Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-05 / 209. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 5., kedd KALEIDOSZKÓP 5. Egy királysír viszontagságai Székesfehérvári ásatások Gyorsan úszó ragadozó Az utóbbi években jelentősen nőtt az érdeklődés múltunk iránt. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy a nemzet középkori történetének olyan területére is vetődik egy kis fénycsóva, amelyet eddig elhanyagolt a kutatás. AzÁrpád-házi és az ún. vegyes házból származó királyaink és családtagjaik sírhelyeinek tudományos feltárásáról van szó. 1984-ben Székesfehérvárott a Romkertben, a régi bazilika romjai alatt felnyitottak néhány sírhelyet. Az eredmény ismert: lesújtó. Egyszerűen érthetetlen az a bűnös nemtörődömség és kegyeletsértés, amelyet hajdani uralkodóink végső nyughelye körül az ország ez idáig tanúsított. Ám az 1984. évi sírfelnyitás mérföldkőnek tekinthető ezen a téren, s talán változik a nemzet vétkes hanyagságáról alkotott kép. Azoknak a nagy királyainknak a csontjai, akik előtt valamikor egész Európa fejet hajtott, megfelelő helyre kerülnek. Olyan környezetbe, amely méltó ahhoz az országhoz, amely Európa legrégibb államai közé tartozik, s uralkodói egyenrangúak voltak az angol, a francia és a spanyol királlyal. Egyetlen kivétel azonban akad a Székesfehérvárott elhan- tolt magyar királyok között: Árpád-házi III. Béla — uralkodott 1173 — 1196 között — és első felesége, Antiochiai Chatillon Anna koporsója háborítatlanul érte meg az újkort. Nem találtak rá a törökök, pedig Fehérvár is nyögte vagy másfél századon át az oszmán igát, sem a város visszavétele után garázdálkodó, a királysírokat feldúló, meggyalázó, a török pusztítását betetőző vallon — spanyol zsoldos katonák. De rábukkantak azok a munkások, akik a püspöki palota melletti artézi kutat javították 1848 nyarán, a magyar szabadságharc hajnalán. Pontosabban szólva, először csak egy nagy kőtáblát és néhány oszloptöredéket találtak, de azután az ásatásokat abba kellett hagyni, mert a háború elérte Székesfehérvárt, ahova a horvát bán, Jellasich hadai vonultak be. Távozásuk után folytatták a kutatást, 1848. december 5-én akadtak rá egy márványkoporsóra. Felnyitva, egy királynő érintetlen csontvázát láthatták benne, az összes felségjelvénynyel! A városi tanács leállította a munkát, s értesítette a leletről a pesti kormányt. FIárom nap múlva Fehérvárra érkezett Érdy János, a Nemzeti Múzeum régiségtárának tudós őre, és most már az ő felügyeletével folyt tovább a munka, amelynek során a királynő koporsója mellett rábukkantak a másik koporsóra, amelyet december 12-én nyitottak fel. Ebben egy hatalmas termetű király érintetlen csontváza feküdt, ugyancsak az összes felségjel- vénnyel, halotti koronával stb. E 194,9 centiméter hosszú királyi csontvázról csakhamar kiderítették — külön Érdy és külön Pa- uer János, a múlt kutatásával foglalkozó pap, később fehérvári püspök —, hogy ameddig élt, III. Bélaként uralkodott, mégpedig olyan kitűnően, hogy jövedelme akkora volt, mint a francia és az angol királyé, ő honosította meg az államigazgatásban az írásbeliséget, esztergomi palotája egyedülálló volt a maga korábban. Történészeink szerint legkiválóbb uralkodóink egyike volt. A leleteket — még két másik sírhelyet is találtak, valószínűleg közeli rokonaikat temették melléjük — még akkor decemberben Pestre, a Nemzeti Múzeumba szállították bemutatásra, majd tudományos feldolgozásra. A szabadságharc, majd a bukása utáni kor nem kedvezett a feldolgozásnak. A királyi csontok üvegszekrénybe kerültek, a felségjelvények pedig a raktárba. 1862-ben Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója végigvezette gróf Pálffy Móric helytartót a kiállítási termeken, s büszkén mutatta az üvegszekrényben őrzött csontokat. Amikor Pálffy meglátta az ömlesztve, rendetlenségben tárolt maradványokat, felháborodott, s azonnal tárgyalásokat kezdett Scitovszky János bíboros hercegprímással és a kancelláriával a királyi hamvak méltó elhelyezése érdekében. Ennek eredményeként — a temetkezési szertartás után — 1862. július 10-én a királyi pár maradványait két bádogkoporsóba helyezve berakták a Budavári Nagyboldogasszony-temp- lom (Mátyás-templom) egy-egy fülkéjébe, az 1848. évi feltáráskor talált férfi és a terhes nő mé- hében rejlő magzat csontjaival. Minderre azonban csak akkor derült fény, amikor — 1883. november 10-én — Török Aurél antropológus megkapta a csontokat, hogy már a modem tudomány eszközeivel vizsgálja meg azokat. Sőt ekkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a csontvázakból több darab hiányzott, erősen megsérültek, összekeveredtek, és az állapotos nő csontváza, valamint a férfi koponyája hiányzott. Török Aurél évekig dolgozott azon, hogy III. Bélának és feleségének földi maradványai körül rendet teremtsen, majd megkezdte a küzdelmet a királyi pár méltó elhelyezéséért. Két röpiratot is írt 1897-ben, „Esdő szó a magyar nemzethez a honalapító királyok emlékei iránt való kegyelet ügyében” és „Esdő szózat az országgyűlési képviselőkhöz III. Béla király és neje testereklyéi végleges nyugalomba tételének ügyében” címmel. A millennium légkörében élő ország végül is kitett magáért. A Mátyás-templom egyik kápolnájában pompás síremléket építettek, ahová 1898. október 21- én, ünnepélyes külsőségek között, az Országgyűlés, a magyar és a közös kormány, egyházi és világi főméltóságok, a diplomáciai testületek stb. jelenlétében Vaszary Kolos hercegprímás és Esztergom bíboros érseke eltemette III. Bélát és a királynét, Antiochiai Annát. Ez a királyi pár már megérkezett végső nyughelyére. Vajon milyen sors vár a többiekre — Nagy Lajosra, Hunyadi Mátyásra — a tudományos vizsgálatok befejeztével? dr. Cs. K. Az ékszerteknős még azoknak az embereknek is megnyeri a tetszését, akik egyébként irtóznak a hüllőktől, kétéltűektől, kígyóktól, békáktól. Hiszen nemcsak nevükben, hanem testük, páncéljuk színeiben, mintázatában, formájában is valóban olyanok, mint a különös ékszerek. (Egykor készítettek is brosst a fiatal, kis termetű példányok páncéljából). Számos fajuk él Észak- Amerika déli részén és Délkelet- Ázsiában, a lassú folyóvizekben és a tavakban. Észak-Amerikából származik az a vörös fülű ékszerteknős, amelynek egyes példányait a díszállat-kereskedésekben nálunk is megvásárolhatjuk. A vörös fülű elnevezést bizonyára arról a vörös sávról kapta, amely szemétől a tarkójáig húzódik, mert a teknősöknek nincsen fülük, pontosabban szarulemez fedi külső hallójáratukat, s így kívülről semmi sem árulja el az egyébként jól fejlett hallószervüket. Fejlettsége ellenére azonban mégsem elsősorban a hallószervükre, hanem inkább a látásukra és az igen érzékeny szaglásukra támaszkodnak táplálékkeresés közben vagy az- ellenség felfedezésében. Az ékszerteknős szív vagy ovális alakú, kifejletten 18 — 20 cm hosszú, és 12 — 14 cm széles hátpáncéljának külső pikkelyeit szalmasárga csíkok, a csíkok két szélét méregzöld foltok tarkítják. Krómsárga haspáncélját szimmetrikusan elhelyezkedő szabálytalan foltok díszítik, s hasonló foltok szegélyezik a hátpáncél alsó káváját is. Állatunknak még a bőre is színes: fején és lábain világoszöld csíkok futnak végig. Csak ivarérettségük után különböztethetők meg a hímek és a nőstények egymástól: a hím haspáncélja homorúbb, farka hosz- szabb és izmosabb a nőstényénél. Képünkön a kitűnő úszó hírében álló ékszerteknőst láthatjuk. Megfigyelhetjük, hogy lábujjai között úszóhártyák feszülnek. Az élénk mozgású ragadozó különféle vízi rovarokat, férgeket, puhatestűeket, halivadékokat stb. zsákmányol természetes életterében (terráriumi étrendjük összeállításánál erre figyelemmel is kell lenni). Tudományos kishírek Értelmes galambok Ha egy csimpánz fölé olyan magasságban függesztünk fel egy banánt, hogy ne élje el, de a közelben valahol akad egy doboz, majmunk rövid tépelődés után odatolja a dobozt a banán alá, feláll rá, s így veszi le a gyümölcsöt. A Harvard Egyetem (USA) kutatói most pontosan ugyanezt a kísérletet galambokkal végezték el. A galambokat előzőleg megtanították arra, hogy tárgyakat tologassanak, s felmásszanak rájuk. Akkor jutalmazták meg őket, ha például egy dobozt egy zöld folt fölé toltak, vagy ha felmásztak a dobozra, hogy a közvetlenül fölötte függő banánt leszakítsák. Egyszersmind leszoktatták őket arról, hogy a banánt más módon — ugrálva vagy repülve — érjék el. Amikor ezek után a galambok a dobozt nem a banán alatt találták, a csimpánzokhoz hasonlóan némi gondolkodás után ők is odatolták azt a banán alá, s felálltak rá, hogy elérjék a gyümölcsöt. Ezzel nagyon magas fokú értelmességről tettek bizonyságot. Ha azonban előzőleg vagy a doboz tologatását vagy azt nem tanulták meg, hogy a banánt a dobozról érjék el, a próba — egyetlen kivételt nem tekintve — sikertelennek bizonyult. A sikeres galamb is csak tizennégy percnyi tologatás után oldotta meg a feladatot. Algaméreg A minnesotai (USA) egyetem biológusai olyan anyagot különítettek el egyfajta kék algából, amely elpusztítja a többi kék és zöld algát. Az intézet egyik algakutatója megfigyelte, hogy a Scytonema hofmanni nevű algával érintkezésbe kerülő valamennyi más alga elpusztul a tenyészetben. Az ezekből az algákból elkülönített hatóanyag algaméregnek bizonyult. Ha sikerülne ezt az algamérget nagy mennyiségben, szintetikus úton és olcsón előállítani, felhasználhatnák az algáktól szennyezett vizek tisztítására. Hormonszivattyú A növények növekedési hormonjait a sejthártya hordozómolekulái juttatják rendeltetési helyükre. Ennek az eddig csupán feltételezett vegyi szivattyúnak a létezését pennsylvaniai (USA) biológusok most mutatták ki. Már régóta tudják, hogy az auxin nevű növekedési hormon — amely egyebek között a növény hosszirányú növekedését serkenti — a fiatal, osztódó sejtekben és a levelekben képződik, s a szállító szövetrendszerben a fölfelé áramló vízzel szemben lefelé szállítódik. A kutatók most a borsónövények parenchima- szöveiében (például a levélerek közeit kitöltő szövetben) kimutatták, hogy a sejtek alsó részében a membránoknak kötéshelyeik vannak az auxin számára. Ézek olyan fehéijemolekulák, amelyek az auxint, mint valamiféle szivattyú — az „árral szemben” —, a lejjebb lévő növényi szervekbe szállítják. Dinoszaurusz-nyomok az Alpokban Svájcban, a Vieux Emosson-i duzzasztógát közelében ezernél több ismeretlen megkövült lábnyomra bukkantak. A rendkívüli lelőhely 2400 méter magasságban fekszik, az év nagy részében hó és jég borítja, csak több órás gyaloglással érhető el a legközelebbi lakott helységből. A dinoszaurusz-nyomokat 40 fok hajlású sziklafalon fedezték fel. A finom homokból ítélve a tengerpart vagy a tópart egykori iszapjában hagyták hátra nyomaikat a régen kihalt ősállatok. A tudományos elemzés szerint a lábnyomok legalább 200 millió évesek, 35 centiméteres hosszúságukból és a lépéshosz- szúságból ítélve a dinoszauruszok hátsó lábaikon felegyenesedve mozogtak — hiányzik elülső lábaik nyoma és fölemelt farkuk vonszolásának nyoma is. Sajátos kórházak A sajtó nemrégiben hírül adta, hogy japán építészek egy sajátos úszóműre, mint alapra, kilenc- emeletes — elvontatható — szállodát építettek. A svéd nemzetközi sajtóiroda most azt közli, hogy Svédországban legföljebb háromszáz ágyas úszó kórháznak a tervét dolgozták ki. Ezek költségei nagyjából ugyanakkorák, mint a hagyományos kórházaké, ám feleannyi idő alatt meg- építhetők. A megrendelés napjától az üzembe helyezésükig egy év sem telik el. Az úszó kórházak mérete 35x117 méter — a 300 ágyas változat kétemeletes —, és úgy építhetők meg, hogy megfeleljenek a legkülönbözőbb igényeknek, s alkalmazkodjanak a megrendelő ország művelődéséhez és hagyományaihoz. A víz- és az áramellátás, továbbá a szennyvízderítés szempontjából önellátók, mégpedig anélkül, hogy a környezetet károsítanák. • HEVES MEGYEI . HKNSS állásajánlatai: HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz villanyszerelő, szerkezetlakatos, géplakatos, festő, autószerelő szakmunkást. Érdeklődni lehet a fenti címen. EGER VÁROS TANÁCSA ÉRTELMI FOGYATÉKOSOKAT FOGLALKOZTATÓ SZOCIÁLIS INTÉZET: Andornaktálya, Rákóczi u. 289. Felvételre keres gépkocsivezetőt Latvija típusú gépkocsi vezetésére jogosító ”D” kategóriás szakvizsgával. Jelentkezni lehet a fenti címen. MÁTRA VOLÁN EGRI ÜZEME: Eger, Lenin út 194. Felvételt hirdet autószerelő, autóvillamossági szerelő, esztergályos szakmunkások részére. Kereseti lehetőség a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: a fenti címen a járműfenntartási üzemben. MÁTRAALJAI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS TALAJVÉDELMI TÁRSULAT: Gyöngyös, Petőfi u. 1. Lakatos, vontatóvezető, nehézgépszerelő, kőműves, kubikos munkakörökben hirdet felvételt. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon. KAEV 4. SZ. GYÁRA: Gyöngyös, Karácsondi u. 15. Felvesz NSZK-ba szállítandó gépek minőségi átvételéhez műszaki német nyelvtudással rendelkező, középfokú végzettségű munkaerőt, gépipari gyakorlattal férfi anyaggazdálkodót, vasanyagok tárolásában gyakorlatot szerzett anyagkiadót, festő-fényező szakmunkásokat, targoncavezetőt, kazánfűtőt. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi vezetőjénél. Telefon: 12-284. 31. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 12. SZ. FŐÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE: Leninváros Gyöngyösön az Állatforgalmi és Húsipari vállalatnál kihelyezett telepére felvesz ács, vasbetonszerelő, hegesztő szakmunkásokat, őr-rendészt, valamint művezetőt. MÁTRAVIDÉKI FÉMMÜVEK SIROKI GYÁRA: Felvesz 18. életévüket betöltött nőket 3 műszakos betanított munkás munkakörbe. Kereseti lehetőség a betanulási idő után 7.000-9.000 Ft. A jelentkezőknek meghatározott útvonalon munkásszállítást biztosítanak. Jelentkezni és érdeklődni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon.
