Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-06 / 236. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. október 6., péntek A TUDOMÁNY VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Földünk, ez a „civilizált bolygó” — ahogy em­legetik a tudósok — ma is sokféle érdekessé­get, újdonságot rejteget. Kutatók százai fog­lalkoznak Földünk természetföldrajzi titkai­nak megfejtésével, és az eredményekről elég gyakorisággal kapunk híreket. Mai összeállí­tásunk a földtudomány köréből ad számot néhány érdekességről. / Sziget az Eszaki-sark közelében Eddig a Grönlandtól északra lévőMoriss Jesup- és Kávéklub-szi- get versengett a „legészakibb sziget” címért. Nemrég azonban egy dán kutató felfedezett egy olyan — néhány száz négyzetméter nagy­ságú — szigetecskét, amely mindössze 400 kilométerre van az Észa­ki-sarktól. A sziget éppen két méterrel emelkedik az északi Jeges­tenger zajló jege fölé. A parányi, kopár kőhegynek csak a középső ré­szét bontja némi moha. Eddig valószínűleg azért nem figyeltek fel rá, mert a sok jégtorlasz egyikének vélték. Földünk legészakibb szigetét valamelyik kutatóról nevezik majd el. Áramtermelés —földmeleggel A kőolaj- és földgázkutató fú­rásoknak több mint a fele med­dő. Ezeket le kell zárni anélkül, hogy bármilyen hasznot hajtot­tak volna. Egy nagy-britanniai vállalat most olyan eljárást sza­badalmaztatott, amellyel sok ilyen kút révén geotermikus energiához juthatnak. A fúró­lyukba 200 milliméter átmérőjű csövet építenek bele, s abba kü­lönleges szerves folyadékot töl­tenek. A szerves folyadék a kút alján felforr, s a gőze felemelked­ve a felszínig, megforgatja az áramtermelő turbinát. A lecsa­pódó folyadék azután a csőbe helyezett kisebb átmérőjű csö­vön át visszajut a mélybe. A földmélyi hőt hasznosító hagyományos rendszerekhez ál­talában két fúrólyukra van szük­ség. Az egyiken át vizet sajtolnak a mélybe, az ott lévő forró kőze­tektől felmelegedett víz pedig a másik kúton átjut a felszínre. Az új rendszer olcsóbb, mert csak egy fúrólyuk kell hozzá. Az is előnye, hogy a folyadék nem ke­rül kapcsolatba a kőzetekkel, ezért nem szennyeződhet olyan anyagokkal, amelyek a turbinát károsíthatnák. Az eljárás csak akkor alkal­mazható, ha a kút legalább 4000 méter mély. A már kimerült szénhidrogén-termelő kutak ter­mészetesen szintén felhasznál­hatók erre a célra. Amikor az Etna kitört — Hawaii szigetén bombázzák a láva kitörési helyét Forró kőzetek a felszínen Lávatenger Havraiban A tűzhányó a földkéreg olyan pontja, ahol a szilárd részek folytonossága meg­szakad, és a mélyből olvadt kőzetek és gázok jutnak a felszínre. A kitörés szilárd (vagy megszilárduló) termé­kei a nyílás körül felhalmo­zódva dombot vagy hegyet alkotnak, s ezt nevezzük vul­kánnak vagy tűzhányónak. Az olvadt kőzetek gáztartal­ma szélsőségesen változó lehet, s ez megszabja mind a kitörés módját és lezajlását, mind a kitö­rés „termékét”. Az olvadt kőze­tet a magába zárt, oldott és bubo­rékos gázzal együtt magmának — lávának — nevezzük. A mag­ma a földkéreg30-400 kilométer közötti mélységeiből származik. Az olvadékban igen magas a hő­mérséklet, és óriási a nyomás. Az idők során a vulkánkitöré­seket kísérő lávafolyások renge­teg emberi munkát tettek sem­mivé, de — lassú jelenségek lé­vén — az életben kisebb pusztí­tást okoztak, mint a vulkánkitö­rések egyéb hatásai. Számos esetben zárt körül lávafolyás em­bereket egy-egy kiemelkedő he­lyen, akik napokig voltak fog­ságban, de később sértetlenül keltek át a kihűlőben levő kőze­ten. Sajnos, ennek ellenkezője is sokszor előfordult, amikor egy vulkán igen híg és gyorsan moz­gó lávája elérte a menekülőket, akik halálukat lelték a forró ára­datban. A híg láva jól követi a terep mélyedéseit, ágakra oszlik és új­raegyesül, mint a víz. Az épüle­teket sok esetben nem dönti ö- sze, de ajtón-ablakon befolyva kitölti a belsejüket. Sokszor még a gyenge közfalak is ellen tudnak állni a mozgó lávának. Ez adta az ötletet azokra a próbálkozások­ra, amikor az ember megkísérel­te számára kedvezőbb irányba terelni a lávafolyásokat. Ilyen kí­sérletek már régebben is történ­tek. Az Etna 1669. évi kitörése­kor a sűrű láva elérte Catania vá­ros falait, és azok mentén napo­kig a tenger felé mozgott tovább. A fal azonban nem bírta ki a nyo­mást, átszakadt, és a város egy részét elöntötte a forró kőzet. Hawaii szigetén a Mauna Loa és alacsonyabban fekvő mel­lékkrátere, a Kilauea rendszere­sen nagy területeket pusztít el lá­vafolyásokkal, de az utóbbi idő­ben az előrejelzés olyan jól mű­ködik, hogy időben sikerült min­denkit és minden mozdítható ér­téket elszállítani. A lávafolyások szabályozásá­ra sok kísérlet történt. Hilo váro­sa a Mauna Loa lávafolyásainak fő irányába fekszik: a város ma­ga is a régmúlt idők lávakőzeteire épült. A nagy veszélyek miatt — bármikor bekövetkezhet egy ka­tasztrofális méretű kitörés — a város számos módszert próbált ki a láva mozgásának befolyáso­lására. Az egyik a lávafolyam frontjának és a kiömlés helyének a bombázása volt. Nehéz rombo­lóbombákkal szétszórták az ol­vadt kőzetfrontot, ami gyorsab­ban kihűlt és szilárdult, illetve a krátertorok rombolásával szaka­szossá tették a kiömlést. A másik módszer mesterséges akadályok építése a láva útjába. Az ugyan elképzelhetetlen, hogy az olvadt kőzettömeget gát mögé szorít­sák, de az nem, hogy eltérítsék útjából. Sajnos, eddig megbízha­tó módszert nem találtak a ter­mészet erőinek megfékezésére. A természet bőkezű ajándéka, amit még nem használunk eléggé Folyékony kincs Csaknem félezerre tehető az ország 35 Celsius-foknál mele­gebb vízhozamú hévízkútjainak a száma. A Kárpát-medence egyik jellegzetessége, hogy már a földfelszínhez közeli, 1000 — 1300 méter mélységben megbú­vó víz hőmérséklete is viszonylag magas; a fúrások során 14—18 méterenként átlag egy Celsius- fokkal melegebb vizet találnak. Ráadásul a kutak hozama is igen jó, legtöbbjük percenként 1000 liter körüli vízmennyiséget ad. A természet e bőkezű ajándé­kát azonban még nem használ­juk ki eléggé, pedig a hévíz óriási geotermikus energiatartalék. Uvegházak, fóliás melegházak fűtésénél a tüzelőolajat, a szenet, a földgázt helyettesíti. Ugyanígy lakóházak vagy egész lakótele­pek, ipari és mezőgazdasági léte­sítmények fűtési rendszereinek kialakításakor is számolni lehet vele. Vizeink többsége gyógyvíz jellegű, így felvetődik a kérdés, szabad-e ezeket energiaterme­lésre felhasználni? Miután a ter­málfürdők vizének hőmérsékle­te alacsonyabb, mint a legtöbb kutunké, a termálvizet hűteni kell. A legcélszerűbb tehát, ha ezt a többlet-hőenergiát hasznosít­ják. De mindemellett tetemes a közvetlenül hasznosítható kutak száma is. A vegyi összetétel miatt lerakódó vízkövek ma már nem jelenthetnek akadályt, eltávolí­tásukra megfelelő technológiát lehet alkalmazni. A szűrőberen­dezések korrodálása, kopása sem gond többé, hiszen olyan hazai kifejlesztésű szűrő is van már, amely szinte elkophatatlan, résnyílása változtatható, így a nagy nyomású, apró kőzetszem­csék sem áramlanak a csőrend­szerbe. De a kútfejben keletkező nyomáscsökkenés miatti lerakó­dásoknak is van ellenszerük. Új filmek Aki legyőzte Al Caponét— ez a címe az egri Vörös Csillag mozi bemutatójának. A színes, szink­ronizált amerikai bűnügyi film Chicagóban, 1930-ban játszó­dik. Al Capone és bandája hatal­muk és dicsőségük csúcsán van­nak. A félelem és a korrupció uralkodik az egész városban, a rendőrség és az igazságszolgálta­tás a bűnözők királyának marká­ban van. Egyetlen ellenfél, egy nyomozó veszi fel velük a har­cot... Az egri Prizma mozi ősbemu­tatót is tartogat a hét végére. Az ördögök című színes angol film, amelynek rendezője, Ken Rus­sel, az 1600-as évekbe vezeti visz- sza a nézőt. Richelieu kezében van a hatalom, s ő beszéli rá a ki­rályt, vegye el a városok önigaz­gatásijogát. Az egyik város falai­nak lerombolását azonban Grandier atya ellenállása meg­akadályozza. A fiatal, vonzó pap az élet örömeit sem veti meg. Nők sora akarja elnyerni a ke­gyét. Jeanne főnővért azonban visszautasítja, aki kegyetlen bosz- szút esküszik... A világhírű film premierje vasárnap délután 3, 5 és este 7 órakor lesz. Ugyancsak itt tekinthetik mega Gyilkos nyomozás című színes ausztrál produkciót, amelynek főhőse ok nélkül ámokfutóvá válik, sorra végez barátaival. Egy rámenős, bűn­ügyi témákkal foglalkozó új­ságíró azonban nyomozni kezd. A vetítés kezdési idő­pontja: pénteken 6 és este fél 8. Bükki túrák A hétvége időjárása Megyénk területén a hét vé­gén változékonyra fordul az idő. Szombaton már nem várható za­vartalan napsütés, időnként megnövekszik a felhőzet, de még csapadék kialakulására nem kell számítani. A hajnali órákban sokfelé lesz párás, helyenként ködös a levegő. A legalacso­nyabb hajnali hőmérsékletek +5, +8 fok között alakulnak, a kora délutáni órákra 16-18 fokig emelkedik a hőmérséklet. Vasár­nap borongós, gyakran felhős lesz az ég, és Heves megye terü­letén sokfelé esőkre, záporokra számíthatunk, enyhe lesz az éj­szaka, 7-10 fok közötti mini­mum-hőmérsékletek valószínű- ek. A legmagasabb nappali hő­mérsékletek 13-15 fok között alakulnak. A jövő hét időjárásáról: a következő hét első felében folytatódik a felhős idő. Gyakor­ta lesz erősen felhős az ég, és többször alakul ki záporeső, eső. Helyenként jelentős mennyiségű csapadék is várható. Számottevő időjárás-változásra a hét legvé­gén lehet számítani, kevesebb lesz a felhő, több a napsütés. A hét végén erősödik az éjszakai le­hűlés. Az Egri Városi Természetjáró Bizottság szombaton Diviaczky Gyula-e mléktúrát szervez a Bükkbe, amelynek hossza tíz ki­lométer, állomásai: Szilvásvárad — Bácsó-völgy — Diviaczky- forrás — Bácsó-kert — Kelemen­széke — Katonasírok — Gyári tó — Bélapátfalva. Az érdeklődő­ket Gyulai István és Martus Fe­renc reggel, negyed nyolckor várja az Egervár vasúti megálló­ban. A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor természetjáró szakosztá­lya Szilvásváradtól a Katonasíro­kig csatlakozik az emléktúrához, majd onnan egy 16 kilométeres táv következik. A résztvevőket Czeglédi Tiborné kalauzolja majd a következő megállókhoz: Katonasírok — Mária út — Sza- lajka-forrás — Erdei múzeum — Orbán-ház — Szilvásvárad. Ugyancsak ez a szakosztály vasárnap szintén a Bükkbe invi­tálja a természet kedvelőit, akik Nedeczey R. Attila vezetésével húsz kilométert gyalogolnak majd, csodálatos környezetben: Szilvásvárad — Szalajka-völgy — Horotna-völgy — őr kő — Bélkőnyak — Bivalyorom — Já- nosháza — Felsőtárkány. Indulás 7.15-kor az Egervár vasúti meg­állóhelyről. * A szombathelyi Thirring Gusztáv Természetbarát Egye­sület október 28-án első alka­lommal rendezi meg 70 kilomé­teres teljesítménytúráját, amit 18 óra alatt kell végrehajtani. Ne­vezni október 10-ig lehet az OTP szombathelyi, Bejczy utcai fiók­jában, a következő csekkszámla­számon: 929. Bővebb felvilágo­sítást levélben a következő cí­men kérhetnek: Pálfi Róbert, Szombathely, KISZ u. 33. 9700 Programbörze Kiállítások, tárlatok Fáy Dezső festő­művész emlékkiál­lításának adott ott­hont az egri okta­tási igazgatóság. A tárlatot az MMK és a Hevesi Szemle Galé­riája szervezte. — A Megyei Mű­velődési Központban láthatók Pataki József tűzzománcai és grafikái. Ugyancsak az intéz­ményben, a második emeleten nézhetik meg az érdeklődők Ba­logh István fotóit. — Jakkel Mi­hály erdész-faszobrász munkái­ból a gyöngyösi helyőrségi klub mutat oe egy csokorravalót. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Hevesi József kántortanító és nótaszerző születésének 100. év­fordulójára kétnapos ünnepsé­get szervez a Hevesi 1. Számú Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola és a városi művelődési központ. Ennek jegyében ma délután fél hatkor Hevesi József életének dokumentumaiból nyí­lik tárlat a városi művelődési központ aulájában. Szombat reggel 9 órakor ünnepélyes szentmise kezdődik a római ka­tolikus templomban. Este hat órakor pedig nótaestre invitál a művelődési náz. Közreműködik: Solti Károly, Kalmár Magda, Szentendrei Klára, Takács Béla, Baráth Sándor, Hortobágyi Ju­dit, Szalai Antal és népi zeneka­ra. — Koós János ad koncertet ma este 6 órától, a füzesabonyi városi művelődési központban. A vendég Szilágyi János lesz. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Az Egri Ifjúsági Ház Játszó­tér elnevezésű programsorozatá­ban — szombat délelőtt fél 11-től — az ikebana-készítés fogásaival ismerkedhetnek meg a gyerekek. Ugyanitt holnap, hat órától disz­kó kezdődik. — Tinidiszkóba várják a fiatalokat szombaton délután négytől nyolcig a füzesa­bonyi művelődési központban. — Hasonló rendezvény lesz Gyöngyösön, a Mátra Művelő­dési Központban, szombat este hét órától éjfélig. Király Sándor képei a Rudnay-teremben Minden egyéniség — a maga olykor végletes eszközeivel, jel­rendszerével kifejezi azt a lénye­get, amit sorsaként él meg és hor­doz is haláláig. Ebben a kiállítási anyagban Király Sándor bizarr formák, megoldások segítségé­vel „kiadja” azt a sérülékeny va­lakit, önmagát, ahogyan megéli ezt a világot, ezt a századot, és azt a sorsot, amitől el nem szabadul­hat. Élményei nem véletlenül úgy törnek fel, válnak alakzatok­ká, ahogyan leképezi. Akár ijesztő is lehet az a bizonytalan­ság, az a szaggatottság, a felelem­nek és megsebzettsegnek az az elbeszélése, amely munkája lé­nyegét hordozza, kifejezi. Mindezt a háttérként és kör­nyezetként megjelenő rettenetét feloldja, ellentetelezi, harmóniá­ra változtatja egy szép arc, ártat­lan tekintet, netán a tépettségbe szinte belehullani látszó varázsos akt, a női test, egyáltalán a test ritmusával. Kitörés és Fintor, Védtelenül és Igézet, Ünnep és Sodrás állnak itt a képek alatt, és mi érezzük azt a fojtogató kény­szert, hogy a művész nem tudja elszakítani önmagát attól a fel­háborító bántalomtól, amely ki­kezdte idegrendszerét, elrabolta nyugalmát. Mert ezeken a képe­ken nyugalom sehol, mindenütt az a drámai feszültség uralkodik, amely az első látásra rabul ejti a szemlélőt. Gyermeki ártatlanságot sej­tünk itt szenvedni, mert a mű­vész belenőhet a férfikorba, ha álmai után futkos, ha a korai se­bek nem hagyják nyugodni, ak­kor ilyen megrázó manifesztu- mokat ad ki a kezéből.

Next

/
Thumbnails
Contents