Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-13 / 216. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 216. szám ÁRA: 1989. szeptember 13., szerda 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA GONDOLATOK EGY EGRI PÁRTFÓRUM ELÉ Nem egyszerűen csak át kell venni, „lebontani” az országos elképzeléseket... (3. oldal) AZ EGRI CSILLAGOK UKRÁN FORDÍTÓJÁVAL ...a magyarság és a „tejtestvérek” sorsáról (4. oldal) KOCSMA „...egy ilyen mozdulatlan faluban, ahol még templom sincs, csak harangláb.” (5. oktal) A TELELOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 16, 25, 43, 82, 87 Ma folytatódik az MSZMP KB ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kedden megkezdte ülését. A testület tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, megvitatta a kongresz- szusi beszámoló téziseit, valamint a párt programnyilatkozatáról és alapszabályáról szóló előterjesztéseket. A Központi Bizottság ma folytatja munkáját, s a már bejelentett napirend szerint megvitatja a kongresszussal összefüggő szervezeti kérdéseket a világgazdasági nyitással és az Európa-politikával kapcsolatos stratégiáról, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztatót, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javaslatot. A testület kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. (MTI) A szuverenitás megsértéseként értékelik a menekültügyben tett magyar lépéseket Az NDK külügyminisztériumának jegyzéke Hol laknak a diákok? Kollégiumi helyzet — tanév elején Most már elmondhatjuk, hogy megyénkben „teljes üzemmel” megindult a tanév. Ezekben a napokban ugyanis már nemcsak az általános és középiskolások koptatják a padokat, hanem az egri és gyöngyösi főiskolások is előadásokat látogatnak. A diákok egy része azonban nem a lakóhelyén tanul, hanem kénytelen más városba utazni. Közülük nem mindenki tudja megoldani, hogy nap mint nap bejárjon busszal vagy vonattal, s az sem jelent számára megoldást, hogy elég magas összegekért albérletbe költözzön. Számukra kézenfekvő megoldás a kollégium, ám kérdés, hogy milyen színvonalon fogadják ott őket, s hogy vajon jut-e valamennyiüknek férőhely. Ezeknek a problémáknak néztünk utána körképünkben, amelynek készítése során Heves megye több diákotthonában érdeklődtünk, milyen náluk a helyzet. Délutáni tere- fere az új egri diákotthonban Az NDK külügyminisztériuma kedden jegyzéket juttatott el a Magyar Népköztársaság külügyminisztériumához a Magyar- országról Ausztrián át az NSZK- ba távozó NDK-állampolgárok ügyével kapcsolatban. A jegyzék szerint: „A Német Demokratikus Köztársaság kormánya megütközéssel vette tudomásul a Magyar Népköztársaság kormányának azt a döntését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság polgárainak érvényes útiokmányok nélkül lehetővé teszi a kiutazást harmadik államokba. Ehhez a lépéshez kapcsolódik, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya ideiglenesen hatályon kívül helyezte az 1969. június 20-án kelt, a vízummentes utazásokról szóló egyezmény 6. és 8. cikkelyét, továbbá a hozzá tartozó jegyzőkönyvet. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya megállapítja, hogy ezek a dokumentumok mindkét félre egyformán kötelezők. Sem a fentebb megnevezett kétoldalú, nemzetközi jogi megállapodások, sem az 1969. május 23-án kelt bécsi konvenció a szerződésjogról, amelyhez mindkét ország csatlakozott, nem tartalmazza a vállalt kötelezettségek egyik fél általi egyoldalú felfüggesztésének lehetőségét. Ennélfogva a nemzetközi jognak az az alaptétele érvényesül, miszerint a megkötött szerződéseket be kell tartani, azokat jóhiszeműen teljesíteni kell. Ennek alapján a magyar eljárás nemzetközi jogi szerződések egyértelmű megsértését, s ezzel összefüggésben a Német Demokratikus Köztársaság alapvető érdekeinek megsértését jelenti. A kialakult helyzetért a magyar fél viseli a felelősséget. Mind a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének augusztus 31-én Berlinben folytatott tárgyalásain, mind az NDK külügyminisztériumának szeptember 4-én kelt jegyzékében, mind pedig az NDK külügyminisztere által szeptember 8-án küldött hi vatalos táviratban konkrét és Kedden Badacsonytomajban, a gazdálkodás helyzetéről, a szolgáltató vállalkozásokról tartott sajtótájékoztatót a Munkásőrség Országos Parancsnokságakonstruktív javaslatok fogalmazódtak meg a kialakult problémák egyetértésben történő megoldására. A Magyar Népköztársaság haladéktalan és átfogó tájékoztatást kapott a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti megállapodásról. Mint ismeretes, ez a megállapodás azt eredményezte, hogy szeptember 8-án valamennyi NDK-polgár elhagyta az NSZK állandó berlini képviseletét és visszatért otthonába. Az NDK változatlanul azt vallja, hogy ez a megoldás a Magyarországon tartózkodó NDK- állampolgárokra is alkalmazható lett volna. Az NDK és Magyar- ország közötti nemzetközi jogi szerződések betartása esetén nem alakult volna ki olyan helyzet, amelyet a Magyar Népköz- társaság hivatalos képviselői rendkívülinek minősítettek. A Német Demokratikus Köztársaság megerősíti azt az álláspontját, miszerint az NDK-ál- lampolgárok harmadik államokba való kiutazásának engedélyezése érvényes NDK-útiokmá- nyok nélkül a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának megsértését jelenti. Egyúttal annak a jogtalan követelésnek a malmára hajtja a vizet, amellyel a Német Szövetségi Köztársaság a nemzetközi joggal ellentétesen „oltalmi kötelezettséget” gyakorol az NDK állampolgárai fölött. A Német Demokratikus Köztársaság elvárja a Magyar Nép- köztársaság azon döntésének azonnali visszavonását, amely egyoldalúan hatályon kívül helyezte a vízummentes utazásokról szóló egyezmény egyes részeit. A Német Demokratikus Köztársaság megerősíti azt a szándékát, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés, valamint a gyakorlatban bevált szerződési rendszer alapján folytatja a baráti kapcsolatok fejlesztését. Ez szolgálja mindkét állam alapvető érdekeit, a szocializmus erősítését és a béke biztosítását.” Barta Gyula, a Munkásőrség országos parancsnokhelyettese, Borzák Lajos, a testület szóvivője és Molnár Tibor, a Klub Tomaj igazgatója arról adott számot, (Folytatás a 2. oldalon) Egerben mostanában már egyre több gond volt azzal, hogy hová helyezzék a középiskolás lányokat. Most egyelőre megoldódott a helyzet, ugyanis a Dobó téren megnyílt számukra az új középiskolai diákotthon. Ez egy ideiglenes kollégium, a demográfiai hullám csúcsosodása hívta életre, s egyelőre — úgy tűnik — öt évig üzemel majd, s aztán a megyei múzeumi szervezet tulajdona lesz. 272 férőhelyük van, ám jelenleg még nincs telt ház az intézményben, hanem csak 229- en pihennek itt éjszakánként, s tanulnak délután. Az új létesítmény tehermentesíti az Egészségügyi Szakközépiskola kollégiumát — ott új tantermek létesülnek a hálóhelyeken —, és lehetőséget biztosít a Neumann szakközépiskolába és gimnáziumba járóknak, hogy félig-med- dig saját otthonukba költözhessenek. Minden indokolt kérelmet teljesíteni tudtak, azért is maradtak üres helyek, mert itt szállásolják el azokat, akik a Szilágyi gimnázium intenzív nyelv- tanfolyamára iratkoznak be. A diáklányok 8—10 ágyas szobákban, emeletes ágyakon laknak, s valamennyiüknek külön tanuló- asztal áll rendelkezésükre, szabadidős programjaikat pedig a 130 négyzetméteres klubban rendezik. Nyáron szervezett turisták lepik majd el a tervek szerint a kollégiumot. Most az ott lakók a Belvárosi étterem főztjét eszik, amelyet helyben melegítenek. Tervezik, hogy valószínűleg a következő tanévtől csoportoknak is otthont adnak, a tehetség- gondozás jegyében. Egyelőre megbízott vezető — Verebélyi Dénesné — irányítja a munkát, és pályázatot írtak ki az igazgatói posztra. Az egri főiskolások Berze- viczy Gizella Kollégiumában a nyáron nem volt számottevő felújítás. Közepes forgalom mellett Express-csoportokat szállásoltak el. Férőhelyük nem bizonyult elegendőnek, minden ágyra jutott két jelentkező. A régi hagyományoktól eltérően már régóta néhány fiú is lakik itt — az idén hatvanan vannak. A hatvani Hámán Kató Leánykollégiumban harminchárom férőhely van, s a Széchenyi István Szakközépiskola tanulói lakják. Korábban jobb volt a helyzetük, ugyanis két diákotthonnal bírtak, ám az egyiket megszüntették. Ez a mostani sem az övék, hanem a római katolikus egyházé, tőlük bérlik. A tulajdonos idén nyáron kezdett a külső vakoláshoz, ám a kollégium igazgatója — Misinszki Józsefeié — számára érthetetlen módon félbehagyták a munkát, így igaz, hogy megszűnt az az áldatlan állapot, amikor is egy nagyobbacska széllökéstől hullott a borítás, viszont sok helyen nem lehet szellőztetni, mert műanyag fóliák takarják az ablakokat, s pillanatnyilag nem dolgozik ott senki. A nyáron így alig-alig voltak vendégeik, egy hétvégi csoport, illetve szakmai gyakorlatukat töltő egyetemisták találtak ott menedéket. A többi helyhez hasonlóan náluk sem drágult a díj, az új szabályok szerint csak az étkezési díj 70, illetve ötven százalékát fizetik — a család gyermekei számától függően — a kollégisták. A hatvani 213. Számú Szakmunkásképző Iskola diákotthonában nyáron sportolók laknak. Emellett új kerítést építettek a kollégium köré, amely több százezer forintba került. Valamennyi lánytanulónak tudtak helyet biztosítani, ám a helyzet már korántsem ilyen rózsás a fiúknál, közülük ugyanis néhányan hoppon maradtak. Ez van tehát megyénk kollégiumaiban, s azért merünk általánosítani, mert általában jelentős különbségek nem mutatkoznak a létesítmények között. Igaz, mindig vannak élintézmények, amelyeket lehet a kirakatba tenni, ám vannak olyanok is, ahol már hosszú évek óta áldatlanok az állapotok. Ez utóbbiakban pedig elég nehéz megvalósítani azt, hogy a diákok az iskolatípusnak megfelelő felkészültséggel hagyják el tanulóidejük letöltése után az alma matert. Áruk és értékarányok Nemcsak beszélünk róla, hanem látjuk, érezzük, hogy egész népgazdaságunk szerkezeti válságban van. A modellváltás időszakát éljük. Aki manapság járja a falut és beszélget az emberekkel, állami gazdasági és szövetkezeti vezetőkkel, dolgozókkal, ugyan- ; úgy, mint az élet más területein, nyomban szembetűnik a mérhetetlen elégedetlenség. Az agrárágazatban felgyülemlett feszültségeket emlegetik, az árak, a jövedelmek közötti : szakadékot, az elvonások sokaságát, az ösztönzések hiányát. Ha beletekintünk a statiszti- ; kákba, az elemzésekbe, nyomban megértjük az elégedetlenség okait. Tulajdonképpen nem a nagyüzemi termelésben van a hiba, hanem a kényszerűen, a feszítő körülmények hatására kialakult közgazda- sági környezetben. Azt mond- ! ják, hogy az árakon kellene változtatni, nem a támogatásokon. Azért, hogy az árak jobban kifejezzék a valós értékarányokat. Költségversenyt kellene kialakítani az ágazatban, amely alapvető do- i log. Olyan feltételeket teremtve, hogy serkentsen, ki tud kevesebb ráfordítással egységnyi j terméket előállítani. Jobban kellene számolni és I beosztani. Mert gondoljunk I csak arra, hogy manapság az j országban 200 — 250 mező- j gazdasági nagyüzem csaknem j a gazdálkodási lehetetlenség ; szélén áll. Nem képes az egy- j szerű újratermeles alapjait sem előállítani. Kétségtelen, a i hazai élelmiszer-termelés ma I két és félszer többet állít elő, i mint 1960-ban, ám ennek nem j kis ára van. Gondoljunk csak ! arra, hogy napjainkra az ipari i árak józan becslések szerint legalább hatvan százalékkal ma- j gasabbak lettek, mint a mező- I gazdasági felvásárlási árak. Ez utóbbiak ugyanis a világpiaci árakhoz képest rendkívül nyomottak! Egy szövetkezeti elnök mesélte nemrég, hogy míg 1984-ben a Rába traktor ára 485 tonna búza értékével volt egyenlő, tavaly már 632 tonna kenyémekvaló árát kellett odaadni érte. Óriásit nyílt tehát az agrárolló, azután ott van az adózás, a költségvetési hozzájárulás, a támogatások radikális lefaragása, ez mind j együttesen hat! A korábbi sztálini modell, mint népjóléti ágazatot, nyomottan hagyta az élelmiszerek árát. Az ipar mellett évtizedeken át másodlagos szerepet játszott a mezőgazdaság, amely sújtotta a falut, a vidéki közösségeket, gátolta az infrastruktúra fejlesztését. Az új gazdaságpolitika ezen gyökeresen módosít, és kell is, hogy változtasson. Meg kell, hogy teremtsék a piacgazdálkodással a költségverseny feltételeit a magyar mezőgazdaságban is. Ma ugyanis a nyerstermékek még mindig gazdaságosabban előállíthatok, mint a feldolgozottak. Éppen ezért a nyersanyagtermelésnek és a feldolgozásnak megfelelő érdekeltségi rendszerben kell tevékenykednie a jövőben. Amikor ilyen veszélyhelyzetben van az állami költségvetés, hisz- szük és valljuk, még inkább szüksége lesz az élelmiszer- I gazdaság támogatására. Abel- ! j ső ellátásban és a kivitelben í ' ugyanis nagy szerepe marad, ’ ezen pedig érdemes elgondol- 1 kodni. ., , Mentusz Karoly Tágas az ebédlő a Dobó téri létesítményben (Fotó: Gál Gábor) Sajtótájékoztató a Munkásőrség gazdasági vállalkozásairól
