Heves Megyei Népújság, 1989. október (40. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-03 / 233. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. október 3., kedd GAZDASÁG—TÁRSADALOM 3. Kongresszusi küldötteink Antal István: „Jelenleg kell csak igazán politizálni...” Brit tulajdonba került a Ganz Vasúti Járműgyár Tizenkétmillió forint tőkebefektetéssel 51 százalékos, tehát többségi brit tulajdonba (Telfos Holdings P. L. c.) került a Ganz Vasúti Járműgyártó Rt. Az új vegyes vállalat Ganz — Hunsiet Vasúti Járműgyár Rt.-ként kerül bejegyzésre. A vállalkozás tervei között szerepel a korábban tetemes veszteséggel működő budapesti gyár működésének, szervezetének és pénzügyi gazdálkodásának teljes átszervezése. Gyártmányaik között lesznek hagyományos Ganz vasúti járművek, motorvonatok, továbbá nyugat-európai igényeket is kielégítő városi villamosok. Az angolok kétmillió font készpénzt adtak be, további 10 millióért pedig folyamatosan szállítanak termelőberendezéseket. A magyar — brit vállalkozás jelentős új piacra számít, máris 6 millió forintos üzletről tárgyalnak, olyan mentőmozdonyok gyártásáról, amelyeket a tervezett La Manche-csatorna alagút útvonalán közlekedtetnének. A szovjet vasutak további igényeket jeleztek motorvonatok, metrószerelvények közős előállítására, amelyeket már konvertibilis valutában számolnak el. Képünkön: a gyártócsarnokban készülnek a motorvonatok, (fotó: Balaton József — MTI) A Táltos nyerte el a pályázatot Bérbe adják a felsotárkányi tábort A FIAT cég tervei A Hemisz vezetése az Egerben és a megyében működő ifjúsági és politikai szervezetekkel egyetértésben a közelmúltban pályázatot írt ki a felsotárkányi ifjúsági tábor bérbe adására. Erre azért volt szükség, mert a megyei tanács körültekintő vizsgálat után azt a következtetést vonta le, hogy az állami költségvetésből hosszú távon nem tartható fenn a létesítmény, tehát célravezetőbb az üzleti célú hasznosítás. A megszabott határidőre a Skála Duett Kft. és a Táltos nevű magyar — nyugatnémet vegyes vállalat nyújtott be pályázatot, amelyek elbírálásában szakemberek is segítettek. A Táltos kedvezőbb feltételeket kínált, így öt évre ez a vállalat veheti bérbe a tábort 12 millió forint díjért, az alábbi feltételekkel. A kint lévő fogyóeszközöket külön szerződés szerint veszi át. A bérlő jelentős beruházásokat tervez az elkövetkező időben. A téli épületet három- csillagos szállodává alakítja át, kétágyas szobákkal, a nyári szálláshelyeken pedig új vizesblokkokat létesít, és az eddiginél modernebb bútorokkal rendezi be azokat. Tenisz- és tekepályát épít, az éttermet másodosztályú árakkal, korszerűbb feltételekkel működteti. A pályázatban hangsúlyosan szerepelt, hogy az ifjúsági, olcsó turizmus nem szenvedhet csorbát. Ehhez alkalmazkodva a bérlő hatezer vendégéjszakát térítésmentesen, ötszáz szállodai vendégéjszakát pedig önköltségesen biztosít az ifjúságnak. A fiatalok étkezését üzeminorma-szinten, a gyermekekét gyermekétkezési normával oldja meg. Az új szolgáltatásokat (sportlétesítményeket) ingyenesen használhatják majd az idelátogató fiatalok. A bérlő olyan beruházásokat is tervez, amelyek a falu lakosságának is kedveznek. így például hozzájárul a csatornázási és egyéb köz- művesítési feladatok megoldásához, és korlátozott számban munkahelyeket teremt Felsőtár- kányban. A tábor állagmegóvására garancia, hogy a Táltos minél színvonalasabban kívánja működtetni a létesítményt, üzleti megfontolásból. A tulajdonos az elképzelések szerint egy ifjúsági kuratórium lenne, amelynek kialakításához és eredményes működéséhez továbbra is várják a Hemisz vezetői a véleményeket. Mivel ez idáig — az ezzel kapcsolatos felhívás ellenére — csekély számban érkeztek javaslatok, a Hemisz az alábbi megoldást tartaná szerencsésnek. A kuratóriumba ifjúsági és területi képviselőket delegálnának. Az adminisztratív teendőket vállalná a Hemisz, a középiskolások érdekeit egy választott diák, az általános iskolai korosztályét egy pedagógus, a megyei tanács ifjúsági és sportosztályának ötleteit szintén egy képviselő juttathatná érvényre. A fennmaradó öt helyet városonként, illetve területenként egy-egy helyileg választott képviselő töltené be, akik sajátos, területi érdekeiket állítanák középpontba a kilenctagú, operatív testületben. Ez csupán egy ötlet, ezért kérik továbbra is a különböző ifjúsági és politikai szervezetektől, hogy járuljanak hozzá a mindenki számára kedvező megoldás kidolgozásához, lehetőleg minél hamarabb, elkerülendő a döntés utolsó pillanataiban kirobbanó vitákat. E testület optimális megszervezése azért lényeges, mert öt év múlva, a bérleti idő lejártával ez a csoport dönt majd a létesítmény további hasznosításáról. Fontos tudni, hogy a bérleti díjból származó bevételt, 12 millió forintot, az ifjúság üdülésének minél alacsonyabb áron való biztosítására és egy tartalék- alap képzésére kívánják fordítani a tervek szerint. Érdemes azt is kiemelni, hogy először a megyei ifjúsági igényeket elégítik majd ki a táborban, s a fennmaradó helyeket kínálják a többi érdeklődőnek. A végleges szerződés aláírására körülbelül egy hónap múlva kerül sor. A FIAT cég tervei Autógyártás Keleten Gianni Agnelli, a FIAT elnöke, New Yorkban újságírókkal közölte: Gorbacsov novemberi olaszországi látogatása alkalmával valószínűleg aláírják az újabb nagyszabású gépkocsigyártási együttműködést a FIAT és a Szovjetunió között. A torinói óriáscég évi 300 000 kiskocsit előálh'tó gyártósor felállításában működik közre e tervek szerint. Az Oka nevű gépkocsi a FIAT Panda szovjet útviszonyokhoz alkalmazott változata lesz. Agnelli részletesen ismertette a tervet. A beruházás mintegy 2000 milliárd lírát (1,5 milliárd dollár) tesz ki. Vegyesvállalati formát alkalmaznak, és ebben a FIAT részesedése egyharmados lesz. A létesítmény valószínűleg a VÁZ szovjet autógyár bővítéseként valósul meg. Itt jelenleg évi 720 ezer gépkocsit állítanak elő, 95 ezer dolgozóval. A FIAT gépkocsigyártási csúcstechnológiát szállít: robotokat és automatizált gyártási folyamatot. A szovjet autógyártás jelenleg évi 1,1 millió körüli, és az illetékesek szeretnék ezt hamarosan megkétszerezni. Az Oka gyártását célzó együttműködésről Agnelli először múlt év októberében tárgyalt Moszkvában. A FIAT és a szovjet autógyártás együttműködése már nagy múltra tekinthet vissza. A háború előtt is voltak előzményei, és a Lada gépkocsikat gyártó üzem Togliattiban szintén a FIAT közreműködésével készült a hatvanas években. Agnelli szólt a többi kelet-európai országgal kapcsolatos tervekről is. „Igen derűlátó vagyok a reformokat illetően —jelentette ki, budapesti tapasztalataira is hivatkozva. — Meg vagyok győződve arról, hogy a megkezdett úton már nem lehet visszafordulni. Ezek az országok új és nagy piacot jelentenek távlatilag, és a FIAT természetesen meg akarja előzni a japánokat” — mondta. Az Oka-Panda mellett a FIAT tárgyal Lengyelországban is egy új kiskocsi közös gyártásáról, ami közel megkétszerezné a FI- AT-tal létező jelenlegi együttműködést (a 126-osok gyártását). „Magyarországon — tette hozzá a FIAT elnöke — nem tervezünk közös gyártást, mert az ottani körülmények még éretlenek erre, és a piac túl kicsi is ahhoz, hogy megérné. Viszont ott az alkatrészgyártásban vannak ipari kooperációs terveink” — jelentette ki. Antal István, a Qualitál Köny- nyűfémöntöde szerszámlakatosa. Harmincnégy éves, nős, három gyermek apja. Munkásőr. Szókimondó, többet, jobbat akaró „melós”, akit a vállalatánál is hangoztatott pártfegyelem sem akadályozott meg abban, hogy olykor-olykor nemtetszésének, ellenvéleményének adjon hangot, ha éppen így találta helyesnek, célravezetőnek. Kitüntetések nélkül is ragaszkodik ahhoz a gyárhoz, ahol már a tanulóidejét töltötte. Tizenkét esztendeje azért lépett az MSZMP-be, mert annak politikáját a szülei is elfogadták, tisztelték, dicsérték. Egyszerű anyja, apja szavai megragadták, s az időközben kétségkívül őt is ért kisebb-nagyobb csalódások ellenére elvtársai között tartották. — Most, a nehezebb időkben még inkább érzem, hogy a kommunisták soraiban a helyem — vallja beszélgetésünk alkalmával. — Mert jelenleg kell csak igazán politizálni, napjainkban van valóban nagy szükség arra, hogy megőrizzük mindazt az értéket, amit sikerült teremtenünk, s eljussunk oda, ahová készültünk! Bár a hitemben — mi tagadás — engemet is megrendítettek, a reményt nem veszítettem el. Bízom abban, hogy a hibák jóvá tehetők, ha valamennyien úgy akaijuk, ha összetartunk és közösen cselekszünk. Meggyőződésem, hogy pártunk visszaszerezheti a bizalmat, a nagy tömegek szimpátiáját, támogatását. Mert kétségtelenek a pozitív eredmények, semmiképpen sem írhatók az egész tagság rovására azok a vétkek, amelyeket vezetőink akarván-akaratlan elkövettek. Bizonyos vagyok abban, hogy nemcsak számomra világos e felismerés, s szűkebb vagy tá- gabb környezetemben egyaránt észreveszik, hogy minden dolgozóért folytatom a harcot. Valamennyi, elsősorban bérből és fizetésből élő kisember szebb világa az álmom, de mások szószólója, képviselője is szeretnék lenni, azoké, akik csak vágynak a tisztességesebb, gondtalanabb jövőre, az igazi demokráciára. Ezért vállaltam már a megyei pártértekezlet küldötti megbízatását is, s ezért készülök most az országos kongresszusra, ahová különben ismeretségi körömtől távolabb, zömmel hatvaniak társaságában kaptam mandátumot. Zagyva- szántói szülő- és munkahelyemtől messzibb tartott jelölés, választás sikere — hangsúlyoznom sem kell — új erőt ad törekvéseimhez. S amikor ezúton is megköszönöm az ottani elvtársak támogatását, ígérem, azon leszek, hogy ne okozzanak számunkra sem csalódást. A küldött — emlegeti — nem mondja magát reformernek, s nem akar tartozni a párt egyik áramlatához, szárnyához sem. Továbbra is kommunista marad, s az egység megteremtésén fáradozik a maga módján, saját lehetőségei között, tulajdon eszközeivel. Alapszervezetében, üzemében, vállalatánál és munkahelyén túl, társaságban vagy éppen a kijelölt aktívaértekezleten a párt, a magyar politika megújulásának, a továbblépésnek a szükségességét zengzetes, nagy szavak nélkül próbálja hirdetni azok nevében is, akik hasonló véleményeikkel, elképzeléseikkel, javaslataikkal a tévé képernyőjéről, a rádióból s gyakran az újságok hasábjairól a hétköznapibb, egyszerűbb formák közé szorulnak. Azokhoz iparkodik beszélni, akik számára igazán világos, érthető képet még mindig nem tudtak vagy nem akartak festeni a holnapról. Azoknak kíván segíteni, akik többnyire csak dolgoztak, dolgoznak, de nem voltak képesek kikövetelni, megszerezni is az értejárót. Azért küzd, hogy ne csak ígérgessenek, hanem adjanak is mindig. — Nem készülök kongresszusi felszólalásra, mert kevésbé biztos, hogy sor kerülhet rám is. Másrészt talán sok újat sem tudnék már mondani a többieknek. Ám hiszem, hogy küldetésemet akkor is teljesítem, ha „csupán” a szavazatomat adom a párt „gyógyításához”. Megnyugtat, ha a voksom is hozzájárul ahhoz, hogy a továbbiakban például maga a párttagság döntsön a fontoskérdésekben, és ne végezzék el azt a feje fölött vagy a háta mögött sohasem. Boldoggá tesz, ha megszűnik a vezetők csalhatat- lansága, kiskirályoskodása, ha minden esetben rátermett, tisztességesen dolgozó káderek kerülnek pozíciókba. S többi között olyan ideológiát, olyan képzést kap az egyszerű párttag, a kisember is, amely az eddiginél többet segít neki az eligazodásban, a helytállásban. Mert ez már nem kevés! Gy.Gy. Ashfordi árverés Négyszemközt a hatvani Lenin Tsz elnökével Egy hét lehet sok, de lehet kevés is ahhoz, hogy valaki megis- meije bármelyik idegen ország mezőgazdaságát. Embere válogatja. Vágó József & Boscoop 36 tagú delegációjának tagjaként, s hatodmagával megyénk képviseletében, nemrég tért meg egy angliai szakmai utazásról. Ő miként ítél e kérdésben? — Azt hiszem, ha őszintén, a megismerés szándékával néz ki magának bármelyikőnk bizonyos szakterületet, s módja nyílik nagyobb mustrákra, rengeteg hasznos ismerettel töltődik fel. Nos, a mi programunk jobbára az állattenyésztésre szakosodott, így rengeteg tapasztalatot szereztem az angol juhtenyésztés, gyapjúfeldolgozás, a szarvas- marhatartás, ezen belül a tej- és hústípusok feldolgozása tekintetében. Ezek forrásai az olyanféle farmok voltak, mint a miclebo- urgi, amelynek Holstein-tehené- szete ugyan nem számlál többet háromszáznál, de ezt az állományt oly gonddal tartják, hogy belőle tíznél több jószág „életteljesítménye” már meghaladta a százezer liter tejet. — Ismerjük a magyar gazdaságokat, az itthoni állattenyésztést. Miben ütnek el ezektől az angol farmok? — Legszembetűnőbb egyszerűségük, praktikusságuk — mondja a hatvani Lenin Tsz elnöke. — Az angol farmokon mindent önkezűleg végeznek, s ott minden föllelhető, a munkába fogott számítógéptől a négyágú vasvilláig. Mást ne mondjak, a miclebourgi gazdaságban láttunk 1903-ban gyártott, mindmáig üzemképes trágyalészivaty- tyút, de sok egyéb kisgépet, amelyek mindegyike legalább 40 — 50 éve szolgál. Nem láttuk azonban az itthon oly nagyra értékelt biztonsági berendezéseket, mert a dolgozók fegyelmezett, pontos munkája az ilyesféle terhektől is mentesíti egy-egy farm tulajdonosát. Legmodernebb volt ugyanekkor az a technológia, ami a tejjel közvetlenül érintkezett. Praktikusság, olcsóság! Igen. Mindössze hat emberre bízva háromszáz tehén és száz borjú. így lehet igazán nyereséghez jutni, nem hagyva figyelmen kívül azt sem, hogy a nagy hozamú teheneket például naponta háromszor is fejik... — Mennyire kötődik egy farmer a földjéhez, a gazdaságához? Illetve mitől az ön szavaiból kisejlő megszállottság, amellyel hétköznapi, nehéz munkájukat végzik? — A mi egykori parasztgazdaságainkra gondol? — Természetesen meghatározó a kereset, a jövedelem. De nem ez a döntő, hanem valóban a földhöz ragaszkodás és a hagyománytisztelet, ami oly jellemző valamennyiükre. A meglátogatott farmokat ötödíziglen birtokolják tulajdonosaik, s amit apjuk, nagyapjuk, ükapjuk teremtett, azt ott szent kötelességük tovább őrizni, fejleszteni. Nem bontanak épületet sem, de ha jelentkezik, rögtön a legjelentéktelenebb hibát is helyrehozzák. Marad tehát a 150 — 200 éves stílusú lakóház, istálló, ám benne ott a legkorszerűbb berendezés is...! — Volt-e valamilyen meghökkentő élménye ezen az úton Vágó Józsefnek? — Az ashfordi élőállat-árverés! Hát ez nagyon tetszett. A réten, mintegy 40 — 50 farmer gyűrűjében ott a juh, a borjú, a szarvasmarha, s körükben ott a kikiáltó, aki mondja a fölkínált jószág árát. Azét, amelyik valahol fölöslegessé vált, vagy a farmer bukszája éppen nagyon lapos. Ám az árverés keretei szigorúak! Minisztériumi képviselő figyeli az árak alakulását, s ameny- nyiben az országos napi átlagnál olcsóbban cserél gazdát a jószág, az állam a különbséget pótolja. De ha drágábban, akkor a többlet marad a farmernak. — Angliában szerzett tapasztalataiból mit szeretne hasznosítani itthon a Lenin Tsz elnöke? — Például a munkafolyamatok leegyszerűsítését. De az sem ártana, ha az angol farmerek ál- latszeretetét valamiféle injekció formájában nálunk is fejleszteni lehetne. És hát elsődlegesen az olyan, szántóföldekkel szabdalt, egybefüggő szarvasmarha- és juhlegelők kellenének, amelyek a szigetországnak olyan sajátos tájjelleget adnak. Persze, ez utóbbihoz nekünk ma nincs kellő közgazdasági hátterünk. De azért ne adjuk meg magunkat végleg a sorsnak...! Moldvay Győző Békéscsabán, a Kner Nyomdában a Tevan-évforduló alkalmából elkészítették a világ legkisebb újságját, a Békés Megyei Népújság Tevan-centenáriumi különszámának kicsinyített változatát. Az 55x80 milliméter nagyságú, nyolcoldalas, piciny hírlaphoz hasonlót a londoni kiadású Rekordok könyvének nyilvántartása szerint csak az Amerikai Egyesült Államokban állítottak elő, az azonban ennél nagyobb, 76x95 mm-es volt. A fényszedéssel és ofszetnyomással készült újságot stílszerűen apró kávéházi újságtartóban helyezték el. (Fotó: B. Fazekas László — MTI)
