Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
Az állattenyésztés és a kukoricatermesztés a meghatározó a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetben Heves megye délkeleti térségének igazán patinás, jó nevű mezőgazdasági nagyüzeme a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet. A korábbi esztendőkben például számos alkalommal bizonyultak a megyében, de nem egyszer az országban is a legjobbaknak a tejtermelési versenyekben. A szarvasmarha-tenyésztése mellett értékesítésre is szánják tenyészbika—, ló- és sertésállományuk egy részét. (A részletes adatok az alábbiakban olvashatók.) Nagy gondot fordítanak az úgynevezett szuperintenzív kukoricatermesztésre. Ennek érdekében komoly beruházásokat is végrehajtottak, amellyel csökkentették az előállítási önköltséget. Nem szabad megfeledkezni a virágkertészetükről sem, ahol a szekfű az igazán „divatos” cikk. Értékes szarvasmarhatelep A vezető elmondása szerint 1972-73-ban épült a négyszáz jószág tartására alkalmas telep. Az Egyesült Államokból vásároltak 1974-ben 239 vemhes üszőt, s később vették hozzá a többi tenyésztésre szolgálót. Fekete-tarka holstein-friez fajtából került az említett mennyiség a ti- szanánaiakhoz. Abban az időben úgynevezett félig kötött tartásié teleppel rendelkeztek, amelyet fejőház is kiegészített. Tizennégy év elteltével, 1986. június 22-én kezdtek hozzá az átalakításához. A 21,7 millió forintos beruházást — amelynek során az egészet kötetlen tartásiévá formálták — a következő esztendő szeptemberében fejezték be, és adták át a rendeltetésének. Ilyen körülmények közepette )— ami mellesleg nem minősül különleges termelési háttérnek — elsődlegesen a tejtermelésre helyezték a hangsúlyt. A kezdeti átlag 4563 literről 1980-ra már hatezer literre szökött fel. A megyei versengésben 1976-tól vesznek részt rendszeresen. Abban az évben az első helyet szerezték meg Heves megye gazdaságai közül. Az 500 alatti kategóriában, zárt laktációs tejtermelésben 1980-81-ben országos harmadikok lettek, a következő esztendőben másodikok, majd azt követően négy éven keresztül hazánkban a legjobbak közé sorolták a nánaiakat. Jellemző adat: 1984-ben az átlag a zárt laktációs termelésben 7662 kilogramm volt (nem tévedés, ez esetben kilogrammban mérnek), az elmúlt gazdasági évben viszont már 8006 kilogrammot könyvelhettek el. Egyébként tavaly az egy tehénre jutó tejátlag 7129 liter volt. Minden valószínűség szerint a leginkább Tiszanánán bánták, hogy 1987-ben abbamaradt a tejtermelési verseny. Persze, ez a már bemutatott kitűnő átlagaikat egyáltalán nem érinti hátrányosan. Az ágazatban egyébként negyvenhetén dolgoznak, s foglalkoznak még üszőkkel és tenyészbikákkal is. Az előbbiekből jelenleg 120-at, az utóbbiakból 218-at tartanak, ám ez a szám rendre változó. 1984-ben elérték a törzstenyészet címet is a teleppel. Az eladásban is ugyancsak érdekeltek. Még 1987-ben 85 ezer forintos átlagáron adtak el jószágokat Csehszlovákiába, Szovjetunióba. Az idén kiszélesítették piacukat: Görögországba 21 vemhes üszőt értékesítettek, 72 ezer 500 forintos átlagáron. Emellett folyamatosan szállítanak bikaboijakat nyár elejétől Olaszországba. Jó minőség: a Hungahib Az állatenyésztési főágazat fontos része a sertéstelep. Négyszáz kocát nevelnek, az éves szaporulat 6800, ez pedig kocánként egy esztendőben 18,6-os átlagot jelent. Figyelemre méltó szám még, hogy a napi testtömeggyarapodás 530 mázsa. A telep nyeresége egyébként évente eléri az 1,9 millió forintot. Hogy mennyire nem csupán a mennyiséget tartják fontosnak, hanem a megfelelést is a kívánalmaknak, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy 1987-ben megyei első helyet értek el a 400 alatti átlagkoca kategóriájú sertéshús-termelési versenyben. Tavaly a Hungahib fajtával a megye első három gazdasága között végeztek — a minőséget tekintve. Maga a sertéstelep immár húsz esztendős, ezért hamarosan rekonstrukcióra szorul, amelynek megvalósítása után fokozhatják eredményeiket. Különben korábban román, szovjet megrendelőknek szállítottak, az idén viszont jugoszláv exportra vittek ki sertéseket. Ne feledkezzünk meg a juhászairól sem, ahol 1200 anyajuh van, az elmúlt évben a szaporulat 112 százalékos volt. Ez pedig viszonylag jó eredménynek számít, ha belegondolunk, hogy sok más mezőgazdasági nagyüzemben a megyében jócskán 100 alatti ez a szám. Ezen a téren egyébként az árbevétel eléri a 4 millió forintot. A lovakkal való foglalkozás sem maradhat ki a sorból. A magyar félvér és sodrott fajtából 31- et nevelnek jelenleg. Ebben az évben eddig 50 és 90 ezer forint közötti árakon értékesítettek belőlük, de — amint ígérik — árverésen további négylábúakat adnak el. A termelőszövetkezet állattenyésztő szakemberei szerint ok- tóberben-novemberben teheneket is értékesítenek — elsősorban kistermelők részére. Vágott szekfű a megyének Éppen nyolc esztendeje létezik a nánai termelőszövetkezet kertészete. Elsődlegesen szekfű- jükről nevezetesek. A kezdet kezdetén négy sátorban növesztették a virágokat, majd további kettőt alakítottak ki. Ezek egyenként 100 méter hosszúak és 7,5 méter szélesek. Az a hét személy, akiket jelenleg ebben az ágazatban foglalkoztatnak, a hagyományos módszerekkel végzi a munkáját. Kézi erővel történik az öntözés, csupán a földcseréhez alkalmaznak egy kisgépet. A dolgozók egyike egyébként növényvédelmi feladatokat lát el elsősorban. Az alapanyagot Budapestről, a Rozmaring Termelőszövetkezettől szerzik be, s ennek megemlítése azért fontos, mivel maga az alapanyag nagymértékben meghatározója annak, milyen lesz a hozam. Azt mondhatják el magukról, a munkájukról, hogy annak jellemzője: az elmúlt évben másfél millió forintos árbe- vé/e/f könyvelhettek el. Rengeteget szállítanak a szekfűből Egerbe, de tulajdonképpen ők biztosítják a friss virágot a megye többi városának is. Mindenekelőtt kiskereskedőknek értékesítik a hat sátorban felnevelt növényeket. Gondolnak természetesen a jövőre is, és arra, hogy tovább fokozzák termelésüket. Az idei esztendőre például 1,7 millió forint árbevételt terveztek, s minden valószínűség szerint valóra is válik az elképzelésük. Az elkövetkező évre pedig már az az igenis kivitelezhetőnek tetsző álmuk, hogy megpróbálkoznak egy olyan új fajta szaporítóanyag felhasználásával, amelynek segítségével az eddigieknél is nagyobb termelési hozam érhető el. Linear és New Holland A tiszanánai Petőfi Termelő- szövetkezetben a növénytermesztésben a kukorica érdemelte ki az elsőséget, a legnagyobb törődést. Együttesen 930 hektárnyi területen található ez a növény, amelyből 232 hektár a siló- kukorica, a fennmaradó részen pedig a szemeskukorica terem meg. Ami azonban különösképpen figyelemre méltó, és más gazdaságok elé helyezi ezen a téren a nánai termelőszövetkezetet, az az, hogy 582 hektáron öntözéssel végzik a kukorica nevelését! Ehhez — saját beruházással — Linear típusú, önjáró öntözőberendezést állítottak munkába tavaly, az idén még egyet vettek hozzá. Az eredmény azt mutatja, érdemes ezt a módszert alkalmazni: az öntözött területről betakarított kukorica előállítási önköltsége jelentősen csökkent. Mázsánként 280 forint volt, szemben a nem öntözött területről learatottal. Ott ugyanis a ráfordítás ugyancsak mázsánként 330 forint volt. A tárolókba is több kerül az öntözött területekről, nevezetesen hektáronként 10,04 tonna. A vetési csíraszámot illetően is előnyösebbnek látszik az öntözött területen termő kukorica. A szám ugyanis 100-110 ezer, míg a nem öntözött esetében mindössze 75-80 ezer hektáronként. Ebben az évben a két öntöző- berendezéssel optimális időben 465 ezer köbméter vizet juttattak a kukoricára. Ez a mennyiség egyébként megközelítően 115 millimétemyi természetes csapadéknak felel meg, ami már jó, ha figyelembe vesszük, hogy ez a térség nem túlságosan bőven részesedik a természet áldásából. A szuperintenzív módszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően a betakarításban is igyekeztek új eszközöket bevetni. Vásároltak egy New Holland típusú kombájnt. Számos jó tulajdonsága mellett a gépnek igen hasznos jellemzője, hogy nyolc soros adapterrel, gyakorlatilag szemveszteség nélkül dolgozik. Teljesítménye egyenesen lenyűgözőnek mondható, hiszen ki- lenc-tíz órás műszak alatt annyi termés betakarítására képes, amennyivel 26-28 vagont tölthetnek meg! Ez jóval nagyobb mennyiség, mint a hagyományos korábbi kombájnoknál, amelyekkel egyéb szempontokból is meglehetősen sok gondjuk volt. A New Holland kombájn egyedül az országban Tiszanánán található meg. S hogy mely fajták termesztésére vállalkoznak? Az öntözött területeken a pioneer 3732-es és a pioneer 3737-eskukoricafajtákat nevelik. Mindkettőnek nagyon kedvező tulajdonsága, hogy a szemek víztartalma 28-30 százalékos, és e fajtáknak igen jó a vízleadó képességük. A termelés növelése érdekében 1990-ben harmadik öntöző- berendezés üzembe helyezését tervezik, így — elgondolásaik szerint — legalább 270 hektárral tudják növelni a kedvező lehetőségű kukoricatermesztési változatot. (X)
