Jó ugyan egyedül is, mégis mennyivel jobb társaságban! Hát még olyan társaságban, melyben nemdohányzók is vannak! A vendég, jól nevelt úriember, megkérdi, szabad-e rágyújtania, de már kezében a cigaretta. A nemdohányzók megkérik a kolléganőt, hogy a kávézóban szívja el a következőt. Megteszi, de az ajtót gondosan nyitva hagyja az iroda felé. A másik a nyitott ajtóban szívja, udvariasan a háta mögött tartja a füstölgő rudacskát; a füst két másodperc késéssel, természetesen így is bejön. Fújja a füstöt az elárusi- tóno a zsemlék és túrós batyuk fölött, fújja az anya a gyerekkocsit tolva, fújja az ápolónő a fulladó betegre. A többiek pedig szívják befelé a füstöt és a mérget (utóbbit mindkét értelemben). A cigaretta füstje szinte átkarolja, körülfogja, belepi, fojtogatja a nemdohányzót. Olyan, mintha a dohányzó ember kinyújtott különös végtagja lenne. A kifújt füst: jelzés, üzenet. Van úgy, hogy egy férfi így kezd ki egy novel (es fordítva). Vagy úgy, hogy dühösen ráfújja egyik ember a másikra a füstöt, ezzel fejezi ki haragját, megvetését, ezzel akarja bosz- szantani. A felsorolt példák alapján úgy érzem, a füstfujás nem mas, mint az orális agresszió egy fajtája. Mint a dühös harapás, a haragos kiáltás, a szidás, a veszekedés. Orális, mert a szájjal történik, és agresszió, mert fölényt, hatalmat, a másikon való uralkodást éreztet, és destruktív módon a másik ártalmára, bosszantására törekszik. ■ (Megfigyelhető egyébként, hogy a dohányosok zöme a nehezen kezelhető gyermekek, a férfias nők, és az agresz- szív férfiak közül kerülnek ki.) A nemdohányzók persze nem kevésbé agresszívan viselkednek, szidják, betegséggel fenyeetik, korlátozzák a dohányoso- at. Nem ritkán erőszakkal akarják arra rávenni, hogy szokjon le. Ebben természetesen nincs igazuk, semmi jogalapjuk hozzá, hiszen a dohányosoknak szíve-joga eldönteni, akar-e cigarettázni, vagy leszokni próbál. A leggyakoribb a nemdohányzók részéről mégis a kompromisszum kínálása: cigarettázzanak csak, de ne az ő rovásukra, hanem elkülönülve, hogy ők mentesülhessenek a másik élvezetének salakanyagától. Ez roppant ésszerű lenne, de tiltással, fenyegetéssel, büntetéssel sem lehet maradéktalanul elérni, néha még a járműveken és egészségügyi intézményekben sem. A dohányosok agresszióját fokozzák a tilalmak és szemrehányások — fújják hát tovább, a többiek pedig szívják és szitkozódnak újra es újra. Igazán jó megoldás nincs. Javaslatom szinten kompromisz- szumos: a dohányosok (amellett, hogy szívják tovább), a fújás helyett válasszanak más módot agresszív indulataik kiélésére. Ezt megtehetik más orális úton, például kiabálással is. Persze, ez éppúgy idegesítő az „ellenfél” szamára, mint a füst beszívása, de legalább a tüdőrák elmarad. Maci Laci, 1 a futó mackó 1 A rajzfilmek mesealakjainak mozgásánál megállapíthatjuk, hogy futás közben lábuk gyorsan mozog, törzsük viszont lassan halad. Egy ilyen — például Maci Laci figurájának alakja — kiválóan alkalmas a legegyszerűbb játék elkészítésére, s talán több örömöt szerez a gyereknek, mint a legdrágább távirányítós játékcsoda. Vastag kartonból vágjuk ki a két különálló részt a rajz szerint. A medve testét (1) a rajzról pa- uszpapírral átmásolhatjuk, ekkor jelöljük meg tűvel a 2. pont helyét. Kivágás után a figurát fessük be barna tempera- vagy vízfestékkel. A medve kalapja és nyakkendője lehet zöld, az inggallér fehér színű. Pofácskáját sárgára, szemefehéijét fehérre fessük. Ezután vastagabb kartonból vágjuk ki lábát, a minta (3) szerint. Tű hegyével jelöljük meg a 4. pont helyét. Figyeljük meg, hogy minden talp annak a körnek a kerületére van rajzolva, amelynek középpontja a 4. pont. A 3. rész kivágása előtt körzővel ellenőrizzük a talpak vonalának helyzetét. Szükség van még egy kicsi szögre és egy dugóra. A szöget (5) átdugjuk a 2. ponton, azután a test ellentétes oldaláról, a 4. ponton keresztül felfűzzük rá a lábakat (3). Ezután a szögre felszúijuk a dugót (6). Ne túl szorosan, hogy a lábak köny- nyen elfordulhassanak. Asztalterítőn vagy az ing ujján mozgatva a figurát, tapasztalni fogjuk, hogy Maci Laci valóban szalad. Szövetből, bársonyból Divatos őszi szoknyák Az idei őszi évadban a tiniktől a nagymamákig mindenki megtalálja a divatban a magának megfelelőt. Divatos az áthajtós lapszoknya sima és rakott megoldással is, az egyenes vonalú, a testet szorosan követő oldalt vagy elől lé- péshasítékú alj, az egy-két hajtással bővülő egyenes és a körül levasalt hajtásos (hólos) forma. A pantalló, ha angolos szabású kabáthoz viseljük, kissé szűkebb (férfias) szárú, a „divat” nadrágok azonban, amelyek inkább esti alkalmakra ajánlottak bővek. A szoknya hosszára az idén nincs szabály, bár divatosabbak a fiataloknak a bokáig érők, de nem lesz hiány az igen rövidből sem. 1. Féloldalas, elől-hátul letűzött és levasalt hajtásokkal bővülő szövetszoknya. 2. Áthajtós kétsoros szoknya, amelynek érdekessége a ferdéből szabott csípőrész. A hozzádolgozott öv egyenes anyagból készül. 3. Áthajtós, elől asszimetrikus hosszúságú modell. Bevágott zsebei a csípőreszabott részben vannak elhelyezve. 4. Derékon hajtásokkal bővülő párhuzamos szárú nadrág, a bújtatókban befűzött bőr övvel. 5. Egyenes szoknya, kissé magasított és karcsúsított derékrész- szel, érdekes vonalát a két legombolt hajtás adja. 6. Karcsú fiataloknak ajánlható, egyenesvonalú szoknya. Elől a varrás nyitva van, így biztosítja a lépésbőséget. Érdekessé a magasított, tűzött derékrész teszi. 7. Szegőkkel bővített, svédzsebes nadrágszoknya. Ez a modell szoknyának is alkalmazható, ha az elején — hátán szembehólt készítünk. 8. Vízesés-szerűen áthajtó franciásvonalú alj. Saját anyagából készült széles övvel csinos. 9. Estére, alkalmakra illő magasított derekú nehéz selyem vagy bársonyszoknya. Villányi Zsuzsa
