Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-14 / 244. szám
8. NÉPÚJSÁG — HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1989. október 14., szombat Arany- és ezüstérmék az 1992. évi téli olimpiára Párizs: Az Albertville-ben megrendezésre kerülő XVI. Téli Olimpia alkalmából kibocsátásra kerülő tíz arany- és ezüstérme közül kettő, amelyeknek egyik oldalán az ötkarikás játékok emblémája, a másikon pedig egy-egy téli sportágat képviselő versenyző látható. Az 1991-ig kibocsátásra kerülő 10 féle, 500 és 1500 frankos érme utolsó sorozatán az újkori olimpiai játékok megteremtője, a francia Pierre de Coubertin báró alakja található majd. (Telefotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség) Szemenszedett igazság „A férfiak általában menekülnek az okos asszonyok elől. A női nem intelligenciája olyan születési hiba, amit a legjobb, ha eltitkolnak, akiket a sors ezzel megáldott. ” Diana Wells, szerkesztő * „Azok a meghívók, amelyek önöket a Fehér Házba invitálták, nem jelentik, hogy belehal az elnök, ha nem láthatja önöket. Egyszerűen arról van szó, hogy a boríték a széknek szól, amelyen ülnek. Ha nem hisznek nekem, kérdezzék meg az elődjüket, hogy mikor is maradtak el a meghívások... ” Donald Rumsfeld, politikus * „Nyolcvan filmben játszottam. De valahányszor új forgatás kezdődik, ugyanúgy félek, mint először. Es mindaddig, amíg előjön ez a borzongás, egyúttal azt is jelenti, hogy még mindig hiszek a filmben." Claudia Cardinale, filmszínésznő „Adjatok hatalmat egy egérnek, és az még aznap szembeszáll a tigris vadásszal. ” Henri Michaud, francia író * „Nem mondható rossznak az a házasság, amelyben az egyik fél a villám, a másik pedig a villámhárító. Az égzengésre úgyis figyelnek a szomszédok. ” Tilla Durieux, publicista Szexválasztás Mindössze néhány hónapra van már csak szükség ahhoz, hogy bárki megválaszthassa: fiút vagy leányt kíván-e világra hozni, közölte londoni hírében az olasz hírügynökség. Hozzátette azt is, hogy a Hammersmith kórház rövidesen bejelenti, hogy 1500 fontért — mintegy 150 ezer forint — kész elvégezni az ehhez szükséges orvosi beavatkozást. Ennek lényege, hogy laboratóriumi körülmények között különválasztják a megtermékenyítés szempontjából fontos ondószálat, majd a megtermékenyítést a kívánt nem sejtjeivel végzik el. A módszert azért dolgozták ki, mert ily módon kívánnak segíteni azokon, akiknek születendő gyermekei feltehetőleg olyan halálos betegséggel jönnének világra, amely valamelyik nemhez kapcsolódik. A hír már a jelenben is örvendetes, ám beláthatatlan távlatokat ígér arra a korra, amikor az orvostudomány feltehetően legyőzi az öröklött betegségeket. Tábornokok, figyelem! Jégtörő talált rá a háromárbocosra Aranybánya Az aranyvadászat három évig tartott, de mint az elkövetkező néhány adat bizonyítja, megérte. Amerikai kutatók egy csoportja Dél-Karolina partjaitól mintegy 200 mérföldre megtalálta a tenger mélyén a Central America nevű háromárbocos hajó roncsát, amely 1857-ben indult az utolsó, tragikus útjára. A postahajó 423 utat szállított, akiket már régen elfelejtettek. Am a hajó egyéb rakományának elvesztése miatt mostanáig emlékeznek a múlt századi pénzvilágot sokkoló katasztrófára. Ezért is indult a Central America keresésére több kutatóexpedíció bátor és mindenre elszánt tengerészekkel, haszontalanul. Az egykorijégtörőből átalakított Arctic Explores vállalkozói azonban sikerrel jártak: becslések szerint 1 milliárd dollár értékű aranytömböket — köztük a legnagyobb a 30 kilót is eléri — és vert aranyat emelhetnek ki a mintegy 2 kilométeres mélységből. Tudják, mire számíthatnak, ugyanis a távirányítású robot- tengeralattjáró szinte minden várható darabról tájékoztatta őket, tv- kameráinak jóvoltából. A Dia- rio című magazin szerint másfél év alatt emelik ki az amerikai víz alatti régészet eddigi legnagyobb fogását, természetesen okos gépek segítségével. Mindenekelőtt azzal a robottal, amely egyaránt képes a felszínre hozni akár egy 500 kilós horgonyt, akár egy néhány dekás pénzdarabot. Á kaland teljességéhez tartozik, hogy a kutatók között nincsenek pipázgató és rumot nyakaló tengerészek. A zsákmányt számítógépes szakemberek és robottechnikában jártas mérnökök mondhatják a magukénak. Beszédes múmia VIII. Henrik, az anglikán egyház megalkotója mintegy négyszáz évig cipelte történelmi terhét, azt, hogy a halálát szifilisz, vérbaj okozta. Aztán az idén nyáron megírták róla, hogy ez tévedés, az asszonyfaló király ugyanis vészes C-vitamin-hi- ányban hunyt el, skorbutban. Aragóniái Mária, akinek szépségét és a hitben való elmé- lyültségét Itália reneszánsz költői énekelték meg, s akinek bebalzsamozott holttestéhez ma is zarándokolnak Nápolyban, nos, ő bizony szifiliszben hunyt el, 1568-ban. A Lancet című orvosi szaklap adott hírt arról a meglepő vizsgálatról, amelynek a pisai egyetem kutatói vetették alá a múmiát. „A test rendkívül jól konzerválódott, a bőr, a haj és a pompás reneszánsz ruházat megmaradt. A bőr jellegzetes károsodása egyértelműen utalt a treponema jelenlétére, arra, ami a betegséget előidézte. Még ez is olyan jól konzerválódott, hogy össze lehetett hasonlítani a betegség mai tüneteivel” — nyilatkozta az egyik professzor. A paleopato- lógusok, a régi idők betegségeit kutató orvosok azzal is hangsúlyozták a tudomány sikerét, hogy először nyílt lehetőség rég meghalt emberen kimutatni a szifiliszt, mint halálokot. Igen ám, de honnan kapta a jámbor életű Mária ezt a kegyetlen betegséget? Nos, erre már korántsem adtak pontos választ. Az egyik feltevés szerint a bajt Kolumbusz tengerészei hurcolták be Európába. És ezt megerősíti, hogy az első orvosi leírás 1530- ban utal — méghozzá poétikus formában — arra, hogy egy Syphillis nevű pásztor miként kapta meg a „francia betegséf et”. Vagyis azt a bajt, amely a •ancia zsoldosok révén jutott Itáliába. Az Alpokon túl viszont máig is „nápolyi betegségeként ismerik, amit a zsoldosok hurcoltak francia földre, itáliai kalandozásuk végzetes emlékeként. Vagyis csupán nézőpont kérdése, hogy miért járt a zsoldos Nápolyban. Mosolyórák Aki többet mosolyog, többet keres. Lényegében így hangzik a jelszó, melyet ebben a formában ugyan nem hirdettek meg, de valamennyi érintett tudja, hogy erről van szó. Mint az Espresso megírta: Franciaországban a bankok, a közlekedési vállalatok, a biztosítótársaságok sajátos harcot indítottak a kliensek becserkészé- sére. Ami pedig a vasút és a légi- társaság között zajlik, akár háborúként is jellemezhető lenne, ha a kifejezést más jelentéstartalommal nem sajátította volna ki a kor. Az Air Inter — a francia belföldi légitársaság — az utasok megtartása és a leendők megnyerése érdekében tanfolyamokat szervezett 3400 alkalmazottjának (légikísérők, utasfelvilágosítók, jegykezelők stb.), a szimpatikus viselkedés olykor csakugyan nehéz tudományából. Meghallván a hírt, az SNCF, az államvasút illetékesei is döntöttek: itt az ideje iskolába küldeni 23 ezer alkalmazottat a kor- és célszerű viselkedés elsajátítására. A verseny ugyanis ezt a két vállalatot érinti leginkább, és bár eltérő dimenziókban dolgoznak, a jelszavuk közös. A kliens szent, és mindig igaza van, még akkor is, ha hazudik. A kliens ugyanis fizet. Gazdasszonyokat képeznek Szentlőrincen Ismét megkezdődött a gazdasszonyképzés hazánkban. A kísérleti jellegű oktatás megszervezését a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola vállalta. A tanulók: huszonkét frissen érettségizett lány, akik az ország különböző mező- gazdasági szakközépiskoláiból kerültek a baranyai nagyközségbe. Az újszerű képzés lényege az életre nevelés, a szűkén vett háztartási teendők: sütés-főzés, szabás-varrás, lakásgondozás, ruhakarbantartás, gyermeknevelés, betegápolás, vendégfogadás stb. A gazdasszonyképzés részére speciális oktatási-tanulási körülményeket teremtettek a szentlőrinci középiskolában. (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc) A magyar bábtörténet Kiállítás Kecskeméten Sok más művészeti ághoz hasonlóan a bábjáték is kultikus eredetű. Népszokásokból, maszkos, termékenységi és varázsjátékokból táplálkozott a hazai bábozás is. A ma is élő, rontást, betegséget elűző kiszekihordás, a busójárás, vagy a legismertebb, a betlehemes játék elevenen őrzi ezt a hagyományt. Hogy milyen áttételekkel született meg, s szerzett később világhírt a hazai bábozás, arról ad nagyon látványos áttekintést A magyar bábtörténet című kiállítás a Kecskeméti Szórakaténusz J átékmúzeumban. A bemutatót a Magyar Színházi Intézet rendezte. Megtudtuk e fotókat, írásos dokumentumokat, rajzokat, plakátokat, bábterveket és szebbnél szebb bábokat felsorakoztató kiállításon, hogy már a 18. században járták az országot vándorbábosok, szórakoztatván felnőttet és gyereket. Ugyanekkor született meg a művészi bábjáték is; Eszterházy Miklós udvari bábszínháza számára Haydn is írt kisoperákat. Paprika Jancsi, Vitéz László évtizedeken keresztül népszerű figurája volt a vásári bábjátékoknak. Az előbbi az 1820-as évekBartók: Fából faragott királyfi című táncjátéka az Auróra marionett együttes előadásában ben született, Vitéz László pedig Korngut Sándor vásározó csizmadia teremtménye volt. Kom- gut fia az a Kemény Henrik, aki Amerikát is meghódította bábművészetével, s aki 1912-ben megalapította a Columbia Magyar Mechanikai Bábszínházát, s a Népligetben, a Mutatványos téren építette fel máig álló bábszínházát. Fia, ifi. Kemény Henrik (ma az Állami Bábszínház Já- szai-dijas művésze) akkor vette át a népligeti színház vezetését, amikor apja munkaszolgálatosként eltűnt a háborúban. A vándor bábjáték legkorábbi emlékei a Hincz család hagyatékából maradtak fenn. Négy nemzedékük őrizte a hagyományt. Ők a század elején a Városligetben nyitották meg az 1950-es évekig fennálló bábszínházukat. Századunk elejétől festők, írók, színházi szakemberek csatA TV bábműhelyéből: Manócs- ka és Mazsola lakoztak a bábművészethez. Di- véky József Brüsszelben, Blatt- ner Géza Budapest után Párizsban alapított sok évtizedig fennálló marionett- és bábszínházát. Blattner avantgarde színháza az 1937-es párizsi világkiállításon Az ember tragédiája előadásával aranyérmet nyert. Itthon Rónai Dénes, Németh Antalja Nemzeti Színház igazgatója), Jassik Álmos grafikus, Biai Föglein István, Pekáry István, A. Tóth Sándor festőművészek, valamint Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Karinthy Frigyes kapcsolódott a bábszínj átszáshoz. A felszabadulás után megalakult Magyar Bábjátékos Szövetség és az Állami Bábszínház, s az ország számos hivatásos és amatőr együttese meg a televízió bábműhelye virágoztatta fel a műfajt. (kádár) Georgi Makov: Pech! L efogadom, hogy nincs még egy olyan hiszékeny ember a földkerekségen, mint az édesapám. Fogalmam sincs, hogyan s mi módon, de valahogy tudomására jutott, hogy pályázatot írtak ki valahol, éppen az én szakmámban. Azon nyomban fölkerekedtem, mert ilyenkor minden nap, minden óra számít. Mindent betettem egy jókora borítékba, aztán irány a megadott cím, és bekopogtattam az igazgatóhoz: — Jó napot kívánok! — Jó napot! — A pályázat ügyében jöttem... — Az iratokat! — mondta az igazgató anélkül, hogy rám né'zett volna. Átvette az iratokat, és elkezdett lapozgatni. — Teofil T. Teofilov? — Szolgálatára! — bólintottam határozottan. — Bravó, barátom! Színjeles! Égető szükségünk van az ilyen szakemberekre. — Igyekeztem — mondtam szerényen. — A rézangyalát neki! De hisz az átlaga is kitűnő! Ezek szerint színjelessel végezte el a technikumot? — Igen. Ez itt hivatalos okirat — böktem rá bizonyítványomra, mire az igazgató folytatta: — A magaviseleté is példás, SQt, amint látom, még társadalmi munkát is végzett... Bravó, bravó! Ki küldte önt hozzám? — Magamtól jöttem. — Honnan szerzett tudomást a pályázatról? — Magam jártam utána. — Hogy hívják az édesapját? — Kétlem, hogy ismeri őt... Mert hát... ő nem jár sehová... Kora reggel elmegy a munkába, és öreg este, mire-hazaér. — Vagy úgy, kár, igazán kár! — Miért, igeizgató elvtárs? — Hát ezért a remek bizonyítványért... Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán
