Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-28 / 256. szám

POLITIKAI NAPILAP A NÉP SZAVAZOTT - ÉS? „Akkor még azt hitték, hogy a nép szava, Isten sza­va...” (Választási „játék” Erken) (5. oldal) CSERKÉSZEK - SZÉGYENPADON? A főplébánia káplánja: „a 2-es és 3-as számú iskolában tu­dom, hogy előfordult ilyesmi”. Az erről szóló dokumentu­mokat viszont nem kívánja nyilvánosság elé tárni. (S. oldal) MEGMARAD-E AZ EGER SE? „...a körülmények ismeretében, felér egy huszárvágással.” (10. oldal) A tagországok népeinek megkérdőjelez­hetetlen joga saját útjának önálló, szabad megválasztása VSZ: külügyminiszteri álláspont Tájékozódni — közpénzen Könyvtáraink szorító helyzetben Az utóbbi időszakban megnőtt a tájékozódás szerepe. Talán felesleges is elemezni, hogy miért: politikai, gazdasági és hétköz­napi okai is vannak. Az egypártrendszerből a demokratikus tár­sadalom felé vezető út sok információt igényel, s egyre több is az újság, a folyóirat, a könyv, a video- és hanganyag. Ezek beszerzé­se mind nehezebb, mert nemcsak a mennyiségük, hanem az áruk is nő. Ezért aztán az olyan közintézmények szerepe mind nagyobb lesz, ahol közpénzen lehet megszerezni a szükséges ismereteket. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottságá­nak varsói ülése keretében pén­teken délelőtt külön tanácsko­zást tartottak a tagországok ke­reskedelmi és külkereskedelmi minisztériumainak vezető be­osztású képviselői, akik most el­ső ízben vesznek részt a külügy­miniszteri bizottság ülésén. A megbeszélés témája a VSZ-tag- országok közötti gazdasági együttműködés volt. A VSZ tagországai külügymi­A Szabad Demokraták Szö­vetsége által kezdeményezett, népszavazás kiírását célzó 204 152 aláírás közül 114 470-ről ál­lapítható meg, hogy minden vi­tán felül hiteles. Ezt Kéry And­rás, az Állami Népesség-nyil­vántartó Hivatal vezetője közöl­te az MTI munkatársának kérdé­sére. Hozzátette: ezzel a tör­vényben előírtat — a százezret — meghaladta az azonosított kez­deményezők száma. Az erről ké­szült jelentést megküldték az Or­szágos Választási Elnökségnek, amely pénteki ülésén jóváha­gyólag továbbította azt az Or­szággyűlés elnökének. Ismere­Negyvenegy év elteltével is­mét kongresszust tart a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt, és sorrendben a harmincnyolca­dik kongresszusként jegyzik majd a mostanit. A november 3 — 5. között ren­dezendő kongresszusról pénte­ken a Gellért Szállóban tájékoz­tatták az újságírókat az újjászer­vezendő, s a közelmúltbeli párt­harcok, személyi ellentétek után immár egységet hirdető szociál­demokrata párt vezetői. Egye­bek közt elmondták: több száz küldött képviseli majd a kong­resszuson a magyarországi szoci­áldemokrata mozgalmat, s mel­lettük számos meghívott, hazai és külföldi vendég, valamint a testvérpártok képviselői kísér­nisztereit közben fogadta Mi- eczyslaw Rakowski, a LEMP KB első titkára. A találkozón a kül­ügyminiszterek azt hangsúlyoz­ták, hogy minden testvéri párt­nak és a VSZ-tagországok népe­inek megkérdőjelezhetetlen joga saját útjának önálló, szabad megválasztása. A VSZ külügyminiszteri bi­zottságának csütörtökön kezdő­dött ülése tegnap ért véget. A tagországok küldöttségei elutaz­tak a lengyel fővárosból. tes, hogy az SZDSZ négy kér­désre szeretne népszavazáson választ kapni: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyek­ről; elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról; csak a szabad or­szággyűlési választások után ke­rüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására; feloszlassák-e a Munkásőrséget. Az ÁNH vezetője szólt arról is, hogy a későbbi ellenőrizhető­ség és az adatvédelem érdekében az aláíróíveket három hónapra ügyvédi letétbe helyezik az Or­szágos Választási Elnökség ké­résére. (MTI) hetik figyelemmel a háromnapos rendezvény eseményeit az Épí­tők Rózsa Ferenc Székházában. A kongresszuson a pártprogram, a szervezeti és működési szabály­zat megvitatása mellett a szek­cióüléseken részletesen elemzik majd az MSZDP most kidolgo­zandó gazdaságpolitikai, kultu­rális, egészségügyi és agrárprog­ramjainak tervezetét is. Gaskó István a kongresszus politikai célkitűzéseit fejtegetve azt hangsúlyozta, hogy legfőbb céljuk az újjászülető szociálde­mokrata párt arculatának kiala­kítása, megismertetése a hazai, illetve a nemzetközi közvéle­ménnyel. Fontos feladatként említette ugyanakkor egy legitim (Folytatás a 2. oldalon) A Bródy Sándor Megyei Könyv­tár igazgatója, Orosz Bertalanná tisztában van ezzel, ahogy azzal is, hogy ilyen körülmények kö­zött egyre nagyobb terhek hárul­nak a bibliotékákra. Mint elmondja, a jelenlegi gazdasági helyzet nem ad arra le­hetőséget, hogy a nagy szellemi múlttal rendelkező Eger méltó könyvtárral rendelkezhessen. Nemhogy az európai, de még a hazai szintet sem érjük el. Már köztudomású, hogy milyen rak­tározási gondokkal is küszködik a megyei könyvtár: Szarvaskő­ben tartja állományának felét. Ennek a következménye az, hogy igen könnyen előfordul, hogy valaki beszaladna egy-egy kötetért, mert vizsgázik, vagy friss információra volna szüksé­ge, de csak néhány nap múlva juthat ahhoz, amit kér. Az igaz­gatónő felveti, hogy most, ami­kor több közintézmény épülete felszabadul, igazán juthatna arra is, hogy ezt az óriási szellemi energiát jelentő gyűjteményt normálisan helyezzék el. Né­hány adattal is alátámasztja a vé­Az Európai Parlament 200 millió ECU-ról 300 millióra (1 ECU a napi árfolyamon 1,1 dol­lár) emelte azt a keretet, amelyet az Európai Közösség jövő évi költségvetéséből a lengyel és ma­gyar reformpolitika támogatásá­ra szándékoznak fordítani az EK Bizottsága által javasolt úgyne­vezett Phare-akcióterv kereté­ben, és megemelte a költségvetés egészét is. (Az akcióterv ezenkívül 100 millió ECU-t igényel erre »célra a 12 tagállam hazai költségveté­seinek terhére — ezt azonban messze túl fogják jegyezni, hi­szen egyedül a Franciaország ál­tal Lengyelország támogatására szerdán bejelentett hároméves terv egyetlen esztendőre a bizott­leményét: a kötetek számában, az alapterületben, az új beszerzés arányában az egri könyvtár mé­lyen az országos átlag alatt van, viszont az érdeklődés magas. Kevés tehát a hely, de már másfajta gondok is felszínre ke­rültek: egyre nehezebben jönnek ki a költségvetésből. Az újságok megjelenését már nem tudják kö­vetni, a könyvekből meg mind kevesebb példányt tudnak ren­delni. Pedig ha egy sikeres kötet­ből néhány darabot megrendel­nek, akkor aligha elégíthetik ki az olvasók érdeklődését. Persze, azt is hozzáfűzi a könyvtár veze­tője, hogy lényegesen nehezebb helyzetben vannak a falusi kis­könyvtárak, hiszen ott a műkö­dés feltételeit is alig tudják néhol biztosítani. A közigazgatás átszervezése során persze számot kell azzal is vetni, hogy szükséges-e fenntar­tani a megyei könyvtárhálózatot. Az igazgatónő véleménye az, hogy kívánatos valamiféle rend­szerré szerveződés, hogy meg­oldják a könyvek kötészetét, a továbbképzéseket, vagy a ság által javasolt összeg több mint kétszeresét biztosítaná csak Varsó számára). Az Európai Parlament John Tomlison brit munkáspárti Eu- rópa-képviselő jelentése alapján tárgyalta meg csütörtökön a kö­zösség 1990. évi költségvetésé­nek a Miniszteri Tanács által el­fogadott tervezetét, és annak tel­jes összegét csütörtökön 46,1 milliárd ECU-ról 47,1 milliárdra emelte. Az Európai Parlament bírálta azt, hogy a Magyarország és Lengyelország támogatására szolgáló 200 millió ECU-s ösz- szeget a költségvetés úgyneve­zett „negatív tartalékába„ he­lyezték, ami nehezíti az összeg lehívását, bár a bizottság kilátás­könyvtárközi kölcsönzést. Lega­lább azért volna szüksége erre, hogy a kis intézmények hátrá­nyai ne fokozódjanak. S mégis, hogyan próbálnak ilyen körülmények között talpon maradni? Úgy, hogy válogatnak, igyekeznek a leginkább közér­deklődésre számot tartó nyom­tatványokra szert tenni. Ezenkí­vül az új hanganyagokat, video­kazettákat is gyűjtik. S arra szá­mítanak, hogy hosszabb távon sikerül olyan megoldást találni, amely mindenki számára kedve­ző. Áz igény növekedni fog, mert már most érződik, hogy mind többen szorulnak rá a könyvtá­rak szolgáltatásaira. Különösen a délutáni időszak ró nagy terhe­ket az intézményekre, mivel leg­többen a munkaidő után szeret­nének bejutni a bibliotékába, s ilyenkor bizony telve az olvasó­terem. A fejlett nyugat-európai or­szágok példáját látva bizony egyértelmű, hogy modem könyvtár nélkül aligha képzelhe­tő el az előrelépés. Ha az eddigi szinten marad Egerben ez a köz- intézmény, nem tud megfelelni a várakozásnak, nem tud olyan szerepet betölteni a helyi társa­dalom életében, amely szükséges volna. Ezért lenne fontos, hogy minden eszközzel segítsék a fej­lődését, hogy legalább honi vi­szonyainknak megfelelő körül­mények között dolgozhasson. ba helyezte az intézkedés felül- -vizsgálatát februárban. E meg­jegyzés után következik az elfo­gadott határozatban az, hogy az Európai Parlament 300 millió ECU-t irányoz elő a két ország támogatására a jövő évi költség- vetésben. Az első olvasásban ily módon megemelt költségvetést el kell fogadnia a Miniszteri Tanács­nak. Ez a gyakorlatban további alkut jelent a közösség Miniszteri Tanácsa (ez a tagállamok kül­ügyminisztereiből áll) és az Eu­rópai Parlament között, amely­nek tagjait közvetlenül választot­ták a 12 tagállamban, és így hí­vebben tükrözi a közvéleményt. (MTI) A választások szele Olyan választásokra ké­szülünk, amelyek mérföldkö­vet jelentenek hazánk sorsá­ban. Több évtizedes egypárt- rendszeri kormányzás után valóban dönthet az állampol­gár, amikor az urnák elé lép, hogy melyik politikai erőt tá­mogatja szavazatával. A ver­sengésben már eldördült a startpisztoly (reméljük, ez az egyetlen fegyver, amely ilyen vonatkozásban szóba kerül), hiszen a különböző pártok vagy más, jelölteket indító szervezetek tanácskozásai­kon és kongresszusaikon már az esélyeket latolgatják, arcu­latukat formálják, frontem­bereiket keresik. Az elmúlt hónapok sok­szor már elkeseredett, túlfe­szített politikai állóháborúja után egyre-másra halljuk a hí­reket arról, hogy ez vagy az a szervezet kiigazítja önmagát, átformálja a profilját, vagy hogy hétköznapi hasonlattal j éljek: kiöltözik, mint amikor J a vőlegény leánykérésre in­dul. Annál is találóbb a kép, I mivel valóban erről van szó, meg kell szerezni a választó- polgárok bizalmát ahhoz, hogy a hatalom tortájából mi­nél nagyobb szeletet kaphas­sanak. Másfelől viszont a távlati célok és az alapvető keretek megőrzése mellett (enélkül hitelét, értelmét veszti a szer­veződés) meg kell tisztítani mindent a rárakódott min­dennapi előítélettől. Legerő­teljesebben természetesen az állampárttá vált MSZMP szenvedte meg ezt az átalaku- I lást, mert mind ideológiájá­ban, mind gyakorlatában, mind pedig vezetőinek és tag­ságának összetételében ido­mult feladatához, amely nem volt más, mint elfogadtatni és működtetni egy nehézkes és pazarló gazdaságot, s egy arra épülő, erősen korrumpáló­dott társadalmat. Most pedig eljutott ez a párt is ahhoz a fordulóponthoz, hogy a vál­tozások szükségességének felismerése s a folyamatok el­indítása után maga is átfor­málódjon, s az európai balol­dali mozgalom része, s élő po­litikai erő lehessen. De nemcsak a kormányzó párt szorult rá erre a profil- tisztításra, hanem az ellené­ben szerveződő erők is. A leg­utóbbi Fidesz-kongresszuson is megfigyelhető volt, hogy miként szeretnék módosítani a róluk kialakult képet a fiatal demokraták. Egy vagdalkó- zó, romboló alapállásból sze­retnének eljutni az építkezé­sig, az elképzeléseiknek meg­felelő célok kijelöléséig. Ha ezek a folyamatok foly­tatódnak, a választások előes­téjén már talán megszólal a „hallgató többség” is, amely józan és tiszta politizálásra, reális elképzelések kidolgo­zására vár. Mert a zavarodott­ság nem szül demokratikus közéletet, az csak arra jó, hogy a szerencselovagok újra megtalálhassák számításai­kat, csak esetleg más mezt húzva magukra. A választások szele — azt remélem — sok mindent elfúj abból a porból, amely évtize­dek alatt halmozódott össze. S bízom abban is, hogy a sze­münkbe nem kerül túl sok eb­ből a porból... Gábor László A kontinens legjobb dokumentumfilmje: Párizsban — a Recsh A Recsk lett Európa legjobb idei dokumentumfilmje. Böszörmé­nyi Géza és Gyarmathy Lívia alkotását 16 versengő film közül találta legjobbnak- egy nemzetközi zsűri,' amelynek döntését pénteken is­mertették Párizsban. A Felix-szobrocskát, amelyet az idén először osztanak ki a dokumentumfilmek kategóriájában, november 25-én vehetik át a magyar művészek a francia fővárosban, az európai film­díjak ünnepségén. Könnyen lehet, hogy társaik is lesznek, a játékfil­mek kategóriájában ugyanis az előzsűrizés után nem kevesebb, mint hat kategóriában jelölték díjra Bereményi Géza Eldorádó című film­jét. Mint emlékezetes, az európai filmdíjat, amely bizonyos értelem­ben az amerikai Oscar-dijakhoz hasonló, tavaly Nyugat-Berlinben osztották ki először. A díj az európai filmművészet kimagasló alkotá­sainak elismerésére szolgál, azt nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri ítéli oda. . Száztízen négyezer hiteles aláírás Jöhet a népszavazás... Kongresszusra készül a Magyarországi Szociáldemokrata Párt A könyvtár a város „dolgozószobája” — egy aránylag csendes délelőtt a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban (Fotó: Gál Gábor) Az Európai Parlament megemelte a magyar és lengyel pénz­ügyi támogatást A reformpolitikára százmillióval többet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents