Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
Az üszőnevelő telep Alaptevékenységből eredményesen — Ajánlatok a jó minőségre, kényes termelőknek Bemutatkozik a tarnaörsi Dózsa Termelőszövetkezet Manapság egyre többször hallunk a mezőgazdaság, ezen belül a termelőszövetkezetek válságos állapotáról. Mondják: az elmúlt évtizedek kísérletezgetéseinek egyik legnagyobb vesztesei az ebben az ágazatban dolgozó emberek. Ezért is érdemes azon szövetkezetek, köztük a tarnaörsi Dózsa Tsz gazdálkodását nagyító alá venni, amelyek az égető és napról napra gyarapodó gondok ellenére igyekeztek talpon maradni, az áldatlan feltételek ellenére eredményeket felmutatni. Ahhoz, hogy a mai sikereket reálisan értékelhessük, tanulságos felvillantani néhány epizódot a közel negyven éve fennálló szövetkezet múltjából is. Az átszervezéstől, 1959 — 60-tól jó ideig a a megye legrosszabbul gazdálkodó egységeként könyvelték el a Dózsát. Elnö- ;kök váltották,egymást a szövetkezet élén, de ez sem segített a válságos I helyzeten.--) ry, ryr rr‘ '■ í975‘. január 1-jétől egyesültek a szomszédós erkíÜj Barázda ;Tsz-szel, s ettől kezdve mintegy 4200 hektáron gazdálkodnak közö- 1 sen. A19 aranykorona értékű, erősen kötött, homokos talajon főként a kukorica, a napraforgó és a kalászosok érzik jól magukat, de megteremnek itt a kertészeti kultúrák, a paradicsom, a dinnye is. így érthető, hogy a szövetkezet egyik húzóágazata a növénytermesztés. Említésre méltó, hogy a Dózsa azon tsz-ek közé tartozik, ahol az alaptevékenység mindig is alapvető szerepet játszott a gazdálkodásban. Az árbevétel (120 — 130 millió forint) 95 százaléka a már említett növény- termesztésből, s a szarvasmarha-tenyésztésből származik. Az előző évekhez viszonyítva az idei kedvezőbb, csapadékosabb időjárás pozitívan befolyásolta a terméseredményeket, így például tavaszi árpából 6,3 tonna, őszi búzából 5,3 tonna mennyiséget takarítottak be. A napraforgó mennyisége azonban a talajfertőzött területek miatt elmaradt az előző évek termésátlagától. A kertészeti kultúrák művelését háztáji gazdálkodás keretein belül végzik a tagok. A 25 hektárnyi területen termelt paradicsom és az egyéb zöldségfélék termesztése mellett újdonság a tüskétlen feketeszeder-, a málnasarj- szaporítóanyag termelése. Olvasóink figyelmébe ajánljuk, hogy ezekből a saijakból tetszés szerinti mennyiségben vásárolhatnak a szövetkezettől. Az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottak a meliorizációs tevékenységre is. Mivel a térség erősen belvizes fekvésű, a szövetkezetnek elemi érdeke a gazdálkodás biztonságának növelése. A vízrendezés és az ezzel párhuzamos kémiai talajjavítás egy ötéves program keretében valósul meg. A több tízmillió forintos beruházás részeként már közel 100 kilométer hosszú alagcsövet fektettek le. A másik jelentős ágazat a szarvasmarha-tenyésztés. A telepeken a közelmúltban nagyszabású rekonstrukciót hajtottak végre, aminek következtében az 1400 —1500 szarvasmarhát kötetlen tartásban nevelik. Az erki intervenciós üszőtelepen a kistermelőktől boíjúként vásárolt, majd továbbnevelt vemhes tenyészüszők iránt csökkent a kereslet, a szabályozók köztudottan kedvezőtlen változása miatt. A kistermelőknek ezen a területen is kedvét szegték. Az vemhes üszők vásárlását manapság a tapasztalatok szerint leginkább az újrakezdési kölcsönnel rendelkező gazdálkodók tehetik meg, a szabályozók kedvezőbb alakulásában bízva azonban remélhetőleg szélesebb körben is visszatér a termelési kedv. Mindenesetre az erki telepen most is gazdára várnak a vemhes üszők. Érdemes arról is néhány szót szólni, milyen gépparkkal rendelkezik a szövetkezet, s melyek azok a gondok ezen a területen, amelyek akadályozzák a hatékonyabb termelést. A három nagy teljesítményű Rába Steiger, az egy darab FIAT traktor, s a hat darab Claas Dominátor nagy segítséget jelent, bár egy részük az évek során jelentősen amortizálódott. Szerencsére a javítóműhely kis területe ellenére az átlagosnál jobban felszerelt, s így a korszerű műszerek a javításon kívül lehetővé teszik a helyi alkatrészgyártást is. Sajnos, az alkatrész-utánpótlási gondokon ez nem segít. Ezen kooperációs kapcsolatok alakításával igyekszenek enyhíteni. Emh'tést érdemelnek viszont azok a modern öntözőberendezések, amelyeknek remek hasznát veszik az aszályos területeken. A közeljövőben komolyabb rakodógépek és tisztítóberendezések beszerzését tervezik, és a lehetőségekhez képest szeretnék az elavult gépeket is pótolni. A melléküzemági tevékenységeknek elsősorban a helyi, lakossági igények kielégítésében van szerepük. Ilyen például a 15 —’ 20 tagot számláló építőbrigád. Ők építették fel a falu középületeinek jelentős részét is. Az ő munkájukat dicséri az iskola, az ABC és a gyógyszertár is. Ezenkívül vállalkoznak családi házak elkészítésére is. Ugyancsak főként a környéken élőket szolgálja az olajütő üzem, ahol napraforgóolajat sajtolnak étkezési célokra. A szeszfőzde szolgáltatásait is elsősorban az itt élők használják ki. A szövetkezet tartja fönn és működteti a tarnaörsi és az erki zöldségboltokat is. Beszédes adat, hogy a megyében gazdálkodó 54 termelőszövetkezet közül a tarnaörsi — gazdálkodásának hatékonyságát tekintve — a 14. helyet foglalja el. Különösen szembetűnő ez a helyezés, ha nem feledkezünk meg arról, hogy volt idő, amikor a legutolsók közé tartoztak. Azért is fontos ezt megemlíteni, mert a jobb gazdálkodás tette lehetővé azt is, hogy a jelenleg 186 aktív dolgozó közül jó néhányan nyaralhatnak a szövetkezet támogatásával például Hajdúszoboszlón, s hogy évente 20 — 30 dolgozó a Tátrába is eljuthat. A késmárki tszszel való, évek óta tartó baráti kapcsolat keretében kerülhet sor a csereüdülésre. S ha már a tagságról írunk, meg kell emh'tenünk azt a 243 nyugdíjast is, akik aktív éveikben sokat tettek a holtpontról való elmozdulás érdekében, az eredményesebb gazdálkodás kibontakoztatásában. S végezetül ismét felhívjuk a figyelmet a termelőszövetkezet két ajánlatára: Az erki intervenciós üszőtelepen felvásárolt üszőborjakat vem- hesítés után újraértékesítik. Számítanak a kistermelők érdeklődésére! Ugyancsak eladásra szánt portéka az elit minőségű, tüskétlen fe- keteszeder-szaporítóanyag és a málnasarj, amelyből nagy tételben is vásárolhatnak a jó minőségre adó termelők, gazdálkodók! Vetik az őszi búzát Waldhauser-öntözőberendezés Málnasarj-szaporító telep Napraforgó-aratás Silózzák a kukoricát
