Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-16 / 245. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. október 16., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM Láncszakadás az innovációban Bűvös szó járja be az egész vi­lágot. Innováció. Maga a szó újí­tást, megújulást jelent, szűkebb értelemben a tudományos ered­mények beépülését a mindenna- i élet termekéibe. S míg koráb­an a nagy feltalálók fejéből iste­ni szikraként pattant ki a világot előre vivő gondolat, most éppen­séggel fordítva van. Meghatáro­zott célok megvalósítása érdeké­ben dolgozik a kutatók légiója, s előbb-utóbb eljutnak a megter­vezett eredményig, az ötlet fel­bukkanásától a termékig. Ezzel foglalható össze az információs lánc lényege. Még akkor is, ha a lánc minden szeme ép, szükség van bizonyos időre a kezdettől a végeredményig. Hát még, ha ez az információs lánc helyenként meg-megszakad! Ezekről a sza­kadásokról beszélgettünk Szabó Leventével, a Debreceni Műsza­ki-Tudományos Park vezetőjé­vel. — Jobb lenne, ha innovációs láncszakadás helyett a szakadá­sok láncolatáról beszélnénk, ez jobban kifejezné a lényeget. — Miért? — Ahhoz, hogy az innováció útja a társadalomban szabad lé­én, az kell, hogy piaci közeg- n, a láncban resztvevők érde­keltségének hatására jusson el az ötlet a termékig. Nálunk csak most igyekeznek megteremteni a piacot, s emiatt nincs érdekeltség az innovációban. Ugyanis van egy adott gazdasági szabályozó rendszer, s egy társadalmi-gaz­dasági állapot. Sajnos, egyik sem kedvez az innovációnak. — A szóhasználatra mintha nem ez lenne a jellemző. Ugyanis sokan dobálóznak az innováció fogalmával, s még többen ma­gyar fordításával, a megújulás­sal... — Szavakban könnyű... a va­lóságban azonban az innovációs lánc szakadásainak vannak szub­jektív oldalai is. Korábban a mi társadalmunk gazdaságpolitiká­jában nem volt központi kérdés a vállalkozás, így nem alakult ki annak a kultúrája sem. Sajnos, az utóbbi néhány évtized alatt odá­ig jutottunk, hogy a vállalkozás gyanús dologgá vált. Az így ki­alakult köztudatban pedig nem várhatjuk, hogy a vállalkozási kultúra egyik napról a másikra kialakul. Az innováció viszont vállalkozáson keresztül valósul meg, kockázatvállalással jár, és hasznot remél. Az innovációs láncban részt­vevőket más és másféle módon érinti a piac hiánya. A kutatókat érzékenyen érinti, míg a mono­polszervezeteknek kedvez. — Az egyik szakadást tehát a piac hiánya idézi elő. Hol van még szakadási pont az innováci­ós láncban? — Az országban az innováció feltételei nem egyenlően vannak meg. Előfordulnak fehér foltok, ahol hiányoznak az alapvető fel­tételek is. Például ahol nincs jó szakember, onnan nem nagyon indulhat el egy-egy jó ötlet sem. S mivel a központi — innovációra szánt — pénzeket úgy osztják el, hogy oda adnak, ahol a feltételek megvannak — s ez tulajdonkép­pen logikus is —, ezek a területek nem juthatnak hozzá az oly szük­séges tőkéhez. Igaz, egyközpon- tú ország vagyunk, de olykor- olykor még fokozzuk is az ebből fakadó hátrányokat. A helyzet jellemzéséhez egy adalék: a ma­gyar műszaki értelmiség 62 szá­zaléka Budapesten él es dolgo­zik. A hírhedtté vált jelszó szerint a vas és az acél országává kellett volna lennünk. Nos, az ország­nak azon területei, ahol sem va­sérc, sem szén, sem kohó nem volt, már eleve komoly hátrányt szenvedtek. A feltételek hiánya nemcsak azt jelenti, hogy onnan nem kerül napvilágra innovatív elképzelés, hanem azt is, hogy az adott mostoha területen a foga­dókészség sem jön létre a kívül­ről jövő innováció részére. — Ez nemzetközi viszonylat­ban is így van. Ahol például nem ismerik a legújabb számítástech­nikai eredményeket, ott meg sem érthetik a legújabb generációs számítógépek működését. De hogyan hat ez az elmaradottság az emberekre? — Alapvetően megszabja szemléletüket. Gazdasági példát mondok. Ahol hozzászoktak ah­hoz, mondjuk, egy vidéki gyá­regységben, hogy mindenben a központ dönt, mindent a köz­ponttól várnak, ott elszoknak az emberek a gondolkodástól. Ör­dögi kör alakul ki: az egyszeri le­maradás újabb lemaradás forrá­sává válik, s ebből nehéz kilépni. — Az elmondottak borúlátó­vá teszik az embert. Hiszen csu­pa olyan tényezőt említett, amit nehéz befolyásolni. Piac csak lesz, az ország egyenlőtlenül fej­lődött, az emberek elszoktak az alkotó gondolkodástól, kevés a pénz a kutatásra. Mit lehet még­is, ebben a helyzetben tenni az innovációs lánc szakadásai el­len? — Piacot kell teremteni, eh­hez tőke szükséges. Olyan kuta­tási témák menedzselésére van szükség, amelyek az adott terü­leteken megvalósíthatók, ismer­ve a régió gazdasági, földrajzi vi­szonyait. Leginkább — es vi­szonylag legkisebb tőkeigénnyel — az információs rendszerek ki- eépítésében lehet segítéget nyúj­tani. Ha van egy adatbank, amely kapcsolatot tarthat a nagy nemzetközi információs hálóza­tokkal, akkor a központtól legtá­volabbi kutató is birtokába jut­hat a fontos ismereteknek. Ugyanis csak a nagyvállalatok gondolhatnak arra, hogy belép­jenek egy nagy nemzetközi in­formációs rendszerbe. A másik dolog a kutatási infrastruktúra megvalósítása. Enélkül ugyanis a legtöbb ötlettel nem lehet mit kezdeni. Ez már nagy eszköz- és tőkeigényt feltételez, ráadásul az úgynevezett türelmes tőkét, amely nem azonnal szeretne na­f yon nagy hozadékot elérni. Ek- ora tőke nincs a vállalatoknál, ilyen természetű tőke pedig ke­vés van a bankoknál is. Ezekre a célokra a legkézenfekfőbb a tu­dományos műszaki park létreho­zása. Gőz József Új malom Nagykanizsán Nagykanizsán október 1-jétől — a sikeres próbaüzem után — teljes kapacitással üzemel a Zala megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagykanizsai gyáregységének új malma. A malom céljára egy régi raktárépületet újítottak fel, így jelentős költséget takarítottak meg. A megye legnagyobb malmában — amely a berendezésekkel együtt 80 millió forintba került — 24 óra alatt 72 tonna búzát tudnak őrölni. A felújított raktárépület, amely ma már koszerű malomként üze­mel (MTI-fotó: Czika László) „Már az is segítség, ha elmondjuk, mekkora a lemaradásunk” Esélyeink ’92 Európájában Attila Nagy véleménye: nagy a lemara­dása hazánk­nak (Fotó: Szántó György) Valami mindenképpen tör­ténni fog. Lehet, hogy nem pont 1992 december 31-éig, s lehet, hogy nem lesz teljes az „öt sza­badság” (szabad áru- és személy- és tőkeforgalom, szabad telep­helyválasztás, szabad szolgálta­tásforgalom) megvalósítása, de hogy valami meg fog változni Európában, az szinte biztos. Há­rom év múlva talán megteremtő­dik az egységes európai belső pi­ac. Nem mindegy, hogy ennek körön kívülről, tiszteletteljesen tapsolunk majd, vagy netán a be­lül lévők biztonságával intünk kifelé. A „bentlevés” másoknak - Nyugat-Európának - például talán a szabadon választás vég­eredménye lesz, - nekünk min­denképpen a kötelező- és lehet, hogy az utolsó - esélykihaszná­lás. Nem kell bizonygatni, hogy ilyen infrastruktúrával, eltoho- nyosodott piaci „érzékenység­gel”, alacsony tecnikai színvo­nallal stb. milyen kevéssé rúgha­tunk labdába a profik csapatá­ban. S egyáltalán: bekerülhe­tünk-e ebbe a válogatottba? Többek között az esélyeinket is latolgatták azon a kétnapos kon­ferencián, amelyet a napokban rendeztek Felsőtárkányban. A két szervező: a Magistrál KFT és a Buda West hozzáértő, külföldi és magyar szakembereket hívott meg előadónak - a hallgatók kö­zött pedig főként az észak-ma­gyarországi régióból érkezett, marketing munkával foglalko­zók voltak többségben. Az is segít, ha megmondjuk: mekkora a lemaradás A névjegyén ez szerepel: Atti­la Nagy, M.B.A. (USA), Marke­ting and Management Consul­ting. Azt már tőle tudjuk meg, hogy szabadúszó konzultáns, egyebek között a marketing- stratégia kidolgozásával kapcso­latban ad tanácsokat. Elég jól is­meri a hazai viszonyokat, hu­szonöt honi cégnek dolgozott már, s előadásokat tart egyete­meken, főiskolákon is. Úgyhogy az első kérdés nem véletlen: mi­lyen pozícióból indulhatunk a majdani közös Európában? — Nagy a lemaradás - közli szárazon. - Olyannyira nagy, hogy egészen az alapoktól kell elkezdeni a marketing munkát, onnan, hogy nemzetköziség, hogy Közös Piac és egyebek. Csak ezután következhet, hogy a konkrét módszereken is gondol­kodni kezdjünk. — Segít ezen valamit ez a két­napos konferencia? — Minden információt meg­adunk, amit tudunk. Nem vélet­lenül képviselteti magát az Or­szágos Piackutatató Intézet, a Kopint-Datorg, vagy akár a Ma­gistrál és a Buda West. Amelyik cégnek komolyak a szándékai, az akár már itt is konzultálhat a szakemberekkel. Kapcsolatokat alakíthatnak ki. Azt is tervezzük, hogy szintén itt Észak-Magyar- országon összehozunk egy talál­kozót, nyugati üzletemberek és itteni vállalati képviselők között. Egyébként én úgy vélem, hogy a jelenlévőknek már az is segítség, ha elmondjuk, mekkora a lema­radásuk. így legalább már azt tudják, hogy mit nem tudnak. — Melyek a magyar üzletkö­tési módszerek legfőbb hibái? — Legelőször is a marketing, a tervezés hiánya. Az emberek nem kellően képzettek: nem tud­nak nyelveket, nem rendelkeznek világpiaci ismeretekkel. De ezek olyan hátrányok, amelyeket egy, két, három éven belül be lehet hozni. — Ez az északi terület mivel törhet be arra a hőn áhított piac­ra? — A bor és az élelmiszer az, ami iránt érdeklődhetnek külföl­dön. No és az idegenforgalom: ez a vidék rendkívül vonzó. Aki kijutott: csak a napidíját számolgatta Az előadás utáni szünetben a „padtársamhoz” fordulok: vajon neki mennyi haszna származott az ittlétéből. S. Juhász László, a kecskeméti Helvetia Állami Gazdaság borász üzeletkötője némileg szkeptikus. — Azoknak az előadásoknak volt haszna, amelyeken gyakor­lati dolgokról beszéltek. Például a mostaninak: Hogyan tehetők szimpatikussá a magyar vállala­tok külföldön? Kezdve a levél­papír minőségétől, ugyebár... Annál is inkább használhatók ezek az információk, mert épp most készülünk egy amerikai- magyar vegyes vállalat létreho­zására. — Mennyire érzi képzettnek magát? Itt ugyanis elhangzott, hogy a magyar marketing-sza­kemberek nem beszélnek nyelve­ket, s még a szakmájukkal kap­csolatban sincsenek elég alapos ismereteik... — Hát igen...angolul én is csak most kezdtem tanulni, kö­vetelmény lesz majd a nyelwizs­a. Az alapképzettségem egyéb­ént borász, utána végeztem el egy áruforgalmi-üzemmérnöki tanfolyamot. De most mondja meg, honnan szereztem volna en „világpiaci tapasztalatokat” amikor a marketingesek legfel­jebb Csehszlovákiába jutnak el!? Nyugatra a párttitkár, vagy az igazgató utazik...De ha véletle­nül ki is jut egy szakember, az is rögtön a napidiját számolgatja, mit tud venni belőle. Sokat kell még változnunk. Doros Judit Hogyan sikerült a devizaliberó? Szeptember 18-a óta — vagyis attól az időponttól kezdve, ami­óta a magyar állampolgárok ere­detvizsgalat nélkül helyezhetik el valutájukat devizaszámlán — az Országos Takarékpénztárnál mintegy 2,5 milliárd forintnyi valutát helyeztek el. Ennek 40 százalékát azonban már kivet­ték. Barátossy György né, az OTP főosztályvezetője elmond­ta, hogy az első napokban még kisebb volt a forgalom, azóta vi­szont folyamatosan növekszik. Hozzátette azt is, hogy OTP-nél jelenleg 20 milliárd forint körüli a devizaállomány. Az IBUSZ-nal 600 millió fo­rint értékben fizettek be valutát, s ebből 400 milliót vettek ki,, azaz mostak tisztára — közölte Ökrös András vezérigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy a vállalatnál 4,1 milliárd forint értékű a devizaál­lomány. Kanadai segély hazánknak Kanada — Magyarország Kanada 42 millió dolláros tá­mogatást nyújt Lengyelország­nak és Magyarországnak, egyút­tal általános vámkedvezmenye- ket biztosít nekik, hogy segítse kivitelüket, gazdasági fejlődésü­ket. Ezt Brian Mulroney kanadai kormányfő jelentette be csütör­tökön a Los Angeles-i külpoliti­kai tanács tagjai előtt tartott elő­adásában. A két országnak segít­ségre van szüksége, mégpedig most, hangoztatta a kanadai kor­mányfő, bejelentve, hogy Len­gyelországnak a támogatásból élelmiszert is szállítanak. Ottawa kész közreműködni a lengyel adósságok átütemezésében, ám ennek feltétele (akárcsak Was­hington részéről) hogy a lengyel kormány jusson megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal. A kanadai kormányfő egyúttal méltatta a NATO egységének je­lentőségét, valamint az Egyesült Államokkal való együttműkö­dés szerepét abban, hogy halad­nak a tárgyalások a Szovjetunió­val a fegyverzetkorlátozásról. Mulroney délkelet-ázsiai uta­zása előtt állt meg Los Angeles­ben. Előadásán jelent volt Ronald Reagan volt amerikai elnök is. „Elszállt” 500 ezer dollár A varsói vajdasági ügyészség csütörtökön bejelentette: nyo­mozást indítottak annak felderí­tésére, hová tűnt az a küldemény, amely több mint 500 ezer dollar értékű dollárbankókat tartalma­zott és-amelynek a LOT lengyel légitársaság egyik gépén még szeptember végén kellett volna Londonba megérkeznie., A jelenleg (szabadpiaci árfo­lyamon) mintegy 4 milliárd zlotyt erő küldeményt a bank szokásos tranzakció keretében, egyszerű készpénz értékesítés­ként a londoni Thomas Cook Foreign Money Ltd címére adta fel, ahova azonban jórészt csak ügyesen felvágott és becsoma­golt újságpapírok érkeztek meg. Konferencia egy piacképes termékünkről — a borról Elbeszélgetés november első napjaiban Az alternatív katonai szolgálatról Az Országgyűlés 1989. máso­dik felétől módosította a Honvé­delmi Törvényt. Ennek értelmé­ben három szolgálati forma telje­síthető: fegyveres katonai szol­gálat (időtartama 18 hónap), al­ternatív szolgálat: fegyver nélkü­li katonai szolgálat 24 hónap, polgári szolgálat 28 hónap. Alternatív szolgálat teljesíté­sét a Honvédelmi Törvény azon hadkötelesek részére teszi lehe­tővé, akik személyiségük belső értékrendjével, lelkiismeretük­kel összeegyeztethetetlennek tartják a fegyveres katonai szol­gálatot. Az alternatív szolgálat teljesí­tését sor- és tartalékos hadköte­lesek egyaránt kérelmezhetik. A kérelmeket az állandó lakóhely szerint illetékes megyei Hadki­egészítési és Területvédelmi pa­rancsnok bírálja el. A kérelmet a katonai nyilván­tartásba vételtől a katonai eskü­ig, tartalékos esetében a behívó- parancs kézhezvételéig lehet be­adni. A kérelemnek a személyi adatokon túl tartalmaznia kell, hogy a fegyver nélküli katonai vagy a polgári szolgálatot miért kéri. A kérelemhez önéletrajzot kell csatolni. A kérelmezőt a pa­rancsnok döntéséig nem hívják be. A beadott kérelmek elbírálá­sakor a megyei tanács által létre­hozott társadalmi bizottság a ké­relmező személyes meghallgatá­sa során a lelkiismereti ok meg­alapozottságát vizsgálva tesz ja­vaslatot a parancsnoknak a dön­téshez. A lelkiismereti indokok eseté­ben kizáró okok, ha a kérelme­zőnek: lőfegyver viselési enge­délye volt, van, vagy kiadása fo­lyamatban van; Ha erőszakos, vagy többszöri szándékos bűn- cselekményt követett el. A családi és szociális problé­mák nem lelkiismereti okok, ezekre a különböző szolgálatha­lasztási formák adhatnak megol­dást. Akinek az alternatív szol­gálat valamelyik formáját enge­délyezték, fegyveres szolgálatot már nem teljesíthet. A fegyvemélküli katonai szol­gálatot teljesíthető személy kato­na, szolgálatát a Néphadsereg tagjaként, kijelölt csapatoknál teljesíti. Rendfokozatot nem ér­het el, eskü helyett fogadalmat tesz. Ezentúl jogai azonosak a fegyveres szolgálatot teljesítő ka­tonával. A polgári szolgálatot az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt egészségügyi és szo­ciális intézményeknél polgári munkahelyen, fizikai munka­körben kell teljesíteni. Szolgálatukat sajátos szabá­lyok alapján töltik, melyek a sor­katonák jogaival azonosak. Heves megyében a „Társadal­mi Bizottság” a kérelmet beadott hadkötelesekkel való elbeszélge­tést november első napjaiban végzi. Erről az érintettek időben tá­jékoztatást kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents