Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-08 / 212. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 8., péntek Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel Nyárvégi szabadság —1989 Áttelepülési krónika az NDK-ból (Folytatás az 1. oldalról) Nyers Rezső elöljáróban leszögezte: nem közvetlenül párt- politikai célok indokolták, hogy az MSZMP az ország házába invitálja az egyházak képviselőit. Felismerte, hogy a társadalom, a nemzet előtt álló nagy feladatok megoldása a társadalmi béke és együttműködés körülményei között képzelhető el. A párt számos területen lehetőséget lát az egyházakkal való kontaktusra. Hozzáfűzte: pártpolitikusként pártja szempontjait egyeztette a nemzeti célokkal, valamint az egyházak felfogásával. A tanácskozáson elvi síkon folytatták a beszélgetést, azonban számos konkrét kérdés is szóba került. így például az egyházak szerepvállalása az oktatásban, a szociális munkában. Felvetődtek világnézeti kérdések is, összefüggésben a Az igazolvány, amely idén nyártól nemcsak az MTI brüsz- szeli tudósítójának, hanem feleségének és lányának zsebében is ott lapul, háromrétre hajtogatott szürke kartonlap, fényképpel, pecsétekkel. Formailag azt bizonyítja, hogy bejegyezték őket Brüsszel egyik kerületében a külföldiek nagykönyvébe: gyakorlatilag azt, hogy egyáltalán léteznek. A szürke papír nélkül a tudósító 18 éves lánya nem iratkozhatott be a kerületi közkönyvtárba sem, arról pedig, hogy valamely egyetemre felvehessék, nem is álmodhatott. Az NSZK a bűvös dokumentum hiányában nem ad átutazó vízumot — illetve csak akkor üti be a stemplit, amikor a családtag előzőleg eltöltött egy napot a külföldiek brüsszeli hivatalában, hogy megszerezze a „különélő” családtagoknak járó visszatérő vízumot. Ugyanis a belga hivatalok szemszögéből a tudósító nem élt feleségével és lányával: a szürke papír ügye „családegyesítés” címszó alatt futott az illetékeseknél. (A futott szó némi túlzás: tíz hónapig tartott az ügyintézés). Senki se gondolja persze, hogy a tudósító családját valamiféle speciális megkülönböztetés sújtotta: Ó nem. Mi több, a tudósító személy szerint csak elismeréssel adózhat az illetékeseknek, akik igazán udvariasan, jóakaratúan kezelték az áhított „családegyesítés” ügyét annak minden szakaszában és minden szintjén — egészen Tindemans volt külügyminiszterig, aki nem restellt tollat ragadni és levelet írni igazságügyminiszter kollégájának az eljárás meggyorsítása érdekében. Csakhát a törvény az törvény. Ha valaki nem az Európai Közösség másik 11 tagállamának valamelyikéből érkezik munka- vállalóként — vagy akár nem diplomata kiküldöttként — a belga államba, annak családtagjai csak hosszadalmas eljárás után nyerik el a polgárjogokat. Többféle eljárás van persze, de a lelkiismereti és vallásszabadsággal, annak az emberi jogok közé sorolásával. E tekintetben az egyházak és az MSZMP mai álláspontja közel áll egymáshoz, sőt lényegi kérdésekben azonos. Saját véleményét hangsúlyozva kifejtette: az egyházaknak számos területen pozitív társadalmi szerepük van ma, s lesz a jövőben. — Az MSZMP képviselőivel létrejött találkozó az első lépés azon az úton, amelyen az egyház helyét és szerepét keresi a kialakuló többpártrendszerű demokráciában — összegezte tapasztalatait Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. Véleménye szerint valamennyi egyházi személyiség örömmel nyugtázhatta, hogy Nyers Rezső elfogadta azt a tudósító famíliájának ugyanúgy türelmesen meg kellett várnia a dosszié lassú vándorlását a hivatalok között, mintha Peruból vagy Ghánából, Kínából vagy a Szovjetunióból érkezett volna, közben pedig havonta jelentkeznie kellett a tanácson, hogy az ideiglenes tartózkodási papírt egy-két órás várakozás után meghosszabbítsák. Addig, amíg maga a munkavállaló meg nem kapja a saját papírjait, a családtag persze egyetlen lépést sem tehet az ügyben. Ekkor benyújthatja kérését az illetékes községi tanácsnál és várhat. Ha már néhány további hónapot várt, akkor telefonálhat. Ilyenkor megtudhatja, hogy dosz- sziéja a külföldiek hivatalában van. Ha odaszól, akkor közlik vele, hogy az ügyet tanulmányozzák. Újabb telefonok után esetleg közlik, hogy elküldték már a tanácshoz. A tanács telefonon nemigen ad felvilágosítást, a helyszínen viszont az illetékes elárulja, hogy a dosszié nem érkezett meg. A külföldiek hivatalában az előadó azt mondja, hívják fel két hét múlva. Két hét múlva ismét két héttel halasztja a felvilágosítást. És így tovább. A családtag nem jegyzi már a telefonok számát, nem mérgelődik — elvégre a vonal túlsó végén kedvesen és biztatóan szólnak hozzá, a tanácson elmagyarázzák, hogy a minisztérium követelményei szigorúak, amott kifejtik, hogy a tanács munkájába nem lehet beavatkozni. Sok-sok hivatalnok dolgozik azon, hogy minden dosszié rendben haladjon a maga útján, kívülről gyorsítani ezt nem lehet. Márcsak azért sem, mert Belgiumban 9 százalék körül jár a munkanélküliek aránya, óriási terhek hárulnak a társadalom- biztosításra. A komótos családegyesítési eljárás során erre ugyan semmiféle utalás nem történik, s a szürke papír nem munkavállalási engedély — de ha hirtelen minden dosszié útja lerövidülne, s meggyorsulna a családtagok beáramlása az országba, naszándékukat, amely szerint a mostani megbeszélést követően valamennyi párttal párbeszédet folytatnak. Hozzátette: a többi párttal még nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A püspök a továbbiakban utalt arra, hogy a találkozón lehetőség nyílt az MSZMP július 28-i állásfoglalásával kapcsolatos véleményük kifejtésére. Szinte valamennyien úgy ítélték meg, hogy a dokumentum túl rózsás képet fest az egyház és az állam utóbbi 30 éves viszonyáról. A többi szocialista országgal összehasonlítva természetesen számos pozitívumot is tartalmaz, önmagában véve azonban átsiklik a problémákon. Nyers Rezső bevezetőjéről megállapította, hogy az önkritikusabb volt, mint az állásfoglalás. gyobb lenne a nyomás ezeken a területeken. Hogy a huzavona nem veti a legjobb fényt az adminisztrációra? Ez valószínűleg a kisebbik rossz az illetékesek szemében. A tizenkettek szorgalmasan bontják ugyan a határokat egymás polgárai előtt, de ilyesmiről ma még nincs szó a közösség határain túl, különösen nincs a „másik Európa” vonatkozásában. Ennyiben nem magánügy a szürke papír története, amely végül hepienddel zárult. Az örömteli befejezés manapság aligha kétséges, azonban várni kell egy Johannesburg Abszolút többségben a fehérek Nemzeti Pártja Megszerezte az abszolút többséget a feketék kizárásá val tartott szerdai parlamenti választásokon a dél-afrikai fehér lakosság Nemzeti Pártja. Csütörtök hajnali hivatalos részeredmények szerint a párt már biztosan megkapott 84 mandátumot a 166- fős fehér felső házban, így min- denképpen abszolút többsége lesz a két fehér ellenzéki párttal szemben. i A Dél-afrikai Köztársaságban a parlamenti választásokon csak a fehérek, az indiaiak és a meszti- cek szavazhattak, a lakosság 75 százalékát kitevő feketék ki voltak rekesztve. A parlament fehér, indiai és mesztic kamarából áll. A fehérek Nemzeti Pártja, amelyet most Frederick de Klerk ügyvezető államelnök vezet, 1948 óta van abszolút többségben, de ezen a választáson veszély fenyegette ezt a többségét a szélsőjobboldali (fehér) Konzervatív Párt és a liberális (fehér) Demokrata Párt részéről. A választás napján országszerte heves tömegtüntetésekkel és sztrájkkal tiltakozott a fekete bőrű lakosság az ellen, hogy nem vehetett részt a szavazáson. A szavazóhelyiségek előtt sok helyen voltak összecsapások a tüntetők és a rendőrök között. Csütörtökön reggel is kiújultak az összetűzések. Egy halottról biztosan tudni, de valószínűleg több is van, és többen megsebesültek. A rendőrség könnygázt és gumilövedéket használ a feketék ellen. kicsit. Akárcsak a vízumok esetében: rendszerint jóval többet, mint a hozzánk indulóknak. Persze nincs túl sok erkölcsi alapunk a méltatlankodásra: az elzárkózást játékot a mi oldalunkon kezdték, igaz, egy más korszakban. Mindazonáltal az Európai Ház megteremtésekor nem árt majd arra is figyelni, hogy az ajtók minden irányba egyformán, csikorgás nélkül nyíljanak. Még akkor is, ha egyelőre még az a fő gondunk, hogy Nyugatról egyáltalán ránk nyissák az ajtót. Ez év májusában Magyarország lebontotta a vasfüggöny rá eső szakaszát. Rést vágott a szocialista világrendszert körülvevő drótkerítésen, s e „lyuk” a nyár beálltával hatalmas szívóhatást fejtett ki az. NDK polgáraira. Sokan azonban nem a zöldfellő határnak vágtak neki, hanem az NSZK kelet-európai nagykövetségeit árasztották el. Nyárvégi szabadság, 1989-ben. Az elmúlt öt hét vázlatos krónikája: — Július 29. Valóságos tömegroham az NSZK budapesti nagykövetsége ellen. A képviselet újabb épületet kénytelen bérelni, hogy el tudjon helyezni száz menekülőt. — Augusztus 3. Nyolcvan NDK-polgár jelenik meg az NSZK berlini állandó képviseletén. Kijelentik: csak akkor távoznak, ha az NDK hatóságai engedélyezik kitelepülésüket. — Augusztus 8. A nyugatnémetek berlini állandó képviselete —15 éves fennállása alatt most másodízben — bezárja kapuit. Már 130 keletnémet tartózkodik az épületben. Az NDK büntetlenséget igen, de kiutazási engedélyt nem ígér nekik. — Augusztus 14. A 131 menekülő közül 15 elhagyja a berlini képviseletet. Immár a budapesti nyugatnémet nagykövetség is túl szűk ahhoz, hogy ügyfeleket fogadhasson: az épületben 180-an várnak a Nyugatra utazás lehetőségére. Este átadják Erich Honeckernek Helmut Kohl kancellár levelét. — Augusztus 15. Az NDK büntetlenséget ígér az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó 181 keletnémetnek. Eközben a Magyarországon üdülő NDK-polgárok — az események hallatán — ezerszámra döntenek úgy, hogy nem térnek haza. Sátortáborokban helyezik el őket. — Augusztus 17. Az NSZK prágai nagykövetségén már 49 NDK-polgár követeli a kiutazás lehetővé tételét. Ugyanezen a napon Jürgen Sudhoff, a nyugatnémet külügyi hivatal államtitkára rövid idő leforgása alatt másodszor utazik Budapestre, hogy tárgyaljon a magyar illetékesekkel. — Augusztus 19-20. A berlini fal felépítése óta a legnagyobb keletnémet menekülési tömegakció. Ezen a hétvégén ezer NDK-polgár szökik át Magyar- országról Ausztriába. Közülük a legtöbben — mintegy 600-an — a Sopron környékén szombaton rendezett „páneurópai piknik” adta alkalmat ragadják meg. — Augusztus 22. Dulakodás közben elsül a lőfegyver egy magyar határőr kezében: életét veszti a menekülő Kurt-Werner Schulz NDK állampolgár. Ezen a napon négyszáz keletnémet jut át Ausztriába. — Augusztus 23. Bezáiják az NSZK prágai nagykövetségét, ahol időközben 154 keletnémet zsúfolódott össze. Budapestre utazik Volker Rühe, a nyugatnémet CDU-CSU parlamenti frakciójának elnökhelyettese, a kereszténydemokraták főtitkár-jelöltje. — Augusztus 24. Ausztriába utazhat az a 108 NDK-polgár, aki kitartott az NSZK budapesti nagykövetségén. Az NDK külügyminisztériuma cáfolja, hogy korlátoznák a Magyarországra utazás lehetőségét. — Augusztus 25. Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter meglepetésszerű villámlátogatása Bonnban. Tárgyalás Kohl kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. — Augusztus TI. Horn kijelenti, hogy nem fogják erőszakkal visszaküldeni hazájukba az NDK állampolgárait. Nem szakad meg a menekülők áradata. Sok keletnémet csak most utazik Magyarországra, miután hallott a lehetőségekről — Augusztus 30. Kiszivárognak az első információk arról, hogy a magyarországi menekültügy hamarosan megoldódik. Állítólag vöröskeresztes okmányokkal fogják átengedni a magyar szervek a keletnémeteket. — Szeptember 1-3. Az NSZK-ban mintegy húszezer ember érkezésére számítanak. Ausztriában és Bajorországban előkészületeket tesznek a menekültek fogadására. Budapestről a Balaton mellett fekvő Zánkára szállítják az NDK-polgárok első csoportját. Innen már nincs nagyon messze a határ. Peregnek a naptár lapjai: az NDK-ban véget ér a nyári iskolaszünet. — Szeptember 4-5. A csehszlovák sajtó szerint is már több mint 300 NDK- állampolgár tartózkodik az NSZK prágai nagy- követségén, kiutazásra várva. Ellentmondásos nyilatkozatok hangzanak el — Budapesten és Bonnban egyaránt — az áttelepülni szándékozó keletnémetek továbbindulásának időpontjáról. Csupán annyi tűnik bizonyosnak, hogy az események lelassultak. Gyors megoldás helyett célszerűnek látszik a hosz- szabb időre való berendezkedés. Az NDK többízben nyomatékosan megerősíti, hogy büntetlenséget biztosít a hazatérőknek és Csillebércen, az úttörő táborral átellenben irodát állít fel az ügyek intézésére. Baracs Dénes /= 10 NB 24. kaptár 20 család méh-hel 7 db Ignácz rakodó kaptár 7 család méh-hel, valamint 255 db Ignácz rakodó kaptárhoz fiók eladó. Érdeklődni: Városgondozási Üzem Eger, Homok u. 26. sz. Telefon: 11-438 Tóth László V J \ Jó kereseti lehetőséggel alkalmazunk*^ azonnali belépéssel épület és bűtorasztalos szakmunkásokat, faipari technikust. Jelentkezni lehet: naponta 6-17 óráig személyesen Eger, Vécsey völgy u. 99/10. BÁZIS GMK. Az Egri ÁFÉSZ recski mg. üzeme SZEDD MAGAD akciót l szervez a gyulamajori almáskertjében szeptember 15-től mindennap reggel 8-15 óráig 6,50 Ft-os egységáron. Megközelíthető a lángosi laktanya felé vezető úton. (T . \ MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK figyelmébe! biohumusz TERMELÉSI PROGRAMUNK KERETÉ8EN # bővíteni kívánjuk VÁLLALKOZÓI KÖRÜNKET biogiliszta értékesítés humusztermeltetési szerződés szaktanácsadás bevizsgált trágya biztosítása — vételi-eladási lehetőség — CÍM: EGER BELOIANNISZ u.7.sz.fsz.3. a D0MUS ÁRUHÁZ mellett üzleti őrák: hétfő 12 - 18 h-ig telefon: 14-881 AGIRT AGROSZOLG INNOVÁCIÓS R ÉSZVÉN YTÁRSASÁG ^ (MTI) Álló tehervo- natba ütközött a spanyolországi Arevalo vasúti állomásán szeptember 6-án a Madrid—Gijon között közlekedő gyorsvonat. A baleset következtében öt utas életét vesztette és legalább húszán megsebesültek. (Népújság-te- lefotó — MTI) Brüsszeli levél Szürke papír a létezéshez
