Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 16., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. BB fellázadt Az olasz tengerparton az al­gák, a francia Riviérán „a sze­mérmetlenség, az exhibicioniz­mus, a bűnözés, a homoszexuali­tás terjed.” Közelebbről is Saint Tropez főbűnei ezek, s nem más, mint a leghíresebb lakója sorolta fel a város polgármestere vétkei­ként. Hogy tudniillik nem aka­dályozza meg a terjedésüket. Brigitte Bardot levelét megírta, s mint a Le Monde hírül adta, a színművésznő már az önkéntes száműzetés gondolatával foglal­kozik: Párizsba költözik. Az igaz, hogy 1958-ban, amikor BB megvette az immár állatmen­helyként is jól ismert La Madra- gue villát, többnnyire jámbor ha­lászok vették körül, ám őket ép­pen BB nyomán szorították ki a sznobok, az újgazdagok. S végül jöttek a turisták. Akik az illuszt­ris lakó szerint „egyre nagyobb mértékben özönlöttek a városba; középszerűek, piszkosak, neve­letlenek, gátlástalanok”. Az el­keseredés nyűt levélben meg­nyilvánuló rohama azonban ez­zel még nem ért véget. BB szerint ugyanis „az emberi aljasság úgy terjed, mint az olajfolt.” A bizo­nyíték: a polgármester megtil­totta, hogy a strandot kutyák is használhassák... „Ezt én olybá veszem, mint a harcommal szembeni inzultust” — írja BB. Addig is amíg megvívja har­cát, a világ feszülten várja a híre­ket arról, hogy hol fürdenek a francia kutyák. Bomba a pódiumról Hogyan futamíthat meg egy fiatal lány harcedzett tábornoko­kat, fegyvertelenül? A választ több izraeli lap is megadta, még­hozzá az első oldalon. Az eset egy fogadáson történt, melyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Yitzak Mordekai táborno­kot, a gazai térség főparancsno­kát előléptették. A műsorban fellépett egy arab énekesnő is, név szerint Haya Samir, aki egyébként azzal büszkélkedhe­tett, hogy egyetlen muzulmán katonája az izraeli hadseregnek. (A dolog előzménye, hogy apja, egyiptomi arabként Izrael szá­mára kémkedett.) Haya Samir tehát énekesnőként kapott behí­vót az ünnepélyre, és a műsor szerint egy békedalt kellett volna énekelnie. Haya Samir azonban nyilván jobb énekes, mint ami­lyen fegyelmezett katona, mert ném a békéről énekelt, hanem az „Intifadáról”, a palesztin táborok felkeléséről és a harcok kiszolgál­tatott áldozatairól. Stílusosan szólva, a fogadásnak lőttek ezek után. Ám az sem lehet kétséges, hogy Haya Samimak többé nem áll módjában dalaival szórakoz­tatni a tábornokokat, és kivált­képp nem buzdíthatja harcra a kiskatonákat. Szoknyavadász politikusok Néhány órával a beiktatása után az új japán miniszterel­nök asztalára letették a Nagoya Times aznapi számát, benne a szenzációval, amelyben az ország elé tárták Tosiki Kaifu, az új kormányfő titkos szerelmi viszonyát egy gésával. Elődje ugyancsak egy gésaügy révén kényszerült lemondani. Tosiki Kaifuról azt is megírta az újság, hogy az ifjúkori romantika ma már csak egy gyermek alakjában él tovább, egy bizonyos I. asz- szonynál. A Nagoya Times azóta megcáfolta a saját hírét, sőt bocsánatot is kért a miniszterelnöktől. Ám amíg a japán sajtó nyomozott, a francia Nouvel Observater megkérdezte olva­sóit, hogy ők vajon hogyan fogadnák a flörtölő politikusok hí­rét. Nos, a válaszadók 70 százaléka örül annak, hogy a francia sajtó nem teregeti ki a politikusok magánügyeit. De talán en­nél is fontosabb — kiváltképpen az érintettek számára —, hogy 66 százalék úgy vélte: akkor is megválasztaná az elnök­jelöltet, ha kiderülne róla, hogy nagy szoknyavadász. Japánban nyilván a nyulak oldaláról követik a vadásza­tot. Alku „Az autót tartsa meg, de a pa­pát küldje vissza a következő címre...” A dél-afrikai Fokváros egyik napilapjában jelent meg a hirdetés, feltűnő helyen, ha ne­tán valaki nem venné észre a szokványostól eltérő szöveget. Gerrit van Schalwyl adta fel, aki foglalkozására nézve rendőr, ezért módja lett volna körözést is kiadni. A törzsőrmester azonban nem a joghoz, hanem a könyörü- lethez folyamodott. Bár a papa szempontjából ennek úgyszól­ván nincs jelentősége. Az történt ugyanis, hogy amíg az üzletben vásárolt, elkötötték a kocsiját, csomagtartójában a papa ham­vait tartalmazó urnával. Az autótolvaj első reakciójá­ról nincs információnk. Egyre gyakoribb a tulajdonképpen,. Az Új anyanyelvi kaleidoszkóp című nyelvművelő és nyelvi isme­retterjesztő kötetben 1980-ban már írtam arról, hogy az élőbe­szédben, a közéleti nyelv beszélt változataiban, a vitákban, előadá­sokban, a rádiós és a televíziós ri­portokban szinte üres töltelékszó­ként, modoros gyakorisággal je­lentkezik a tulajdonképpen hatá­rozószó. Ez a nyelvhasználati je­lenség és gyakorlat azóta csak any- nyiban változott, hogy a tulajdon­képpen az írásos közlemények­ben is „egyeduralomra törő divat­szóvá” vált. Idézett példatárunk arról ta­núskodik, hogy elsősorban a tu­dálékosan pózoló, okoskodó és fontoskodó, s ugyanakkor bő lé­re eresztett szövegformálásban jelentkezik: „Tolnay Kláriban tulajdonképpen nincs semmi rendkívüli, s talán épp ez benne a rendkívüli” (Magyar Nemzet, 1989. júl. 27.). - „A dolgok ilyentén alakulása tulajdonkép­pen kiszámítható, várható volt” (Magyar Hírlap, 1989. aug. 12.). — „Miután a bal karom megsé­rült, tulajdonképpen csak egyik kezemet tudom használni” (Va­sárnapi Hírek. 1989. aug. 13.). Sablonszerűén vállal nyelvi szerepet a tulajdonképpen újab­ban a Magyar Távirati Iroda je­lentéseiben is: előzmények nél­kül vele kezdődik az információ: „ Tulajdonképpen csak apró szépséghiba, hogy Polgár Judit elvesztette az utolsó játszmát” (Népszava, 1989. aug. 12.). Az is gyakori, hogy egy-egy sajtóbeli közleményt nem várt módon a tulajdonképpen vezeti be: „Tu­lajdonképpen örülnie kellett vol­na a politika iránt érdeklődők­nek...” (Vasárnapi Hírek, 1989. aug. 6.). A hírlapok hasábjain megjelent riportok legtöbbje ta­núsítja, hogy a feltett kérdésre a riportalany válaszát a tulaj don- képpennel kezdi: „Miért éppen az utánpótlás-nevelés területén vállalt feladatot? A válasz: „ Tu­lajdonképpen nem ez a jelenlegi feladatom” (Népújság, 1989. aug. 12.) Amióta megszaporodtak a te­levízióban a viták, beszélgeté­sek, halmozottan jelentkeznek bennük a tulajdonképpenek. A Tv — 2 1989. júl. 7-én olyan vitát közvetített, amely típuspéldáját szolgáltatja annak, hogyan nem szabad élőszóban fogalmazni. Hallgattunk olyan mondatsoro­zatot is, amelyben szinte fület bántóan soijáztak a tulajdon­képpenek. A legkártékonyabb módja a tulajdonképpen felhasználásá­nak, ha ködösítünk vele, ahogy példát szolgáltatott rá a televízió híradójában megszólaltatott szakember, aki így nyugtatta meg a riportert: „Itt lőszer nincs tulajdonképpen. Nem véletlenül jegyezte meg erre a műsorveze­tő: „Tulajdonképpen mit is jelent ez a tulajdonképpen? (Televízió: Híradó, 1989. jún. 28.). Van-e rá lehetőségünk, hogy ne zuhogjon ránk a sok tulajdon­képpen? Igen, van! Válogassunk a rokonértelmű megfelelőkből a mondanivaló lényegének ponto­sabb közvetítésére: lényegében, voltaképpen, alapjában véve, a dolog lényegét tekintve; eredeti­leg; szorosan véve; a maga való­ságában, igazában, egyáltalá­ban, végeredményben. Befejezésül érdemes elgon­dolkoznunk a költő mélyebb ösz- szefüggésekre utaló véleményén is: „Igen és nem helyett azt mondjuk, hogy tulajdonképpen, meg hogy talán fontolóra kéne venni” (Kartal Zsuzsa: Vallomás az ifjúságról). Dr. Bakos József A tengerek vándorai, a jéghegyek Mentőhelikopterek köröznek a Maxim Gorkij szovjet utasszállító hajó fölött, amely a közelmúltban, miután a Spitzbergáknál jéghegynek ütközött és léket kapott, ám nem süllyedt el. A sűrű köd okozta baleset következtében nem történt személyi sérülés (Népújság-telefotó — MTI külföldi képszerkesztőség) Ismeretes, hogy a tengervíz sótartalma elég nagy, ezért nem nulla fokon fagy meg. Nagyobb hidegben azonban a tengervíz is megfagyhat, de mielőtt a fagyás beállna, a tengervízből a só na­gyobb része kicsapódik. A ten­gerijég kezdetben különálló táb­lákból álló jégmezőkben jelent­kezik, és az áramlásokkal úszik; ez az uszadékjég. A hatalmas te­rületet elborító uszadékjék táb­láinak összefagyásából keletke­zik a jégtakaró. Tél végére egyes tengereken 3-3,5 méter vastag­ságú a jég, de hófelhalmozódás­sal, a felszínre való ráfagyással 4-5 méterre hízhat. A jégnyo­mással egymásra tolt jégtáblák 10 méteres vastagságot is elér­hetnek. A tenger felszínén keletkezett jégen kívül sok édesvízi eredetű jég is bejut a sarki tengerekbe. Behordják a folyók, főként az Északi sarkvidéken, Szibériá­ban. Sokkal nagyobb mennyisé­gű édesvízi jeget termelnek a sarkvidéki gleccserek. A tenger­be nyúló gleccserekből töredez­nek le a magas szélességek félel­metes vándorai, a jéghegyek. A jéghegyeknek az északi szélessé­geken Grönland, délen az An­tarktisz a legnagyobb termelője. A jéghegyek a tengerbe nyúló gleccserek sokszor igen meredek és magas homlokfaláról töredez­nek le, amikor a víz felhajtó ereje nagyobbra nő a vízbe nyúló jég szilárdságánál. A letöredezést borjadzásnak nevezik. A rende­sen szűkebb fjordos öblökben a jéghegyek leszakadása nagy hul­lámveréssel jár. Ezért teleped­nek az eszkimók a vízszinttől bi­zonyos távolságra és magasság­ra. Á jéghegyek télen és nyáron egyaránt boijadzanak, de csak a nyári félévben, amikor a fjord nincsen már befagyva, úsznak el az áramlással. Az északi sarkvi­dékről származó jéghegyek, mert völgyi gleccserekből sza­kadnak le, erősen csipkézettek, szabálytalan alakúak. Magassá­guk 60-130 méter, de ez a jég­hegynek csak a víz feletti része, és az egész jéghegy magasságá­nak csak körülbelül egynyolca­da, mert a többi a víz alatt van. A délsarki jéghegyek viszont tábla alakúak, mert ezek nem völgyi gleccserek, hanem a nagy belföldi jégtakaró töredékei. Friss állapotban meredek falak szegélyezik, a fal magassága 50- 60 métert is elérhet, de a legtöbb alacsonyabb, közepes magassá- gúakat 30 méterre becsülik. Akad néhány délsarki jéghegy, amelyiknek kiterjedése néhány négyzetkilométer. Ámíg a jéghegy a magas szé­lességekben tartózkodik, külö­nösebb veszedelmet nem jelent. Bajt csak az alacsonyabb széles­ségeken, a jártabb tengereken okozhat. A jéghegyen a hullám­zás úgynevezett abráziós pere­met váj, maga a jéghegy a mele­gebb környezet levegőjét lehűt­ve, ködbe burkolódzik, és így ködköpönyegbe burkolva meg­történhetik, hogy egy-egy gyors­járású hájó ráfut a padkára, és a hajó összeütközik a jégheggyel, így járt például 1921. április 15- én éjjel a Titanic óceánjáró, Amerikába vezető első útján. Úgy látszik, a pénz még a filozó­fusokat — köztük Schopenhauert is — foglalkoztatja. Rejtvényünkben a pénzről szóló szellemes aforizmája szerepel. Vízszintes: 1. Lüttich folyója. 5. Schopenhauer találó megállapítása (folytatás a függ. 1. és 3. sorban). 13. Kerítéssel övezett. 15. Európa északi tájegysége. 16. Holland és spanyol autójel. 17. Költői napszak. 18. Műsorszórással kapcsolatos. 19. Közönséges nő. 22. Szerencsével szerzi. 24. Után egyneműi. 25. Részben felugrik! 26. Pusztít. 27. Levéltávirat. 29. Ez a sajt és a vaj. 31. Három, latin nőneműben. 32. Fogadási összeg. 34. Fonal. 35. Egyházi gyűlés. 37. Védhetetlen adogatás a teniszben. 39. Allatkert. 40. Somogyi ősláp. 43. Női név. 45. Sárga elem. 47. Ruy ... 48. Katonai vezényszó. 51. Szögfüggvény, röv. 52. Részben beás! 53. Vakond pá­ros betűi. 54. Az egyik főiskola rövi­dítése. 55. NDK-beli város lakója. 57. Dunántúli kis folyóvíz. 59. Tej­termék. 61. Olasz névelő. 62. Az er­bium és vanádium vegyjele. 63. He­vesen udvarol. 65. Mezőőri. 67. „A” zamat. Függőleges: 1. A megállapítás folytatása. 2. Fasor. 3. A megállapí­tás befejező része. 4. Sáldarab! 5. Autonóm terület. 6. Értékes bútor­fa. 7. „M”. 8. A lengyel pénz rövidí­tése. 9. Japán város Hokkaido szi­getén. 10. Becézett női név. 11. Nagykálló része! 12. Bécsi sport­klub. 14. A tetejére bocsát. 20. Bel­ga és egyiptomi autójel. 21. Iskolai tantárgy. 23. Világgá üldöz. 26. Ré­gi hivatali beosztás. 28. Kiejtett be­tű. 30. Kettévág. 31. Szóösszetéte­lekben kénatom jelenlétére utal. 33. Népi bútordarab. 36. Kelleténél sem többet, sem kevesebbet nem mondó. 38. Vízi növény. 41. A mű hangulatának megfelelő zenével kí­sér. 42. Gárdonyi színműve. 44. Vízben tisztítás. 46. Lap van ilyen. 49. Porcióz. 50. Abban van! 53. A levegő oxigéntartalmát igénylő. 55. Angol lány. 56. A szokásnak meg­felelő. 58. Tapasztalja. 60. FTO. 64. Mennyiségi egység. 65. A cérium vegyjele. 66. ÖA. Beküldendő: vízszintes 5., füg­gőleges 1. és 3. Megfejtéseiket szeptember 20-ig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ki nem hajlik a józan ész szavára, mindig magának lesz belőle kára.” A helyes megfejtők közül a következők nyertek köny­vet: Szakács Béláné (Gyöngyös), Barta Józsefné (Andomaktálya), Gratzl Lajosné (Besenyszög), Sza­bó Dániel (Eger) és Dávid Lajosné (Eger). Gratulálunk!

Next

/
Thumbnails
Contents