Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 16., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. ......................9..... ,____.. . .......................~ ^ - ................................................................. ..........................................t....................................................................... Kong resszusi küldött: Kecső János „A választáson az a párt győzhet, amely a vidékieket, a falusiakat meg tudja nyerni...” Az andornaktályi téesz szőlé­szeti és borászati vezetője. Egé­szen fiatalon, 1969-ben lépettbe az MSZMP-be, s mint mondja, azóta mindenféle anyagi és er­kölcsi elismerés nélkül végzi mozgalmi munkáját. Az egri vá­lasztókörzetet, amelyhez tíz köz­ség tartozik, képviseli majd a pártkongresszuson: több mint kétszázan választották meg kül­döttnek. — Azok közé tartozom, akik a tavalyi májusi pártértekezletet örömmel fogadták. Azóta saj­nos, számomra is kiderült: csak arra volt jó, hogy új személyek kerüljenek a vezetésbe — mond­ja beszélgetésünkkor. — A hibákat elnapolják, és fi­gyelmen kívül hagyják a vidék és a párttagság nagyobb részének jogos kívánalmait. — Ön, ha úgy vesszük, a pa­rasztságot képviseli majd a kong­resszuson. Véleménye szerint milyen agrárpolitika lenne elfo­gadható? — A legeredményesebbnek a hetvenes évekét tartom, vagyis a nagyüzemi gazdálkodást, amely biztosítja a jövedelmezőséget és a fejlődés ütemét. Ám már öt­hat éve példátlanul kizsákmá­nyolják ezt az ágazatot, de a tele­pülések, az ott élők is elszegé­nyedtek. Olyan változásokat ja­vasolnék, amelyek biztosítják a kedvező feltételeket a vidékiek­nek a munkahelyteremtésre. — A nagyüzemi gazdálkodás további szorgalmazása, mintha némiképp ellentmondana a té- esztagok véleményének. — Én úgy értem ezt, hogy mértéktartóbb legyen a jövede­lemelvonás, és nagyobb önálló­ságot kapjanak az üzemek. Vagyis az iparral azonos feltétel- rendszert kell biztosítani. Tart­hatatlan, hogy a mezőgazdasá­got épp az uralkodó párt zsák­mányolja ki, holott jólétet kelle­ne biztosítani. Mert a további el­vonás további gondokat fog szül­ni. Ha így folytatódik, az embe­rek egyszerűen otthagyják a me­zőgazdaságot. Egyébként val­lom, hogy teret kell adni a vállal­kozóknak, a magánszemélyek­nél lévő tőkék mozgásának. Akár úgy is, hogy a földet bérbe adjuk. Mi például már a barom­fitelepünkkel ezt megtettük. Tudja, az a fontos, hogy a vissza­rendeződésre egyszerűen ne le­gyen lehetőség. Ugyanakkor el­utasítom a polgári restaurációt vagy a kapitalizmushoz vezető utat. — A falvakban nagyon sok az idős ember, akinek jövedelme a létminimumot sem éri el... — Programbeszédemben fog­lalkoztam is ezzel. A létmini­mum alatt élők száma egyre több, az inflációs ráta és a nyug­díjemelés közti különbség pedig óriási. A szegényből egyre szegé­nyebb lesz. Véleményem szerint az MSZMP csak abban az eset­ben vállalhatja magára a vezető párt szerepét, ha a fenti kérdé­sekben nem a korábbi megköve­sedett formában válaszol, hanem konkrét cselekvési programot dolgoz ki. A vidéken élőknek program kell, nem pedig szólam. Egyébként az MSZMP névvál­toztatását javasolnám. A legsze­rencsésebbnek a Magyar Szocia­lista Néppárt elnevezést tartom. A munkások többségének véle­ménye, hogy ez a párt nem állt ki mellettük. Demokratikus szel­lemben működő pártra van szükség a jövőben, s szerintem szükséges a többpártrendszer megvalósítása is. Egy uralkodó pártnak ne csak belső, hanem külső kontrollja is legyen. S azt a politikát támogatom, amely a gazdálkodást helyezi előtérbe. (mikes) Elkészült a hévízi tófürdő „A” épülete A hévízi tófürdőben elké­szült az az épületegyüttes, amelyet pár évvel ezelőtt tűz pusztított el. Az új épülete­ket a Balaton-vidéki Építői­pari Kisszövetkezet szakem­berei másfél év alatt építet­ték fel. A 156 millió forintos be­ruházás keretében téli gyó­gyászati részleget, masszázst és súlyfürdőt is kialakítottak, különös tekintettel a moz­gássérült betegekre. Az épületegyüttest a leg­korszerűbb tűzoltó berende­zésekkel látták el, nehogy megismétlődhessen a koráb­bi katasztrófa. * (MTI fotó: Czika László) A tófürdő „A” épülete A tavon levő fedett fürdő Értékmentő szüret Az idén a szokásosnál másfél­két héttel korábban kezdődött a szüret, mivel a szőlőnek nem kedvezett az időjárás. A pero- noszpóra idei erős támadásara az elmúlt nyolc-tíz évben nem volt példa, mindezt tetézte, hogy a szemek rothadásnak indultak. A termés mentése érdekében a tel­jes érés előtt kellett a korai fajták szedését elkezdeni. A helyzet a későbben érő szőlőknél kedve­zőbb, mivel ezek jobban ellenáll­nak a fertőzésnek. Szabó György, a MÉM kerté­szeti osztályának helyettes veze­tője elmondotta: a nagyüzemi szőlőültetvényekre kiterjesztett termésbecslés adatai szerint az idén a tavalyinál 8-10 százalék­kal kevesebb, mintegy 670 ezer tonna szőlőt takarítanak be a ter­melők, ebből hozzávetőleg 4,3 millió hektoliter bor készülhet. A termésnek egyharmada szár­mazik a kistermelőktől. A szőlőnek eddig csaknem a negyedét szedték le, az átvétel folyamatos. A termény átvételi ára feldolgozó üzemenként el­térő, a szőlő (és a bor) ugyanis szabadáras termék. A termelők­kel és az érdekeiket képviselő egyesületek, szakmai szövetsé­gek képviselőivel szinte naponta folyik az áregyeztetés. Gágány Tibor, a Promontor- vin Borgazdasági Vállalat igaz­gatója elmondotta: az idén 12 termelőszövetkezettől és állami gazdaságtól, valamint csaknem 100 szakcsoporttól vásárolnak fel szőlőt, annyit, hogy legalább 100 ezer hektoliter bort készít­hessenek belőle. Befejeződött a jászberényi borfeldolgozó üzem bővítése es korszerűsítése, így a Mátraalján felvásárolt szőlő fel­dolgozását gyorsíthatják. A Pest megyei Teszöv szervezésében újabb tsz-szakcsoportokkal vet­tek fel a kapcsolatot. A termelői kör bővítésével céljuk, hogy in­kább a szőlőt vásárolják fel, mi­vel a saját feldolgozással kíván­ják garantálni boraik minőségét. A vállalat az idén a nemesebb borok alapanyagáért, a szőlőért — a minőségtől függően — a ta­valyinál 30 — 40 százalékkal többet fizet. Lies László, a Hungarovin termelési igazgatója elmondotta: a mintegy 1000 hektáros etyeki gazdaságukban a tavalyinál ki­sebb, hektáronként 95 — 100 mázsa szőlőt takarítanak be. Ezenfelül 12 gazdaságból szőlőt, 30 gazdaságból pedig bort vesz­nek át. A Hungarovin összesen mintegy 550 — 600 ezer hektoli­terrel gyarapítja borkészletét. A pezsgőnek való szőlőt már há­rom hete szedik, és a társgazda­ságok termését is folyamatosan vásárolják fel. „Búcsú” helyett — vásárt I Az őszi BNV közeledtével mind több szó esik az ipar terméke­inek nemzetközi nagy seregszemléjéről. A híradások között a készülődés mellett távolmaradásról is értesülünk. Nem egy olyan kisebb vagy éppenséggel jelentős gyártóról, kiállítóról szerzünk tudomást meglepetve, amely korábban sűrűn szerepelt a rangos bemutatókon, netalán azok állandó résztvevője volt. Ugyanis időközben jó néhányan felismerték, hogy a budapesti szereplésnek nem túlságosan sok értelme van. Már ami a hagyo­mányokat illeti. Inkább parádé a fővárosi vásár, mintsem a komoly adás-vétel színhelye, igazi értékmérésre, üzletkötésre úgyszólván a legrit­kábban kerül sor itt pavilonban vagy szabadtéren. Látványos ce­remónia a felvonulás, egyféle sajátos kötelesség s amolyan sikk a megjelenés évről évre. Lehet jókat enni és inni, ráadásul pedig — hála a reprezentációs keretnek és szokásnak, meg az ismeretségi körnek — potyán, különösebb kötelezettség nélkül is. A standokról nemegyszer már bevezetett, korántsem újdon­ságnak számító cikkek köszönnek vissza az érdeklődő szakem­berre és a pusztán kíváncsiskodó, korzózó látogatóra. Némely közszemlére tett gyártmány csakhogynem egy példányos minta­darab, amelynek még irányára sincs, vagy ha van is, hát történe­tesen előállításának feltételei hiányoznak. Az ismertető pros­pektusokat jószerével játszadozó gyermekek vagy a csupán gyűjtőszenvedélyüknek hódoló s határozottabb szándék nélküli felnőttek kapkodják össze, cipelik magukkal. Ugyanakkor a „nevezés”, a helyfoglalás, egyszóval ennek vagy annak bemutatása — nem éppen kevésbe kerül. Mellette a fizetséggel aránytalanok a biztosított körülmények. A néha bi­zony több millió forintot is elérő kiadás gyakran meg sem térül. Nem hogy a remekét, de még a nevét is elfelejtik egy-egy résztve­vőnek. Ha pedig netalán mégis létrejön valami pénzzel is mérhe­tő megállapodás, az sem mindig jelentős, ritkán fedezi az emlí­tettekkel járó kiadásokat. Számosán esküsznek arra, hogy így, ahogy van — talán nem is kellene már BNV. Elég a hiúság meglehetősen üres vásáraiból, a „búcsúkból”. Átgondoltabb, hatékonyabb szakkiállításoknak kellene inkább helyet adni. Mások változatlanul hirdetik a tava­szi és őszi Budapesti Nemzetközi Vásár szükségességét. Ada­tokkal is próbálják bizonygatni, hogy voltaképpen nem csökken a kiállítók száma, csupán cserélődnek a résztvevők, a termék­szemle hoz annyit a „konyhára”, mint kell. S ennélfogva akár va­lamiféle újabb, harmadik hasonló bemutatót is rendezhetnének Pesten. Lehet, hogy a vásárvállalatnak tényleg már így is megéri, a to­vábbi rendezvény pedig csak gyarapítaná bevételeit. Ám ami ne­ki jó, nem biztos, hogy gazdaságunk egésze számára ugyanilyen örvendetes. Az ilyenféle nagy, nemzetközi találkozóknak feltét­lenül az egész ország számára kellene kamatozniuk. A hazai és külföldi cégek bemutatkozásainál igenis, kívánatos tovább lép­ni. Jobb lenne, ha általánosabbá válnának a kölcsönös vásárlá­sok, vagy ha már áru nem is mindig cserélne gazdát, ki-ki lega­lább az eddiginél több ötletet merítene a látottakból. A kívána­tos exporthoz, s nem utolsósorban a belföldi ellátás szüntelen ja­vításához. Aligha mindegy bárkinek is, hogy mi kerül a piacra, s egyálta­lán kerül-e, főleg pedig mennyiért. Bizonyos, hogy sok import­cikk vagy akár pusztán annak látványától kapott tipp olcsóbbá is tehetne seregnyi terméket ki-ki örömére. Luxus, megengedhe­tetlen pazarlás nálunk, sőt a tőlünk jóval gazdagabb országok­ban is csupán rangot jelentő részvételnek tekinteni a megjele­nést, szereplést, szórakoztatásnak, szórakozásnak tartani a nem­zetközi vásárokat. Egyedül a csak valóban sétálgatni akaró nagyközönség számára maradjanak meg különösebb más cél nélküli időtöltésnek is. A gyártókat, kereskedőket igenis, mindig komolyabb szándék, cél is vezesse. Váljék igazi vásárrá a kiállí­tás, lássuk, érezzük a nyomát is, ne csak a porát a BNV-knek, vagy ami egyébnek nevezzük őket. Tavasszal és ősszel, netalán pedig máskor is. « , . r , K b Gyom Gyula Kedvezményes váráslári akciók nyugdíjasoknak, alacsony jövedelemmel rendelkező családoknak Szeptemberi hagyomány a szakszervezeti napok rendezvénysorozata Az idei szakszervezeti napok rendezvénysorozata a felgyor­sult politikai változások, a gaz­dasági válság, a bérből és fizetés­ből élők, a nyugdíjasok erőtelje­sen romló szociális és létbizton­sága közepette kerül lebonyolí­tásra. A szakszervezeti mozgalom egyre erőteljesebben követeli a 4,2 milliós szakszervezeti tagság és a 2,4 millió nyugdíjas érdekei­nek és törekvéseinek figyelembe vételét, azt, hogy a döntéshozók ne az érdekeltek feje felett s főleg ne ellenük cselekedjenek. A szakszervezetek hasznos munkával kiérdemelt létbizton­ságért, a munkabérből való tisz­tességes megélhetésért, az anti­inflációs politika megvalósításá­ért, a szociális biztonságért és az értékálló nyugdijakért emelik fel újra szavukat. E főbb követelések jegyében zajló rendezvények mellett sajá­tos — az alacsony jövedelemmel rendelkezők, a nyugdíjasok segí­tése érdekében — vásárlási akci­ókra is sor kerül. A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Válla­lat és a Heves megyei Zöldért Vállalat közreműködésével ked­vezményes vásárlási akciót indít, illetve szervez. Ennek értelmében a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat szeptember 18-23 között az alábbi feltételekkel áll a vásárlók rendelkezésére: Egerben: a Juventus Áruház­ban egyes szoknyák, blúzok, gyermek pizsamák 30 százalé­kos; a Napsugár Áruházban egyes szoknyák, blúzok 20-30 százalé­kos; a DOMUS Áruházban egyes lakástextíliák 20-30 százalékos; a Mágnes Áruházban Ju- noszty TV-k 30 százalékos; a Varázs Cipőboltban egyes férfi, női, gyermekcipők 40 szá­zalékos árengedménnyel vásá­rolhatók meg. Gyöngyösön: a Fenyő Áru­ház egyes női ruhákat, kosztü­möket, férfi nadrágokat, dzseki­ket, nyomott és sima jersey kel­méket, ingeket, gyermek, női és férfi pólókat 40 százalékos, egyes takarókat 30 százalékos engedménnyel; a Grácia gyermekriíhabolt pa­mutpulóvereket 50 százalékos; az Elektronbolt hagyományos centrifugákat és mosógépeket 15-20 százalékos; a Rádió és Villamossági Bolt centrifugát, mosógépet, Ju- noszty TV-t 20 százalékos en­gedménnyel kínál. Hatvanban: a Nívó Készruha- üzlet egyes szoknyák, blúzok, farmerruházat és férfi pantallók­ból 30 százalékos engedmény­nyel; a Flóra Méteráru pamutárut, fésűs- kártolt szöveteket, lakás­textilt és szőnyegeket 30-40 szá­zalékos engedménnyel, a Rádió Villamossági Bolt: szovjet mosó­gépeket, Videoton rádiómagnó­kat, Sanyo magnókat, mikrohul­lámú sütőket és hangfalakat 20 százalékkal kínál olcsóbban. A Heves megyei Zöldért Válla­lat a kedvezményes alma, burgo­nya, hagyma és fejes káposzta vá­sárt a hónap végére tervezi. A pontos információkat a lap egy későbbi számában fogjuk közölni. A Szakszervezeti Napok ren­dezvényeivel, akcióival kapcso­latos további információk a munkahelyi szakszervezeti bi­zottságokon szerezhetők be.

Next

/
Thumbnails
Contents