Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-02 / 207. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 2., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Mennyibe kerül egy űrhajós kiképzése? Hozzájárulhat az élelmiszer-ellátás megoldásához A tengerek kutatása Képünkön: örvendetes tény a Vernadszkij akadémikus kutatóhajó amerikai látogatása 1989. június 16-án. A hajó Bostonból érkezett, hogy a Woods Holl-i óceánkutató intézet négy tudósát fedélzetére véve egyhónapos kutatóútra induljon. Az űrhajózás jövőjéről, gazdasági hasznáról, az űrhajósok kiképzésének költségeiről nyilatkozik Vlagyimir Satalov, az Űrhajóskiképző Központ parancsnoka. Milyen gyakorlati haszna van az űrkutatásnak?... Napjainkban e kérdés élénken foglalkoztatja a szovjet közvéleményt. Erősödik a felismerés, hogy alaposabban szemügyre kell venni az űrkutatásra fordított összegek és az ebből származó haszon összefüggéseit. Csak ez esetben dönthetünk megalapozottan valamely kutatási irány fejlesztésének célszerűségéről. Az űrkutatás jelentős gazdasági hasznot hozhat, ám ennek tényleges megítélésé számos nehézségbe ütközik, mivel a kérdésnek rengeteg összetevője van. Például mind a mai napig nehéz megmondani, pontosan mennyibe is kerül egy űrhajós kiképzése, pedig ezzel kapcsolatban közgazdasági kutatásokat is végzünk. A kiképzés költségeinek nyilvánvalóan jelentős részét alkotják azok a kiadások, amelyek a felkészítés során használt nagy értékű műszaki eszközök létrehozásához és üzemeltetéséhez A Naprendszer perifériáján három bolygó járja örökös útját a Nap körül. Ez a három égitest — a Naptól mért közepes távolságuknak megfelelően, sorrendben — az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó. Az elsőt William Herschel angol csillagász majdhogynem véletlenül fedezte fel, az utóbbi kettőnek a felfedezése azonban a csillagászat legnagyobb diadalai közé tartozott. Már akkor is tudtak ugyanis mindkét bolygónak a létezéséről, sőt az égbolton azokban az években elfoglalt helyéről is, amikor távcsővel még egyiket sem sikerült megpillantani. Az Uránusz és a Neptunusz az óriásbolygók közé tartoznak, noha sokkal kisebbek, mint a Jupiter és a Szaturnusz. Mindkét bolygó rendkívül gyorsan forog a tengelye körül, és emiatt a sarki szükségesek. Ilyen eszközök például az IL — 76-os repülő laboratóriumon végzett felszállások, ahol a leendő űrhajósok először ismerkedhetnek meg a súlytalanság hatásával. Az IL — 76-os egyetlen felszállás alkalmával gyakran tucatnyi „hurkot” ír le, így nyilvánvaló, hogy az efféle gyakorlás nem olcsó dolog. Ugyanezt mondhatjuk a nagy teljesítményű centrifugák és a valamennyi kiképzési eszközre felszerelt nagy értékű számítógép-technika felhasználásáról is. Ha az űrhajós felkészítésében a világűrbe való kilépés gyakorlása is szerepel, ez a víz alatti laboratórium igénybevételét jelenti, ami önmagában is 20 — 30 százalékkal növeli a kiképzési költségeket. Az üzleti célú űrrepülések kezdetekor megvizsgáltuk, menynyibe kerül egy külföldi űrhajós kiképzése, és ki is alakítottunk egy átlagösszeget, ám ez nem eléggé pontos. így például a Glavkoszmosz egyezményt között egy japán űrhajós kiképzéséről. Ennek feladata az Űrhajóskiképző Központra hárul. A szerződéssel kapcsolatosan számos kérdés merül fel: milyen jelölteket küld a japán fél? Tud- nak-e oroszul? Kell-e számukra lapultságuk meglehetősen nagy. Az Uránuszt kedvező légköri körülmények esetén szabad szemmel is felfedezhetjük az égbolton, a Neptunusz azonban szabad szemmel már nem látható. Távcsövön át szemlélve mindkét bolygó zöldes színűnek, a Neptunusz néha kékes árnyalatúnak látszik. Régebben egyesek azt hitték, hogy az Uránuszon növényi élet honosodott meg, a zöld szín ennek a következménye. Ám később bebizonyosodott, hogy mindkét bolygó teljességgel alkalmatlan az élet számára, hiszen mindkettő felületén roppant hideg van. Egyébként a két bolygó kielégítő, tudományos értékű és érvényű megfigyelése eddig az óriási távolság miatt a legkorszerűbben felszerelt nagy csillagvizsgálók számányelvtanfolyamot szerveznünk? Milyen lesz az űrrepülés tudományos programja? Minderről egyelőre semmit sem tudunk. Úgy véljük, hogy már a szerződés megkötésekor pontosan meg kell tárgyalni a kiképzés mértékét, valamint azokat a körülményeket, amelyek között a kiképzendő űrhajósok és családjaik a Csillagvárosban élnek majd. Visszatérve a szovjet űrhajósok kiképzési problémáihoz, hangsúlyoznom kell, hogy még e kis csoportokon belül is más-más összegbe kerül egy parancsnok, egy fedélzeti mérnök vagy egy kutató felkészítése. Az edzések formáit gondosan kidolgoztuk. Véleményem szerint a kiképzésen semmit sem szabad megtakarítanunk. De mi legyen akkor a hatékonyság növelésével? A reális út a már kiképzett űrhajós újabb expedícióra küldése. Ez esetben nem kerül ismét pénzbe a közel kétéves általános felkészítés. A második, harmadik vagy negyedik űrútjára készülő jelölt felkészítési költségei akár egy nagyságrenddel is kisebbek lehetnek. Hangsúlyozni szeretném azonban: eddig soha nem foglalkoztunk hasonló gazdasági számításokkal, így — mivel senki ra is nehéz feladat. Ez a helyzet azonban — remélhetőleg — rövidesen megváltozik. Az amerikai bolygókutatási program hosszabb szünet után ismét fontos mérföldkőhöz érkezik. Ez a mérföldkő 4,5 milliárd kilométerre van, valahol a bolygórendszer határvidékén, ahol a Voyager — 2 űrszonda közeledik utolsó célpontja, a Neptunusz felé. Június 5-én, 120 millió kilométerrel a bolygótól, megkezdte a megfigyelési fázist, s az október 2-ig tart. Az eddig a Neptunusz- ról készült felvételek arra mutatnak, hogy e bolygó légkörében felhők lebegnek, és a déli féltekén egy hatalmas, sötét folt látható. Augusztus 4-i híradás szerint a Voyager — 2 a Neptunusz négy eddig ismeretlen holdját fesem kívánta meg — ehhez nincsenek is meg a megfelelő módszereink. A mondottak fényében felmerül a kérdés: mi lesz a fiatalokkal? Az űrhajósok csapatát természetesen fiatalítani kell, hiszen különben nem lesz meg a természetes váltás. Az elmúlt időben három új űrhajóst készítettünk fel, és év végére újabb öt jelölt kiképzését fejezzük be. Tartalék űrhajósokat nem válogatunk, és „repülésre váró” jelöltünk sincs. Határozottan ellenzem, hogy munkánkban szenzációhajhász elemek érvényesüljenek. Nincs szükség a „legelső” vagy a „leghosszabb” űrutazás típusú repülésekre. Vannak, akik azt mondják, hogy meg kell nyirbálni az űrutazási programokat. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európá- ban ugyanakkor a jelenlegi MIR- űrállomásnál nagyobb, Föld körül keringő űrállomásokat terveznek. Ha befagyasztjuk nemzeti űrkutatási programunkat, a jövőben utol kell érnünk majd a Nyugatot. Vajon van-e értelme annak, hogy feladjuk kivívott pozíciónkat? Úgy vélem, a kérdésre adott válasz egyértelmű. dezte fel, sőt néhány nap múlva gyűrűdarabokat is. A nagy felbontású képek készítése augusztus 6-án kezdődött, 27 millió kilométer távolságból. Ekkortól kezdve vizsgálhatók a Neptunusz ismert holdjai, a Triton és a Nereida, illetve a feltételezett gyűrűívek is. A legizgalmasabb szakasz a bolygó szoros megközelítése, augusztus 24. és 29. között. A szonda ekkor valósággal rárepül a bolygó északi félgömbjére (minimális távolság a középponttól 29 200 kilométer, miközben behatol a magnetoszféra belsejébe is). Különösen érdekes lesz a valószínűleg légkörrel is rendelkező, mintegy 2000 — 5000 kilométer átmérőjű. Az ember kapcsolata a tengerrel régi korokra nyúlik vissza. Régészeti leletek bizonyítják, hogy az ember sok évvel időszámításunk kezdete előtt már meglovagolta a hullámokat, rövi- debb-hosszabb utakra indult kezdetleges vízi járművein. Táplálékát is a tengerből egészítette ki: halászott. Sokáig ezek is maradtak a tenger hasznosításának módjai, és csak miután az ember bejárta a tengereket, megismerte a földgolyót, kezdte el tanulmányozni magát a tengert. Mintegy 115 éve, 1873 — 76 között járta a világtengert Föld körüli útján a Challenger nevű angol hajó, fedélzetén hat tudóssal, akik valóban a tenger megismerését tekintették feladatuknak. Mélytengeri, vízhőmérsékleti méréseket, biológiai és hidrográfiai kutatásokat végeztek. Áz elmúlt száz év alatt az ember lassanként megismerte a tenger értékeit, de a kiaknázásukra irányuló kísérletek csak az utóbbi néhány évtizedben kezdődtek el igazán. A tengert az emberiség nyilvántartja mint élelmiszerforrást: a tenyésztett és szaporított halakon kívül a rákok, kagylók, puhatestűek és algák már ma is, de a jövőben még inkább hozzájárulnak az emberiség élelmiszerproblémáinak a megoldásához. A tengervíz hallatlan mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz: magnéziumsót, keserűsót, gipszet, káliumot, meszet, valamint bort, brómot, klór- és fluorve- gyületeket és különféle, ritkán előforduló nyomelemeket, aranyat, uránt, rádiumot stb. Ezek ipari kiaknázása már megkezdődött, de évtizedeken-évszázado- kon át csak a tengervízben oldott konyhasó, keserűsó és magnéziumsó lepárlására szorítkozott. Mintegy 50 éve működik tengervizet feldolgozó brómgyár, 40 éve a magnéziumot is nagyüzemi módon nyerik ki a tengerből. Kísérletek folynak a kálium, a bór és a lítium kinyerésére is. A tengervízben kisebb meny- nyiségben jelenlévő anyagok összmennyisége elképesztő számokat ad. Egy köbkilométemyi tengervízben például 163,55 kg urán, ugyanennyi ezüst és 34 kg arany található. Az óceánok kincsestára tehát összességében káprázatos vagyont, legalább 293,5 millió tonna uránt, ugyanennyi ezüstöt és 61,6 millió tonna aranyat rejt. Más kérdés, hogy ma még ezek kiaknázása nem gazdaságos. A tengerfenék kutatása áll ma a kutatás előterében. Itt találhatók a hatalmas kőolaj- és földgáz-előfordulások, valamint a rejtélyes mangángumók. Érthető tehát, hogy az ember — a tudósok és az üzletemberek — figyelme miért fordul a tenger felé. A világtengereken jelenleg több mint ezer kutatóhajó dolgozik. A kutatás elsősorban nemzeti színekben folyik, de a problémák nagysága kiköveteli a nemzetközi (két- és többoldalú) összefogást. 1 2 3 bY 5 □ 6 7 8 9 10 11 12 ■ vb 13 □ Ti 15 16 G 17 G 18 19 3 20 21 G 22 G 23 24 □ 25 26 27 28 K _ 29 30 ■ G 31 32 33 □ 34 35 G 36 37 38 39 40 41 G 42 43 44 G G 45 46 _ 47 48 49 G 50 51 K 52 53 G 5# G 55 56 57 3 58 59 G 60 C 61 62 c 63 64 G 65 66 _ 67 68 G 69 LE 2 Több olvasónk szóvá tette, hogy napjainkban gyakran hallják és olvassák a latin eredetű szócsatádba tartozó szelektál, szelekció, kontraszelekció szóalakokat. Azt általában érzékelni tudják, hogy e legtöbbször rosz- szalló kritikai háttérrel terhes nyelvi formák egészen sajátos jelentéstartalommal és használati értékkel vállalják kifejező, közlő szerepüket. De azt is érzékelik, hogy bizonyos szövegösszefüggésekben és beszédhelyzetekben a kontraszelekció szó csapdát állít azoknak, akik e szónak csak szótári értelmezését ismerik, és elbizonytalanodnak a szó jelentésárnyalatainak, sajátos szerep- vállalásának felismerését illetően. Elsősorban azért, mert ebben a szerepvállalásban a történeti háttér, a társadalmi és politikai helyzet elsődlegessége a meghatározó tényező. Erről bizonykodnak azok a szövegrészietek, amelyekben a kontraszelekció, a kontraszelekciós politika , kontraszelekciós folyamat, kontraszelektált világ nyelvi formák játsszák a kulcsz- szerepeket: „így okolják meg a kontraszelekció személyi politikát egyesek: történelmileg ez alakult ki” Népújság, 1989. június 20.). — „Nagyhangú törtetőktől sem mentes szellemi életünk kontraszelekciója ” (Népszabadság, 1989. július 1.) — „Mindmáig kontraszelekciós folyamatok nehezítik meg értelmiségünk egészséges újrateremtődését” (Népszabadság, 1989. július 8.) Az sem véletlen, hogy gyakran rosszalló kritikai éllel terhelt nyelvi formák társaságában jelentkezik a kontraszelektált szóalak is: ’’Kontraszelektált világunk nem kedvezett a természetes kiválasztódásnak: a közepesnél is gyengébb képességűek kerültek kiemelt pozícióba” (Magyar Hírlap, 1989. július 29.) „A kontraszelekció romboló hatása működött a politikai elit kiválasztásának módjaiban is: nem a feladathoz szabták a funkciót, hanem a kontraszelekció működésével egyes személyeknek találtak ki feladatokat” (Magyar Hírlap, 1989. júl. 17.). Erkölcsileg és politikailag is sokat sejtet a hübéresi kontraszelekció jelzős szerkezet ebben a szövegrészletben: „Az új (akadémiai) tagok megválasztásánál jelentős szerepet kapott a politikai-hűbéresi kontraszelekció” (Magyar Nemzet, 1989. aug. 1.). Hogy emberileg és szakmailag alkalmas-e valaki bizonyos funkciók ellátására, s hogy az érdemesek vagy az érdemtelenek, a tehetségesek vagy a gyengébb tehetségűek jut- nak-e a vezető állásokba, gyakran a kontraszelekciós beavatkozások adtak e kérdésekre megfelelő válaszokat. Nem véletlen, hogy napjainkban sokan és sokszor megfogalmazzák ezeket a kívánalmakat: „A nyilvánosság pluralizmusa nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megszűnjenek a kulisszák mögötti umbuldák, a korrupció és a kontraszelekció.” (Magyar Hírlap, 1989. júl. 21.) Felsorakoztatott és értelmezett példáink segítenek abban, hogy a kontraszelekció magyar megfelelőiről is több ismeretünk legyen. Valahogy így fogalmazható ez meg: valamely politikai, személyi körülmény hatására háttérbe szorulnak az érdemben alkalmasabbak, a tehetségesebbek. A gyengébb tehetségűek, a kevésbé alkalmasak javára történő kiválasztás, kiválogatás jelentését sűríti magába tehát a kontraszelekció szakkifejezés. Dr. Bakos József Kalaptragédia — Édes szívem — csicsereg a feleség -, olyan bájosak az idei kalapok. A félj bosszúsan legyint: — Szerintem kétféle kalap van a világon... A félj mondandójának folytatása a vízszintes és függőleges 1. sorban található. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 13. Megvéd a bajtól. 14. Hűtlen lett hozzám. 15. Megérti a fájdalmakat. 17. Latin eredetű férfinév, jelentése: fenséges, fennkölt. 18. Élem. 19. Végzet. 20. Súlyarány. 22. Erdélyi folyó. 23. Függőleges építmény vizek felhozatalára. 24. Neves büntetőjogász, egyetemi tanár volt (Albert). 25. Idegen részlet. 27. Becézett női név. 29. Elcseni. 31. Méltatlankodó kifejezés. 32. A régi rómaiak legkisebb értékű pénze. 34. A nagypapa szeme fénye. 36. Növényi kapaszkodó. 37. Francia birtokos névmás. 39. A sor elején halad. 42. Termelőszövetkezet. 43. Lendület. 45. Megteendő távolságok. 47. Mindnyájan. 48. A földtörténeti középkor első szakasza. 50. Észak-afrikai állam. 52. A törtvonal alatti szám vagy algebrai kifejezés. 54. Kossuth-dijas filmrendező (Sándor). 55. Becézett angol férfinév. 57. Spanyol királyi női név. 58. Kis Etelka. 60. Saját kezűén. 61. A Rajna mellékfolyója Svájcban. 62. Ezerötszáz a régi Rómában. 63. Pereme valaminek. 65. Kémiai tankönyvek egyik fejezete. 67. Gazember. 69. Szultáni rendelet volt. FÜGGŐLEGES: 2. Csehszlovák traktortípus. 3. Egerszegi Krisztina ’’becézése”. 4. Hát ez sebes. 5. A szivárvány görbéje. 6. A vas vegyjele. 7. Helyhatározó. 8. Intrikus színpadi figura. 9. Atta... (Heine komikus eposza). 10. Texas állam fővárosa. 11. Női énekhang. 12. Máltai és thaiföldi gépkocsik nemzetközi jelzése. 16. Támla nélküli ülőbútor. 18. Színésznő, a klasz- szikus drámák kitűnő szereplője volt (az utolsó négyzetben utóneve első betűje). 21. Gurítós sport, névelővel. 23. Befolyással van. 25. Francia eredetű férfinév. 26. Alsóbb rangú. 28. Házikó. 30. Lutéci- um vegyjele. 33. Szabályozott egymásután. 35. II. Rákóczi Ferenc egyik legvitézebb parancsnoka (Ádám). 38. Színpadi szende. 40. Jövés-menés. 41. Ragadozó. 44. ... West, amerikai filmcsillag. 46. Egyforma betűk. 49. A keleti mesékben előforduló varázsige, amelyre a bezárt sziklakapu megnyílik. 51. Teljesen letört. 53. Pontosan hatvan hónapja. 56. Neves művészettörténész (Nóra). 59. Régi ’’vesztőhely” a főváros közelében. 61. Holland férfinév. 63. Saláta egynemű betűi. 64. Tizenegy Bécsben. 66. Német személyes névmás. 67. Osztrák és spanyol gépkocsik nemzetközi jelzése. 68. Fordítva: Zeusz dundi szerelme, akit a féltékeny Héra tehénné változtatott. Valló Emil Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 1. Megfejtéseiket szeptember 6-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A megfejtéseket augusztus 6-ig ' küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Az emberi szellem legőszintébb, legnyíltabb megnyilvánulása a szerelmeslevél.” A helyes megfejtők közül a következők nyertek könyvet: Kristóf László (Gyöngyös), Tóth András (Gyöngyösoroszi), Birkás József (Füzesabony), Bányai Péterné (Eger), Pancsosz Petra (Eger). Gratulálunk!
