Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-14 / 244. szám

HEVES MEGYEI XL. évfolyam, 244. szám 1989. október 14., szombat ÁRA: 5,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP TAKÁCS ÚR SZINTE ÉN VAGYOK Az egész forgatás remek hangulatban zajlik. (6. oldal) MAIGRET TITKAI Harminchárom esetben cserélt lakást. (6. oldal) AKI BÁTRAN MAGYARNAK VALLOTTA MAGÁT A népnek jólétet, függetlenséget és szabadságot hozott vol­na. (7. oldal) SZABAD A CSÓK! Elkövetkezhet a szex nélküli szex? (9. oldal) Dr. Hans-Jochen Vogel budapesti tárgyalásai Telkek, házak, lakások Füzesabonyi fészekrakók íme, egy szép példa az dj lakóházak közül (Fotó: Koncz Jánnos) Dr. Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt, valamint a párt parlamenti cso­portja elnöke, aki csütörtökön érkezett Budapestre, látogatásá­nak második napján magas ran­gú állami tisztségviselőkkel talál­A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott Az ülés elején a testület kegye­lettel megemlékezett közelmúlt­ban elhunyt tagjáról, dr. Gajdó- csi Istvánról. Az Elnöki Tanács törvényere­jű rendeletet hozott a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről. A cégek bírósági nyilvántartása a megváltozott társadalmi és gaz­dasági viszonyok között töme­gessé vált. Ez tette indokolttá a jogintézmény újraszabályozását,' az 1985-ben meghozott törvé­nyerejű rendelettel. E jogintéz­mény funkciójában lényeges vál­tozást hozott a gazdasági társulá­sokról szóló 1988. évi VI. tör­vény, amely valamennyi gazda­sági társaság esetében kötelező­vé, és egyben a megalakulás fel­tételévé tette a cégnyilvántartás­ba való bejegyzést. A törvény a cégbíróság hatáskörébe utalta a gazdasági társaságok törvényes­ségi felügyeletét is. Az 1989. évi törvényhozás újabb nagy jelentőségű, a gazda­ság szerkezetének átalakítására hivatott jogszabályokat alkotott, amelyek következtében 1990. január 1-jétől a gazdálkodó szer­vezetek feletti törvényességi fel­ügyelet egységessé válik, tekint­ve, hogy a vállalatok és a szövet­kezetek törvényességi felügyele­tét is a cégbíróság végzi. Az ezen körülményekre te­kintettel hozott törvényerejű rendelet 1990. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az 1985. évi 16. tvr., valamint az ezt módosító 1988. évi 28. tvr., s a leányvállalatok nyilvántartási rendjéről, a szövetkezetek és víz­gazdálkodási társulások törzs­könyvéről, valamint a képvisele­ti könyvről szóló 63/1988. (XII. 26.)PM-rendelet hatályát veszti. Tegnap délután ülést tartott az MSZMP Eger városi Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP utolsó és az MSZP első kongresszusának legfontosabb határozatairól. Megállapította: a kongresszuson született elhatározások a politi­kai, gazdasági, kulturális rend­szer összes alaptényezőjének gyökeres átalakítását célozzák. A pártbizottság megítélésé sze­rint a kongresszus határozatai­ban megtalálják a városi PB el­képzeléseinek, törekvéseinek többségét is. Az 1988. novembe­rében megválasztott városi párt­testület határozatban szorgal­mazta egy új típusú — a demok­ratikus szocializmust — zászlajá­ra tűző szocialista párt létrehozá­sát és ebben elnyerte az 1989. szeptember 19-i városi pártérte­kezlet döntő többségű támogatá­sát. Ezt követően a soron lévő feladatokat elemezték majd In­kozott, s megbeszélést folytatott ellenzéki pártok és szervezetek képviselőivel. Pénteken reggel Kovács Lász­ló külügyi államtitkár a Külügy­minisztériumban találkozott dr. (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács módosítot­ta a Magyar Gazdasági Kamará­ról szóló 1985. évi 11. tvr.-t. A módosítást a kamarához tartozó szervezetek feladatkörének bő­vülése, egy részüknek önálló jogi személlyé válása, valamint a ka­mara koordinációs tevékenysé­gének elősegítése tette időszerű­vé. Az új szabályozás folytán megnyílt a lehetősége annak, hogy a kamarának egyesületek és egyéni cégek is tagjai lehesse­nek. Az Elnöki Tanács az egyesülé­si jogról szóló törvény rendelke­zéseivel összhangban hatályon kívül helyezte a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége és a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat jogállá­sáról és felügyeletéről szóló ko­rábbi határozatait, és 1990. janu­ár 1-jei hatállyal megszüntette ezen szervezetek felett a Minisz­tertanács felügyeletét. A testület megtárgyalta a Fő­városi Tanács Végrehajtó Bizott­ságának a Hazafias Népfront út­ján előterjesztett, országgyűlési képviselői időközi választásra vonatkozó javaslatát. Az Elnöki Tanács, figyelemmel az időpont­ra is kiterjedő javaslatra, a buda­pesti 14. számú országgyűlési vá­lasztókerületben, a képviselő le­mondása miatt megüresedett helyre — a választójogi törvény 72. paragrafusának (1) bekezdé­se alapján — 1989. december 9. napjára időközi képviselőválasz­tást tűzött ki. A testület a továbbiakban községegyesítések megszünteté­séről, közös tanácsból kiváló községekben községi tanács szervezéséről határozott. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi ügyekben dön­tött. téző Bizottság alakult az MSZP szervezésére. A bizottság veze­tője Németh László lett, tagjai: Bartha Gábor, Bóta Mária, Bú­zás Imre, Domán László, Flaskai Miklós, Forgács Károly, Gáli László, dr. Gábor László, Haász Tamásné, Mező Mária, Pálfy Ist­ván, dr. Prokai János, Pintér László, Szabó Géza, Szántó Márton, Vass Ervin, Vígh End­re, Zám Ferenc, Ződi Györgyné. A szervező munka segítésére a pártszékházban (Eger, Szabad­ság tér 7.') munkanapokon reggel 8-tól 16-óráig várják az érdeklő­dőket. Az Intéző Bizottság 1989. október 16-án, 15.00 órára a Do­hánygyár kultúrtermében terüle­ti értekezletet tart, amelyre az MSZMP szervezetek titkárait és minden érdeklődőt szeretettel várnak. Az MSZMP Eger városi Bizottsága ezután határozatban mondta ki megszűnését. A lakáshelyzetről olvasva minden bizonnyal sokan van­nak, akik inkább elkeseredve dobják a sutba az újságot, mint hogy csemegézgetnének azon, hogy miképpen is alakult az utóbbi időben ez a probléma. Azt mondják, a lakásgond az igazán figyelemre sem méltó, hi­szen egyre többeknek fogy el szinte minden reményük, hogy valaha is saját hajlékuk legyen. De hát végül is hallgatni mégsem lehet, mert üresen maradna az újság, úgyhogy ezúttal a füzesa­bonyi helyzetet térképeztük fel e téren. Nem volt nehéz a dolog, hiszen megyénk egyik legfiata­labb városában a helyi tanács vá­rosfejlesztési és termelés-ellátás- felügyeleti osztálya nemrégiben adott erről egy jelentést a testü­letnek. Utoljára ilyen 1986-ban volt, és akkor egy határozat leszögez­te, hogy mivel várhatóan egyre többen építkeznek majd magá­nerőből, számukra folyamatosan biztosítani kell a közművesített telkeket. Ezt az ígéretüket be is tartották, az idén a Móricz Zsig- mond utcában alakítanak még ki huszonötöt, s ezzel az igényeket ki tudják elégíteni. A tervidő­szakban négy állami lakást épí­tettek, s még nyolcnak az átadása várható. A szociális szempont; ból nem megfelelő telepek fel­számolására alapított kölcsönök felhasználásával Füzesabonyban és a közeli Dormándon 1986- ban négy, ’87-ben kettő, ’88-ban pedig egy lakást vásároltak vagy építettek, ez a hitelfajta azonban az idéntől megszűnt. Az adatok alapján egyértel­műen kiderül, hogy az állami la­kások száma igen csekély, ám a magánerős építkezések üteme is elmaradt a tervezettől. Ennek el­lenére úgy ítélik meg, hogy a ki­alakított 137 telek 1990 végéig elegendőnek bizonyul. A Móricz Zsigmond utcában kialakítandó telkek a választék bővítését szolgálják majd. Prob­lémát okoz, hogy a telkek kiala­kítása igen komoly költségekkel jár, amit a tanács kénytelen az ár­ba beépíteni. Ez viszont a teleká­rak folyamatos emelkedését okozza. Sajnos megfigyelhető, hogy az építőanyagok árának rendszeres és nagymértékű emelkedése a lakásépítések üte­mét jelentősen csökkentette, an­nak ellenére, hogy az építkezők minél több munkát igyekeznek a családtagok és az ismerősök be­vonásával, házilagosan elkészí­teni. Ez viszont időnként a minő­ség rovására megy. Általában a végzett munka minősége kielégí­tő, ezt igazolják a városi tanács ellenőrzései és a megyei építésfe­lügyeleti csoport jegyzőkönyvei is. Füzesabonyban a telekosztá­sokat úgy igyekeznek ütemezni, hogy a város mindkét felében ki lehessen elégíteni az igényeket. Arra is ügyelnek, hogy városi jel­legű építési terület is rendelke­zésre álljon, bár többszintes tár­sasház építésére jelenleg nem mutatkozik igény. Dormánd társközségben hosszú távon is elegendő helyet tudnak biztosí­tani a fészekrakóknak. A költsé­gek emelkedésének figyelembe­vételével a tanács a beépítési kö­telezettséget négy évben állapí­totta meg. Ez csak első pillantás­ra tetszik hosszú időnek, hiszen éppen a családok anyagi erejé­nek csökkenésével a tapasztala­tok szerint egyre lassabban ké­szülnek el a házak. A telkeket természetesen a szükséges köz­művekkel, illetve úttal értékesí­tik, a járdák társadalmi munká­ban, az építkezések befejezése után készülnek el. Láthatjuk tehát a füzesabonyi példán keresztül is, hogy valóban nem egyszerű ma megfelelő ott­honhoz jutni. Az egyetlen út szinte a magánerős építkezés, ami a mi viszonyaink között éve­ket vesz igénybe, és rengeteg energiát felemészt, sok-sok ide­geskedéssel jár, majd a kölcsö­nöket egy életen át kell törleszte­ni. Mégis, aki csak teheti, vállalja ezt a tortúrát, hiszen lakni kell valahol... Népfront Nem temetés, nem is halott-támasztás a szán­dék, csupán a múló évtize­dek visszaidézése, amely­ben a mozgalom tevékeny­kedett. Közismert, hogy a* pártállam időszakában ez az intézmény ötévenként a választásokon kötelesség- szerűen jelölteket állított, megszervezte az országy- gyűlési és a tanácsi válasz­tásokat, és az MSZMP köldökzsinórján — felsőbb utasítás szerint — le is bo­nyolította a formalitáso- ! kát. A Hazafias Népfront j születése pillanatától a 1 szétugrasztott koalíciós , pártok omladékain nőtt fel, és a látszatparlamenta- j rizmus egyetlen eszköze • volt. Sokan éppen e tudat- ban — csatlósnak bélye­| gezve — már a puszta létét 1 is megkérdőjelezik, és a j gomba módra szaporodó i pártok, mozgalmak idő­• szakában a történelem | szemétdombjára kívánják. A népfront viszont talp1 ’ ra kíván állni, sőt kongresz- < szust tart azzal a meggyő­• ződéssel, hogy megtalálja j majd helyét és szerepét a l pluralista demokráciában, í Oly korban élünk, amikor I minden, a haza ügyét szol- f gáló kezdeményezést illik | jó szívvel fogadni: bizo- l nyítson, majd meglátjuk! A pórázon politizálás- | nak nyilván mindkét í irányból megvoltak a ma- j ga gátjai, ám mindezek el- ! lenére a népfront hatalmas 1 tömegeket ölelt át, és szert | tett olyan szervezési kész- j ségre, amely elsősorban a s parasztságot, a vidéki ér- l telmiséget, ha úgy tetszik, í a falvak népét mozgósítot- ! ta. Hiba lenne megfeled- j kezni arról, hogy a magyar ■ falvak, de különösen az is- j ten háta mögötti kis tele- | pülések, a tanyák, a népf- I rontot valóságos közéleti j fórumnak tartották, mivel j más lehetőség nem maradt - í számukra. E községekből \ a közintézmények kivo- nultak, a párt, a tanács, a I tsz-központ hátat fordított I neki. Érdemes sorra venni i — itt a megyében is —, | hogy az utolsó busz elin- \ dulása után estére kik ma- | radnak vissza másodrendű ■ állampolgárként? Aki ma- ] rád, az majdnem biztos, [ hogy népfronlos! Szervezi S a társdalmi ni u nkát, és ne- j megyszer a litániára hívo- I gató harangszó a jelszó az J összejövetelre, amelyre I még a pap is bemerészked­het... Sok ellenfele, de sok hí- ve is van a népfrontnak, és ha tippelni kellene a vá- ! lasztások előtt... Egyébi- ! ránt csupán egy mondatot a Hazafias Népfront 1954- I es kongresszusáról: „A Hazafias Népfront- ! nak az ország lelkiismere­tének kell lennie, amely őrködik nagy nemzeti cél- : jaink megvalósításán”. Ezt j Nagy Imre mondta. Szalay István Ülést tartott az Elnöki Tanács Tanácskozott Egerben a városi pártbizottság Intéző Bizottságot hoztak létre az MSZP szervezésére

Next

/
Thumbnails
Contents