Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-27 / 255. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. október 27, péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. A régészet rendkívül érdekes, sokoldalú is­mereteket tár fel régmúlt időkből. Letűnt kul­túrák, élőlények és alkotások fennmaradt emlékeit hozzák felszínre, megőrizve a má­nak, gazdagítva vele elmúlt évszázadok tör­ténéseinek maradványait. Mai összeállítá­sunk a régmúlt időkből villant fel néhány ér­dekességet, lényegében a mának szólva, az utókornak bemutatva. Megnemtámadási szerződés — 3000 éve Törökországban őrzik a világ ismert legrégibb megnemtámadási szerződését. Az okmányt i. e. 1269-ben írta alá III. Matuzillisz hetti­ta király és II. Ramses egyiptomi fáradó. A két uralkodó a szerződés­ben örök barátságot, tartós békét, területi sérthetetlenséget fogad, és kötelezi magát arra, hogy a másik fél ellen minden támadó esemény­től tartózkodik, és egymást kölcsönösen támogatja. A szerződést 1906-ban fedezték fel Közép-Anatóliában, és egy isztambuli múze­umban őrzik. Kőkorszaki szarvas Hetvenmillió évvel ezelőtt haltak ki — Lábnyomok, kövületek a Spitzbergákról, Kanadából Óriás őslények A földtörténet leghatalmasahb méretű száraz­földi állatai — a nemegyszer húsz tonnát is jó­val meghaladó súlyú dinoszauruszok — mint­egy 70 millió évvel ezelőtt haltak ki. Velük együtt eltűntek az élet színpadáról a repülő és tengeri sárkánygyíkok is. Képünk egy dinoszaurusz- lábnyomokat vizsgáló ka­zahsztáni pale­ontológust mutat (Fotó: APN) Dél-Bulgáriában a történe­lem előtti idők egyedülálló emlé­keit tárták fel: egy szarvast ábrá­zoló edényt és nyolc, vallási szer­tartáshoz használt asztalkát. A szarvas, amely az i. e. 5. évezred­ből származik — a Nap-kultusz­szal és a termékenységmítosz- szal függ össze. Csak Észak- nyugat-Iránban találtak eddig ehhez hasonló edényt, amely azonban lényegesen későbbi, az i. e. 1000 év körüli időkből származik. Egészen a közelmúltig a tudó­sok a dinoszauruszokat a hideg­vérű — vagyis a testhőmérsékle­tüket a környezettel együtt vál­toztató — állatok, éspedig a hül­lők közé sorolták. Ma már vi­szont azt feltételezik, hogy a di­noszauruszok melegvérűek vol­tak, akárcsak a mai emlősök, vagy legalábbis belső hőmérsék­letüket állandó szinten tudták tartani. Úgy vélik, hogy a nagy testű és aránylag gyors mozgású állatok tevékenységét nem ma­gyarázhatjuk másként. Ezek a ragadozók ugyanis fürgeségük révén le tudták győzni a náluknál háromszorta — ötszörié nagyobb súlyú növényevő kolosszusokat. Eközben oly sok energiát kellett felhasználniuk, hogy ehhez anyagcseréjük erős felfokozásá­ra volt szükség. Ez viszont meg­követelte, hogy belső testhőmér­A bronzkorból származó, le­galább három és fél ezer éves vár maradványait tárták fel szovjet régészek Kelet-Kazahsztánban, az Isim folyó partján. A kutatók eddig úgy vélték, hogy megerősí­tett várak csak jóval később, idő­számításunk előtt a 7-6. század­sékletük a Nap melegének köz­vetlen hasznosítása nélkül is me­leg legyen. Ebből a feltevésből az következik, hogy a dinoszauru­szok nem voltak okvetlenül a meleg éghajlatú területekhez kötve, és néhány újabb keletű ős­lénytani felfedezés valóban iga­zolni is látszik ezt a nézetet (láb­nyomok, kövületek a Spitzber­ban épültek a Szovjetuniónak ezen a részén. Az újonnan talált erődítményt mély árok és védő földsáncok vették körül. A védővonalakon belül kör alakban építették a földbe vájt lakóhelyiségeket. A vár közepén lévő téren gyakran gákról, Kanada sarkköri térsége­iből). A dinoszauruszok csonto­zatának mikroszkópi vizsgálata is azt bizonyítja, hogy ezek az ál­latok közelebb álltak az emlő­sökhöz, mint a hüllőkhöz. Ám az még mindig csak talány, hogy pontosan miért pusztultak ki a hatalmas ősállatok, köztük a di­noszauruszok. gyújtottak tábortüzet, erről ta­núskodik a nagy mennyiségben felhalmozódott hamu. Az ősi vár lakóhelyiségeiben százszámra találtak napábrákat és geometrikus mintákkal díszített edé­nyeket. Találtak bronzeszközöket is: sarlókat, késeket, nyílhegyeket. Etiópiában találták — 2.8 millió éves tufaréteg A világ legrégibb kőszerszámai Francia régészek nagyon ősi kőszerszámokra bukkantak Eti­ópia Hadar-övezetében. Koru­kat 2,5-2,7 millió évre becsülik. Eddig az Etiópia déli részén, az Omo-övezetben előkerült kő­szerszámokat tartották a legré­gibbeknek — ezeknek kora 2,1 millió év. A Hadar-lelőhely ko­rábban folyópart volt, nem mesz- szire egy tótól. A szerszámokra a folyó üledékében bukkantak, vulkanikus tufarétegen. A tufa­réteg korát plusz és mínusz 0,2 millió éves eltérési lehetőséggel 1.8 millió évre becsülik. Hogy mennyi idő telt el a tufaréteg ki­alakulása és az üledék lerakódá­sa között, erre vonatkozóan nincs megbízható adat. A kőszerszámok a kenyai Ko- obi-Forában és a tanzániai Ol- duvai szakadékban találtakhoz hasonlítanak. Ha a Hadar-lelet datálása helyes, akkor ezek a kő­szerszámok legalább félmillió évvel idősebbek, mint a legko­rábbi előemberlelet, a kenyai Turkana-tó partján kiásott, im­már fejlett agyú Homo habilis. A két-három millió évvel ezelőtti időszakból nagyon kevés a kövü­letlelet, ezért feltehető, hogy az agy megnagyobbodása már 2,5- 2,7 millió évvel ezelőtt megkez­dődött, és ez a fejlődés vezetett a korábbi szerszámkészítéshez. További kérdés, hogy ki volt a készítője ezeknek a szerszámok­nak:. Homo vagy Australopithe­cus — a két ág 2-3 millió évvel ez­előtt vált el egymástól, és egyedei átmenetileg egy időben is éltek. Jóllehet, eddig csak a Homót tar­tották szerszámkészítőnek, nem kizárt, hogy az Australopithecus is készített durva szerszámokat. A tmutarakanyi kő A „tmutarakanyi kő”-nek nevezett márványlap, amelyet 1792- ben találtak a Fekete-tengert az Azovi-tengerrel összekötő Kercsi- szoros partján, érdekes felvilágosítással szolgál az orosz történelem­ről. A feliratok megfejtéséből a kutatók megtudták, hogy 1068-ban Gleb fejedelem gyalog ment át a befagyott tengeren a Kercsi-szoros partjának jelentős kikötővárosától, Tmurakanytól Kercsig. Ebből a történészek számára felbecsülhetetlen értékű szövegből állapították meg az egykori tmurakanyi fejedelemség pontos fekvését. Néhány szakember kétségbe vonta e márványdokumentum hite­lességét. Ezért nemrég az Ermitázs kutatói ismét szakértői vizsgálat­nak vetették alá, és kétséget kizáróan megállapították, hogy a szöve­get jó néhány évszázaddal ezelőtt vésték bele. A márványlapot már több mint száz éve őrzik az Ermitázsban. Vár a bronzkorból A filmvásznon a Diktator Mozipremierek Az utolsó császár a címe an­nak a francia — olasz produkció­nak, melyet az egri Vörös Csillag mozi tűzött műsorára. Bertolucci Oscar-dijas filmjét este 7 órától nézhetik meg. Szintén itt vetítik az Ökölharcos című amerikai krimit, amelynek főhőse bosszút áll barátja halála miatt, s így ke­rül abba a világba, amit a vereke­dés, a rablás tart össze. Angyalszív a címe az egri Prizma mozi új bemutatójának, amely szí­nes, szinkronizált, amerikai produk­ció. A hányattatott életű magánde­tektív megbízást kap egy rejtélyes módon eltűnt férfi felkutatására. A nyomozás úgy tűnik, jó úton halad, mert az összes tanú, akit kikérdez, borzalmas rituális gyilkosság áldo­zata lesz. Az idei év egyik legjobban sikerült horrorfilmjének világsztá­rok a főszereplői, a történetet pénte­ken 5 és este 7 órakor, valamint va­sárnap este 7 órakor láthatják. Ugyanitt, közkívánatra újra vetítik a Diktátort. Szeptemberben kiugróan nagy sikere volt Chaplin örökzöld filmjének. A nagy érdeklődés miatt 'nteken délután 3-kor és vasárnap és 5 órakor ismét megjelenik a filmvásznon Charley Chaplin. Szalay Lajos grafikái a megyei könyvtárban A Bródy Sándor Megyei Könyvtár aulájában válogatás látható a világhírű idős mester, Szalay Lajos grafikáiból. Az öt­venes évek lapjaitól kezdve fel, egészen 1988-ig csaknem három évtized szemléletét, témakörét kapta itt a közönség. Eszmék, fo­galommá vált történelmi alakok, legendák hősei, mitológiák fel­ejthetetlen szereplői sorakoz­nak. Mintha leképezésükkel a grafikus azt is sugallná a művé­szet, a szépség barátainak: ide fi­gyeljetek, ezek a sorsok, ezek a megszemélyesített szenvedé­lyek, a róluk alkotott képünk irá­nyíthatják mai életünket is! A sárkányölő Szent Györgyi 1952) úgy van egy tömbbe „írva , hogy kitessék: az ember arra rendelte­tett, hogy fölébe kerülne a go­nosznak. A Három Királyok úgy hódolnak a világra született Jé­zusnak, hogy bennünk is feléb­red az alázat. Dávid és Góliát példázatában az erkölcsi okítás és a grafika atmoszférája ragad meg minket, mint ahogyan a Zsuzsanna és a vénekben is azt az erkölcsi igazságot és értéket szol­gálja a művész, amiben hisz. Es az is jó, mi több, hasznos, ha az alkotó újabb és újabb kőru­takat tesz a történelemben. Pető­fi 1981-es ábrázolása már aktuá­lisabb Barguzin miatt, mint ke­letkezése idején, de ha hozzáol­vassuk a portyázó magyarokról szóló grafikai fogalmazást — A sagittis Hungarorum, libera nos, Domine! (A magyarok nyilaitól ments meg Uram, minket!) —, már nem csodálkozunk azon, hogy a görög múltba is visszaka­landozik Szalay Lajos: a Pega­zus, az Európa elrablása, a Mú­zsa épp annyira megemlékezés az antik szellemiségről, mint amennyire elmélkedés mai lelki- ismereti gondjainkról. Hátizsákkal októbertől áprilisig A Heves megyei és az Eger vá­rosi természetbarát-bizottság szombaton Hátizsákkal októ­bertől áprilisig címmel találko­zót rendez 11 órakor Várkúton. A helyszínt csillagtúraszerűen, hat ajánlott útvonalból tetszés szerint közelíthetik meg. Ugyanezen a napon a MUSZ Heves Megyei Elnöksége és a Gyöngyös városi természetba­rát-bizottság hasonló kirándu­lásra invitálja az érdeklődőket, akik Mátrafüredről három pá­lyán kereshetik fel Sástót, a Rá- kóczi-fonast, a Kozmári-kilátót. Pálmai Béla túravezető reggel 7.50-kor várja a nevezőket a gyöngyösi autóbusz-pályaudva­ron. A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor természetjárói vasárnap kerekednek fel. A 18 kilométer hosszú bükki túra állomásai, amit Kálmán Bertalan kalauzo­lásával tesznek meg az érdeklő­dők: Bélapátfalva — Apátsági templom — Telekessy-erdészház — Homonna-tisztás — Bélkő- nyak — Gyetra-tető — Felsőtár- kány. Indulás: reggel negyed 8-kor, az Egervár vasúti megál­lóból. A hétvége időjárása Megyénk területén ezen a hét­végén nem valószínű zavartalan napsütés. Szombaton időnként már megnövekedhet a felhőzet, de csapadék kialakulása még nem va­lószínű. Az éjszakai, hajnali párás­ság, köd feloszlása után néhány órás napsütésre számítani lehet. Á déli, délnyugati szél időnként megélénkül. Vasárnap sem várha­tó számottevő mennyiségű csapa­dék, de egy-egy gyenge zápor ki­alakulhat. Többször erősen meg­növekszik majd a felhőzet, és sok­felé kell párásságra, ködre számí­tani. Enyhék lesznek az éjszakák, általában +5, +10 fok közötti mi­nimum-hőmérsékletek valószínű- ek. A kora délutáni órákra 15, 20 fokig emelkedik a hőmérséklet. Kilátások a jövő hétre Változékony idő várható a kö­vetkező héten. Gyakorta megnö­vekszik a felhőzet, záporesők is többször kialakulhatnak majd. A hőmérséklet csökken, gyengül a nappali felmelegedés. A hét má­sodik felében kevesebb lesz a fel­hő, az éjszakai lehűlés erősödik.---------------------------------------------------------------------------------------------------------. | Programbörze Kiállítások, tárlatok Molnár László táj­képkiállítását az MMK Kisgalériá- jában láthatják. - Ugyancsak itt te­kinthető meg a 11. emeleti előtér­ben Balogh István fotótárlata. - Herczeg István festőművész és Fridél Lajos grafikusművész együttes kiállítása a Hatvani Ga­lériában kapott helyet. — Utóbbi művész akvarelljeivel Balassa­gyarmaton, a zeneiskola galériá­jában mutatkozik be. — Az egri Rudnay Gyula-terem adott ott­hont Csömör Katalin festőmű­vész gyűjteményeinek. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények „Ki mit tud?” cigány kulturá­lis vetélkedőt rendeznek október 27-én 14 órától, a füzesabonyi művelődési otthonban. — Ugyanilyen rendezvényre kerül sor 28-án, szombaton délelőtt 9 órától a MMK dísztermében. — Kocsis Iván váci fotóművész dia- porámás vetítést rendez 27-én, pénteken 18 órától a Megyei Művelődési Központ fotóklub­jában, ahol az 1989-es országos interdia-show gálaműsorából ad ízelítőt. Fiataloknak, gyerekeknek ajánljuk Gárdonyi Géza versmondó­találkozót szerveznek alsó tago­zatosok részére szombaton dél­előtt 9 órakor az egri Hámán Ka­tó Úttörőházban. A programban Eger és környéke általános isko­lásainak képviselői szerepelnek. — Vikidál, Homonyik, Meny­hért „Álmodj királylány!” cím­mel koncertet rendez szombaton 18 órakor a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. — Ugyancsak szombaton 19-től 23 óráig a Three Boys vezetésével diszkóra várják a fiatalokat. 7V Bélyeggyűj tőknek A Magyar Posta október 10-_ én Pro Philatelia — /9#9elneve- zéssel 175 ezer 700 fogazatlan példányban sorszámozott blok­kot bocsátott ki, amely Vertei Jó­zsef grafikusművész terve alap­ján a Pénzjegynyomdában ké­szült. A Pro Philatelia — ’89 tu­lajdonképpen több blokk mon­tázsa, de úgy is mondhatnánk: újjászületése. A blokk az előze­tes tájékoztatásnak megfelelően a kijelölt postahivatalokban na­gyon csekély számban volt kap­ható. Ezt követően csak a szö­vetség köreinek igénylése alap­ján juthatnak hozzá a gyűjtők. Október 30-án a posta a ha­tárt övező műszaki zár lebontá­sáról öt forint névértékű bélyeg kibocsátásával emlékezik meg, amelyet Zombory Éva grafikus- művész terve alapján ofszetnyo­mással az Állami Nyomda készít. A bélyegábra alapját a nemzeti színeink képezik, a fehér csíkban kettévált drótkerítés látható. Ezen a szakadáson tör elő a zöld mezőből pipacs és búzavirág. Az új kiadvány forgalmi bélyeg, ezért példányszámát előre nem határozták meg, a kereslet igé­nye szerinti mennyiségben állít­ják elő. A Magyar Posta október 31- én Árpád fejedelemmé választá­sának 1100. évfordulója alkal­mából öt forint névértékű bélye­get bocsát ki, amely Than Mór Honfoglalás című képét ábrá­zolja. A festményt Szunyoghy András grafikusművész alkal­mazta bélyegre, s az Állami Nyomda készíti 1 millió 513 ezer 300 fogazott és 5700 fogazatlan példányban.

Next

/
Thumbnails
Contents