Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

4. KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS — A HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK NÉPÚJSÁG, 1989. október 20., péntek Ma: bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban Stukkerkomédia Az igazán jó darabok értéke nemhogy csökkenne, hanem nő, ahogy telik az idő. Görgey Gá­bor műve, a Komámasszony, hol a stukker? is új fényt kapott a születése óta eltelt évek során. Ráadásul ennek az abszurd ko­médiának a jelentése megválto­zott, mivel nem hosszú történel­mi periódust fog át, hanem jele­nünkről szól. Arról, hogy a kü­lönböző társadalmi rétegekhez tartozók hogyan élnének, ponto­sabban hogyan élnének vissza a hatalommal. Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház háziszínpada tulajdonkép­pen egyetlen tér, egyetlen szoba. Mi, nézők benne lehetünk ebben a játékban, amely a mi bőrünkre is megy. Fönt a pódiumon folyik a küzdelem, amely valójában bennünk és közöttünk is dúl. Ki kaparintja meg a címben lévő stukkert, s hogyan tartja sakkban vele a többieket? Ez a kérdés, amely végigkíséri ezt a darabot. Az alvilági Cuki, a Méltóságos, K. Müller, a hivatalnok, Kiss, az intellektuel vagy Márton, a vidé­ki próbálja céljait elérni, akaratát a többiekre erőltetni. Gáli László, a darab rendező­je nem aktualizálja túlzottan a művet, hiszen erre nincs is szük­ség. Világos, tiszta emberi hely­zeteket teremt, nem csupán el­vont, papírmasé figurák állnak egymással szemben. A konkrét helyzetből indul ki, s abból jut el az általánosításig, a következte­tések levonásáig. De igazából nem is a produkció jut el eddig, hanem inkább segít a nézőnek abban, hogy saját maga leljen rá a színpadon látottakban alap­igazságokra. Az egyébként is görbe tükröt a társulat tagjai nem torzítják tovább, hanem külső és belső átformálódással, beleélés­sel teszik a közönség elé. Pálfi Zoltán, Kelemen Csaba, Kocsis György, Epres Attila és Fésűs Ta­más alakítja a szerepeket, bizo­nyítva egyben azt is, hogy a tár­sulat régebbi és újabb tagjai már önálló stílusú együttesként doF goznak. A díszlet Piros Sándor munkája, a jelmezek pedig Ha- rák Judit tervei alapján készül­tek. A ma esti premier egyben az egri Gárdonyi Géza Színház évadjának a kezdete, amely re­méljük, még sok érdekességgel kecsegtet. (gábor) Ki húzza meg a ravaszt? Egyenlő távolságban a pisztolytól, ez a demokratikus alaphelyzet? (Fotó: Koncz János) Mi újság fal [un? A z orvos Wartburgját jól ismeri mind a két falu. Nincs egyetlen ház sem, amelynek a kapuja előtt ne lát­nák, ha gyerekek babrálnak kö­rülötte, valamelyik felnőtt min­dig rájuk szól: — Hagyjátok békén! Ez a doktor úr kocsija. Dr. Kivés Pál orvosi diplomá­jára huszonnégy esztendővel ez­előtt nyomták rá a pecsétet, ak­kor kapta meg ebbe a körzetbe a kinevezését, azóta rendel a két bükki faluban, fogadja a híváso­kat éjjel és nappal. A lakása tágas udvarán telet váró gesztenyefák vetkőzik lombruháikat, lépten- nyomon érett gesztenyékbe bot- lik az ember. — A feleségem még tanít — bólint az iskola felé. Beszélge­tünk. Szó szót követ, közös bará­tokra akadunk, valamennyi egy- egy parányi kapocs a frissen szö­vődő ismeretséghez. — Rólam akarsz írni? — A véleményedre lennék kí­váncsi, a betegeid érdekelnek, és az, hogy mi újság falun? Az első benyomások mindig sokat mondanak, így néhány perces beszélgetés után kiderül, hogy a doktor úr kitűnően tájé­kozott, és ugyanabban a jövőért aggódó lázas állapotban él, mint valamennyien. Aggodalma, de hite is van a holnapot illetően, mert félti a jövőt a felcsapó indu­latoktól, a bűvészkedőktől, azoktól is, akik a frissen szerzett hatalom mámorában nem szá­molnak a tegnappal. A parla­menttől, a kormánytól várja a stabilitást, a higgadt, értő refor­merektől a demokratikus kibon­takozást, amelynek önmaga is lelkes híve. — Mondják: nincs megállá­sod. — Sok a beteg! Kávézás közben a név nélküli eseteket említi: az alkoholizmus­ból származó máj-, gyomor-, idegkárosodásokat, az utóbbi két évben szaporodó öngyilkos­ságokat, amelyek a fiatalok és a kilátástalan sorban élő öregek között „drvatolnak”. Rengeteg a reumás, ízületi bajokkal küzdő páciens, a rokkant, koravén fia­tal. — Keresed az okokat? — Kimerültek, fáradtak, tole­ranciára nem képesek az embe­rek. A családomlásnak vagyunk tanúi, ennyi haragtartó ember még sohasem volt, mint mosta­nában, öt házasság közül három­nak válás a vége... A busszal érkezik a városból a kisebbik fiú, az idén érettségizik, a köszönés után a barátjához in­dul. Magunkra maradunk, alkal­mas, békés percek a beszélgetés­re, egy picit a kölcsönös lelki ki­csordulásra is. — És a politika? — Zavártnak, becsapottnak, sokan megalázódnak érzik ma­gukat. Néhánynak dagad a szája, sokan, ha bikacsókkel vernék őket, akkor se mondanának őszinte véleményt. Döbbent némaságban ülünk egy ideig, zúzmarás lélekkel hallgatom az orvost, aki itt — pap nem lévén — testet-lelket gyó­gyft­— Tudod, negyven év hosszú idő, beletartozunk valamennyien, akik már nem vagyunk gyerekem­berek, és akiket most vétkek nél­kül is szembeköpdös a történe­lem. Sosem voltam párttag, híve vagyok a megújulást hozó refor­moknak is, de a népfront-elnöksé­gem miatt én is hallgatok. — Inkább hangosan beszélj! Fanyar mosoly bujkál az ar­cán, beleunt kételkedést látok a szemében. — Képmutatók között az őszinte halálra van ítélve. — Nem mindenki képmutató, és a nép jól tudja, ne félj, hogy mikor és kik rontották el a politi­kát.. A fejünk felett elviharzó tör­ténelem sokkolja, bátortalanná teszi az embert, pedig fájnak a rég elcsattant pofonok is, ám az acsarkodás láttán mégis a békés átmenetet, a törvényes rendet féltjük. — Az új párt? — Fele, ha lesz a réginek. — És a régi? — Nehéz feltámadnia annak, aki fölött egyszer már elénekel­ték a drkumdedérumot... A kiáltás erejét csak a vissz­hangokkal lehet lemérni, ám a visszhangokra nagyon figyelni kell, mert könnyen tévútra veze­tik az embert. — Öregszenek a falvak! — váltanék témát, miközben újra és újra rádöbbenek, hogy a politika és a gazdaság olyan szorosan ösz- szetartoznak, mint a test és a lé­lek. — Nem hinnéd, ha nem lát­nád, hogy nálunk isVolt falurom­bolás! Egyszer egy magas rangú elvtárstól megkérdeztem: lak- na-e ön itt akkor, ha elvinnék az iskolát, a tanácsot, az orvost, de még a papot is? Elgondolkodott, de ellene semmit sem tett, ha csak azt nem, hogy két kocsmát nyitottak még a presszó mellé... Mindegy, hogy egy elefántot vagy egy papagájt ítélünk-e meg helytelenül, mert a lényeg a rossz ítéleten van, és azok következ­ményein. Az elvégzett dologban pedig már nem kell jó tanács. Hosszan csengetnek, tépi a kutya a kerítést, a doktor úr ajtót nyit, kétségbeesett, síró asszony tördeli az ujjait, mert a lánya per­metezőszerrel megmérgezte ma­gát... Gyors bűcsúzás után a har­madik faluba, a tsz-be megyek, ahol egyetlen tárgyalóképes em­bert sem találok. — Ki itt az illetékes? — Én! — mondja a félszemű portás. — Hol van az elnök? Szúrósan tekint rám az egyet­len szemével, hangja határozott és eligazító: — Almát szed! Reggel ugyan­is jönnek a kamionok... Programbörze Kiállítások, tárlatok Fáy Dezső festő­művész emlékkiál­lítását az MMK és a Hevesi Szemle Galériája szerve­zésében az egri oktatási igazga­tóságon láthatják az érdeklődők. — A Megyei Művelődési Köz­pont kisgalériájában mutatják be az értelmi fogyatékosok munká­it, ők is köztünk élnek címmel. — Húszéves a Heves Megyei Fo­tóklub. Ebből az alkalomból rendeztek tárlatot a tagok a gyöngyösi fotógalériában. — A Bródy Sándor Megyei Könyvtár aulájában Szalay Lajos grafikus- művész alkotásai tekinthetők meg. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Ma éjjel táncolnék. Bókái Má­ria, a Gárdonyi Géza Színház művésze operett-, musical- és sanzonszámokat énekel vasár­nap este 6 órakor az MMK-ban. — Úgy, mint a nagyoknak. Ezzel a címmel hirdetett tinidiszkót szombaton délután 4 órától a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ. Ugyanitt este 7-től éj­félig a nagyok is rophatják a tán­cot a legmodernebb lemezekre. — Az Egri Ifjúsági Ház Szösz- möte-klubjában szombaton dél­után 3 órakor kezdődik a foglal­kozás, amit Angyalné Jászi Éva vezet. Az egri Rudnay-teremben Csömör Katalin képei Derűs komolyság, a lélek ma­radéktalan tisztasága fogadja azt a látogatót, aki manapság belép az egri Rudnay-terembe. Csö­mör Katalin képei ugyanis elve­zetnek minket egy ma már ritkán felfedezhető tartományba, ahol nincs város, nincs szenny, nincs emberek nyüzsgése, torzsalko­dása. Fényből és a fényben meg­mosdatott színekből áll ez a tar­tomány, ahol legfeljebb néhány emberi alak, netán egy lélekben összetartozó csoport alkot élet­képet. Itt mindenekelőtt és min- denekfelett a fény lüktet, árad el, hogy az Őskozmoszból itt ma­radt, a Végtelenből ide leszakí­tott, időbe és térbe belelökött honosságot, netán hontalansá­got felfedezzük, megértsük. Csömör Katalin nem azért fest, hogy az embereket a városi rengetegben, a mai technikai ci­vilizáció ilyen-olyan monstru­mával elképessze, eljátszva az­zal, hogy az ember milyen hatal­mas. Felhőket, egeket fest, fény- gomolyagokat, azokat az áram­lásokat, amikben a teljes embert, a társát szeretné megfürdetni, azt a valakit, aki ő maga, és ezernyi újrakezdés után is kifejezhetet- len. Legalábbis abban az érte­lemben, ahogyan a lélek éhsége- szomjúsága ezt a kifejezést kere­si, kutatja. Ha valaki veszi magá­nak a fáradságot, és mélyebben beletekint a Fényeső című láto­másba, netán végiggondolja a Balladát, a Hegytetőn vagy az Ikarusz című festői elmélkedést, a Niebelung-barlangot, a Felhő- hidat, annak már nem nehéz rá­találni arra az útra, ahova Csö­mör Katalin vezetni akarja őt. Ezekben a nagyszerű színérzék­kel és látszólag könnyedén felöl­töztetett terekben, ezekben a ki­választott természeti, erdőszéli, netán titokzatos környezetekben ő a lélek otthonosságát, gazdag­ságát, vagyonát vázolja fel. Azt az izgalmat és kielégíthetetlen szomjúságot, amely az embert a múló, folyton változó, tér- és időbeli keretek közül a végtelen felé hajtja. Csak azt kell figyel­nünk, hol is nyílik ki a távlat, amely továbbhív a marasztaló közeinél. És akkor még kitűnő aktjai­ról, annak indokairól egy szót sem szóltunk. Nyarat idéző hétvége Kellemes, nyarat idéző, meleg idő várható a hét végén Heves megyében. Szombaton kevés lesz a felhő. A hajnali, reggeli pá­rásság, a helyenkénti köd meg­szűnése után többórás napsütés­re lehet számítani. Gyenge lesz a légmozgás. A hajnali +3, +8 fo­kos hőmérsékleti mélypont után a kora délutáni órálőra minde­nütt 15 fok fölé melegszik a leve­gő, helyenként kevéssel 20 fok fölötti értékek is lehetnek. Va­sárnap többfelé várható köd, napközben továbbra is derült, száraz idő lesz. A hőmérsékleti minimumok +4, +9, a maximu­mok 15, 20 fok között alakul­nak. Kilátások a jövő hétre: A hét közepéig csendes, nyugodt őszi idő várható párássággal, egyre többfelé alakulnak ki ködök, és helyenként tartósan is megmaradhatnak. A hét második felében felhősebb időt jeleznek a műszerek, eső­re is számítani lehet. A nappali felmelegedés a hét elején csak kissé, majd a hét második fe­lében több fokkal mérséklő­dik. A hőmérsékleti minimu­mok lényegesen nem változ­nak. Mozipremierek Egy kisebb isten gyermekei (képünkön) a ríme Randa Hai­nes Oscar-díjas produkciójának, amely pénteken délután 5 és este 7 órától látható az egri Prizma moziban. A film főszereplője egy fiatal tanár, aki új iskolába kerül. Gyorsan meghódítja a siketné- ma-intézet sérült és gátlásos fia­taljait... Ugyancsak itt tekinthetik meg Roman Polanskiszínes amerikai horrorfilmjét is, vasárnap 3, 5 és 7 órakor. A történetben a terhes Rosemarynek rá kell döbbennie, hogy ő és a még meg nem szüle­tett gyermeke egy boszorkány­összeesküvés középpontjában vannak. Két új filmet vetít az egri Vörös Csillag mozi is. A Jó reggelt, Viet­nam című 1966-ban játszódik, a dél-vietnami háború idején. A másik alkotásnak a főszereplője Roger, a nyúl. A mesés trükkös­nek se szeri, se száma, a látvány a legmodernebb technikával fel­szerelt stúdióban állt össze, így nem csoda, hogy a rajzfilm- és a valódi szereplők teljes otthonos­sággal mozognak egymás világá­ban. A szenzációs produkció az elmúlt év legnagyobb amerikai kasszasikere volt. Szalay István

Next

/
Thumbnails
Contents