Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 26., kedd KÖZLEKEDÉS 5 A lakosság tehetetlen. A járó­kelők kénytelenek nyelni a gép­járművekből áradó szennyező­anyagokat, a különösen veszé­lyes policiklikus, aromás szén- hidrogénekből például sokszorta több kerül a levegőbe, mint amennyi a határérték. A gépjár­művezetők a lámpáknál vára­kozva vagy füstölő kocsik után haladva szintén ezt a levegőt szívják. — Kinek van joga felelősségre vonni azokat, akik füstfelhőt hagyva maguk után, autóznak? — kérdezte Babos Ferencet, a Közlekedési Főfelügyelet igaz­gatóját az MTI munkatársa. Megyénként egy-két dolgozó áll rendelkezésre ehhez a fel­adathoz, s a fővárosban is csak öten foglalkoznak ilyen ellenőr­zésekkel. Évente mintegy 12 ezer ellenőrzést végeznek, ebből 6 ezer a fővárosra esik. — Ez nagyon kis létszám, s nagyon kevés ellenőrzés. A több mint egymillió gépkocsi-tulajdo­nos ritkán találkozhat egy-egy ilyen közúti ellenőrrel... — 1987-ben a rendőrség is felkészült az ellenőrzésekre, de később átadták műszereiket a megyei, illetve a fővárosi fel­ügyeleteknek. Jelenleg 170 KKM — 500-as műszerrel ren­delkezünk. Ezek viszonylag kor­szerű berendezések, a zajon kí­vül a szénmonoxid- és a korom­kibocsátást mérik, s két példány­ban papírra nyomtatják az ered­ményt. Ez a bizonylat fontos, hi­szen dokumentálni lehet, hogy a leállított és a határértékeket túl­lépő gépkocsi nem tesz eleget a környezetvédelmi követelmé­nyeknek. A helyi felügyelet ez­után elrendeli a gépkocsi javítá­sát, beszabályozását, egyhóna­pos határidővel. Amennyiben egy hónap múlva sincs még be­szabályozva a jármű, ismét egy­hónapos haladékot kap a tulaj­donos, s csak ezután kezdemé­nyezhető ellene szabálysértési eljárás, amely szabálysértési bír­ságot is magával vonhat. — Nem túl liberális bánásmód ez azokkal szemben, akik — im­már bizonyítottan — semmibe veszik a többség érdekeit? — Valamivel szigorúbb a fel­lépésünk a közületekkel szem­ben. A 200járműnél többet üze­meltetők ellen határérték-túllé­pés esetén a közúton vagy a telep­helyen azonnal légszennyezési feljelentés tehető, majd ezután a szakigazgatási szerv légszennye­zési bírságot szabhat ki. Az ennél kisebb gépjárműparkkal rendel­kező vállalatok egyszeri 30 na­pos határidőt kapnak a beállítás­ra. — A jelenlegi műszerek — mint említette — a zajon kívül a szén-monoxidot és a kormot mé­rik, a szénhidrogén-kibocsátást nem. Mikor lesz erre is ellenőrző berendezésük? — Ez elsősorban pénzkérdés, az ilyen műszerek vásárlása sok­ba kerülne. A szénhidrogének egy része különben füstként, műszer nélkül is érzékelhető. Az ellenőröknek joguk van a füstölő gépkocsik leállítására, s arra, hogy ezeket a járműveket beren­deljék műszaki vizsgára. Tervezünk egy olyan megol­dást is — mondotta Babos Fe­renc — , hogy igazolást kapnak azok, akik félévenként rendsze­resen beállíttatják járművüket, s ezt a bizonylatot a közúti ellen­őrzések során elfogadjuk. Kísér­letképpen két megyében már al­kalmazzuk is ezt a módszert. Gyalogosok a közutakon A közlekedés, mint cselekvé­sek, magatartások egymásba fo­nódó láncolata, nemcsak a jár­művek vezetői, hanem a gyalo­gosok számára is szükségessé te­szi a közlekedési erkölcs normái­nak figyelembevételét. A gyalogos magatartás erköl­csi normáinak, alapelveinek ér­vényesítési köre kiterjedtebb, ál­talánosabb, mint a járművezető­ké. Gyakorlatilag a gyalogos az össznépességet jelenti. Gépjár­művezető csak az alkalmassági vizsgán megfelelt egyén lehet, gyalogos azonban mindenki... A gyalogos nemcsak legna­gyobb számú, de egyben legve­szélyeztetettebb résztvevője a közúti közlekedésnek. Növeli a gyalogosok veszélyeztetettségét, hogy tájékozatlanabbak, és az al­kalmazkodóképességük nem tu­dott lépést tartani a motorizáció rohamos fejlődésével. A veszé­lyeztetettség fokozatosabb az idősebb korúaknái és a gyerme­keknél. A közúti közlekedés rendje a gépjárművek és gyalogosok mozgási pályáit szétválasztja. A biztonság szempontjából leg­megfelelőbb lenne a gyalogos és járműáradat „térbeli” szétvá­lasztása. Erre azonban csak rit­kán van lehetőség. Úttestre lépé­sük pillanatától biztonságuk már a járművek mozgásától és saját lépéseik kiszámítottságától, a járművekhez történő alkalmaz- kodottságuktól függ. A közúti közlekedés folyama­tossága és biztonsága szükséges­sé teszi az állandóan változó partnerek érdekeinek egyezteté­sét, összehangolását. A közvéle­mény napjainkban egyre foko­zottabb határozottsággal kívánja meg — a járművek vezetőin kívül — a gyalogosoktól is az érdekek kölcsönös tiszteletben tartását. A hibás magatartásával súlyos veszélyhelyzetet, hirtelen féke­zést előidéző gyalogost nemcsak a jármű vezetője, hanem a közel­ben lévő gyalogosok is elmarasz­talják. Ez azt bizonyítja, hogy a gyalogosok is kezdik felismerni a közlekedésben szükséges együttműködés és kölcsönös fi­gyelmesség, belátás jelentőségét. Sokan beszélnek arról, hogy a gyalogosok és gépjárművezetők között kibékíthetetlen ellentét van. Azonban ez az ellentét meg­szűnőben van, de mégis sok gya­logos nehezen jut el az együtt­működés szükségességének be­látásához. Ennek egyik oka, hogy a közlekedésben csak a gépjárművet, a tárgyat, az esz­közt látják. A másik oka, hogy a gépjármű használatában csak annak előnyeit látják, gondjairól megfeledkeznek. A gyalogosforgalmat lakott területeken jól látható járda vá­lasztja el a járművek közlekedé­sére szolgáló úttesttől, tehát a gyalogos úticéljához az úttesten át kell kelnie. Ilyenkor mérlegel­nie kell a közlekedő járművek tá­volságát, sebességét, vagy a for­galomirányító jelzőlámpa jelzé­seihez kell alkalmazkodnia. A mérlegelőképesség kortól, nemtől függően nagyon változó. Tapasztalat szerint a gyalogosok a nagy sebességgel közlekedő gépjárművek sebességét több­nyire alábecsülik. Ilyen hibát vé­tenek a kisebb terjedelmű gép­járműveknél is. A forgalmi tapasztalatok hiá­nya lassítja, bizonytalanná teszi a gyalogosok haladását. Ez is oka a gyermek és időskorú balesetek nagyobb gyakoriságának. A vizsgálati adatok azt bizo­nyítják, hogy a gyalogosok több­sége nehezen és türelmetlenül al­kalmazkodik a közlekedési hely­zetek által kialakított követelmé­nyekhez, és az átkeléseknél sok­szor tanúsít hibás magatartást. A gyalogosok, ha reális az önérté­kelésük, a figyelmetlenség, a til­tott helyen történő átkelés, és a közlekedési jelzések figyelembe­vételének elmulasztása miatt ér­zik különösen hibásnak magu­kat. Hiába látják jól hibáikat, még­is napról napra újból elkövetik a szabálysértéseket. Leggyakrab­ban a személyiségben rejlő hi­bákra, a félelem, a szorongás, az agresszió hatására vezethető visz- sza ez a magatartás. A gyalogosok közlekedési is­mereteinek hiányát jelzi, hogy a baleseteknek több mint a felét a gyalogosok hibás magatartása okozta. A gyalogos balesetek né­hány tanulsága arra enged kö­vetkeztetni, hogy a közlekedési erkölcs legfőbb alapelvei még nem élnek eléggé a gyalogosok tudatában. Miért nem indul? Arra a kérdésre, hogy „Miért nem indul?” vagy „Miért indul nehezen?” — néhány érdekes szakmai tanács az autósok épü­lésére, ami a közlekedésbizton­ságunkat is segíti: A Lada típuscsaládhoz tarto­zó autók gyújtásberendezésében egy idő után jellegzetesen olaj- párás lesz az osztófej. A hagyo­mányos gyűjtési rendszer mellett ez nem okoz zavart, mivel a meg­szakítók felületének öntisztulása a normál áramfelvétel mellett is kialakul. A zavar — s vele együtt az indítási nehézség is — az elekt­ronikus gyújtási rendszerre átté­rés után külön téma. A megsza­kítók érintkezőin lecsapódott olajpára a minimális áramfelvé­tel miatt nem tisztulhat önmagá­tól. Ha tehát ragaszkodunk az elektronikus gyújtáshoz, gyak­rabban kell tisztítanunk (vagy cserélnünk!) a megszakító érint­kezőket. Szinte megdöbbentő, hogy még napjainkban is milyen sok babona él és virágzik egyes gyúj­tógyertyák életrevalóságáról. így a Champion és a Marelli márkát is úgy hirdetik, hogy akár a húsz­ezer kilométeres üzemet is meg­bízhatóan teljesítik. Ugyanakkor az a meztelen igazság, hogy bár­milyenjó és megbízható márkájú gyújtógyertyákat használunk, 10-12 ezer kilométer lefutása után (akár van panasz rájuk, akár nincs) ki kell cserélnünk őket. És ez a helyes álláspont! A benzinekben lévő adalékok ugyanis egy idő után lerakódnak az elektródszigetelőn, a porcelá­non, s némiképpen réteget alkot­va a „produktív munkából” ki­eső kúszóáramoknak adnak utat. Önmagában ez a tény is okozhat gyakori indítási nehéz­séget. A Ladákra jellemző és ugyan­csak indítási zavarokhoz vezető hiba lehet, hogy a szívató telesz­kópja — a motorháztető alól odakerült piszoktól — megszo­rul, emiatt a motor lefullad. Ezt követően az erőforrást csak nagy üggyel-bajjal — és teljesen le­nyomott gázpedállal (nyitott foj­tószeleppel) — tudjuk életre kel­teni. Éppen ezért célszerű gon­dosan tisztán tartanunk (csak tiszta benzinben kimosni és nem beolajozni!) ezt a látszatra jelen­téktelen, de mégis nagyon fontos alkatrészt. A benzinben lévő szennyező­déstől nem ritkán eltömődhet a gyorsító füvóka is. Különösen azokon a kocsikon visszatérő hi­ba, amelyek tankjába gyakran kannából (márpedig nem mindig tiszta kannából!) töltik a benzint. És bizony, közlekedésbizton­sági szempontból is felettébb kellemetlen (olykor tragikus is lehet), ha a forgalmi viszonyok által igényelt hirtelen gázadásra a motor éppen ellenkezőleg — visszahőköléssel, „lyukkal” — reagál, és csak jóval később kap életre. Vagyis, ahogy szaknyel­ven mondani szoktuk: az autó éppen a veszélyhelyzetben (ahe­lyett, hogy „elrobbanna” onnan) bénán „letérdel”... A meglepetések hónapja: Véget ért a nyári vakáció; a diákok többsége a vi­déki rokonoknál vagy táborokban töltött szünidő után nehezen alkalmazkodik a városhoz, gyakran szabálytalankodik. A szabálytalanságok zöme nem a szabály nem ismerésével, hanem az életkorra jel­lemző felelősségtudat kiforratlanságával kapcsola­tos. Veszélyben vannak és veszélyeztetnek az isko­lai tanulmányaikat most kezdő első osztályos kis­diákok is. A kisgyerek — ha a járdán közlekedik is — moz­gása kiszámíthatatlan. Az iskola, a család gondos­kodása sokat segíthet a helyes közlekedési viselke­dés tanításában a szabályok gyakoroltatásával, a példamutatással. Az autósokat is kellemetlen meglepetés érheti, ha nem számítanak az úttesten feltűnő kisdiákokra. Vidéken elkezdődik az őszi betakarítás. A mező- gazdasági nagyüzemek erő- és munkagépei mind gyakrabban közlekednek az országutakon is. Mére­teikkel, jellegzetes mozgásukkal a megszokottól el­térő manővereket követelnek a gyorsabb járművek vezetőitől. Éjszakára már alacsonyabbra süllyedhet a hőmé­rő higanyszála. S ez a reggeli induláskor — még szá­raz időben is — a szélvédő és az ablakok belső párá- sodásához vezethet. A párásodás esőzéskor fokozódik, ami megne­hezíti a vezető kilátását, tájékozódását. Célszerű meleg levegővel hivatni a szélvédőt, az ablakokat. Az emh'tett, a közlekedés biztonságát befolyáso­ló okok, szituációk növelik a balesetveszélyt. Szid­juk is a felelőtlen járművezetőket. Gyakran okkal, ami a balesetek jelentős hányadánál a gyalogosok, kerékpárosok vagy a jármű utasai teremtenek olyan helyzetet, amit a legjobb gépjárművezetők sem ké­pesek kivédeni, hát még a gyakorlatlanok... Bárki, aki kilép a lakásából, ne feledje, hogy felelős máso­kért és önmagáért. A munkahelyünkön, ahol dolgozunk, gyakran elfelejtjük, hogy az ottani közlekedés szabályai azo­nosak a közúton érvényes szabályokkal. Az üze­mekben talán még több közlekedéssel, anyagszállí­tással kapcsolatos baleset történik, mint a közúton. Ha bárhol sérült vagy ájult embert látunk, ne fe­ledkezzünk meg a törvényben is rögzített segély- nyújtásról. Azért, hogy segíthessünk, tanuljuk meg a segélynyújtás legfontosabb teendőit. Kérdések: 1. Az úttesten áthaladó gyalogos átlépheti-e a zá­róvonalat? A) Nem, csak annak megkerülésével haladhat át a túloldalra. B) Igen. C) Igen, de csak akkor, ha a záróvonal terelővo­nallal együtt került felfestésre. 2. Elsőbbsége van-e a gyalogosnak lakott terüle­ten lévő főútvonalon az útkereszteződésben a járda meg hosszabbított vonalában? (Az egye­nesen haladó járművel szemben?) A) Igen. B) Nincs. C) Csak akkor, ha a jármű lekanyarodik a őút- vonalról. 3. Mire kell számítani, ha az Ön előtt haladó nagyméretű mezőgazdasági jármű jobbra kí­ván kanyarodni? A) Arra, hogy kanyarodási szándékát sohasem jelzi irányjelző készülékkel. B) Arra, hogy hirtelen csökkenti a sebességét. C) Arra, hogy először balra húzódik. 4. Melyik jármű közlekedhet lakott területen kí­vül 30 km/óra sebességgel? A) A lassú jármű. B) A mezőgazdasági vontató, de csak ha pótko­csi nélkül közlekedik. C) A mezőgazdasági vontató még akkor is, ha két pótkocsit vontat. 5. Hogyan tudja csökkenteni gépkocsija szélvé­dőjének belső párásodását? A) Az ablaktörlő működtetésével. B) Az ablakok kis résnyi leeresztésével C) Csak páramentesítő alkalmazásával. 6. Lakott területen kívül egyéb úton melyik se­besség a megengedett? A) Segédmotorkerékpár 50 km/ó B) Motorkerékpár 80 km/ó C) Lakókocsit vontató személygépkocsi 80km/ó 7. Milyen előírás vonatkozik a ködfényszóró használatára? A) Csak a tompított fényszóróval együtt legyen bekapcsolható. B) Önállóan is bekapcsolható, de csak akkor, ha a látási viszonyok legfeljebb 30, illetve (autó­pályán) 60 km/óra sebességgel való haladást tesznek lehetővé C) Bármikor használható, ha a többi közlekedőt nem zavarja. 8. Milyen feltételhez köti a szabály a járdán való várakozást főútvonalon kívül? A) Járdán csak akkor szabad várakozni, ha köz­úti jelzés ezt kifejezetten megengedi. B) Járdán csak akkor szabad várakozni, ha az úttesten a megállás tilos, és az 1000 kg tengely- terhelést meg nem haladó jármű mellett 2 felnőtt gyalogos elfér. C) A járdán való várakozás a jármű tengelyte­rhelésén kívül semmilyen feltételhez nincs kötve Autósbalettol a közúti tragédiáig A fenti felvételünk a svédországi Montorp versenypályáján készült, ahol új világcsúcs felállításának ré­szese volt ez a négy autó. Gyújtási zavarok és gumiabroncsok meghibásodása miatt kettő kiesett a ver­senyből, kettő viszont 50-ről 156 kilométerre javította a két keréken autózás világrekordját. Alsó képünk viszont a Stuttgart melletti autópályán készült, ahol hetvenegy gépkocsi rohant egymás­nak egyetlen bravúroskodó autós miatt. Buntethetök-e a fustolo járművel ■ ■ i wwm Vr l\\? vI^JI\ ■

Next

/
Thumbnails
Contents