Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZEPTEMBERI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) interpelláció és az arra adott válasz.) Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. Miután a képviselők megkapták és áttanulmányozhatták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését a vitában elhangzott módosító javaslatokról, az elnök — felfüggesztve az interpellációk tárgyalását — Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek adott szót. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy bizonyos esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel egyidejűleg valamennyi állampolgár — így a bűncselekményt elkövető — számára is biztosítani kell az alapvető jogokat a büntető eljárás során. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szervezetnek 330 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 300 millió forintra, az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz. Kérte a Parlamentet, hogy e kiadásokat biztosítsa a költségvetésből, ám ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi költségvetésbe. Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslatokról. Elmondta: elvi álláspont, hogy katonának csak a katonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri állomány, a rendőrök által elkövetett bűncselekmények képezik. A miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság tárgyalja az ügyet. Elfogadhatónak tartóttá azt is, hogy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka vonhassa fegyelmi úton felelősségre. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának — a katonákra vonatkozó részek kivételével — a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a büntető eljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1-je helyett — amennyiben a feltételek biztosíthatók — január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. A képviselők ezután a következő napirendi pont, az 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Ez, a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Békési László pénzügyminiszter rövid kiegészítő tájékoztatójában a következőket mondta:- Szerencsére vannak már olyan magánvállalkozók is, akik jelentős beruházásokra vállalkoznak, ám azokat egy év alatt nem tudják befejezni. Több tízmillió forint értékű beruházásokról van szó. Mind több az olyan vállalkozó is, aki munkájához jelentős készleteket használ föl. Valamennyiükre átmeneti szabályokat alkalmaztak 1988- ban. Ezek 1989. január 1-jével megszűntek volna, az átmeneti törvény ugyanis így rendelkezett. Végül is a Vállalkozók Országos Szövetségével, valamint a Kisiparosok Országos Szövetségével megállapodtunk, hogy az 1988-ban megkezdett beruházások, illetve az 1988- ban fel nem használt készletek 1989- ben is kedvezményesen, adómentesen, a költségek terhére elszámolhatók. Békési László ezért e két paragrafus módosítását ajánlotta az Országgyűlésnek. Az elnök tájékoztatta az Országgyűlést: a törvényjavaslatot a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta és azt a Parlamentnek elfogadásra ajánlja. Határozathozatal következett: a képviselők a módosító törvényjavaslatot 304 szavazattal, két ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadták. Miután erről a napirendről néhány perc alatt döntöttek, mégpedig minden vita nélkül, s ezzel behozták az előző, hosszúra nyúlt szavazási procedúra során elvesztett órákat, az Ország- gyűlés munkája ismét interpellációkkal folytatódott. Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár, 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács kórházának általános igazgatóhelyettese a kötelező túlmunka bérének progresz- szív adóztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László válaszában utalt arra, hogy a kormány az adótörvények módosítására vonatkozó javaslatot novemberben terjeszti az Országgyűlés elé. így az interpellációban felvetett kérdést is Csongrádi Csaba képviselőnk aláírja a jelenléti ívet. Ő tegnap kapott választ közérdekű interpellációjára ekkor tárgyalja majd a Parlament. A kormányzat azonban nem tudja vállalni, s a képviselőknek sem ajánlja az adórendszer alapelemének módosítását. Ezzel szemben a kormánynak az a szándéka — tette hozzá —, hogy az idén meghirdetett mértéknél nagyobb arányú béremelést hajtsanak végre az egészségügyben. A túlmunka-dijak körül kialakult feszültséget egyébként maguk a munkáltatók is jelentősen csökkenthetnék. Magyarán: a túlmunkát jobban meg kell fizetni. Az interpelláló képviselő nem fogadta el a pénzügyminiszter válaszát, s az Országgyűlés is elutasította azt. Az ülés elnöke ezért további vitára visszautalta az interpellációt az illetékes bizottságnak. Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) a közszolgáltatások tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Javasolta: az állam dotálja vagy a 25 százalékos forgalmi adó elengedésével segítse a közszolgáltatásban tevékenykedő vállalatokat, ne a lakosságnak kelljen azt mindinkább értékén megfizetni. Békési László tájékoztatásul elmondta: köztisztasági feladatokra évente 2 milliárd forintot költenek a tanácsok, ebből 200 millió forintnyi a közvetlen állami költségvetésből finanszírozott támogatás. Ugyanakkor a közszolgáltatói tevékenység a maximális, 80 százalékos nyereségadó-kedvezményt élvezi, s ez tartós, a jövőben is érvényesülő preferencia. Nem tudott viszont ígéretet tenni a miniszter arra, hogy a közszolgáltatásoknak közvetlenül, növekvő állami támogatást juttassanak. Az interpellációra adott választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Dr. Técsy László (Szabolcs- Szatmár m., 19. vk.), a nyírtassi Dózsa Tsz elnöke a mezőgazda- sági keresetszabályozás 1990. január 1-jei hatályú feloldását szorgalmazó interpellációját közvetlenül a miniszterelnökhöz intézte. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében adott válaszában elmondta: a kormány novemberben megtárgyalja a kereset- szabályozás helyzetének felülvizsgálatát, a piacgazdasággal való összehangolásához szükséges liberalizálását. Hangoztatta azonban, hogy a minden korábbinál szabadabb jelenlegi szabályozás kínálta adómentes jövedelemnövelés lehetőségével sem tudott élni az ágazat. A liberalizálás ugyanakkor az inflációhoz is hozzájárult, aminek legfőbb kárvallottja éppen a mezőgazdaság. A választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így a témát az elnök kiadta tárgyalásra a mezőgazdasági bizottságnak. A szerdai ülésszak szünetében tartotta alakuló ülését a Vállalkozói képviselőcsoport. A tanácskozáson felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozták: támogatják a kormánynak a piac- gazdálkodás megvalósítását célzó gazdaságpolitikai elképzelését. Tevékenységükkel párt- és politikai csoportérdekektől függetlenül, a piacorientált vállalkozói szellem és munka kibontakozását kívánják elősegíteni. Az Országgyűlés független képviselőinek csoportja is tanácskozást tartott a szünetben. Rögtönzött frakcióülésükön a képviselők hangsúlyozták, hogy a csoportnak mindenekelőtt azokat a választókat kell megnyernie, akik egyetlen párt mellett sem akarják elkötelezni magukat. A függetlenek így a választási csatározások pártharcaiban a mérleg nyelvének szerepét tölthetnék be. Pillanatkép a folyosóról Csütörtökön délelőtt interpellációkkal és kérdésekkel folytatódik az ülésszak. Országgyűlési visszhang „.Átállítják a váltókat a többpártrendszerbe való átmenethez” „A magyar Országgyűlés döntő ülésszakán a képviselők átállítják a váltókat a többpártrendszerbe való átmenethez. A magyar Parlament újabb lépéseket tesz a demokratizálás irányában és lefekteti az állami intézmények demokratizálásának törvényes alapjait” — így értékelik a hírügynökségek budapesti jelentéseikben az Országgyűlés kedden megnyílt őszi ülésszakát. Az AP amerikai hírügynökség rámutat, hogy a Parlamentnek a többpártrendszer és a szabad választások kereteinek megteremtésén túl összhangba kell hoznia az ország törvényeit Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, így a helsinki egyezményekkel és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával. A DPA hangsúlyozza, hogy az alkotmánymódosítás várhatóan kiiktatja az alaptörvényből a kommunista párt vezető szerepére vonatkozó cikkelyt, és Magyarország népköztársaság helyett köztársaság lesz. Az AP és a Reuter szerint a beterjesztett sarkalatos törvények az MSZMP, a hozzá közel álló társadalmi szervezetek és az ellenzék háromoldalú tárgyalásain született megegyezésén alapulnak. Valamennyi hírügynökség megemlíti, hogy az ülésszakon negyvenkét év óta először vesznek részt ellenzéki képviselők, akik az utóbbi időben tartott pótválasztásokon az MSZMP jelöltjeivel szemben fölényes győzelmet arattak. A képviselők több mint hetven százaléka viszont MSZMP-tag, és az ellenzék a legutóbbi országos választások demokráciát sértő módja miatt megkérdőjelezte a Parlament legitimitását. Az utóbbi hónapokban mindenesetre néhány független és reformkommunista képviselő elutasította a Parlamentnek szánt szavazat- gépszerepet, vitákat gerjesztettek és elérték néhány törvénytervezet módosítását. A Reuter megemlíti, hogy képviselőknek csak hetvennégy százaléka igazolta Roszik Gábort, aki ezután sajtóértekezletén annak az előírásnak az eltörlését szorgalmazta, amely szerint a választási győzelem dacára a képviselőt parlamenti társainak is be kell választania (igazolnia) a törvényhozásba. • A ki és bevándorlásról, a külföldre utazásról és az útlevélről elfogadott törvényről beszámolva a DPA-hírügynökség megjegyzi, hogy az Egyesült Államok ettől tette függővé a legnagyobb kedvezmény korlátlan időre szóló megadását a kereskedelemben. A jelentések megemlítik a szavazatszámláló gépet is, amelynek eredményjelző táblája a Reuter szerint esztétikailag nem illik a neogótikus ülésterembe. (MTI) J Bánffy Györggyel, az ellenzéki képviselőcsoport tagjával ( Tudósítónktól): Az ülésszakon jelentették be, hogy megalakult az Országgyűlés ellenzéki csoportja, amely hét képviselőt tömörít magába. Király Zoltán, Roszik Gábor, ZsigmondAttila, Raf- fay Ernő, Mécs Imre, Márton János és Bánffy György sajtótájékoztatón fejtette ki elképzelését a közös teendőkről. A „hetek” egyik, me- gyénkhez közel álló tagjával, Bánffy György színművésszel beszélgettem arról, hogy miként is érett meg a csoport létrehozásának gondolata. — A nyár folyamán, a háromoldalú kerékasztal-tárgyalások idején vetődött fel Király Zoltán elképzelése alapján a gondolat. Azzal a szándékkal érlelődött meg az ötlet, hogy az ellenzéki tárgyalások szellemiségét, eszmerendszerét kellene továbbvinni a Parlamentben is. - Olvasván erről a tervről, telefonon kerestem meg a szegedi képviselőtársamat, hogy ha szükségét látja, csatlakozom hozzájuk. A régiek mellé most bekerült ellenzékiekkel együtt így heten alkotjuk azt a parlamenti csoportosulást, amelynek célja, hogy már a jelenlegi országgyűlési ciklus ideje alatt is működő pártok véleményét, javaslatát támogassuk, jelenjen meg a Parlamentben a kisebbségi hang. Természetesen mindez a házszabályok betartásával: interpellációk, felszólalások, s most már csoportszintű nyilatkozatok formájában. — Milyen szerepet vállal Ön a csoport tevékenységében? — Régóta ismert a politikai hitvallásom: minden szélsőség ellen kiállni, keresni a konszenzus lehetőségét, a közös megegyezés és megbékélés reményében. Valahol Széchenyi István útján szeretnék járni politikai állásfoglalásommal, remélem, ez az út nem torkollik az övéhez hasonló tragédiába... — Az Egerhez való kötődése — annak ellenére, hogy nem megyei képviselő — közismert megnyilatkozásaiból, köz- és egyéni szerepléseiből. Miből táplálkozik ez a felfokozott érdeklődés? — Az úgynevezett „földiséget” az élet éveinek múlásával egyre jobban érzi az ember. Számomra egy emberöltőre meghatározó volt az alma mater, a ciszter gimnázium belém táplált öröksége, de Egerhez kötnek az elhunyt családtagjaim s a még élő rokonaim. Ezért is érdekel minden a színházi élettől a főiskolai névválasztás vitájáig, ami ott történik. Egyébként legközelebb október 5-én járok Egerben, amikor az Ifjúsági Házban Kapor Elemér verseskötetét, annak számomra legszebb gyöngyszemeit mutatom majd be... A Btk. és a büntetőeljárási törvény módosításáról — vitacsokor Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai Napköziotthonos Óvoda óvónője aggályait megfogalmazva hangoztatta: véleménye szerint szűkre szabott az idő a törvények tervezett hatályba lépéséig, kevés ahhoz, hogy a szükséges feltételeket megteremtsék. A rendőrségnél például 400-500-zal kellene emelni a létszámot. Konkrét javaslatot is tett: a két törvény hatályba lépésének idejét 1990. július 1-jé- ben határozzák meg. Kérte az előterjesztő minisztert, hogy tételesen tájékoztassa az Országgyűlést az új törvényekkel összefüggő pénzügyi ter- hekről, a fedezetként szolgáló lehetséges forrásokról, és arról, hogy ezekből a bíróság, az ügyészség és a rendőrség milyen arányban részesül. Kiss István (Bács-Kiskun m. 18., vk.), a tataházai Petőfi Mgtsz elnöke ésszerűtlennek és kivihetetlennek tartotta, hogy a katonai büntetőjog hatálya alól kivont ügyeket polgári ügyészi, illetve bírói hatáskörbe utalják. Azt is helytelenítette, hogy katonai bűn- cselekmény esetén katonai, köztörvényi bűncselekmény elkövetése miatt pedig polgári bíróság ítélkezzen a sorállományú katonák felett. A képviselő támogatta az illetékes bizottság javaslatát, amely szerint katonai vétség esetén fenyítést is alkalmazhassanak a katonával szemben. A parancsnoki fegyelmi jogkör eltörlése nem hozná meg a jogalkotó által kívánt eredményt. A rendőrség kiemelése a katonai büntetőjog hatálya alól az eljárás időszerűségének, eredményességének és törvényességének rovására is menne — mondta. Szűcs Gyula (Szabolcs- Szatmár m., 16. vk.) a KISZ vásárosnaményi városi bizottságának titkára úgy ítélte meg, hogy a tervezet szerint a független bírói hatalom dönt, és az ehhez kapcsolódó egyéb mindennapi teendőket, garanciális intézkedéseket — elsősorban a népszerűtleneket — a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek kell elvégeznie. A törvényjavaslat egyoldalúan közelít a garanciákhoz. A legszélesebb körben biztosítani kívánja annak a jogait, akivel szemben eljárást folytatnak, de nem tartalmaz garanciális rendelkezéseket a tekintetben, hogy miként biztosítsák a sértett jogainak az érvényesítését, illetőleg az állam büntetőjogi igényének töretlen érvényesülését. Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke — akinek indítványaival a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nem értett egyet — üdvözölte a tervezetnek azt az új elemét, hogy a terheltet az elsőpillanatban figyelmeztetni kell jogaira, s ezt jegyzőkönyvben rögzíteni. Szerinte a jegyzőkönyvnek ezt a részét külön kellene aláíratni a terhelttel. (MTI)
