Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-05 / 209. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 5., kedd KALEIDOSZKÓP 5. Egy királysír viszontagságai Székesfehérvári ásatások Gyorsan úszó ragadozó Az utóbbi években jelentősen nőtt az érdeklődés múltunk iránt. Bizonyára ennek is kö­szönhető, hogy a nemzet közép­kori történetének olyan területé­re is vetődik egy kis fénycsóva, amelyet eddig elhanyagolt a ku­tatás. AzÁrpád-házi és az ún. ve­gyes házból származó királyaink és családtagjaik sírhelyeinek tu­dományos feltárásáról van szó. 1984-ben Székesfehérvárott a Romkertben, a régi bazilika romjai alatt felnyitottak néhány sírhelyet. Az eredmény ismert: lesújtó. Egyszerűen érthetetlen az a bűnös nemtörődömség és kegyeletsértés, amelyet hajdani uralkodóink végső nyughelye körül az ország ez idáig tanúsí­tott. Ám az 1984. évi sírfelnyitás mérföldkőnek tekinthető ezen a téren, s talán változik a nemzet vétkes hanyagságáról alkotott kép. Azoknak a nagy királyaink­nak a csontjai, akik előtt valami­kor egész Európa fejet hajtott, megfelelő helyre kerülnek. Olyan környezetbe, amely méltó ahhoz az országhoz, amely Eu­rópa legrégibb államai közé tar­tozik, s uralkodói egyenrangúak voltak az angol, a francia és a spanyol királlyal. Egyetlen kivétel azonban akad a Székesfehérvárott elhan- tolt magyar királyok között: Ár­pád-házi III. Béla — uralkodott 1173 — 1196 között — és első fe­lesége, Antiochiai Chatillon An­na koporsója háborítatlanul érte meg az újkort. Nem találtak rá a törökök, pedig Fehérvár is nyög­te vagy másfél századon át az oszmán igát, sem a város vissza­vétele után garázdálkodó, a ki­rálysírokat feldúló, meggyalázó, a török pusztítását betetőző val­lon — spanyol zsoldos katonák. De rábukkantak azok a mun­kások, akik a püspöki palota melletti artézi kutat javították 1848 nyarán, a magyar szabad­ságharc hajnalán. Pontosabban szólva, először csak egy nagy kőtáblát és néhány oszloptöredéket találtak, de az­után az ásatásokat abba kellett hagyni, mert a háború elérte Szé­kesfehérvárt, ahova a horvát bán, Jellasich hadai vonultak be. Távozásuk után folytatták a ku­tatást, 1848. december 5-én akadtak rá egy márványkopor­sóra. Felnyitva, egy királynő érintetlen csontvázát láthatták benne, az összes felségjelvény­nyel! A városi tanács leállította a munkát, s értesítette a leletről a pesti kormányt. FIárom nap múl­va Fehérvárra érkezett Érdy Já­nos, a Nemzeti Múzeum régiség­tárának tudós őre, és most már az ő felügyeletével folyt tovább a munka, amelynek során a király­nő koporsója mellett rábukkan­tak a másik koporsóra, amelyet december 12-én nyitottak fel. Ebben egy hatalmas termetű ki­rály érintetlen csontváza feküdt, ugyancsak az összes felségjel- vénnyel, halotti koronával stb. E 194,9 centiméter hosszú királyi csontvázról csakhamar kiderí­tették — külön Érdy és külön Pa- uer János, a múlt kutatásával foglalkozó pap, később fehérvári püspök —, hogy ameddig élt, III. Bélaként uralkodott, mégpedig olyan kitűnően, hogy jövedelme akkora volt, mint a francia és az angol királyé, ő honosította meg az államigazgatásban az írásbeli­séget, esztergomi palotája egye­dülálló volt a maga korábban. Történészeink szerint legkivá­lóbb uralkodóink egyike volt. A leleteket — még két másik sírhelyet is találtak, valószínűleg közeli rokonaikat temették mel­léjük — még akkor decemberben Pestre, a Nemzeti Múzeumba szállították bemutatásra, majd tudományos feldolgozásra. A szabadságharc, majd a bukása utáni kor nem kedvezett a feldol­gozásnak. A királyi csontok üvegszekrénybe kerültek, a fel­ségjelvények pedig a raktárba. 1862-ben Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója vé­gigvezette gróf Pálffy Móric helytartót a kiállítási termeken, s büszkén mutatta az üvegszek­rényben őrzött csontokat. Ami­kor Pálffy meglátta az ömlesztve, rendetlenségben tárolt maradvá­nyokat, felháborodott, s azonnal tárgyalásokat kezdett Scitovszky János bíboros hercegprímással és a kancelláriával a királyi ham­vak méltó elhelyezése érdeké­ben. Ennek eredményeként — a temetkezési szertartás után — 1862. július 10-én a királyi pár maradványait két bádogkopor­sóba helyezve berakták a Buda­vári Nagyboldogasszony-temp- lom (Mátyás-templom) egy-egy fülkéjébe, az 1848. évi feltárás­kor talált férfi és a terhes nő mé- hében rejlő magzat csontjaival. Minderre azonban csak akkor derült fény, amikor — 1883. no­vember 10-én — Török Aurél antropológus megkapta a cson­tokat, hogy már a modem tudo­mány eszközeivel vizsgálja meg azokat. Sőt ekkor az is nyilván­valóvá vált, hogy a csontvázak­ból több darab hiányzott, erősen megsérültek, összekeveredtek, és az állapotos nő csontváza, va­lamint a férfi koponyája hiány­zott. Török Aurél évekig dolgo­zott azon, hogy III. Bélának és feleségének földi maradványai körül rendet teremtsen, majd megkezdte a küzdelmet a királyi pár méltó elhelyezéséért. Két röpiratot is írt 1897-ben, „Esdő szó a magyar nemzethez a hona­lapító királyok emlékei iránt való kegyelet ügyében” és „Esdő szó­zat az országgyűlési képviselők­höz III. Béla király és neje teste­reklyéi végleges nyugalomba té­telének ügyében” címmel. A millennium légkörében élő ország végül is kitett magáért. A Mátyás-templom egyik kápol­nájában pompás síremléket épí­tettek, ahová 1898. október 21- én, ünnepélyes külsőségek kö­zött, az Országgyűlés, a magyar és a közös kormány, egyházi és világi főméltóságok, a diplomá­ciai testületek stb. jelenlétében Vaszary Kolos hercegprímás és Esztergom bíboros érseke elte­mette III. Bélát és a királynét, Antiochiai Annát. Ez a királyi pár már megérkezett végső nyughelyére. Vajon milyen sors vár a többi­ekre — Nagy Lajosra, Hunyadi Mátyásra — a tudományos vizs­gálatok befejeztével? dr. Cs. K. Az ékszerteknős még azoknak az embereknek is megnyeri a tet­szését, akik egyébként irtóznak a hüllőktől, kétéltűektől, kígyók­tól, békáktól. Hiszen nemcsak nevükben, hanem testük, páncél­juk színeiben, mintázatában, formájában is valóban olyanok, mint a különös ékszerek. (Egy­kor készítettek is brosst a fiatal, kis termetű példányok páncéljá­ból). Számos fajuk él Észak- Amerika déli részén és Délkelet- Ázsiában, a lassú folyóvizekben és a tavakban. Észak-Ameriká­ból származik az a vörös fülű ék­szerteknős, amelynek egyes pél­dányait a díszállat-kereskedé­sekben nálunk is megvásárolhat­juk. A vörös fülű elnevezést bi­zonyára arról a vörös sávról kap­ta, amely szemétől a tarkójáig húzódik, mert a teknősöknek nincsen fülük, pontosabban sza­rulemez fedi külső hallójáratu­kat, s így kívülről semmi sem árulja el az egyébként jól fejlett hallószervüket. Fejlettsége elle­nére azonban mégsem elsősor­ban a hallószervükre, hanem in­kább a látásukra és az igen érzé­keny szaglásukra támaszkodnak táplálékkeresés közben vagy az- ellenség felfedezésében. Az ékszerteknős szív vagy ovális alakú, kifejletten 18 — 20 cm hosszú, és 12 — 14 cm széles hátpáncéljának külső pikkelyeit szalmasárga csíkok, a csíkok két szélét méregzöld foltok tarkítják. Krómsárga haspáncélját szim­metrikusan elhelyezkedő sza­bálytalan foltok díszítik, s hason­ló foltok szegélyezik a hátpáncél alsó káváját is. Állatunknak még a bőre is színes: fején és lábain vi­lágoszöld csíkok futnak végig. Csak ivarérettségük után külön­böztethetők meg a hímek és a nőstények egymástól: a hím has­páncélja homorúbb, farka hosz- szabb és izmosabb a nőstényé­nél. Képünkön a kitűnő úszó híré­ben álló ékszerteknőst láthatjuk. Megfigyelhetjük, hogy lábujjai között úszóhártyák feszülnek. Az élénk mozgású ragadozó kü­lönféle vízi rovarokat, férgeket, puhatestűeket, halivadékokat stb. zsákmányol természetes életterében (terráriumi étrend­jük összeállításánál erre figye­lemmel is kell lenni). Tudományos kishírek Értelmes galambok Ha egy csimpánz fölé olyan magasságban függesztünk fel egy banánt, hogy ne élje el, de a közelben valahol akad egy do­boz, majmunk rövid tépelődés után odatolja a dobozt a banán alá, feláll rá, s így veszi le a gyü­mölcsöt. A Harvard Egyetem (USA) kutatói most pontosan ugyanezt a kísérletet galambok­kal végezték el. A galambokat előzőleg megtanították arra, hogy tárgyakat tologassanak, s felmásszanak rájuk. Akkor ju­talmazták meg őket, ha például egy dobozt egy zöld folt fölé tol­tak, vagy ha felmásztak a doboz­ra, hogy a közvetlenül fölötte függő banánt leszakítsák. Egy­szersmind leszoktatták őket ar­ról, hogy a banánt más módon — ugrálva vagy repülve — érjék el. Amikor ezek után a galambok a dobozt nem a banán alatt talál­ták, a csimpánzokhoz hasonlóan némi gondolkodás után ők is odatolták azt a banán alá, s fel­álltak rá, hogy elérjék a gyümöl­csöt. Ezzel nagyon magas fokú értelmességről tettek bizonysá­got. Ha azonban előzőleg vagy a doboz tologatását vagy azt nem tanulták meg, hogy a banánt a dobozról érjék el, a próba — egyetlen kivételt nem tekintve — sikertelennek bizonyult. A sike­res galamb is csak tizennégy percnyi tologatás után oldotta meg a feladatot. Algaméreg A minnesotai (USA) egyetem biológusai olyan anyagot különí­tettek el egyfajta kék algából, amely elpusztítja a többi kék és zöld algát. Az intézet egyik alga­kutatója megfigyelte, hogy a Scytonema hofmanni nevű algá­val érintkezésbe kerülő vala­mennyi más alga elpusztul a te­nyészetben. Az ezekből az al­gákból elkülönített hatóanyag algaméregnek bizonyult. Ha si­kerülne ezt az algamérget nagy mennyiségben, szintetikus úton és olcsón előállítani, felhasznál­hatnák az algáktól szennyezett vizek tisztítására. Hormonszivattyú A növények növekedési hor­monjait a sejthártya hordozómo­lekulái juttatják rendeltetési he­lyükre. Ennek az eddig csupán feltételezett vegyi szivattyúnak a létezését pennsylvaniai (USA) biológusok most mutatták ki. Már régóta tudják, hogy az auxin nevű növekedési hormon — amely egyebek között a nö­vény hosszirányú növekedését serkenti — a fiatal, osztódó sej­tekben és a levelekben képződik, s a szállító szövetrendszerben a fölfelé áramló vízzel szemben le­felé szállítódik. A kutatók most a borsónövények parenchima- szöveiében (például a levélerek közeit kitöltő szövetben) kimu­tatták, hogy a sejtek alsó részé­ben a membránoknak kötéshe­lyeik vannak az auxin számára. Ézek olyan fehéijemolekulák, amelyek az auxint, mint valami­féle szivattyú — az „árral szem­ben” —, a lejjebb lévő növényi szervekbe szállítják. Dinoszaurusz-nyomok az Alpokban Svájcban, a Vieux Emosson-i duzzasztógát közelében ezernél több ismeretlen megkövült láb­nyomra bukkantak. A rendkívü­li lelőhely 2400 méter magasság­ban fekszik, az év nagy részében hó és jég borítja, csak több órás gyaloglással érhető el a legköze­lebbi lakott helységből. A dino­szaurusz-nyomokat 40 fok hajlá­sú sziklafalon fedezték fel. A fi­nom homokból ítélve a tenger­part vagy a tópart egykori iszap­jában hagyták hátra nyomaikat a régen kihalt ősállatok. A tudományos elemzés sze­rint a lábnyomok legalább 200 millió évesek, 35 centiméteres hosszúságukból és a lépéshosz- szúságból ítélve a dinoszauru­szok hátsó lábaikon felegyene­sedve mozogtak — hiányzik elül­ső lábaik nyoma és fölemelt far­kuk vonszolásának nyoma is. Sajátos kórházak A sajtó nemrégiben hírül adta, hogy japán építészek egy sajátos úszóműre, mint alapra, kilenc- emeletes — elvontatható — szál­lodát építettek. A svéd nemzet­közi sajtóiroda most azt közli, hogy Svédországban legföljebb háromszáz ágyas úszó kórház­nak a tervét dolgozták ki. Ezek költségei nagyjából ugyanakko­rák, mint a hagyományos kórhá­zaké, ám feleannyi idő alatt meg- építhetők. A megrendelés napjá­tól az üzembe helyezésükig egy év sem telik el. Az úszó kórházak mérete 35x117 méter — a 300 ágyas vál­tozat kétemeletes —, és úgy épít­hetők meg, hogy megfeleljenek a legkülönbözőbb igényeknek, s alkalmazkodjanak a megrendelő ország művelődéséhez és hagyo­mányaihoz. A víz- és az áramel­látás, továbbá a szennyvízderítés szempontjából önellátók, még­pedig anélkül, hogy a környeze­tet károsítanák. • HEVES MEGYEI . HKNSS állásajánlatai: HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz villanyszerelő, szerkezetlakatos, géplakatos, festő, autó­szerelő szakmunkást. Érdeklődni lehet a fenti címen. EGER VÁROS TANÁCSA ÉRTELMI FOGYATÉKOSOKAT FOGLALKOZTATÓ SZOCIÁLIS INTÉZET: Andornaktálya, Rákóczi u. 289. Felvételre keres gépkocsivezetőt Latvija típusú gépkocsi vezetésé­re jogosító ”D” kategóriás szakvizsgával. Jelentkezni lehet a fenti címen. MÁTRA VOLÁN EGRI ÜZEME: Eger, Lenin út 194. Felvételt hirdet autószerelő, autóvillamossági szerelő, esztergá­lyos szakmunkások részére. Kereseti lehetőség a kollektív szerző­dés szerint. Jelentkezni lehet: a fenti címen a járműfenntartási üzemben. MÁTRAALJAI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS TALAJVÉDELMI TÁR­SULAT: Gyöngyös, Petőfi u. 1. Lakatos, vontatóvezető, nehézgépszerelő, kőműves, kubikos munkakörökben hirdet felvételt. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon. KAEV 4. SZ. GYÁRA: Gyöngyös, Karácsondi u. 15. Felvesz NSZK-ba szállítandó gépek minőségi átvételéhez műsza­ki német nyelvtudással rendelkező, középfokú végzettségű mun­kaerőt, gépipari gyakorlattal férfi anyaggazdálkodót, vasanyagok tárolásában gyakorlatot szerzett anyagkiadót, festő-fényező szak­munkásokat, targoncavezetőt, kazánfűtőt. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi vezetőjénél. Telefon: 12-284. 31. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 12. SZ. FŐÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE: Leninváros Gyöngyösön az Állatforgalmi és Húsipari vállalatnál kihelyezett telepére felvesz ács, vasbetonszerelő, hegesztő szakmunkásokat, őr-rendészt, valamint művezetőt. MÁTRAVIDÉKI FÉMMÜVEK SIROKI GYÁRA: Felvesz 18. életévüket betöltött nőket 3 műszakos betanított munkás munkakörbe. Kereseti lehetőség a betanulási idő után 7.000-9.000 Ft. A jelentkezőknek meghatározott útvonalon munkásszállítást biztosítanak. Jelentkezni és érdeklődni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon.

Next

/
Thumbnails
Contents