Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-02 / 207. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolvam, 207. szám ÁRA: 1989. szeptember 2., szombat 5,30 FORINT „RENDEZNI A PÁRT SORAIT" Interjú Kiss Sándorral, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkárával, a közelgő pártkongresszus küldöttével (3. oldal) KINEK KELL ELSZÁMOLNIA A LELKIISMERETÉVEL? Igazságkeresés a noszvaji segédrendőr öngyilkosságának titokzatos ügyében (4. oldal) „HA Ő NINCS, ÍGY SEM ÁLLNÁNAK DOLGAINK” Kiss János edzőt védik az apci futballisták (10. oldal) VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEK hatvaniak: válasszuk meg a legjobbat.” (16. oldal) Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapaszatalatai- ról, s ennek alapján kialakította a pártnak ott képviselendő álláspontját. A Központi Bizottság megvitatta az alkotmánymódosításról, a pártok működéséről, gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatokat. Foglalkozott az október 6-án kezdődő párt- kongresszusig terjedő időszak legfontosabb várható politikai eseményeivel, s tájékozódott a kongresszus előkészítéséről is. Az ülésről közlemény jelenik meg. MTI Világos elvi program körül kell az áramlatoknak csoportosulniuk Szóvivői tájékoztató Az ülést követően Major László, a KB szóvivője tájékoztatta a sajtó képviselőit a testület munkájáról. Elmondta: a Központi Bizottság meghallgatta Kovács Jenő titkár beszámolóját a kongresszusi előkészületekről, valamint Pozsgay Imre tájékoztatóját a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapasztalatairól és az MSZMP ott képviselendő álláspontjáról. Mint ismeretes, éppen e kérdésben a párton belül is kemény viták folytak a héten, főként a munkahelyi pártszervezetek további működése vagy feloszlatása ügyében. A tanácskozás Nyers Rezső elnökletével kezdődött. A párt elnöke még az ülés elején elmondta: Magyarország mai helyzetéből, azaz abból kell kiindulni, hogy az MSZMP alapvető rendeltetése és feladata az országot a mai problémák megoldásában segíteni. Itt a békés átmenet folyamatosságáról van szó, valamint a párt október 6-ra összehívott kongresszusának előkészítéséről, arról, hogy meg kell teremteni a feltételeket a megfelelő határozatokhoz. Mivel az MSZMP ma már az áramlatok pártja is — s mint a vitában elhangzott, az is kíván maradni —, világos, elvi program körül kell ezeknek az áramlatoknak csoportosulniuk — emelte ki a szóvivő. Addig azonban végbe kell mennie egy olyan tisztázódási folyamatnak, amelyben elválik: kik fogadják el a programot és kik nem. Ezek után gyakorlati kérdésekről is szó esett, főként a háromoldalú tárgyalásokról, és arról, hogy az ezzel kapcsolatosan a Központi Bizottság soraiban is jelentkező problémákat a tagság ne tekintse természetellenesnek. A felszólalók közül sokan foglalkoztak szervezeti kérdésekkel, nevezetesen azzal, a politikai egyeztető tárgyalásokon kipattant vitával, hogy működjenek-e pártszervezetek a munkahelyeken. Noha voltak ellenvélemények is, a hozzászólók döntő többsége úgy vélte: az MSZMP- nek nem szabad kivonulnia a munkahelyekről, de ugyanakkor lehetővé kell tenni a jelenlétet a többi politikai erőnek is. A KB javasolja, hogy a pártok politikai tevékenységet munkaidőben ne folytassanak; ne épüljenek be a szakmai vezetésbe, és vállalati kérdésekkel ne foglalkozzanak. A parlamenti választásokig az Országgyűlés elé kerülő négy törvénytervezettel foglalkozva többek között leszögezték: e törvények elengedhetetlenül szükségesek a társadalom, az állam demokratikus működtetéséhez. A vitában hozzászólók rámutattak arra, hogy a kongresszust régen — talán még soha — nem tapasztalt élénk szervezeti élet előzi meg, amelyben számos elméleti, tartalmi kérdést is megvitatnak. Az MSZMP igyekszik meggyőzni szándékairól politikai partnereit, stratégiai szövetségre törekszik a haladást szolgáló erőkkel, egyebek között a szakszervezetekkel. A vita során javasolták, hogy a Központi Bizottság a tervezettnél korábban tűzze napirendre a kongresszus elé kerülő beszámoló és a program tervezetének vitáját. (MTI) Szakítani a kommunista ortodoxiával Az MSZMP és a Minisztertanács között megszűnt a direkt- irányításra alapozott kapcsolat, de nem alakult ki újfajta együttműködés — mondta Horn Gyula külügyminiszter pénteken este Fonyódligeten, a Somogy megyei MSZMP-tagok „politikai víkendjén”. Horn Gyula a kormány egyre nehezebb helyzetét, magárahagyatottságát a párt tisztázatlan belső viszonyaival hozta összefüggésbe. A gyakran ellentmondó megnyilatkozások is azt mutatják — mondta Horn Gyula —, egyesek nem képesek vagy nem akarják felfogni, hogy az ország, a nemzet érdekében következetesen végig kell vinni a gyökeres reformokat, szakítani kell a kommunista ortodoxiával, a sztálini modellel. (MTI) Megkoszorúzták a mártírhalált halt bányászok emléktábláját — Megemlékezések, elismerések — Családi összejövetelek, sportműsorok A 39. bányásznapon Szerényebb körülmények között — éppen az ismert gondok, feszültségek miatt — rendezik országszerte, megyeszerte az idei, immár harminckilencedik bányásznapot. Megemlékezéseket tartanak, és kitüntetik a munkában élenjárókat. Pénteken délután Egerben, a Park Szállóban tartotta ünnepségét az Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Műveinek kollektívája. Dr. Gyurkó László igazgató mondott ünnepi beszédet, majd elismeréseket adtak át. Megemlékezéseket tartanak ma, szombaton a felnémeti, illetve istenmezeji üzemükben is. Ugyancsak pénteken délután rendeztek ünnepséget a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzemében. Csajtai Géza igazgató méltatta munkájukat, és kitüntetéseket adott át az élenjáróknak. Ma, szombaton a megyeszékhelyen, az olajbányász sporttelepen egész napos program keretében találkoznak az üzem dolgozói, ahol játékos vetélkedőket tartanak. Áz egri Platán étteremben találkozott pénteken délután a Kőolajkutató Vállalat Egri Bányászati Üzemének kollektívája. Németh Lajos üzemvezető köszöntötte őket, majd elismeréseket nyújtott át. Pénteken délelőtt koszorúzási ünnepséggel kezdődött a bányásznapi ünnepség a Mátraaljai Szénbányáknál. A gyöngyösi, központi épület mellett levő tanácsterem falán megkoszorúzták a mártírhalált halt bányászok emléktábláját. Ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait Ró- zsaszentmártonban, a bányász művelődési ház falán levő emléktáblán. Megemlékezéseket tartottak a vállalat ecsédi, petőfibányai, egercsehi, valamint bükkábrányi üzemében is. Ma, szombaton egész napos programot szerveznek Visontán, a Tho- rez Bányaüzem központja előtti téren. A műsor térzenével kezdődik, majd dr. Goda Miklós vezérigazgató mond ünnepi beszédet, és kitüntetéseket ad át. Ezt követően kultúrműsorral, cigányzenével, diszkóval szórakoztatják és vendégül látják a bányászcsaládokat. A hagyományoknak megfelelően a parád- fürdői Sándor-réten találkoznak ma délelőtt a Recski Ércbánya Vállalat dolgozói. Szigeti Károly igazgató mond ünnepi beszédet, majd átadják az elismeréseket a kollektíva legjobbjainak. Ezt követően közös ebéden, vesznek részt családtagokkal, gyerekekkel együtt. A szórakozásról pedig fővárosi művészek gondoskodnak. Miről értesülhetnek ma a pedagógusok? — Nincs szó hangzatos reformokról — A nyelvtanulás kérdőjelei Iskolák becsengetés előtt Nyitóértekezlet az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában Talán még soha nem várta any- nyira a pedagógustársadalom az országos tanévnyitó ünnepséget, mint az idén. Ma délelőtt 11 órakor Glatz Ferenc, művelődési miniszter Budapesten, a fasori evangélikus gimnáziumban tart beszédet, amelyet a Magyar Televízió is közvetít. Már maga a helyszín is jelképes, hiszen hosz- szú időn át az Országos Pedagógiai Intézet foglalta el a nagymul- tú intézmény épületét, amely újra az oktatás gyakorlatát szolgálja. A hírek szerint a miniszter szenvedélyes vita után jó hírrel szolgálhat a pedagógusoknak a bérkérdésben. Ez annál is megnyugtatóbb, mivel tapasztalataink szerint a tantestületek nem túl bizakodó hangulatban voltak augusztus végén. Mint Horváth László, a Pedagógusok Szakszervezete Megyei Intéző Bizottságának bérfelelőse elmondta, országosan a legrosszabbak között vannak a Heves megyei pedagógusfizetések. Ez hosszú évek alatt alakult ki, s bár saját forrásból is igyekeztek pótolni az elmaradásokat, idén csak 16 százalékos bérfejlesztés valósulhatott volna meg. Igaz, kezdeményezték, hogy a helyi tanácsok saját erőforrásaikból egészítsék ki a méltatlanul alacsony emelést, amely éppen hogy csak az inflációt fedezné. Azt is hozzáfűzte Horváth László, hogy jelen pillanatban a pedagógusoké mintegy fele az értelmiségi átlagbérnek. Ézzel együtt a feltételrendszer megteremtésére sincsenek megfelelő összegek. Ennek következtében különösen azok az intézmények kerültek nehéz helyzetbe, ahol a szakemberek közvetlen választás elé kerülnek. így például a gyöngyösi Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskolába alig sikerül műszaki szakembereket találni. Összevetésül elmondták, hogy legjobb esetben 6 ezer forintot ajánlhattak, míg egy gyár csaknem a kétszeresét, nem is szólva az egyéb juttatásairól. Talán elnézik az olvasók, hogy újra csak a bérekkel foglalkozunk, de az iskolák jövője, a tantestületek színvonala miatt egyáltalán nem mindegy, hogy ez az ország meg tudja-e fizetni a pedagógusait. Egyébként nem hirdetnek az intézményekben látványos reformokat, a legfontosabb a szívós munka, az előre- háladás. Ettől függetlenül történtek olyan változások, amelyek jelentősek: így például az orosz tanítás kötelező jellegének megszüntetése. Az igényeket azonban csak hosszabb távon lehet kielégíteni, mert nincs annyi nyugati nyelvet oktató tanár, amely elegendő lehetne. Több helyen, így például az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában külön engedély alapján azzal is megpróbálkoznak, hogy ne két nyelvet tanítsanak alacsony szinten, hanem inkább egyet, de azt úgy, hogy legyen eredménye. Visszatérő probléma a tankönyv. Az sem utolsó eredmény, hogy valamennyi első osztályos díjmentesen kapja meg a szükséges könyveket. A hatvani Bajza gimnáziumban például elmondták, hogy a kétszáztizenhét féle könyv közül harmincegy típus hiányzik. Gondban vannak azok az intézmények, ahol a technikusképzésbe vágtak, mert jószerivel az ötödik évnek egyetlen tankönyve sincs meg. Sok minden foglalkoztatja a pedagógusokat és a diákokat, nehezen lehetne mindent egy csokorba szedni. Annyi bizonyos, hogy változó valóságunk valódi próbatétel elé állítja az intézményeket. Egyre nagyobb a helyi felelősség, akár anyagi kérdésekben, akár pedig tartalmi vonatkozásban. Az óvodákban, az általános- és középiskolákban egyre több függ a helyi kezdeményezésektől, cselekvésképességtől. Most különböző időpontokban lesznek a tanévnyitók is, de a becsengetés mindenütt hétfőn hangzik fel. Reméljük, olyan év következik, amely a magyar oktatásügyben nem a harsány el- szánások, hanem a szívós, kitartó munka, s a régóta várt színvonalemelkedés esztendeje lesz. Hogy legyen hitük... Ma olyan természetesnek és okszerűnek tartjuk, hogy ha hidegre fordul az idő, begyújtunk a kályhába vagy elcsavarjuk a gázkonvektor szabályozógombját, és szinte pillanatok alatt kellemes meleget varázsolunk a lakásba. Fűtünk, világítunk a bölcsődékben, óvodákban, kórházakban, irodákban, fűtjük a kohókat, a gyárakat, a terményszárítókat. Lüktető életünk szoros tartozékai ezek. Miközben természetesnek vesszük, nem is gondolunk arra, hogy ez egy hosz- szú folyamat eredménye. Csak akkor bosszankodunk, amikor nincs elég szén a Tüzépnél vagy fűtőolaj az Áfor-telepe- ken. Mindennapjaink szoros kellékei a tüzelőanyagok: a szén, a kőolaj, a földgáz. Nem beszélve az olajból származó benzinről, a gázolajról, amelyek járműveinket hajtják. Azután az ércekről, amelyek kitermelve és feldolgozva, fogyasztási cikkek formájában segítik életünket, munkánkat. És mindezeket elsődlegesen a bányászoknak köszönhetjük, akik fizikai és szellemi erejüket, tudásukat adva haladnak a föld mélyében nyújtózó tárnákban, sokszor egészségüket és életüket kockára téve. Szenet, érceket hoznak a felszínre. Nem beszélve az olajbányászokról, akik esőben, sárban, hóban, kemény fagyban és melegben ott vannak a kutak mellett. Tisztelet nekik szorgalmukért, helytállásukért. Keménykötésű emberek ők, akik nem riadnak vissza a megpróbáltatásoktól. Pedig naponta küszködnek a föld alatt és a felszín fölött a természeti erőkkel, nem kevésbé az ágazatban tornyosuló gondokkal, bajokkal. Merthogy huzamosabb ideje már nincs könnyű helyzetben a bányászat és ezzel együtt a hazai energiatermelés. Ezt jelzi a hét közepén tartott pécsi szolidaritási demonstráció is. Rengeteg a panasz a gazdaságtalan termelés, a sokszor nehéz geológiai viszonyok miatt. Szű- kebb hazánkban, mint máshol sem felhőtlen tehát a hét végi XXXIX. bányásznap, gondoljunk csak az egercsehi vagy a recski bánya helyzetére, a vi- sontai külfejtéses termelés gondjaira. Mégis, amikor ezekről reálisan beszélünk, tisztelettel gondolunk a tárnák, a kutak vándoraira, a bányászok nagy családjára, akik nap mint nap, sokszor távol otthonuktól autóbusszal, vonattal ingáznak, vállalva a kilométereket oda- vissza, vagy munkásszállásokon töltik életük jelentős részét. Köszöntjük őket, és kívánjuk, ne veszítsék el hitüket. Kétségtelen, nehéz ez a mostani időszak a népgazdaság egészének, így a bányászatnak is. Olyan korszakban élünk, amikor elengedhetetlen a hosszú évek óta elodázott szerkezet- átalakítás. Ez nagy áldozatokat követel a bányászatban is. Persze energiatermelés nélkül nincs gazdaság, ezt mindenki tudja. Csak jövőnkre nézve nem közömbös, hogy mi menynyibe kerül, jövedelmező vagy veszteséges! Ezt kell mérlegre tenni, amikor a bányászat holnapját fogalmazza meg kormányzatunk, az embereket középpontba állító, megfelelő intézkedésekkel. Mentusz Károly Egy üres nyelvi labor: vajon milyen nyelv szavai csendülnek itt föl? (Fotó: Perl Márton)
