Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-28 / 256. szám

10, NÉPÚJSÁG, 1989. október 28., szombat Labdarúgó NB II. Kötelező a A szerencse Kecskeméten sem szegődött az egri futballisták mellé, hiszen a 90 perc jó részét végigtámadták, mégis vesztesen kellett az öltözőbe vonulniuk. Joggal bosszankodott emiatt Bánkuti László, a piros-kékek mestere, aki úgy vélte, hogy a fordulópont akkor volt, amikor 2-1-es hazai vezetésnél Oláht buktatták a 16-oson belül, ám a játékvezető sípja néma maradt, az ellentámadásnál pedig gólt szereztek az alföldiek. 2-2 he­lyett így 3-1-et mutatott az ered­ményjelző tábla, s ezt a hátrányt már nem sikerült ledolgozniuk. Nem tagadja, hogy azért játéko­sai is hibásak, mivel a kellő ag­resszivitás hiányzik támadójáté- kukból. Rendre későn ébrednek tanítványai, istenigazából hajta­ni csak akkor kezdenek, ha ala­posan rájuk ijesztenek. Ebből adódnak a találkozók elején be­kapott találatok. A héten emiatt többször leült az edző beszélget­NB III. — Mátra-csoport Hatvan — Negatív szenzációval szolgált a Hatvani K VSC-Deko legutóbb azzal, hogy a sokak által szerény képességűnek tartott, kilenc for­dulón át nyeretlen Szolnoki VSE otthonában sima vereséget szen­vedett. Többszörös a veszteség, mert győzelem esetén megelőz­hette volna a listavezető Gödöllő csapatát, és lélektani előnnyel fogadhatná ma a bajnokság ti­zenegyedik fordulójában az ed­dig kiegyensúlyozottan szereplő, de szakemberek szerint nem fé­lelmetes Pest megyei együttest. Mégis, a labdarúgó NB III. Mát- ra-csoportjának rangadóján a hazai pálya előnyeit élvező hat­vaniakat tartjuk esélyesebbek­nek, mert megvan a képesség Zomboriékban, hogy vendégeik fölé kerekedjenek. Három siker­telen hazai szereplés után most az SBTC jónevű, de egyelőre tra­dícióihoz méltatlanul szereplő győzelem ni tanítványaival, s reméli, a deb­receniek ellen már elmarad a kí­nos meglepetés. A vasárnapi összecsapás előtt az előjelek cseppet sem biztató­ak, hiszen az olykor „szunyóká­ló” védelemből Fegyvemeki után a megbízható Lengyel is ki­dőlt. Már az elmúlt héten sem volt teljes értékű harcos, a héten viszont már nem is bújt tréning­ruhába. Gerincfájdalmakra pa­naszkodik, amelyek okát a héten a Sportkórházban vizsgálták, de egyelőre az orvosi konzílium sem tud választ adni a miértre. Tetézi a bajt, hogy Jávorszki bokája kedden bedagadt, s azóta csupán könnyített terhelést kaphatott. A szakvezető mégis bízik a győzelemben a közepes képes­ségű, de mégsem lebecsülendő Kinizsi ellenében. A várható ösz- szeállítás: Bodolai — Rácz, Csendes, Smuczer ? — Mundi, Oláh, Horváth, Simon — Nagy, Fodor. Gödöllő csapatát fogadja a Gyöngyös. Itt az ideje, hogy törlesszenek tarto­zásaikból a mátraaljiak. Az Apci Vasas a sereghajtó Nagybátony csapatánál vendégeskedik. A mérkőzés egyik tétje, hogy meg- szerzik-e első győzelmüket a bá­nyászok. Ha a Vasas ezúttal is képes lesz kilencven percen át összpontosítani, akkor aligha kell fejet hajtania. A Balassa­gyarmatra utazó H. Gáspár SE csapatát — éppen legutóbbi érté­kes döntetlenje alapján — képes­nek tartjuk szoros eredmény el­érésére... A forduló további mérkőzé­sein: Törökszentmiklós-Szol­noki VSE, St. Kohász-Rom- hány, Bag-Jászberény, Rákó- czifalva-Nézsa, a pályaválasz­tók az esélyesebbek, de a pa­pírforma jó néhányszor felbo­rult már az eltelt tíz forduló so­rán. Megyei labdarúgó-bajnokság Sírok — Füzesabony A megyei labdarúgó-bajnok­ságban all. fordulóra kerül sor a hét végén. Négy mérkőzést szombaton, négyet pedig vasár­nap játszanak a csapatok. A Sí­rok — Füzesabony rangadó ugyan háromesélyes, de a hazai környezet inkább a sirokiak felé billenti a mérleg nyelvét. Hason­ló a helyzet a Selyp — Nagyréde összecsapáson. Az előző forduló bravúrcsapata, a Heves, a lista­vezető Bélapátfalvát fogadja, és megállapítható, ^aogy inkább a vendégeknek van veszítenivaló­juk. Az eddig remekül szereplő Tamalelesznek nem jelenthet komoly akadályt a sereghajtó Erdőtelek legyőzése. Tippjeink: Sirok-Füzesabony 1, Heves-Bélapátfalva 2, Novaj- Kompolt 1, Selyp-Nagyréde 1, Domoszló-Recsk 2, Tamale- lesz-Erdőtelek 1, Tamaörs- Gyöngyöshalász X, Atkár-Po- roszló X. Sportműsor Szombat Asztalitenisz: Egri Kolacs- kovszky-Borsodi Kinizsi, NB li­es férfi csapatbajnoki mérkőzés, Eger, Kistályai úti játékcsarnok, 9. Szabadidősport: Lombhullató túra várkúti turistaház, 11. Labdarúgás: NB III. Mátra- csoport (13.30): HKVSC-Gö- döllő, Taskó. Megyei bajnokság 13.30): Sirok-Füzesabony, zolnok m. j.v. Heves-Bélapát­falva, Tóth B. Novaj-Kompolt Nógrád m. j.v. Selyp-Nagyréde Molnár L. Vasárnap Asztalitenisz: Eger városi férfi Tízek bajnoksága, Eger, Kistá­lyai úti játékcsarnok, 9. Birkózás: Országos úttörő ' „A” kategóriás kötöttfogású egyéni verseny, Eger, Kemény Ferenc Sportcsarnok, 8. Röplabda: GYSE-Pomáz NB Il-es férfimérkőzés, Gyöngyös, Vak Bottyán Szakközépiskola tornaterme, 15. 1 ' / Teke: Egercsehi-Pásztó NB III-as csapatbajnoki mérkőzés, Egercsehi, 9. Vízilabda: Országos junior serdülő és ifjúsági bajnoki mér­kőzések: Eger SE-Bp. Spartacus (10, 11, 12) Labdarúgás: Eger SE-Debre- ceni Kinizsi NB 11-es bajnoki mér­kőzés, Eger, városi stadion 13.30, Varga J. (Vida, Czirba). NB III. Mátra-csoport (13.30): Gyöngyös- SBTC, Tombor. Megyei bajnokság (13.30) : Domoszló-Recsk, Pest m. j.v. Tamalelesz-Erdőtelek, Márton, Tamaörs-Gyöngyöshalász, Borsod m. j.v. Atkár-Poroszló, Kalicz. Eger körzeti bajnokság I. osztály (13.30) : Istenmezeje-Egerszólát, Andornaktálya-Mátraderecske, Apella ISZE-Egercsehi, Balaton- Kisnána, Felsőtárkány-Demjén, Paküse-Maklár, Egerbakta-Péter- vására. Gyöngyös körzeti bajnok­ság (13.30): Gyöngyöstaiján-He- réd, Gyöngyössolymos-Abasár, Boldog-Karácsond, Petőfibánya- Adács, Gyöngyöspata-Szücsi, Ecséd-Csány, Visznek-Gyöngyös- oroszi. A kérdés továbbra is az: Megmarad-e az Eger SE? — Az egyesület két hónappal ezelőtti elnökségi ülésén, ha vita után is, de a tagok közös nevezőre jutottak abban, hogy december 31-ig ne bontsák meg a klubot. Nyitott kérdés maradt viszont az, hogy mi legyen a sorsa január 1-jétől az ESE-nek. Az azóta el­telt időben közelebb jutottak-e a megoldáshoz? — Mielőtt erre válaszolnék, egy nagyon fontos tényt kell le­szögeznem — mondta Szöl- gyémy Ferenc ügyvezető elnök. — Sikerült az év végéig biztosíta­nunk a klub működését, ami a körülmények ismeretében felér egy huszárvágással. Persze ehhez külső segítséget kaptunk, a hó­nunk alá nyúlt a dohánygyár, és a két tanács is együttesen két és fél millió forintot utak át a szám­lánkra. Tehát az idén, a hátralévő két hónapban számításaink sze­rint nem kell lakatot feltenni a kapura, úgy, hogy közben adós­ságunkat is a minimálisra csök­kentjük. — A klub éves költségvetésé­nek egyharmadát tette ki a hiány, ami tavaly, illetve az idén halmo­zódott fel. Kíváncsi lennék arra, hogy jelenleg, akár tételesen fel­sorolva is, hol tart az adósságren­dezés? — A Budapest Banknak ko­rábban négymillió forinttal tar­toztunk, ám ez a totózó eladásá­val kétmillióra apad. Úgy tűnik, a Coopinvest elfogadta a követe­lésünket, mivel ez idáig nem érkezett ellenvetés Persze, ezt a kétmilliót még korántsem érezhetjük a zse­bünkben. Az ügy végére a Fővá­rosi Bíróság teszi majd ki a pon­tot. Ha helyt ad az igényünknek, akkor ez a kétmillió egyenlíti ki a bankkölcsön második felét. Az 1988-ra esedékes adóhátralé­kunkat akkor tudjuk rendezni, ha a bennünket még támogató vállalatok szerződésben foglalt kötelezettségeiket teljesítik. — Év végére tehát mennyi lesz a maximális tartozás? — Csak feltételezésekre ha­gyatkozhatok, hiszen az elmon­dottakban vannak bizonytalan pontok. Hogy mást ne említsek, nagyban befolyásolja a mérleg nyelvét az, hogy az Egervin át tudja-e utalni a megállapodás­ban rögzített egymillió 250 ezer forint támogatást. Ha igen, ak­kor a néhány hónappal ezelőtti nyolcmillióval szemben az év vé­gén egymillió lesz csupán a hi­ány. De hogy még pontosabb le­gyek, az elnökség úgy fogalma­zott, hogy három és fél millió le­het december 31-én az adósság, s tulajdonképpen ennél az összeg­nél vagyunk, ha az említett egy­millióhoz hozzáadom a tanácsok előrehózott két és fél milliós tá­mogatását. — Bevallom őszirttén, hogy kicsit már zúg a fejem a számok­tól, de ugyanakkor azt is tudom, hogy a helyzet megítéléséhez is­merni kell az egyesület gazdasági hátterét, kilátásait. Már az imént meg akartam kérdezni, hogy hol lesz az ESE-totózó, hiszen ko­rábban szó volt arról, hogy az uszodába teszi át a székhelyét. — Az uszodáról lemondtunk, mivel komoly beruházás árán tudtunk volna odaköltözni. Fel­merült, hogy a Csebokszáriban nyitjuk meg a totózót, de a kisze­melt helyiségre a Köjál nem adott engedélyt. Most egy átme­neti megoldásban gondolko­dunk, s terveink szerint mara­dunk a belvárosban, ahol bér­iünk egy üzletet. — Térjünk vissza az eredeti kérdéshez. Mi lesz az ESE-vel? A szanálás gondolatával foglal­koznak-e, vagy pedig a „Marad­jon az Eger SE” jelszót tűzik a zászlóra? — Mindnyájan szeret­nénk a város versenysportját átmenteni A két lehetséges megoldásnak a lényege a következő. Ameny- nyiben az adósságunk minimá­lisra zsugorodik, egy hasonló struktúrájú egyesület fenntartá­sa elképzelhető. A szakosztályok laza konföderációt alkotnának, önálló vezetéssel, önálló gazdál­kodással. — Vagyis állam az államban? — Igen. Valami hasonlóra gondolok. Ez azt feltételezi, hogy a szakosztályi önállóság fo­kozatosan növekszik, de egy bel­ső, koordinatív szervezet próbál­ja összehangolni azokat a tevé­kenységeket, amelyek nélkül ez a forma nem tartható fenn. — Tehát, ha jól értem, az ügy­vezető elnök kezében összponto­sulna a klub összes gondja-baja, ő képviselné az egyesületet a kü­lönböző fórumokon, és a szak­osztályok közös gazdasági, ad­minisztrációs háttérrel rendel­keznének. — Pontosan így van, azzal ki­egészítve, hogy a sportágakat, csapatokat támogató vállalatok sajátjuknak kell, hogy tekintsék az adott szakosztályt, annak elle­nére, hogy az Eger SE név meg­marad. — Mi a másik elképzelés? — Hogy a három nagy szakosz­tályunk önálló klubokká alakul át. Ebben az esetben olyan kér­dések merülnek fel, hogy szük­ség van-e külön sportvezetésre, lehet-e ezt a munkát társadalmi megbízatásként végezni, az egyesületek teljes különválásra törekszenek, vagy ugyanúgy igénylik a „papírmunkák” elvég­zésére a közös, már meglévő ESE-teamet. S bár a két elképze­lés közel áll egymáshoz, ez utób­binál nem az lesz a döntő, hogy mit szeretne a sport, hanem a vá­ros, a gazdasági egységek mire akarnak, mire mernek vállalkoz­ni. — Az elnökség és ön szíve sze­rint mit választana? — A klub vezetői inkább a szétválásra voksolnak, én viszont a versenysport életben tartása miatt az Eger SE megtar­tása mellett vagyok. — A két, felvázolt alternatí­ván kívül, úgy hiszem, van még egy, korántsem békés átmenetet sejtető lehetőség. — Hát, igen. Azt sem lehet ki­zárni, hogy a szponzorok még­sem tudják az ígért pénzt még az idén átutalni. Akkor teljesen biz­tos, hogy végre kell hajtani az ön­szanálást, hiszen olyan nagy ma­rad a tartozásunk, amivel képte­lenség megbirkózni. November közepéig eldől, hogy a szanálási eljárásra sor kerül-e. — Ebben az esetben az egye­sület jogutód nélkül megszűnik, és mivel nincs vagyona, a hitele­zőknek veszteség rovására kell ír­niuk a követelésüket. Ez így szé­pen hangzik, csak kérdés, hogy minden következmény nélkül meg lehet-e tenni? — Jogilag támadhatatlan az eljárás. Kimondhatjuk a tabula rasát, azaz tiszta lappal kezdhe­tünk, ám a szanálás olyan presz­tízsveszteséggel járhat, amit az utódok is megéreznének. — Az élsport léte továbbra is a támogató vállalatokon múlik. Én úgy tudom, hogy az elmúlt hetekben már nem egy olyan le­velet kézbesített önnek a posta, melyben egy-két cég lemondta a jövő évi patronálást. Félek attól, hogy ha nem is ugrásszerűen, de ezeknek a leveleknek a száma a közeljövőben megszaporodik. — Sajnos, így igaz. Előállhat az a faramuci helyzet, hogy épp emiatt a közönséget vonzó, ered­ményeket felvonultató szakosz­tály megszűnik, ugyanakkor a ki­sebb teljesítményre képes csapa­tot nem fenyegeti ez a veszély, mivel forintmilliók állnak mö­götte... — Sohasem beszéltünk arról, hogy mire elég az egri vállalatok támogatása. Azt mindenki tudja, hogy a dohánygyár magasan ki­emelkedik a mezőnyből. De va­jon a többiek pénze hogyan épül be az ESE fenntartásába? — A klubnak jelenleg negyven sportolója van, ebből húsz labda­rúgó, tizenkét vízilabdás és nyolc röplabdás. A közhiedelemmel el­lentétben ezeknek a sportolók­nak nem rúg a csillagos égig a fi­zetése. Ha átlagot veszek, 9-10 ezer forint a bérük. Ez éves szin­ten a társadalombiztosítási járu­lékkal együtt 170 ezer forintot tesz ki, vagyis ennyibe kerül ne­künk egy sportoló. No már most, a klub második legnagyobb pat- ronálója, a Finomszerelvénygyár egymillió 300 ezer forinttal szponzorálja az ESE-t, ami meg­felel 6-7 sportoló eltartásának. De továbbmegyek, kiragadom a nyolc támogató egyikét, az erdő- gazdaságot, az ő nevük mellett 200 ezer forint áll. Ez ugye, egy sportolót jelent, s negyvenen van­nak. És akkor még nem vettük számba az edzőket, a kisegítő sze­mélyzetet, a takarítókat, a felsze­reléseket, utaztatást, s hadd ne soroljam tovább. Tehát a döntés­kor majd mindezeket is figyelem­be kell venni, higgadtan kell mérlegelni, hogy az egy vállalat, egy szakosz­tályos modell üdvözítő lesz-e az egri élsportban. — így vagy úgy, de az a szék, amelyben ön ül, két hónap múlva megüresedik. Nyílt titok, hogy Szölgyémy Ferenc egy nyugatné­met — magyar tőkével beinduló kft. -nek lesz a vezetője. Ön már hónapokkal ezelőtt vehette volna a kalapját, ám mégsem tette, sőt próbálja menteni a menthetőt, a sport jövőjének anyagi megala­pozásán fáradozik. Ügy érzi, eny- nyivel még tartozik? — Nézze, ez erkölcsi kötelessé­gem. Tizenhárom évet dolgoztam a sportban, ami az életem részévé vált. A sors, a bizonytalanság és a váltás szükségessége úgy hozta, hogy a jövőben letérek a sportveze­tői pályáról. E döntésben biztosan az is közrejátszott, hogy az utóbbi időben elég sok kritika ért. Jogosan és jogtalanul is. Ami számomra mi­nősíti az eltelt éveket, az az, hogy a napokban mindhárom nagy szak­osztályunk megkért, hogy vegyek részt a munkájukban. Sportvezetői tevékenységem summázata ez, s örömest vállalok megbízatást akár az egyesületnél — ha megmarad —, akár valamelyik csapat mellett. Budai Ferenc Birkózás a körcsarnokban Az idei esztendő utolsó, de színvonalában várhatóan rangos birkózóversenyét rendezi vasár­nap 8 órától a körcsarnokban az Eger SE. A sportág legfiatalabb utánpótlásának színe-java talál­kozik ezúttal Egerben, akik a te­rületi selejtezők során már túlju­tottak egy minőségi szűrőn. Az úttörő A-korcsoportos országos seregszemle jó sportcsemegének ígérkezik, jó szórakozást ígér az érdeklődőknek. Az iskolai bir­kózást szorgalmazó házigazda egriek várhatóan 6-8 fővel lesz­nek ott a szőnyegeken. Helyreigazítás Tegnap a Nyitott füllel című rovatunkban a boldogi labdarúgók tagkönyvcseréjével kapcsolatban téves információ alapján admi­nisztrációs tévedésről írtunk. Pádár Béla, a Hatvan Városi Tanács if­júsági és sportosztályának vezetője tájékoztatott bennünket, hogy teljes mértékben szabályszerűen jártak el, amikor a kiállítás kelteként a régi tagkönyvben szereplő dátumot tüntették fel. Ennek oka az, hogy a másolatnak az előírások szerint meg kell felelnie az eredeti példányban foglaltaknak. Az új tagkönyv kiállításának kelte a „meg­jegyzések” rovatban szerepel. Nagy a felháborodás Az elnök nem javasolja a prémiumot Nagy a felháborodás a szerdai, görögök elleni soványka 1:1 után. Mint ilyenkor rendre min­dig, ezúttal is feltehető a kérdés: kapnak-e prémiumot a játéko­sok ezért a teljesítményért? — Én egy személyben erről nem dönthetek, de javasolni fo­gom az elnökségnek, hogy a szerda esti 90 percért ne utaljunk ki pénzt — mondta Laczkó Mi­hály, az MLSZ elnöke. — Sokkal jobb helye lenne annak az után­pótlás-alapban. Szombati vizit az OSC-néí Az egri vízilabdázók ma kezdik azt a hosszú sorozatot, amelyet az idegenbeli menetelés címkével lehetne ellátni. Az ősszel összesen hét találkozót játszanak az ellenfelek otthonában, és tavasszal is legalább ugyanennyit. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy ez milyen hátrá­nyokkal jár akár sport-, akár pénzügyi szempontból. Ma a fővárosban az OSC gárdája lesz a vendéglátó. A csapat már csak halovány „utánnyomata” a hetvenes évek rettegett orvosegyete­mista együttesének, amit híven tükröz a tabellán jelenleg elfoglalt utolsó előtti helyük. Egy-egy alkalomra mégis összekapja magát Fur- mann Jenő legénysége, mint ahogy legutóbb Szegeden is tették, ahol bezsebelték az egyik pontot. Az egriek nem számíthatnak ugyan köny- nyű percekre, de ők az esélyesebbek. Tűzkő Gyula remek formában védett az Ü. Dózsa ellen. Tudására ma is nagy1 szükség lesz. v (Fotó: Gál Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents