Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-20 / 249. szám
4. KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS — A HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK NÉPÚJSÁG, 1989. október 20., péntek Ma: bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban Stukkerkomédia Az igazán jó darabok értéke nemhogy csökkenne, hanem nő, ahogy telik az idő. Görgey Gábor műve, a Komámasszony, hol a stukker? is új fényt kapott a születése óta eltelt évek során. Ráadásul ennek az abszurd komédiának a jelentése megváltozott, mivel nem hosszú történelmi periódust fog át, hanem jelenünkről szól. Arról, hogy a különböző társadalmi rétegekhez tartozók hogyan élnének, pontosabban hogyan élnének vissza a hatalommal. Az egri Gárdonyi Géza Színház háziszínpada tulajdonképpen egyetlen tér, egyetlen szoba. Mi, nézők benne lehetünk ebben a játékban, amely a mi bőrünkre is megy. Fönt a pódiumon folyik a küzdelem, amely valójában bennünk és közöttünk is dúl. Ki kaparintja meg a címben lévő stukkert, s hogyan tartja sakkban vele a többieket? Ez a kérdés, amely végigkíséri ezt a darabot. Az alvilági Cuki, a Méltóságos, K. Müller, a hivatalnok, Kiss, az intellektuel vagy Márton, a vidéki próbálja céljait elérni, akaratát a többiekre erőltetni. Gáli László, a darab rendezője nem aktualizálja túlzottan a művet, hiszen erre nincs is szükség. Világos, tiszta emberi helyzeteket teremt, nem csupán elvont, papírmasé figurák állnak egymással szemben. A konkrét helyzetből indul ki, s abból jut el az általánosításig, a következtetések levonásáig. De igazából nem is a produkció jut el eddig, hanem inkább segít a nézőnek abban, hogy saját maga leljen rá a színpadon látottakban alapigazságokra. Az egyébként is görbe tükröt a társulat tagjai nem torzítják tovább, hanem külső és belső átformálódással, beleéléssel teszik a közönség elé. Pálfi Zoltán, Kelemen Csaba, Kocsis György, Epres Attila és Fésűs Tamás alakítja a szerepeket, bizonyítva egyben azt is, hogy a társulat régebbi és újabb tagjai már önálló stílusú együttesként doF goznak. A díszlet Piros Sándor munkája, a jelmezek pedig Ha- rák Judit tervei alapján készültek. A ma esti premier egyben az egri Gárdonyi Géza Színház évadjának a kezdete, amely reméljük, még sok érdekességgel kecsegtet. (gábor) Ki húzza meg a ravaszt? Egyenlő távolságban a pisztolytól, ez a demokratikus alaphelyzet? (Fotó: Koncz János) Mi újság fal [un? A z orvos Wartburgját jól ismeri mind a két falu. Nincs egyetlen ház sem, amelynek a kapuja előtt ne látnák, ha gyerekek babrálnak körülötte, valamelyik felnőtt mindig rájuk szól: — Hagyjátok békén! Ez a doktor úr kocsija. Dr. Kivés Pál orvosi diplomájára huszonnégy esztendővel ezelőtt nyomták rá a pecsétet, akkor kapta meg ebbe a körzetbe a kinevezését, azóta rendel a két bükki faluban, fogadja a hívásokat éjjel és nappal. A lakása tágas udvarán telet váró gesztenyefák vetkőzik lombruháikat, lépten- nyomon érett gesztenyékbe bot- lik az ember. — A feleségem még tanít — bólint az iskola felé. Beszélgetünk. Szó szót követ, közös barátokra akadunk, valamennyi egy- egy parányi kapocs a frissen szövődő ismeretséghez. — Rólam akarsz írni? — A véleményedre lennék kíváncsi, a betegeid érdekelnek, és az, hogy mi újság falun? Az első benyomások mindig sokat mondanak, így néhány perces beszélgetés után kiderül, hogy a doktor úr kitűnően tájékozott, és ugyanabban a jövőért aggódó lázas állapotban él, mint valamennyien. Aggodalma, de hite is van a holnapot illetően, mert félti a jövőt a felcsapó indulatoktól, a bűvészkedőktől, azoktól is, akik a frissen szerzett hatalom mámorában nem számolnak a tegnappal. A parlamenttől, a kormánytól várja a stabilitást, a higgadt, értő reformerektől a demokratikus kibontakozást, amelynek önmaga is lelkes híve. — Mondják: nincs megállásod. — Sok a beteg! Kávézás közben a név nélküli eseteket említi: az alkoholizmusból származó máj-, gyomor-, idegkárosodásokat, az utóbbi két évben szaporodó öngyilkosságokat, amelyek a fiatalok és a kilátástalan sorban élő öregek között „drvatolnak”. Rengeteg a reumás, ízületi bajokkal küzdő páciens, a rokkant, koravén fiatal. — Keresed az okokat? — Kimerültek, fáradtak, toleranciára nem képesek az emberek. A családomlásnak vagyunk tanúi, ennyi haragtartó ember még sohasem volt, mint mostanában, öt házasság közül háromnak válás a vége... A busszal érkezik a városból a kisebbik fiú, az idén érettségizik, a köszönés után a barátjához indul. Magunkra maradunk, alkalmas, békés percek a beszélgetésre, egy picit a kölcsönös lelki kicsordulásra is. — És a politika? — Zavártnak, becsapottnak, sokan megalázódnak érzik magukat. Néhánynak dagad a szája, sokan, ha bikacsókkel vernék őket, akkor se mondanának őszinte véleményt. Döbbent némaságban ülünk egy ideig, zúzmarás lélekkel hallgatom az orvost, aki itt — pap nem lévén — testet-lelket gyógyft— Tudod, negyven év hosszú idő, beletartozunk valamennyien, akik már nem vagyunk gyerekemberek, és akiket most vétkek nélkül is szembeköpdös a történelem. Sosem voltam párttag, híve vagyok a megújulást hozó reformoknak is, de a népfront-elnökségem miatt én is hallgatok. — Inkább hangosan beszélj! Fanyar mosoly bujkál az arcán, beleunt kételkedést látok a szemében. — Képmutatók között az őszinte halálra van ítélve. — Nem mindenki képmutató, és a nép jól tudja, ne félj, hogy mikor és kik rontották el a politikát.. A fejünk felett elviharzó történelem sokkolja, bátortalanná teszi az embert, pedig fájnak a rég elcsattant pofonok is, ám az acsarkodás láttán mégis a békés átmenetet, a törvényes rendet féltjük. — Az új párt? — Fele, ha lesz a réginek. — És a régi? — Nehéz feltámadnia annak, aki fölött egyszer már elénekelték a drkumdedérumot... A kiáltás erejét csak a visszhangokkal lehet lemérni, ám a visszhangokra nagyon figyelni kell, mert könnyen tévútra vezetik az embert. — Öregszenek a falvak! — váltanék témát, miközben újra és újra rádöbbenek, hogy a politika és a gazdaság olyan szorosan ösz- szetartoznak, mint a test és a lélek. — Nem hinnéd, ha nem látnád, hogy nálunk isVolt falurombolás! Egyszer egy magas rangú elvtárstól megkérdeztem: lak- na-e ön itt akkor, ha elvinnék az iskolát, a tanácsot, az orvost, de még a papot is? Elgondolkodott, de ellene semmit sem tett, ha csak azt nem, hogy két kocsmát nyitottak még a presszó mellé... Mindegy, hogy egy elefántot vagy egy papagájt ítélünk-e meg helytelenül, mert a lényeg a rossz ítéleten van, és azok következményein. Az elvégzett dologban pedig már nem kell jó tanács. Hosszan csengetnek, tépi a kutya a kerítést, a doktor úr ajtót nyit, kétségbeesett, síró asszony tördeli az ujjait, mert a lánya permetezőszerrel megmérgezte magát... Gyors bűcsúzás után a harmadik faluba, a tsz-be megyek, ahol egyetlen tárgyalóképes embert sem találok. — Ki itt az illetékes? — Én! — mondja a félszemű portás. — Hol van az elnök? Szúrósan tekint rám az egyetlen szemével, hangja határozott és eligazító: — Almát szed! Reggel ugyanis jönnek a kamionok... Programbörze Kiállítások, tárlatok Fáy Dezső festőművész emlékkiállítását az MMK és a Hevesi Szemle Galériája szervezésében az egri oktatási igazgatóságon láthatják az érdeklődők. — A Megyei Művelődési Központ kisgalériájában mutatják be az értelmi fogyatékosok munkáit, ők is köztünk élnek címmel. — Húszéves a Heves Megyei Fotóklub. Ebből az alkalomból rendeztek tárlatot a tagok a gyöngyösi fotógalériában. — A Bródy Sándor Megyei Könyvtár aulájában Szalay Lajos grafikus- művész alkotásai tekinthetők meg. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Ma éjjel táncolnék. Bókái Mária, a Gárdonyi Géza Színház művésze operett-, musical- és sanzonszámokat énekel vasárnap este 6 órakor az MMK-ban. — Úgy, mint a nagyoknak. Ezzel a címmel hirdetett tinidiszkót szombaton délután 4 órától a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ. Ugyanitt este 7-től éjfélig a nagyok is rophatják a táncot a legmodernebb lemezekre. — Az Egri Ifjúsági Ház Szösz- möte-klubjában szombaton délután 3 órakor kezdődik a foglalkozás, amit Angyalné Jászi Éva vezet. Az egri Rudnay-teremben Csömör Katalin képei Derűs komolyság, a lélek maradéktalan tisztasága fogadja azt a látogatót, aki manapság belép az egri Rudnay-terembe. Csömör Katalin képei ugyanis elvezetnek minket egy ma már ritkán felfedezhető tartományba, ahol nincs város, nincs szenny, nincs emberek nyüzsgése, torzsalkodása. Fényből és a fényben megmosdatott színekből áll ez a tartomány, ahol legfeljebb néhány emberi alak, netán egy lélekben összetartozó csoport alkot életképet. Itt mindenekelőtt és min- denekfelett a fény lüktet, árad el, hogy az Őskozmoszból itt maradt, a Végtelenből ide leszakított, időbe és térbe belelökött honosságot, netán hontalanságot felfedezzük, megértsük. Csömör Katalin nem azért fest, hogy az embereket a városi rengetegben, a mai technikai civilizáció ilyen-olyan monstrumával elképessze, eljátszva azzal, hogy az ember milyen hatalmas. Felhőket, egeket fest, fény- gomolyagokat, azokat az áramlásokat, amikben a teljes embert, a társát szeretné megfürdetni, azt a valakit, aki ő maga, és ezernyi újrakezdés után is kifejezhetet- len. Legalábbis abban az értelemben, ahogyan a lélek éhsége- szomjúsága ezt a kifejezést keresi, kutatja. Ha valaki veszi magának a fáradságot, és mélyebben beletekint a Fényeső című látomásba, netán végiggondolja a Balladát, a Hegytetőn vagy az Ikarusz című festői elmélkedést, a Niebelung-barlangot, a Felhő- hidat, annak már nem nehéz rátalálni arra az útra, ahova Csömör Katalin vezetni akarja őt. Ezekben a nagyszerű színérzékkel és látszólag könnyedén felöltöztetett terekben, ezekben a kiválasztott természeti, erdőszéli, netán titokzatos környezetekben ő a lélek otthonosságát, gazdagságát, vagyonát vázolja fel. Azt az izgalmat és kielégíthetetlen szomjúságot, amely az embert a múló, folyton változó, tér- és időbeli keretek közül a végtelen felé hajtja. Csak azt kell figyelnünk, hol is nyílik ki a távlat, amely továbbhív a marasztaló közeinél. És akkor még kitűnő aktjairól, annak indokairól egy szót sem szóltunk. Nyarat idéző hétvége Kellemes, nyarat idéző, meleg idő várható a hét végén Heves megyében. Szombaton kevés lesz a felhő. A hajnali, reggeli párásság, a helyenkénti köd megszűnése után többórás napsütésre lehet számítani. Gyenge lesz a légmozgás. A hajnali +3, +8 fokos hőmérsékleti mélypont után a kora délutáni órálőra mindenütt 15 fok fölé melegszik a levegő, helyenként kevéssel 20 fok fölötti értékek is lehetnek. Vasárnap többfelé várható köd, napközben továbbra is derült, száraz idő lesz. A hőmérsékleti minimumok +4, +9, a maximumok 15, 20 fok között alakulnak. Kilátások a jövő hétre: A hét közepéig csendes, nyugodt őszi idő várható párássággal, egyre többfelé alakulnak ki ködök, és helyenként tartósan is megmaradhatnak. A hét második felében felhősebb időt jeleznek a műszerek, esőre is számítani lehet. A nappali felmelegedés a hét elején csak kissé, majd a hét második felében több fokkal mérséklődik. A hőmérsékleti minimumok lényegesen nem változnak. Mozipremierek Egy kisebb isten gyermekei (képünkön) a ríme Randa Haines Oscar-díjas produkciójának, amely pénteken délután 5 és este 7 órától látható az egri Prizma moziban. A film főszereplője egy fiatal tanár, aki új iskolába kerül. Gyorsan meghódítja a siketné- ma-intézet sérült és gátlásos fiataljait... Ugyancsak itt tekinthetik meg Roman Polanskiszínes amerikai horrorfilmjét is, vasárnap 3, 5 és 7 órakor. A történetben a terhes Rosemarynek rá kell döbbennie, hogy ő és a még meg nem született gyermeke egy boszorkányösszeesküvés középpontjában vannak. Két új filmet vetít az egri Vörös Csillag mozi is. A Jó reggelt, Vietnam című 1966-ban játszódik, a dél-vietnami háború idején. A másik alkotásnak a főszereplője Roger, a nyúl. A mesés trükkösnek se szeri, se száma, a látvány a legmodernebb technikával felszerelt stúdióban állt össze, így nem csoda, hogy a rajzfilm- és a valódi szereplők teljes otthonossággal mozognak egymás világában. A szenzációs produkció az elmúlt év legnagyobb amerikai kasszasikere volt. Szalay István
