Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-31 / 258. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. október 31., kedd KÖZLEKEDÉS 5. Felhívás A gyermekbalesetek megelőzésére és csökkentésére Gyermekeink egyre fokozottabb részvétele a közlekedésben hozzátartozik fejlődésünkhöz, önállóságuk kialakításához és életük mai valóságához. Megállapítható, hogy a gyermekek a közúti közlekedés leginkább veszélyeztetett résztvevői közé tartoznak. Ez a tény részben az életkori sajátosságokkal magyarázható, részben pedig azzal a sajnálatos körülménnyel, hogy a felnőttek többsége nem rendelkezik elegendő ismerettel a gyerekek elvárható magatartásáról a közlekedésben, és nincs tisztában saját szerepével sem, annak kialakításában. Ez megmutatkozik a hiányos felügyeletből eredő balesetekben, a felnőttek gyakran nem „példamutató” közlekedési magatartásában, a hiányos közlekedési nevelésben, és abban, hogy a közlekedési környezet tervezése, kialakítása során még rikán érvényesülnek a közlekedő gyermekek szempontjai. A gyermekekkel kapcsolatban végzett kutatások azt bizonyítják, hogy: — az átkelés előtt a legtöbb gyerek csak az egyik irányba néz, vagy egyikbe se, — a legtöbben nem állnak meg a járdaszegélynél átkelés előtt, — sokan veszélyes helyen, pl. parkoló közelében kelnek át, — gyakran nem az útra figyelnek, hanem valamilyen játékkal vannak elfoglalva, — járda nélküli úton nem haladnak a helyes oldalon, — sokan futva haladnak át az úttesten. A fejlődéslélektan számára ismert, hogy a 6-8 éves kor alatt a gyerekeket korlátozott információfeldolgozási képesség, gyenge emlékezőképesség és figyelem- koncentráció jellemzi, látásuk, hallásuk még nem teljesen kiépült. Mindez és a baleseti statisztikák együttesen arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen korú gyerekek nem .képesek a következetesen biztonságos közlekedési magatartásra. Ez egyúttal azt jelenti, hogy nem szabad őket forgalom közelében játszani engedni, illetve megengedni, hogy egyedül vegyenek részt a forgalomban. A bekövetkezett gyerekbalesetek egy része azt bizonyítja, hogy egyes szülők gyermekük számára nem biztosították a megfelelő felügyeletet. Óvodás korúakkal pl. sokszor azért történik baleset, mert a felnőtt kísérő nem kézen fogva vezeti őket, illetve hagyja, hogy eltávolodjanak tőle. Nem szorul bizonyításra, hogy a szülők szerepe döntő fontosságú a gyermekek közlekedési magatartásának kialakításában. Ezért minden szülőnek kötelessége, hogy néhány alapvető szabályra megtanítsa gyermekét, így pl.: — ha lehet, 7 éven aluli gyermeket ne engedjenek egyedül közlekedni, távol kell tartani őket a forgalmas helyektől. — meg kell győződni róla, hogy biztonságos helyen, felnőtt felügyelete alatt játszanak-e. Rá kell szoktatni őket arra, hogy pl.. garázs kijáratánál, parkolóhelyen, zsúfolt utak, utcák járdáin ne játszanak, — szoktassák hozzá a gyermekeket, hogy időben induljanak iskolába, ne kelljen futva érkezni, mert ilyenkor könnyebben válnak figyelmetlenné, — tanítsák meg arra is, hogy ha van, mindig a járdán közlekedjenek, mégpedig az úttesttől legtávolabb eső felén. Hívják fel figyelmüket arra is, hogy mielőtt az úttestre lépnek, a járda szélén álljanak meg, és győződjenek meg arról, hogy nem közlekedik-e valamilyen jármű, — az úttesten mindig merőlegesen menjenek át, mivel ez a legrövidebb út, és így könnyebb észrevenni mindkét irányból a járműveket. Ha az úttesten zebra van, szokják meg, hogy csakis ott menjenek át, de itt is figyelmesen körül kell nézni, — szoktassák rá őket, hogy sose kapaszkodjanak gépkocsiba vagy más mozgó járműbe, mert az nagyon veszélyes, — meg kell tanítani a gyerekeket a forgalomirányító lámpák jelzéseire, és arra, hogy a jelzéseket tartsák tiszteletben. A szülők gondoljanak arra, hogy a gyerekek mindig többet tanulnak abból, amit látnak, mint abból, amit mondanak nekik. Ezért mutassanak példát közlekedési fegyelemből, és ne vonszolják magukkal a gyerekeket a tilosba. Gondoljanak arra, hogy a gyermekek biztonságos közlekedésének kialakítása elsősorban szülői feladat, ezért minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermekek olyan közlekedésbiztonsági nevelésben részesüljenek, amely életkori fejlődésük adott szakaszában leginkább megfelel. A gyermekbalesetek megelőzése, illetve csökkentése érdekében a közlekedésbiztonsági tanácsok — a szülők, óvodai, iskolai nevelők és egyéb társadalmi aktívák bevonásával — október és november hónapban az egész megyére kiterjedő akció keretében széles körű propaganda- és egyéb tevékenységgel kívánják biztosítani a gyermekek fokozott közlekedési biztonságát! Azonban csak széles körű, minden közlekedőt érintő, ösz- szehangolt munkával lehet reményünk arra, hogy a gyermekbalesetek számát a lehető legkisebbre csökkentsük. Ezért fontos, hogy mindenki, akár járművezető, akár nem, a magáénak érezze a társadalmi érdeket, és tegyen is érte! Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács A „kiszámítható” hónap Az októberi időjárás közlekedési szempontból kiegyensúlyozott, kiszámítható. Ritkán fordul elő olyan gyors időjárás-váltakozás, amire ne számíthatna az útra induló. A „kiszámítható” időjárással szemben mi, a közlekedők kiszámíthatatlanok vagyunk. A valós és vélt sérelmek, bajok, bánatok mellett néha úgy érezzük, hogy mindenki más, aki az úton mozog vagy áll, csak a mi bosszantásunkra él, van, cselekszik. A biztonságos közlekedés alapfeltétele az önuralom. A közlekedő partnereinket olyannak kell elfogadnunk, amilyenek. Ma és még hosszú évekig azok a gépjárművezetők lesznek többségben (mintegy 55 százalék) az utakon, akiknek nincs meg a szükséges gyakorlottságuk (80 000 — 100 000 km önálló vezetés), akik a konkrét közlekedési szituációkban zavarba kerülnek, és ezért nem úgy cselekszenek, mint a rutinos vezetők. Ne feledjük, hogy az önuralom alapja az önismeret. Ismerni kell képességeinket, vérmérsékletünket (indulatainkat). Azért, hogy az autóba ülő utasainknak „bemutatót” tartsunk, néha arra törekszünk, hogy a sebességmérő óra mutatója — legalább egy kicsit — lépje túl a megengedett sebességhatárt. Ez a szembenállás a törvénnyel legtöbbször nem okoz problémát. Legfeljebb büntetést kell fizetni. Sokkal több bajt, tragédiát okoz a sebesség „relatív” túllépése. Akkor, amikor nem vesszük figyelembe az út állapotát, az időjárás hatását, a járművünk menettulajdonságait, a pillanatnyi biológiai és pszichikai állapotunkat, a gépjárművezetői gyakorlatlanságunkat. Esetenként még a 20 km/óra sebesség is meghaladja a biztonságos haladást. Munkahelyünkön a munkavégzés lényeges eszköze a gép, a szerszám. Rossz géppel vagy szerszámmal végzett munkánk során nemcsak magunkat, hanem másokat is veszélyeztetünk. Nincs jogunk felelőtlennek lenni. A munkavégzés közben ért legkisebb sérülésünket is jelentsük be a vezetőnknek, mert — sajnos — a kis sérülés is okozhat nehezen gyógyuló fertőzést. Kérdések: 1. Mi a jellemző a melegfrontra érzékeny járművezetők magatartására frontbetöréskor? A. Kapkodókká, ingerlékenyekké válnak. B. Megnő a reakcióidejük, letörtek, bágyadtak. C. Az időjárási frontok nincsenek hatással a járművezetők magatartására. 2. Mi a feltétele a személygépkocsi első ülésén történő utaztatásnak a biztonsági öv bekapcsolásán túl? A. Az ott helyet foglaló utas legalább 6 éves legyen. B. Az ott helyet foglaló utas legalább 12 éves, vagy min. 150 cm magas legyen. C. Az ott helyet foglaló utas legalább 10 éves, vagy min. 140 cm magas legyen. 3. Oldalkocsis motorkerékpárján legfeljebb hány 10 év alatti utast szállíthat? A. Kettő. B. Három. C. Négy. 4. Felállhat-e a járművével a járdára, amennyiben az úttest szélén várakozni tilos jelzőtáblát helyeztek el? A. Nem. B. Igen, mert a tábla hatálya csak az úttestre vonatkozik. C. Igen, ha a járdán a gyalogosok közlekedésére elegendő hely marad. 5. Mikor hajthatnak a gépjárművek a kerékpársávra? A. Megállás vagy várakozás esetén. B. Bekanyarodáskor. C. Bekanyarodást megelőző besoroláskor. 6. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten lakott területen belül a második forgalmi sávot mely járművek vehetik igénybe folyamatos előzésre? A. A személygépkocsik, motorkerékpárok és a távolsági vagy gyorsjáratú autóbuszok. B. Csak a személygépkocsik és autóbuszok. C. Bármely személygépkocsi. 7. Az„Előzni tilos”jelzőtábla hatálya alatt motoros triciklivel megelőzhető-e a kétkerekű motorkerékpár? A. Nem. B. Igen, de csak lakott területen belül. C. Igen, ha az előzés feltételei biztosítottak. 8. Mekkora az oldalkocsis motorkerékpár megengedett legnagyobb sebessége autóúton? A. 80 km/ó. B. 100 km/ó. C. 120 km/ó. Nyugtalanító a közlekedők fegyelmezetlensége, gyakorlatlansága, az alkalmazkodóképesség hiánya Kedvezőtlen a személysérüléses közúti közlekedési balesetek alakulása A Heves Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács Elnöksége kibővített ülésén megtárgyalta a megye közúti közlekedési baleseti helyzetének alakulását, és megállapította, hogy: A közúti közlekedés feltétel- rendszerében 1989.1. fél évében — az előző évhez viszonyítva — lényeges változás nem történt. Továbbra is érvényesültek a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló tendenciák. A gépjárműállomány és a forgalom növekedése követelményeinek a közúthálózat és a kiszolgáló létesítményrendszer nem felel meg. Tartóssá vált a gépjárműállomány elöregedési folyamata. Az átlagéletkor megközelíti a 10 évet. A rendelkezésre álló anyagi erőforrások csak a jelenlegi állapot fenntartására biztosítanak fedezetet, a fejlesztésre minimálisak a lehetőségek. Az elnökség elé terjesztett írásos beszámoló kihangsúlyozta: a megyei és területi közlekedésbiztonsági tanácsok tevékenysége arra irányult, hogy a közlekedés ügyének még szélesebb körű társadalmasításával, az oktató-nevelő propaganda hatékonyságának növelésével javuljon a megye közlekedésbiztonsági helyzete, csökkenjen — vagy legalábbis szinten maradjon — a közúti közlekedési balesetek száma. Feladatot jelentett: — a gyermekek fokozott védelme, — a fiatalok közlekedésbiztonságának fokozása, — az alkoholos befolyásoltság elleni küzdelem, — az idősek és mozgásukban korlátozott közlekedők biztonságának növelése, valamint — a közlekedési fegyelem és morál javítása. A súlyponti feladatok megvalósítása érdekében a közlekedés- biztonsági tanácsok folyamatosan értékelték a végzett tevékenységet, és a kialakult közlekedésbiztonsági helyzet figyelembevételével határozták meg a legfontosabb tennivalókat. A közlekedésbiztonsági tanácsok széles körű felvilágosítónevelő munkája mellett a közlekedésbiztonság szilárdításában fontos tényező a rendőri munka. A rendőri szervek elsősorban a forgalom zavartalanságát, a közlekedő emberek segítését, a közlekedési fegyelem szilárdítását tartották alapvető feladatuknak. Ellenőrző tevékenységük elsősorban a megelőzésre, a helyes közlekedési magatartás kialakítására irányult. Ugyanakkor a közlekedési szabályok megsértőivel szemben differenciált szigorral alkalmazták a felelősségre vonások különböző formáit. 1989. első fél évében közúti közlekedési szabálysértés miatt 1509 feljelentést tettek. Helyszíni bírságot szabtak ki 7079 esetben. Az ittas vezetők kiszűrésére 6519 esetben alkalmaztak alkoholszondás ellenőrzést, amelyből 410 volt pozitív. Vezetői engedélyek visszavonására 450 esetben került sor. Ittas vezetés miatt 312 vezetői engedély lett bevonva, ebből 57 esetben hivatásos gépjárművezetőtől. A közlekedés biztonságának és a környezet védelmének fokozása érdekében 11929 gépjármű lett ellenőrizve. Az ellenőrzött gépjárművekből műszakilag kifogásolható volt 852. A forgalomból ki lett tiltva 105 gépjármű. A közlekedési és közbiztonsági rendőri állomány részt vett a különböző közlekedési akciók lebonyolításában is. A tapasztalatok szerint az akciók időszakában a közúti forgalom kiegyensúlyozottabb, biztonságosabb volt, és a közlekedők általában fegyelmezettebbek voltak. A baleseti helyzet alakulása: Megyénk területén 1989.1. fél évében összesen 364 személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, 14-gyel (4 százalékkal) több, mint az előző év azonos időszakában. A balesetek kimenetelét tekintve a halálos eset 26-ról 25-re csökkent, míg a súlyos 136-ról 149-re, a könnyű sérüléssel járó baleset pedig 188-ról 190-re emelkedett. A balesetek következtében meghalt, illetve megsérült személyek száma 478-ról 497-re emelkedett. Eredménynek tekinthető, hogy a gyermekbalesetek 0-6 éves korig 12-vel, 7-14 éveseké 16-tal, a 15-18 éves fiataloké pedig 8-cal csökkent. A 60 éven felülieket ért balesetek is 24-gyel csökkentek. Ugyanakkor továbbra is a legtöbb balesetet szenvedett a 25-60 év közötti korosztályból került ki. Lakott területen 227-ról 239- re emelkedett a baleset. Megyénk lakosai okozták a balesetek 78 százalékát. Külföldi állampolgárok — a növekvő idegenforgalom ellenére — mindösz- sze 3 balesetet okoztak. Pozitívan értékelhető, hogy az első fél évben a vasút-közút szintbeni kereszteződésben baleset nem fordult elő. Ugyanakkor tömeges — a lakosság nyugalmát zavaró — baleset sem volt. Személygépköcsi-vezetők 196, kerékpárosok 38, segédmo- torkerékpár-vezetők 27, tehergépkocsi-vezetők 26 és motorkerékpár-vezetők 24 személysérüléssel járó balesetet okoztak. Gyalogosok hibájából bekövetkezett baleset 35-ről 39-re emelkedett. A gyalogosbaleseteket előidéző magatartások alapvető oka: az úttesten történő szabálytalan, figyelmetlen áthaladás, álló jármű mögül az úttestre lépés. A legtöbb baleset továbbra is a ’ sebesség nem megfelelő alkalmazásából, az elsőbbségi, valamint a kanyarodási szabályok megsértéséből következett be. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy 1989.1. fél évében — a sokrétű intézkedés ellenére — 4 százalékkal emelkedett a balesetek száma. A helyzetelemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a tárgyi feltételek korszerűtlensége és az objektív okok mellett a baleseti helyzet romlásában jelentős szerepet játszanak a közlekedő emberek tudati, etikai hiányosságai is. A közlekedésbiztonsági helyzetben tapasztalható nyugtalanító jelenségek zömében a közlekedők fegyelmezetlenségére, gyakorlatlanságára, alkalmazkodókészségük hiányosságaira vezethetők vissza. A balesetek részletes elemzése még számos — számszerűségében nem, de a közlekedésbiztonság szempontjából lényeges — baleseti okra is felhívja a figyelmet. Ilyenek többek között: vezetés közbeni elalvás, rosszul- lét, pálya- és műszaki hibák stb. A megyei és területi közlekedésbiztonsági tanácsok az év hátralévő részében a munkaprogramban meghatározottak, az elnökség döntései és a kialakult közlekedésbiztonsági helyzet figyelembevételével végzik munkájukat. Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Vigyázat, köd! Október utolsó napjainak egyikén az ajándék őszt váratlanul ködös, hideg hajnal váltotta fel. A rádió időjárásjelentése: kezdetben helyi ködök, egyébként változó, helyenként erős felhősödés várható. Az autópályákon, utakon a kora reggel megszokott élénk forgalom volt. A közlekedők figyelmét többször is felhívták: köddel és 150 méternél rövidebb látótávolsággal kell számolniuk. Ennek ellenére a figyelmeztetés nem talált meghallgatásra. A dráma két személygépkocsi összeütközésével kezdődött, melyek közül az egyik nem tartotta meg az ilyenkor szükséges követési távolságot, s összeütköztek. A járművek enyhén károsodtak, személyi sérülés nem történt. Ezt követően azonban a fővárosból megyénk felé tartó autópályán nem kevesebb, mint félszáz autó és motoros futott egymásba. Több közülük keresztbe állt, szinte összeékelődött. Perceken belül a helyszínen voltak a közlekedési rendőrök is, de ez sem állította meg az újabb sorozatos ráfutásos baleseteket. A végeredmény sokmillió forintos kár, két súlyos sérülés. Sokan az összeütközések során szenvedétt sérüléseikkel még aznap akár munkába is állhatták. Fogadják meg a tanácsot, mindig számoljunk felbukkanó akadályokkal és állandóan legyünk fékezésre kész állapotban. Vegyük komolyan a ködöt előrejelző táblákat, még akkor is, ha csupán hirtelen fellépő ködcsíkokkal kell számolni. Hibás autónkat ne hagyjuk az úttesten.
