Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 249. szám ÁRA: 19119. október 20., péntek 4,30 FORINT ÁLLÁSFOGLALÁS „Azt elfogadhatatlannak tartjuk, ha valaki nem elvi alapon csatlakozik egy politikai mozgalomhoz...'’ (2. oldal) A SZOVJET FALU FELEMELKEDÉSÉÉRT „Véget vetni a közönynek” (3. oldal) STUKKERKOMÉDIA „Ma: bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban” (4. oldal) USZODA, LAKÁSHELYZET „Azt a jelentést is meghallgatták, amely az 50 méteres fe­dett uszoda építési körülményeit ismertette” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI 30, 35, 40, 75, 82 Ülést tartott az MSZP Elnöksége A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége szerdán este Nyers Rezső elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta a parla­ment ülésével összefüggő időszerű politikai kérdéseket. Vitát folyta­tott a párt agrárpolitikájáról. Tudomásul vette, hogy a párt Agrárta­gozata vitaanyagot ad ki erről. A testület kialakította tagjainak munkamegosztását. Jóváhagy­ta a párt tagsági könyvét, amelyet november 8-ig minden alapszerve­zethez a szükséges számban eljuttatnak. Az Elnökség a kongresszus határozatának megfelelően szakér­tői bizottságot alakított a párt működéséhez szükséges anyagi-tech­nikai feltételek tisztázására, az Országgyűlés és a Minisztertanács megbízottaival ez ügyben folytatandó tárgyalásokra. A bizottság ve­zetésével Szántai Sárközi Ambrust, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét bízta meg. Műszaki-közgazdasági hetek ’89 Városi közlekedési konferencia Egerben A műszaki-közgazdasági he­tek ’89 programsorozatának ré­szeként Egerben, a Technika Házában rendezik a hetedik vá­rosi közlekedési konferenciát. Ennek ünnepi megnyitására csü­törtökön délelőtt került sor. Ezt követően dr. Baráth Etele, a Közlekedési, Hírközlési és Épí­tésügyi Minisztérium államtitká­ra tartott bevezető előadást. A résztvevők előtt részletesen ki­fejtette a településfejlesztés és a településközlekedési politika ösz- szefüggéseit, tudományos meg­alapozottságát. A érdeklődők ezután hozzá­láttak az első témakör megtár­gyalásához. Ebben a helyi taná­csok lehetőségeit és felelősségét vitatták meg a közlekedési igé­nyek kielégítésében. Ennek so­rán hangzott el Lombár István­nak, a Belügyminisztérium szak- referensének tájékoztatója, amely átfogta a hazai település- fejlesztést és a közlekedésfejlesz­tést. Szó esett az aprófalvas terü­letekről, a helyi táhácsok szere­péről. Délután a második téma­kört vitatták meg. Ez a személyi közlekedés rendszerének alaku­lását, feladatait tekintette át a te­lepüléseken. Megvitatták a sze­mélyszállítás tapasztalatait, kü­lönös tekintettel Budapesten és Lombár István, a Belügymi­nisztérium szakreferense tájé­koztatóját tartja (Fotó: Gál Gábor) Csongrád megyében. Nem ke­vésbé azokat a nemzetközi ta­pasztalatokat, illetve ajánláso­kat, amelyek a településeken folytatott személyközlekedést befolyásolják. A konferencia ma, pénteken folytatja munkáját. Napirendre kerül a harmadik nagy témakör, a közlekedés és feltételrendszeré­nek területigénye, területgazdál­kodási és felhasználási hatása. A déli órákban zárszóban összegzik a kétnapos találkozó eredménye­it, és befejezik a munkát. Magyar cégek Nyugaton Szezám, tárulj! (Munkatársunk telefonjelen­tése): Magyar kereskedelmi köz­pont nyílik a jövő hét elején Amsterdamban. Erről tartottak tegnap Budapesten sajtótájékoz­tatót az egri székhelyű Buda- .weest cég és a holland Businnes Büro Ost Európa cég képviselői. Elsőként Szalóczy Géza, a ma­gyar igazgató mutatta be a Buda- weestet, amely tőkeközvetítési" tevékenységet folytat, s nyuga­ton eddig Hollandián kívül Olaszországgal, Belgiummal és Ciprussal sikerült jó kapcsolatot kiépíteni. Annál is inkább szük­ség volt egy ilyen vállalkozásra, mivel általánosnak mutatkozott a tapasztalat, hogy a magyar vál­lalatok nem tudják „tálalni ma­gukat” Nyugat-Európában, s így a Budaweest a közvetítés mellett abban is segít, hogy megfelelő „fazont” ad a cégeknek. Mivel azonban kereskedelmi szem­pontból nem bizonyul elegendő­nek a távkapcsolat, ezért volt szükség arra, hogy létrehozzák az említett központot. Ennek munkájáról dr. Sándor Anna, a Businnes Büro Ost Európa igaz­gatója beszélt. Elmondta, hogy egy nagy üzletközpontban alalü- tottak ki bérelhető irodát, amely­ben a szükséges felszerelés mel­lett különböző szolgáltatásokat is biztosítanak, így például tit­kárnőt, tolmácsot, és működik marketing iroda és tanácsadás is. Emellett nemrégiben kiadták a Sesam című lapot, amelynek nyilván nem véletlenül adták ezt a címet. Az alapító két cég mel­lett az első számú szponzor az amsterdami polgármester, és a magyar támogatók között van az Egri Dohánygyár is. Az eddigi kapcsolat jónak mondható, hi­szen a Budaweest már vásárolt holland részvényeket, s tájékoz­tatták arról is a jelenlévőket, hogy idáig elsősorban az élelmi­szeripar és a mezőgazdaság ér­deklődik. (kova) Szolidaritás Tőkés László lelkésszel — Közfelkiáltással elítélték a nyilaskeresztes eszmét — Döntöttek az Alkotmánybíróságról Az Országgyűlés határozata megtiltja a pártok munkahelyi szerveződését és működését (Fotó: Perl Márton) Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Ország- gyűlés ülésszaka. A pártok működését és gaz­dálkodását szabályozó törvény- , javaslat sorsát eldöntő határo­zathozatal előtt Raffay Ernő (Csongrád m., 1, vk.) kért szót. Emlékeztetett arra: Tőkés Lász­ló temesvári lelkészt a román ha­tóságok üldözik magyarságáért, egyházi szolgálatáért, és mint embert is meghurcolják. Pénte­ken reggel bíróság elé állítják, és feltehetően elítélik. A képviselő javasolta, hogy a parlament emelje fel szavát az erdélyi lelkész üldöztetése ellen, és biztosítsa őt együttérzéséről. Az Országgyű­lés közfelkiáltással szolidaritását nyilvánította ki Tőkés László lel­késszel. Az elnök ezután bejelentette: a képviselőkhöz eljuttatták azt a nyilatkozattervezetet, amely el­ítéli az újra, nyíltan jelentkező fa­siszta, nyilaskeresztes eszmét. A nyilatkozatban megfogalmazot­takat a képviselők közfelkiáltás­sal elfogadták. A nyilatkozatot közzéteszik. Szavazás következett: ennek során a képviselők a törvényja­vaslatban szereplő két változat közül amellett döntöttek nagy többséggel, amelyik a választá­sok előtt 90 nappal javasolja a munkahelyi pártszervezetek megszüntetését. így az Ország- gyűlés határozata megtiltja, hogy a pártok szervezeteket hozzanak létre és működtessenek a mun­kahelyeken, továbbá, hogy hiva­tásos katonák és rendőrök veze­tő párttisztségeket töltsenek be. A képviselők minősített több­séggel azt is elfogadták, hogy a pártok csak a tulajdonukban lé­vő vagyont értékesíthetik, a ke­zelésükben állókat viszont nem. Végül a törvényjavaslat egé­széről döntöttek: a pártok műkö­dését és gazdálkodását szabályo­zó törvényt 323 igen, 4 nem sza­vazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták. Az Alkotmánybíróságról szó­ló törvényjavaslat tárgyalása előtt szót kért Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) képvi­selő. Az ellenzéki pártokhoz for­dulva azt hangsúlyozta: vannak olyan célok, amelyek mögé min­den demokratikusan működő pártnak fel kell sorakoznia. Ilyen cél lehet a demokráciaellenes erőkkel szembeni küzdelem. Mindenképpen meg kell akadá­lyozni, hogy a nyilaskeresztes párt röpcédulája sugallta gondo­latok teret kaphassanak a mai -magyar politikai közéletben. Az ellenzéki pártok képviselőinek nevében Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) kifejtette, hogy valameny- nyi ellenzéki csoport a legmesz- szebbmenőkig elítéli a kérdéses nyilatkozatban foglaltakat. Pé- terfy Réka (Budapest, 58. vk.) szerint ez esetben nyilvánvaló a provokáció. Horváth István bel­ügyminiszter röviden elmondot­ta: a bűncselekménynek van már (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti a _____________________________ A T. Házban maradnak a pártok A vártnál simábban „ment át”, a párttörvény a parlamenti vitán. Igaz, a szavazás — a két­harmados döntésképesség hiá­nya miatt — csak tegnap dél­előttre maradt: a pártok nem működhetnek a munkahelye­ken. Emellett kardoskodtak a szerdán késő délután megtartott sajtóértekezletükön az Ország- gyűlés független képviselői, akik azonban egy érdekes előrejelzést is megfogalmaztak, miután a T. Ház — nem munkahely! — Borítékolni merném — mondta többek között Avar Ist­ván, — hogy az új Parlament a párttorzsalkodások színtere lesz, s ez másfél-két éven belül szét fogja zilálni a következő Ország- gyűlést. De melyik az a nép ame­lyik — a jelenlegi gyors váltások és bizonytalankodások után — még egy társadalmi méretű vitát, parlamenti hatalomváltást kibír? Ezért is lesz jelentős szerepe a független képviselők csoportjá­nak, hogy ebben a várható „súly- eltolódásos időszakban” a mér­leg szerepét betöltse... * A T. Házban tehát — a de­mokratizálódó élet követelmé­nyeként — maradnak a pártok. De vajon mit jelent majd a „ kivo­nulás”, illetve a pártszerveződés tilalma egy munkahelyen? A döntés kapcsán mindenek­előtt az gondolkodtatott el, hogy miként helyezhető el egy „tiltás” a demokratizálódás folyamatá­ban — válaszolt Somodi Lajos, az egri Agroker igazgatója, aki vendégként foglal helyet a karza­ton. — Ami pedig a vállalati, hu­szonöt tagú pártalapszervezetet illeti: előre látták a mostani dön­tést, s szinte egy évvel ezelőtt mind a szervezeti, mind a tartal­mi munkát felfüggesztették a kongresszusig. Egyébként — mint gazdasági vezető — egyet­értettek a párthatáskör további megszüntetésével, mert formá­lisnak tartottam, átfedéseket tar­talmazott. Az űj vállalatvezetési mechanizmusban sem a felelős­ség-, sem pedig a kockázatválla­lás testületekkel nem osztható meg. — Mit tesz most az alapszerve­zet tagsága? * Mostantól új fogalmakkal is­merkedünk, mint Magyar Köz­társaság, vagy megújított alkot­mány, amelyben a polgári de­mokrácia, és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt ér­vényesülnek. Ez utóbbi megfo­galmazás mögött kereste a lénye­get már a képviselőcsoport ülé­sén, s a mostani miniszteri expo­zéban is Barta Alajos, akit arról kérdeztem, sikerült-e a definíció értelmezése. — Véleményem szerint az ér­vényben lévő alkotmány módo­sítása a parlamenti ülésszak leg- kardinálisabb kérdése — mond­ta. — Hogy miután kimondja az alkotmány: Magyarország köz­társaság, és azt, hogy független demokratikus állam, ezzel a par­lamentáris köztársaság megvaló­sításának irányába haladunk. S ez azt jelenti, hogy egy formáló­dó, új politikai rendszerről van szó. Ezzel most megszűnik a pártállam, az eddig képviselt és megvalósított államszocializmus fogalma. Megvalósul a többpárt­rendszer, a közhatalom szétvá­lasztása, s egyértelműen irányt mutat ez a piacgazdálkodás felé, amiben a köz- és a magántulaj­don egyaránt garanciát kap... * Előző tudósításomban már szóltam róla, hogy nagy érdeklő- dés.előzi meg a kormány szociál­politikai intézkedéseit, amelyek remélhetően az. Országgyűlés egyetértését élvezik majd. Árvái Lászlóné akkor elmondta, hogy képviselői indítványt kívánnak ezzel kapcsolatban benyújtani. Tervüket támogatta Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára is, aki az egyik szünetben dr Puskás Sán­dorral, a terv- és költségvetési bi­zottság elnökével közös sajtótá­jékoztatót tartott. Ebből kitűnt, hogy a SZOT kezdeményezi „a bérminimumokra, a költségveté­si szférára, és a közszolgáltató te­rületekre vonatkozó megállapo­dások felülvizsgálatát, továbbá a nyugdíjak és a családi pótlékok kiegészítését. ” — Javasoljuk például, hogy a 7 ezer forint alatti nyugdíjjal ren­delkezők, egy összegű, 2500 fo­rintos nyugdijkiegészítést kapja­nak, s így a I. és II. csoportba tar­tozó rokkantnyugdíjasok is. To­vábbá: az egy nyugdíjból ketten élők segítésére a házastársi jöve­delempótlék egyszeri, 1250 fo­rinttal történő kiegészítését. A gyermekes családokat illetően: a szülők a gyermekek számától függően 1000, 1200, illetve há­rom és több gyermek esetében 1500 forintos egyszeri kompen­zációt kapjanak decemberben. Szorgalmazzuk még, hogy az áremelkedések miatt ezeket az ellátási pénzeket január elsejétől a most kifizetett összeg egy hó­napra eső részével emeljék meg... A javaslat tehát elhangzott, kérdés: milyen „fülekre” talál... • A törvénykezési folyamatban egyre közelebb kerülünk az Ál­lami Számvevőszék létrehozásá­nak tervezeti vitájához. A téma expozéjára készülő dr. Puskás Sándora minap a finn számvevő- szék elnökhelyettesével találko­zott. — Sejthető ebből, hogy a finn modellt tekintjük példának? — Egyáltalán nem — hang­zott a válasz —, sőt, ők érdeklőd­nek a mi tervezetünk iránt. Ná­luk ugyanis másképp működik, sokkal lazább szervezésben ez az intézmény, amelynek tekintélyét elsősorban a vezető személyisé­gek alapozzák meg. — Akkor, mi milyen nemzet­közi gyakorlatból merítettünk? — A kidolgozáskor először a korábbi magyar számvevőszéki gyakorlatot vettük alapul, ehhez tanulmányoztuk át a miénkhez hasonló metódusú NSZK és osztrák intézmények szerveze­tét. A jellegzetességük az, hogy a területi munkájuk sokkal széle­sebb, mélyebb: az osztrák gya­korlatban a húszezer lakosú köz­ségben már ellátják az ellenőrző funkciót a tartományi számvevő- székek. A mostani törvényjavas­lat elsősorban a magyar valóság­nak megfelelő elképzeléseket tar­talmaz. * ■ Zsidei Istvánnéis felszólalásra készülődik, csiszolgatja az egy­kori internáltak, kitelepítettek sérelmeinek orvoslását sürgető beszédét, amelynek — mint mondta — van egy sajátosan ha­zai vonatkozású része is. — Az egykori recski haláltá­bor kegyetlenkedőit sokan a falu lakóival azonosítják, holott ez merő tévedés, mert a helybeliek legalább olyan áldozatai lehettek volna az embertelenségnek, mint a táborlakók. Azok, akiknek az emlékére illenék egy kifejező obeliszket állítani, mert tiszteleg­ni mártíromságuk előtt ma még nem késő. Összefogás kérdése... — hal­lottam később egy képviselőt, amikor a folyosón arról beszélt társának, hogy a kisgazdapárti újságban hírül adták: Gyön- gyösorosziban az amerikai nagy­követ jelenlétében avatnak fel a napokban egy 1956-os emlék­művet. Ekkor éreztem Zsideiné mondandójának igazát: a recski rabok is megérdemelnék az örök mementót... Szilvás István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents