Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

I I I > r ■ I I • I I I I I I ! j NÉPÚJSÁG, 1989. október 5., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok // Ősz van Még egyszer lecsót Itt az ősz, lassan vége a papri­ka-, a paradicsomszezonnak, s vele együtt egyik Metes és olcsó ételféleségünknek, a lecsónak. Most még azért aki szereti, meg­főzheti. Ehhez adunk néhány ta­nácsot. Parasztosan Hozzávalók: 80 dkg zöldpap­rika, 50 dkg paradicsom, 1 köze­pes fej vöröshagyma, só, 10 dkg füstölt szalonna, 20 dkg paraszt- kolbász (lángolt vagy füstölt). A szalonnát kockára vágjuk, majd amikor zsíija kisült, a pör- cöt az edényből kiszedjük. A kolbászt felkarikázzuk, és a forró szalonnazsírban megpirítjuk. Ezt is kiszedjük az edényből. Ez­után a karikára szeletelt hagymát a zsíron megfonnyasztjuk, majd rátesszük a karikára szeletelt zöldpaprikát és paradicsomot, ízlés szerint megsózzuk. Az ételt fedő alatt készre főzzük. Ezután tányérra kiszedjük, és mindenki­nek teszünk rá a pőréből és a kol­bászból. Káposztával Hozzávalók: 60 dkg paprika, 50 dkg paradicsom, 40 dkg ká­poszta, 1 fej vöröshagyma, só, 8 dkg zsír. A zsírt a főzőedényben felfor- rósítjuk, beletesszük a karikára vágott hagymát, megfonnyaszt­juk. Rátesszük a hasábokra vag­dalt paprikát, az egészre vékony csíkokra vágott káposztát, a pa­radicsomot. ízlés szerint meg­sózzuk. Addig főzzük fedő alatt, amíg a paprika és a káposzta megpuhul. Tojással Hozzávalók:80 dkg zöldpap­rika, 50 dkg paradicsom, egy fej vöröshagyma, só, 4 tojás, 8 dkg füstölt szalonna. A szalonnát kockákra vágjuk, zsírját az edényben kisütjük. A porcot kiszedjük, a zsírban a ka­rikára vágott hagymát megfony- nyasztjuk, utána rátesszük a ha­sábra vágott zöldpaprikát, a ka­rikára vagy cikkekre vágott pa­radicsomot. A lecsót fedő alatt főzzük. Ha sok a leve, a fedőt le­vesszük, és úgy főzzük tovább. Amikor elkészült, ráütjük a négy tojást. Kavargatjuk, amíg a tojás kellően megszilárdul. Az ételt tálaljuk, és megszórjuk a pörc- cel. Aki szereti a csípősét, vé­konyra szeletelt erőspaprikát is tehet rá. Tökkel Hozzávalók: 60 dkg zöldpap­rika, 50 dkg paradicsom, 40 dkg tök, 1 fej vöröshagyma, 8 dkg zsír, só. A zsírt az edényben felforró- sítjuk, megfonnyasztjuk benne a hagymát. Rátesszük a hasábokra vágott zöldpaprikát, a cikkekre vágott paradicsomot, és a lere­szelt vagy ledarált tököt. ízlés szerint sózzuk. Fedő alatt főz­zük. A töktől a lecsónak egész sűrű szaftja lesz. Zöldbabbal Hozzávalók: 60 dkg zöldpap­rika, 50 dkg paradicsom, 40 dkg zöldbab, 8 dkg zsír, 1 fej vörös­hagyma, só. A zsírt felforrósítjuk, a hagy­mát megfonnyasztjuk benne. Rátesszük a hasábra vágott zöld­paprikát, a cikkekre vágott para­dicsomot, valamint a feldarabolt zöldbabot. ízlés szerint sózzuk. Fedő alatt készítjük az ételt, amíg a paprika és a zöldbab puha nem lesz. Tetejére tehetünk né­hány karika forró zsírban meg­sütött paraszt- vagy lecsókol­bászt. Kaposi Levente Őszre: turbán 7-Jf--------- 23 —*--------23 -------^7+ A hűvös, szeles, borongós őszi hónapokban célszerű valami­lyen fejfedővel védekezni az idő­járás viszontagságai ellen. Van, aki a kendőt öregesnek tartja, a kalapot pedig túl feltűnőnek. Egy csinos, mutatós sapkaszerű turbán — mintegy átmenet a ket­tő között — megnyerheti sokak tetszését. Anyaga lehet bársony, kas­mír, jersey, esetleg jó tartású, de puha fogású szövet. Szimpla szé­les anyagból 60 centi szükséges hozzá, s vékonyabb sifonból ugyanennyi bélésnek. A szabás­mintán 1 kocka 10 négyzetcenti­méter. Ennek alapján nagyítjuk fel négyzethálós csomagolópa­pírra átrajzolva. Ezután fogunk az anyag és bélés együttes kisza­básához. Amikor az anyagra he­lyezzük a mintát, ügyeljünk a jel­zett szálirányra. A szabás során 1-1 centi ráhagyást hagyjunk a varrásra minden oldalon. Először tűzzük le a fejrész ol­dalán jelzett 2-2 centiméteres szűkítővarrásokat. Ezután rá- vanjuk a szélpántot a fejrész elő- részére, s mielőtt még hátul ösz- szevarmánk, egyszer megcsa- vatjuk, így középen hátul egy hu­rok keletkezik. Ebbe húzzuk be a szalagot, a hurok alatt kissé ösz- szehúzva, majd nem túl szorosan odaöltjük. Ezt követően a fejrész két X közötti lekerekített részét beráncoljuk, majd a pánt és sza­lag mögé helyezve, az anyag bal oldalán finom öltésekkel rögzít­jük. B. K. Sörgyártás regen es ma Az ókori görög világban elter­jedt az a legenda, hogy Dionü- szosz azért menekült el Mezopo­támiából, mert ott csak sört ittak az emberek. De ha arra jár, elme­nekülhetett volna ilyen okból Egyiptomból is. Igen, mert az ókorban ez az ital alapvető élel­miszer volt, sőt kultikus szerepet is játszott. Más kérdés, hogy sze­gény Dionüszosz, ha ma élne, hol húzhatná meg magát. A sörnek az ókori egyiptomi­ak élelmezésében betöltött fon­tos szerepét kétséget kizáróan bizonyítja az a tény, hogy nincs történetüknek egyetlen olyan korszaka sem, amikor ne ábrá­zolták volna több tucatnyi sírban a sörkészítés folyamatának több­kevesebb mozzanatát. A sörké­szítés egyes mozzanatait egy há­romsávos, lapos relief mutatja be például Ti sírjában, aki nagy ki­terjedésű birtokok tulajdonosa volt. A munkafolyamat az alsó sávban kezdődik. Miután az egyik munkás a besát (valószínű­leg csíráztatott gabonát) kimér­te, megőrölték, a középső sávon megdagasztották, majd élesztőt adtak hozzá. A felső sávban kez­dődik a tulajdonképpeni „sörfő­zés”, majd a „palackozás”, vagy­is a söröshordók megtöltése. Végül az edényeket agyagku­pakkal zárták le, amit lepecsétel­tek. A mai sörgyártás malátából és egyéb keményítő-, illetve cukor- tartalmú nyersanyagokból, majd komlózott cefréből alkoholos er­jedéssel készíti termékét. A fő­zőházi műveletek során az aprí­tott nyersanyagok cefrézésekor a hőmérséklet és az időtartam sza­bályozásával irányítható a sörlé erjeszthető cukortartalma, vala­mint az oldatba kerülő fehérjék stabilitása. A komlófőzés célja a sör stabilitásának és megfelelő zamaténak a biztosítása. A kom­lózott sörlét körülbelül 5 Celsi- us-fokos hőmérsékletű erjesztő- pincékben élesztővel kierjesztik, majd utóerjesztésre az ászokpin- cébe kerül. Itt 0 Celsius-fok kö­rül játszódik le az utóerjedes, enyhe szénsavnyomás alatt, amit az ászokhordókra szerelt szádló- készülék tart állandó szinten. Az ászokolás után az érett sört pasz­tőrözve vagy anélkül, palackok­ban vagy hordókban hozzák for­galomba. A hordók készülhet­nek alumíniumból vagy fából; a fahordókat a szénsavnyomás megőrzésére belülről szurokkal vonják be. Újabban a malátázási folyamatok helyett enzimes fel­tárást is alkalmaznak a cefrézés- kor; kísérletek folynak a folyto­nos sörerjesztés problémájának megoldására is. A müncheni (bajor) sörtípus­hoz tartozó barna söröket sötét malátával és karamellmalátával készítik. A pilseni típushoz vilá­gos malátát dolgoznak fel, és több komlót adagolnak hozzá, ezért keserűbb. A porter sör na­gyobb alkoholtartalommal, sok színező maláta hozzáadásával készül. A gyógytápsörök viszont kevés alkoholt tartalmaznak. A különféle sörök szesztartalma egyébként erősen ingadozik: a könnyű söröké 2,5 — 3, a nehe­zeké 5 százalék körül van. Képünkön a világ legnagyobb söröskorsója. Természetesen az NSZK-ban készült fából, és ké­szítője kézzel faragta ki a 110 li­teres korsót. A kereskedelemről szóló törvény elveiről A fenti címen megjelent mi­nisztertanácsi határozat az elején leszögezi: a Minisztertanács hoz* zájárul a kereskedelemről szóló törvény tervezetének társadalmi vitára bocsátásához. Végre nem készen kapunk va­lamit, ami életünk mindennapja­it igencsak alaposan szabályoz­za. Az alapelvek a következő fe­jezetekre tagolódnak: a kereske­delem gyakorlása; nemzetközi gazdasági kapcsolataink; fo­gyasztóvédelem; idegenforga­lom. Ezenkívül természetesen részletesen kitér az alapelv arra, hogy a törvény mely körben al­kalmazható. Kereskedelmi törvényünk volt eddig is, nem is ért meg ma­tuzsálemi kort. De ha tényleg ko­molyan akaijuk a gazdaság fel­pezsdítését, új alapokra kell he­lyeznünk ezt a tevékenységün­ket. Mit tekint kereskedelemnek a törvény? Az áruk beszerzését és üzletszerű értékesítését (kivéve az őstermelők értékesítési tevé­kenységét); üzletszerűen nyújtott kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi szolgáltatásokat: az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzet­közi forgalmát (kivéve a szemé­lyes szükségletek körét), a bank, pénzintézet biztosítási tevékeny­ségét, postai és távközlési szolgál­tatásokat, fuvarozási szolgáltatá­sok nyújtását. Helyszűke miatt a nagyon ro­konszenves alapelv minden sorát nem tudjuk közölni, csak kieme­lünk még néhány gondolatot: fő­ként a fogyasztók védelmével kapcsolatos előírások érintenek naponta valamennyiünket. Nem hozható forgalomba olyan áru, amely a rendeltetész- szerű használatra alkalmatlan, forgalomba hozatala a vásárlók egészségét, életét vagy a közérde­ket veszélyezteti, a hatósági előí­rásoknak nem felel meg, illetve amelyre nézve a kötelező minő­ségvizsgálatot nem végezték el. Szól még az alapelv a minőség- vizsgálatról, az alkatrészellátás­ról is. Végezetül pedig a több nép- gazdasági ágazatot érintő ide­genforgalom fontosságát és az abban közreműködők együt­tes tervezését és a közös meg­valósítás szükségességét emeli ki. A tiszta, világos keretjog­szabály után várjuk a bennün­ket védő törvény megalkotá­sát. Dr. K. É. Gyógyszerforgalmazás A pszichológus válaszol A lelki kezelések Számos írásból és sajnos, szá­mos tapasztalatból ismerhetik az olvasók a különféle lelki eredetű betegségeket és problémákat. Ide tartoznak: a neurózis, a pszi­choszomatikus megbetegedé­sek, az alkoholizmus, a kábító­szerezés, az öngyilkosság, a sze­xuális zavarok, a beilleszkedési nehézségek, a párkapcsolati konfliktusok. E bajokat érezve vagy látva sokan felteszik a kérdést: hogyan kezelhetők e betegségek és zava­rok? Ezekre való a lelki kezelés, szakszóval pszichoterápia. Ez a gyűjtőfogalom többféle mód­szert takar; a szakirodalom je­lenleg mintegy 250 féle „techni­kát” tart számon. Ezekből né­hány kiragadott példa: A relaxáció (ezen belül legis­mertebb az autogén tréning) el­lazulni tanít. Speciális szöveg (a formulák) mély átgondolásával a gyakorló el tudja lazítani váz­izomzatét, beszabályozza testi és vegetatív működéseit. Testileg megpihen, lelkileg kikapcsoló­dik, mély nyugalmat él át, és re­generálódik. A feltáró pszichoterápiás be­szélgetések során az élettörténet és a jelenlegi körülmények alapos átbeszélésével a rejtett, lappangó betegségkiváltó tényezőket hoz­zák napvilágra, és tudatosítják, majd kidolgozzák ellenük a pszi­chés védekezés módjait. Az úgynevezett viselkedéste­rápiás módszerek a hibás maga­tartásmódok leépítését, és új, ha­tékony formák begyakorlását szolgálják, például az ivási kész­tetés vagy gátlásosság ellen. Minden lelki kezelésmódban közös és lényegi vonás, hogy — a különféle „technikákkal”, be­avatkozásokkal — változásokat tudjunk elérni a lelkileg beteg ember életszemléletében, érzé­seiben, kapcsolataiban, viselke­désmódjában. Az igazi gyógyu­lás ettől a változástól várható. A pszichoterápia történhet egyéni formában, négyszemközt a terapeutával (a lelki kezelést végző szakemberrel, aki speciáli­san képzett orvos vagy pszicho­lógus). Ez egy folyamat: bizo­nyos terápiás tervet követő, többszöri beszélgetés. Széles körben alkalmazzák a kiscsoportos módszereket is. 8-10 hasonló problémával küz­dő személy rendszeresen össze­jön egy vagy két csoportvezető­vel, és közösen beszélgetnek ön­magukról, egymásról, a megol­dás lehetőségeiről. Teljed a pár- és családterápia is, melyben a házaspár tagjai vagy a családtagok beszélgetnek a terapeutával együttesen a kö­zös gondjaikról, és próbálják ál­láspontjaikat közelíteni, komp­romisszumokat kötni. A pszichoterápia nem csoda­szer, mely minden emberi prob­lémát megold, minden betegsé­get meggyógyít. De az egyéni mérlegelés alapján kiválasztott és szakszerűen alkalmazott módszer a lelki betegek gyógyí­tásában minden gyógyszernél hatásosabb lehet, hiszen ez indít­ja el a környezethez való alkal­mazkodást, illetve annak alkotó megváltoztatását. A pszichoterápiákban közös és lényegi vonás az is, hogy ez egy sajátos — mély és eleven — kom­munikációs folyamat egy sajátos — közeli, bizalomteli — emberi kapcsolatban. Nemcsak a külön­féle módszerek (az úgynevezett specifikus hatások) vezetnek a gyógyuláshoz, hanem legalább annyira fontosak a nem specifi­kus, tehát általános emberi té­nyezők. Nem minden beteggel lehet pszichoterápiát folytatni, bár rá­szorulna. A lelki kezelésre való alkalmasságban legfontosabb a pszichés összefüggések belátásá­nak a képessége és az őszinte, ál­dozatot is vállaló változni akarás. A terapeuta részéről pedig a szakmai tudáson túl elengedhe­tetlen, hogy tudjon a páciensben bizalmat ébreszteni, igazi emberi kapcsolatot kialakítani. így a be­teg gyógyulásán ketten (vagy a kiscsoportban többen) együtt­működve, közösen munkálkod­nak. Dr. I. P. Bár a gyógyszertárakban elvi­selhetőbb lett a sorban állás, a gyógyszerészek olajozottabban végzik munkájukat, gyógyszer­rel való ellátásunk azért még mindig „téma”. Társadalombiz­tosítási támogatás ide vagy oda, csak azt látjuk: olyan magasak a gyógyszerárak, hogy a régebben filléresnek számító kiadásaink tetemesen megnőttek. Pedig a társadalombiztosítási támogatás a gyógyszerek fogyasztói árának 80, 90, illetve 100 százaléka le­het. Nem jár támogatás a vény nélkül kiszolgáltatott gyógysze­rek esetében, nem támogatottak egyes külön meghatározott, vényköteles gyógyszerek; a kül­földi állampolgárok részére ren­delt gyógyszerek, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként rendelkezik. Térítésmentesen a követke­zők kaphatnak gyógyszert: a fek­vőbeteg-gyógyintézetben ápolt betegek; járóbeteg-rendelés ke­retében azok, akiknek a helyszí­nen vagy a lakáson történő ellá­tás során adnak gyógyszert, pél­dául injekciót, rosszullétet mu­lasztó tablettát stb., az üzemi bal­esetek sérültjei, kezeltjei, amíg a kezelés összefügg a balesettel, foglalkozási megbetegedéssel. Térítésmentesen kapják a gyógyszert a fegyveres erők, fegyveres testületek, tűzoltóság tagjai, ha szolgálatuk során szo­rulnak kezelésre-ápolásra. In­gyenes a gyógyszer a közgyógy­ellátásra jogosultaknak; térítés- mentesen kapják a gyógyszert a hadköteles katonai szolgálata alatt a családi segélyre jogosult hozzátartozók is. Gyógyszert a magángyakorlat folytatására engedéllyel rendel­kező orvos magángyakorlata ke­retében csak olyan magánorvosi vényen rendelhet, amelynek fej­lécén feltüntették az ő adatait. Magángyakorlat keretében, ma­gánorvosi vényen importált gyógyszerek nem rendelhetők, illetőleg nem adhatók ki, vala­mint külföldi orvos által kiállított vényre sem. Importált gyógyszer egyébként is csak akkor rendel­hető, ha a beteg gyógykezelése más, hazai forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerrel eredményesen nem biztosítható. A beteg számára egy alkalom­mal a legközelebbi orvosi vizsgá­latig szükséges mennyiség, leg­feljebb azonban 30 napi szük­ségletnek megfelelő gyógyszer adható ki. Gyakran meglepetést okoz a magisztrális (a patikában elkészített) gyógyszerek ára. Ezeknek a fogyasztói áránál kü- lön-külön tételként kell felszá­mítani a gyógyszeranyagok fo­gyasztói árát, no és a csomagoló­anyagokét. A térítésmentesen rendelt magisztrális gyógyszere­ket a csomagolóanyagokkal együtt is térítésmentesen kell ki­adni. Dr. K. É.

Next

/
Thumbnails
Contents