Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-26 / 227. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 26., kedd KÖZLEKEDÉS 5 A lakosság tehetetlen. A járókelők kénytelenek nyelni a gépjárművekből áradó szennyezőanyagokat, a különösen veszélyes policiklikus, aromás szén- hidrogénekből például sokszorta több kerül a levegőbe, mint amennyi a határérték. A gépjárművezetők a lámpáknál várakozva vagy füstölő kocsik után haladva szintén ezt a levegőt szívják. — Kinek van joga felelősségre vonni azokat, akik füstfelhőt hagyva maguk után, autóznak? — kérdezte Babos Ferencet, a Közlekedési Főfelügyelet igazgatóját az MTI munkatársa. Megyénként egy-két dolgozó áll rendelkezésre ehhez a feladathoz, s a fővárosban is csak öten foglalkoznak ilyen ellenőrzésekkel. Évente mintegy 12 ezer ellenőrzést végeznek, ebből 6 ezer a fővárosra esik. — Ez nagyon kis létszám, s nagyon kevés ellenőrzés. A több mint egymillió gépkocsi-tulajdonos ritkán találkozhat egy-egy ilyen közúti ellenőrrel... — 1987-ben a rendőrség is felkészült az ellenőrzésekre, de később átadták műszereiket a megyei, illetve a fővárosi felügyeleteknek. Jelenleg 170 KKM — 500-as műszerrel rendelkezünk. Ezek viszonylag korszerű berendezések, a zajon kívül a szénmonoxid- és a koromkibocsátást mérik, s két példányban papírra nyomtatják az eredményt. Ez a bizonylat fontos, hiszen dokumentálni lehet, hogy a leállított és a határértékeket túllépő gépkocsi nem tesz eleget a környezetvédelmi követelményeknek. A helyi felügyelet ezután elrendeli a gépkocsi javítását, beszabályozását, egyhónapos határidővel. Amennyiben egy hónap múlva sincs még beszabályozva a jármű, ismét egyhónapos haladékot kap a tulajdonos, s csak ezután kezdeményezhető ellene szabálysértési eljárás, amely szabálysértési bírságot is magával vonhat. — Nem túl liberális bánásmód ez azokkal szemben, akik — immár bizonyítottan — semmibe veszik a többség érdekeit? — Valamivel szigorúbb a fellépésünk a közületekkel szemben. A 200járműnél többet üzemeltetők ellen határérték-túllépés esetén a közúton vagy a telephelyen azonnal légszennyezési feljelentés tehető, majd ezután a szakigazgatási szerv légszennyezési bírságot szabhat ki. Az ennél kisebb gépjárműparkkal rendelkező vállalatok egyszeri 30 napos határidőt kapnak a beállításra. — A jelenlegi műszerek — mint említette — a zajon kívül a szén-monoxidot és a kormot mérik, a szénhidrogén-kibocsátást nem. Mikor lesz erre is ellenőrző berendezésük? — Ez elsősorban pénzkérdés, az ilyen műszerek vásárlása sokba kerülne. A szénhidrogének egy része különben füstként, műszer nélkül is érzékelhető. Az ellenőröknek joguk van a füstölő gépkocsik leállítására, s arra, hogy ezeket a járműveket berendeljék műszaki vizsgára. Tervezünk egy olyan megoldást is — mondotta Babos Ferenc — , hogy igazolást kapnak azok, akik félévenként rendszeresen beállíttatják járművüket, s ezt a bizonylatot a közúti ellenőrzések során elfogadjuk. Kísérletképpen két megyében már alkalmazzuk is ezt a módszert. Gyalogosok a közutakon A közlekedés, mint cselekvések, magatartások egymásba fonódó láncolata, nemcsak a járművek vezetői, hanem a gyalogosok számára is szükségessé teszi a közlekedési erkölcs normáinak figyelembevételét. A gyalogos magatartás erkölcsi normáinak, alapelveinek érvényesítési köre kiterjedtebb, általánosabb, mint a járművezetőké. Gyakorlatilag a gyalogos az össznépességet jelenti. Gépjárművezető csak az alkalmassági vizsgán megfelelt egyén lehet, gyalogos azonban mindenki... A gyalogos nemcsak legnagyobb számú, de egyben legveszélyeztetettebb résztvevője a közúti közlekedésnek. Növeli a gyalogosok veszélyeztetettségét, hogy tájékozatlanabbak, és az alkalmazkodóképességük nem tudott lépést tartani a motorizáció rohamos fejlődésével. A veszélyeztetettség fokozatosabb az idősebb korúaknái és a gyermekeknél. A közúti közlekedés rendje a gépjárművek és gyalogosok mozgási pályáit szétválasztja. A biztonság szempontjából legmegfelelőbb lenne a gyalogos és járműáradat „térbeli” szétválasztása. Erre azonban csak ritkán van lehetőség. Úttestre lépésük pillanatától biztonságuk már a járművek mozgásától és saját lépéseik kiszámítottságától, a járművekhez történő alkalmaz- kodottságuktól függ. A közúti közlekedés folyamatossága és biztonsága szükségessé teszi az állandóan változó partnerek érdekeinek egyeztetését, összehangolását. A közvélemény napjainkban egyre fokozottabb határozottsággal kívánja meg — a járművek vezetőin kívül — a gyalogosoktól is az érdekek kölcsönös tiszteletben tartását. A hibás magatartásával súlyos veszélyhelyzetet, hirtelen fékezést előidéző gyalogost nemcsak a jármű vezetője, hanem a közelben lévő gyalogosok is elmarasztalják. Ez azt bizonyítja, hogy a gyalogosok is kezdik felismerni a közlekedésben szükséges együttműködés és kölcsönös figyelmesség, belátás jelentőségét. Sokan beszélnek arról, hogy a gyalogosok és gépjárművezetők között kibékíthetetlen ellentét van. Azonban ez az ellentét megszűnőben van, de mégis sok gyalogos nehezen jut el az együttműködés szükségességének belátásához. Ennek egyik oka, hogy a közlekedésben csak a gépjárművet, a tárgyat, az eszközt látják. A másik oka, hogy a gépjármű használatában csak annak előnyeit látják, gondjairól megfeledkeznek. A gyalogosforgalmat lakott területeken jól látható járda választja el a járművek közlekedésére szolgáló úttesttől, tehát a gyalogos úticéljához az úttesten át kell kelnie. Ilyenkor mérlegelnie kell a közlekedő járművek távolságát, sebességét, vagy a forgalomirányító jelzőlámpa jelzéseihez kell alkalmazkodnia. A mérlegelőképesség kortól, nemtől függően nagyon változó. Tapasztalat szerint a gyalogosok a nagy sebességgel közlekedő gépjárművek sebességét többnyire alábecsülik. Ilyen hibát vétenek a kisebb terjedelmű gépjárműveknél is. A forgalmi tapasztalatok hiánya lassítja, bizonytalanná teszi a gyalogosok haladását. Ez is oka a gyermek és időskorú balesetek nagyobb gyakoriságának. A vizsgálati adatok azt bizonyítják, hogy a gyalogosok többsége nehezen és türelmetlenül alkalmazkodik a közlekedési helyzetek által kialakított követelményekhez, és az átkeléseknél sokszor tanúsít hibás magatartást. A gyalogosok, ha reális az önértékelésük, a figyelmetlenség, a tiltott helyen történő átkelés, és a közlekedési jelzések figyelembevételének elmulasztása miatt érzik különösen hibásnak magukat. Hiába látják jól hibáikat, mégis napról napra újból elkövetik a szabálysértéseket. Leggyakrabban a személyiségben rejlő hibákra, a félelem, a szorongás, az agresszió hatására vezethető visz- sza ez a magatartás. A gyalogosok közlekedési ismereteinek hiányát jelzi, hogy a baleseteknek több mint a felét a gyalogosok hibás magatartása okozta. A gyalogos balesetek néhány tanulsága arra enged következtetni, hogy a közlekedési erkölcs legfőbb alapelvei még nem élnek eléggé a gyalogosok tudatában. Miért nem indul? Arra a kérdésre, hogy „Miért nem indul?” vagy „Miért indul nehezen?” — néhány érdekes szakmai tanács az autósok épülésére, ami a közlekedésbiztonságunkat is segíti: A Lada típuscsaládhoz tartozó autók gyújtásberendezésében egy idő után jellegzetesen olaj- párás lesz az osztófej. A hagyományos gyűjtési rendszer mellett ez nem okoz zavart, mivel a megszakítók felületének öntisztulása a normál áramfelvétel mellett is kialakul. A zavar — s vele együtt az indítási nehézség is — az elektronikus gyújtási rendszerre áttérés után külön téma. A megszakítók érintkezőin lecsapódott olajpára a minimális áramfelvétel miatt nem tisztulhat önmagától. Ha tehát ragaszkodunk az elektronikus gyújtáshoz, gyakrabban kell tisztítanunk (vagy cserélnünk!) a megszakító érintkezőket. Szinte megdöbbentő, hogy még napjainkban is milyen sok babona él és virágzik egyes gyújtógyertyák életrevalóságáról. így a Champion és a Marelli márkát is úgy hirdetik, hogy akár a húszezer kilométeres üzemet is megbízhatóan teljesítik. Ugyanakkor az a meztelen igazság, hogy bármilyenjó és megbízható márkájú gyújtógyertyákat használunk, 10-12 ezer kilométer lefutása után (akár van panasz rájuk, akár nincs) ki kell cserélnünk őket. És ez a helyes álláspont! A benzinekben lévő adalékok ugyanis egy idő után lerakódnak az elektródszigetelőn, a porcelánon, s némiképpen réteget alkotva a „produktív munkából” kieső kúszóáramoknak adnak utat. Önmagában ez a tény is okozhat gyakori indítási nehézséget. A Ladákra jellemző és ugyancsak indítási zavarokhoz vezető hiba lehet, hogy a szívató teleszkópja — a motorháztető alól odakerült piszoktól — megszorul, emiatt a motor lefullad. Ezt követően az erőforrást csak nagy üggyel-bajjal — és teljesen lenyomott gázpedállal (nyitott fojtószeleppel) — tudjuk életre kelteni. Éppen ezért célszerű gondosan tisztán tartanunk (csak tiszta benzinben kimosni és nem beolajozni!) ezt a látszatra jelentéktelen, de mégis nagyon fontos alkatrészt. A benzinben lévő szennyeződéstől nem ritkán eltömődhet a gyorsító füvóka is. Különösen azokon a kocsikon visszatérő hiba, amelyek tankjába gyakran kannából (márpedig nem mindig tiszta kannából!) töltik a benzint. És bizony, közlekedésbiztonsági szempontból is felettébb kellemetlen (olykor tragikus is lehet), ha a forgalmi viszonyok által igényelt hirtelen gázadásra a motor éppen ellenkezőleg — visszahőköléssel, „lyukkal” — reagál, és csak jóval később kap életre. Vagyis, ahogy szaknyelven mondani szoktuk: az autó éppen a veszélyhelyzetben (ahelyett, hogy „elrobbanna” onnan) bénán „letérdel”... A meglepetések hónapja: Véget ért a nyári vakáció; a diákok többsége a vidéki rokonoknál vagy táborokban töltött szünidő után nehezen alkalmazkodik a városhoz, gyakran szabálytalankodik. A szabálytalanságok zöme nem a szabály nem ismerésével, hanem az életkorra jellemző felelősségtudat kiforratlanságával kapcsolatos. Veszélyben vannak és veszélyeztetnek az iskolai tanulmányaikat most kezdő első osztályos kisdiákok is. A kisgyerek — ha a járdán közlekedik is — mozgása kiszámíthatatlan. Az iskola, a család gondoskodása sokat segíthet a helyes közlekedési viselkedés tanításában a szabályok gyakoroltatásával, a példamutatással. Az autósokat is kellemetlen meglepetés érheti, ha nem számítanak az úttesten feltűnő kisdiákokra. Vidéken elkezdődik az őszi betakarítás. A mező- gazdasági nagyüzemek erő- és munkagépei mind gyakrabban közlekednek az országutakon is. Méreteikkel, jellegzetes mozgásukkal a megszokottól eltérő manővereket követelnek a gyorsabb járművek vezetőitől. Éjszakára már alacsonyabbra süllyedhet a hőmérő higanyszála. S ez a reggeli induláskor — még száraz időben is — a szélvédő és az ablakok belső párá- sodásához vezethet. A párásodás esőzéskor fokozódik, ami megnehezíti a vezető kilátását, tájékozódását. Célszerű meleg levegővel hivatni a szélvédőt, az ablakokat. Az emh'tett, a közlekedés biztonságát befolyásoló okok, szituációk növelik a balesetveszélyt. Szidjuk is a felelőtlen járművezetőket. Gyakran okkal, ami a balesetek jelentős hányadánál a gyalogosok, kerékpárosok vagy a jármű utasai teremtenek olyan helyzetet, amit a legjobb gépjárművezetők sem képesek kivédeni, hát még a gyakorlatlanok... Bárki, aki kilép a lakásából, ne feledje, hogy felelős másokért és önmagáért. A munkahelyünkön, ahol dolgozunk, gyakran elfelejtjük, hogy az ottani közlekedés szabályai azonosak a közúton érvényes szabályokkal. Az üzemekben talán még több közlekedéssel, anyagszállítással kapcsolatos baleset történik, mint a közúton. Ha bárhol sérült vagy ájult embert látunk, ne feledkezzünk meg a törvényben is rögzített segély- nyújtásról. Azért, hogy segíthessünk, tanuljuk meg a segélynyújtás legfontosabb teendőit. Kérdések: 1. Az úttesten áthaladó gyalogos átlépheti-e a záróvonalat? A) Nem, csak annak megkerülésével haladhat át a túloldalra. B) Igen. C) Igen, de csak akkor, ha a záróvonal terelővonallal együtt került felfestésre. 2. Elsőbbsége van-e a gyalogosnak lakott területen lévő főútvonalon az útkereszteződésben a járda meg hosszabbított vonalában? (Az egyenesen haladó járművel szemben?) A) Igen. B) Nincs. C) Csak akkor, ha a jármű lekanyarodik a őút- vonalról. 3. Mire kell számítani, ha az Ön előtt haladó nagyméretű mezőgazdasági jármű jobbra kíván kanyarodni? A) Arra, hogy kanyarodási szándékát sohasem jelzi irányjelző készülékkel. B) Arra, hogy hirtelen csökkenti a sebességét. C) Arra, hogy először balra húzódik. 4. Melyik jármű közlekedhet lakott területen kívül 30 km/óra sebességgel? A) A lassú jármű. B) A mezőgazdasági vontató, de csak ha pótkocsi nélkül közlekedik. C) A mezőgazdasági vontató még akkor is, ha két pótkocsit vontat. 5. Hogyan tudja csökkenteni gépkocsija szélvédőjének belső párásodását? A) Az ablaktörlő működtetésével. B) Az ablakok kis résnyi leeresztésével C) Csak páramentesítő alkalmazásával. 6. Lakott területen kívül egyéb úton melyik sebesség a megengedett? A) Segédmotorkerékpár 50 km/ó B) Motorkerékpár 80 km/ó C) Lakókocsit vontató személygépkocsi 80km/ó 7. Milyen előírás vonatkozik a ködfényszóró használatára? A) Csak a tompított fényszóróval együtt legyen bekapcsolható. B) Önállóan is bekapcsolható, de csak akkor, ha a látási viszonyok legfeljebb 30, illetve (autópályán) 60 km/óra sebességgel való haladást tesznek lehetővé C) Bármikor használható, ha a többi közlekedőt nem zavarja. 8. Milyen feltételhez köti a szabály a járdán való várakozást főútvonalon kívül? A) Járdán csak akkor szabad várakozni, ha közúti jelzés ezt kifejezetten megengedi. B) Járdán csak akkor szabad várakozni, ha az úttesten a megállás tilos, és az 1000 kg tengely- terhelést meg nem haladó jármű mellett 2 felnőtt gyalogos elfér. C) A járdán való várakozás a jármű tengelyterhelésén kívül semmilyen feltételhez nincs kötve Autósbalettol a közúti tragédiáig A fenti felvételünk a svédországi Montorp versenypályáján készült, ahol új világcsúcs felállításának részese volt ez a négy autó. Gyújtási zavarok és gumiabroncsok meghibásodása miatt kettő kiesett a versenyből, kettő viszont 50-ről 156 kilométerre javította a két keréken autózás világrekordját. Alsó képünk viszont a Stuttgart melletti autópályán készült, ahol hetvenegy gépkocsi rohant egymásnak egyetlen bravúroskodó autós miatt. Buntethetök-e a fustolo járművel ■ ■ i wwm Vr l\\? vI^JI\ ■
