Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. szeptember 16., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3.

......................9..... ,____.. . .......................~ ^ - ................................................................. ..........................................t.......................................................................

Kong

resszusi küldött: Kecső János

„A választáson az a párt győzhet, amely a vidékieket, a falusiakat meg tudja nyerni...”

Az andornaktályi téesz szőlészeti és borászati vezetője. Egészen fiatalon, 1969-ben lépettbe az MSZMP-be, s mint mondja, azóta mindenféle anyagi és erkölcsi elismerés nélkül végzi mozgalmi munkáját. Az egri választókörzetet, amelyhez tíz község tartozik, képviseli majd a pártkongresszuson: több mint kétszázan választották meg küldöttnek.

— Azok közé tartozom, akik a tavalyi májusi pártértekezletet örömmel fogadták. Azóta sajnos, számomra is kiderült: csak arra volt jó, hogy új személyek kerüljenek a vezetésbe — mondja beszélgetésünkkor.

— A hibákat elnapolják, és figyelmen kívül hagyják a vidék és a párttagság nagyobb részének jogos kívánalmait.

— Ön, ha úgy vesszük, a parasztságot képviseli majd a kongresszuson. Véleménye szerint milyen agrárpolitika lenne elfogadható?

— A legeredményesebbnek a hetvenes évekét tartom, vagyis a nagyüzemi gazdálkodást, amely biztosítja a jövedelmezőséget és a fejlődés ütemét. Ám már öthat éve példátlanul kizsákmányolják ezt az ágazatot, de a települések, az ott élők is elszegényedtek. Olyan változásokat javasolnék, amelyek biztosítják a kedvező feltételeket a vidékieknek a munkahelyteremtésre.

— A nagyüzemi gazdálkodás további szorgalmazása, mintha némiképp ellentmondana a té- esztagok véleményének.

— Én úgy értem ezt, hogy mértéktartóbb legyen a jövedelemelvonás, és nagyobb önállóságot kapjanak az üzemek. Vagyis az iparral azonos feltétel- rendszert kell biztosítani. Tarthatatlan, hogy a mezőgazdaságot épp az uralkodó párt zsákmányolja ki, holott jólétet kellene biztosítani. Mert a további elvonás további gondokat fog szülni. Ha így folytatódik, az emberek egyszerűen otthagyják a mezőgazdaságot. Egyébként vallom, hogy teret kell adni a vállalkozóknak, a magánszemélyeknél lévő tőkék mozgásának. Akár úgy is, hogy a földet bérbe adjuk. Mi például már a baromfitelepünkkel ezt megtettük. Tudja, az a fontos, hogy a visszarendeződésre egyszerűen ne legyen lehetőség. Ugyanakkor elutasítom a polgári restaurációt vagy a kapitalizmushoz vezető utat.

— A falvakban nagyon sok az idős ember, akinek jövedelme a létminimumot sem éri el...

— Programbeszédemben foglalkoztam is ezzel. A létminimum alatt élők száma egyre több, az inflációs ráta és a nyugdíjemelés közti különbség pedig óriási. A szegényből egyre szegényebb lesz. Véleményem szerint az MSZMP csak abban az esetben vállalhatja magára a vezető párt szerepét, ha a fenti kérdésekben nem a korábbi megkövesedett formában válaszol, hanem konkrét cselekvési programot dolgoz ki. A vidéken élőknek program kell, nem pedig szólam. Egyébként az MSZMP névváltoztatását javasolnám. A legszerencsésebbnek a Magyar Szocialista Néppárt elnevezést tartom. A munkások többségének véleménye, hogy ez a párt nem állt ki mellettük. Demokratikus szellemben működő pártra van szükség a jövőben, s szerintem szükséges a többpártrendszer megvalósítása is. Egy uralkodó pártnak ne csak belső, hanem külső kontrollja is legyen. S azt a politikát támogatom, amely a gazdálkodást helyezi előtérbe.

(mikes)

Elkészült a hévízi tófürdő „A” épülete

A hévízi tófürdőben elkészült az az épületegyüttes, amelyet pár évvel ezelőtt tűz pusztított el. Az új épületeket a Balaton-vidéki Építőipari Kisszövetkezet szakemberei másfél év alatt építették fel.

A 156 millió forintos beruházás keretében téli gyógyászati részleget, masszázst és súlyfürdőt is kialakítottak, különös tekintettel a mozgássérült betegekre.

Az épületegyüttest a legkorszerűbb tűzoltó berendezésekkel látták el, nehogy megismétlődhessen a korábbi katasztrófa.

*

(MTI fotó: Czika László)

A tófürdő „A” épülete

A tavon levő fedett fürdő

Értékmentő

szüret

Az idén a szokásosnál másfélkét héttel korábban kezdődött a szüret, mivel a szőlőnek nem kedvezett az időjárás. A pero- noszpóra idei erős támadásara az elmúlt nyolc-tíz évben nem volt példa, mindezt tetézte, hogy a szemek rothadásnak indultak. A termés mentése érdekében a teljes érés előtt kellett a korai fajták szedését elkezdeni. A helyzet a későbben érő szőlőknél kedvezőbb, mivel ezek jobban ellenállnak a fertőzésnek.

Szabó György, a MÉM kertészeti osztályának helyettes vezetője elmondotta: a nagyüzemi szőlőültetvényekre kiterjesztett termésbecslés adatai szerint az idén a tavalyinál 8-10 százalékkal kevesebb, mintegy 670 ezer tonna szőlőt takarítanak be a termelők, ebből hozzávetőleg 4,3 millió hektoliter bor készülhet. A termésnek egyharmada származik a kistermelőktől.

A szőlőnek eddig csaknem a negyedét szedték le, az átvétel folyamatos. A termény átvételi ára feldolgozó üzemenként eltérő, a szőlő (és a bor) ugyanis szabadáras termék. A termelőkkel és az érdekeiket képviselő egyesületek, szakmai szövetségek képviselőivel szinte naponta folyik az áregyeztetés.

Gágány Tibor, a Promontor- vin Borgazdasági Vállalat igazgatója elmondotta: az idén 12 termelőszövetkezettől és állami gazdaságtól, valamint csaknem 100 szakcsoporttól vásárolnak fel szőlőt, annyit, hogy legalább 100 ezer hektoliter bort készíthessenek belőle. Befejeződött a jászberényi borfeldolgozó üzem bővítése es korszerűsítése, így a Mátraalján felvásárolt szőlő feldolgozását gyorsíthatják. A Pest megyei Teszöv szervezésében újabb tsz-szakcsoportokkal vettek fel a kapcsolatot. A termelői kör bővítésével céljuk, hogy inkább a szőlőt vásárolják fel, mivel a saját feldolgozással kívánják garantálni boraik minőségét. A vállalat az idén a nemesebb borok alapanyagáért, a szőlőért — a minőségtől függően — a tavalyinál 30 — 40 százalékkal többet fizet.

Lies László, a Hungarovin termelési igazgatója elmondotta: a mintegy 1000 hektáros etyeki gazdaságukban a tavalyinál kisebb, hektáronként 95 — 100 mázsa szőlőt takarítanak be. Ezenfelül 12 gazdaságból szőlőt, 30 gazdaságból pedig bort vesznek át. A Hungarovin összesen mintegy 550 — 600 ezer hektoliterrel gyarapítja borkészletét. A pezsgőnek való szőlőt már három hete szedik, és a társgazdaságok termését is folyamatosan vásárolják fel.

„Búcsú” helyett — vásárt

I

Az őszi BNV közeledtével mind több szó esik az ipar termékeinek nemzetközi nagy seregszemléjéről. A híradások között a készülődés mellett távolmaradásról is értesülünk. Nem egy olyan kisebb vagy éppenséggel jelentős gyártóról, kiállítóról szerzünk tudomást meglepetve, amely korábban sűrűn szerepelt a rangos bemutatókon, netalán azok állandó résztvevője volt. Ugyanis időközben jó néhányan felismerték, hogy a budapesti szereplésnek nem túlságosan sok értelme van. Már ami a hagyományokat illeti.

Inkább parádé a fővárosi vásár, mintsem a komoly adás-vétel színhelye, igazi értékmérésre, üzletkötésre úgyszólván a legritkábban kerül sor itt pavilonban vagy szabadtéren. Látványos ceremónia a felvonulás, egyféle sajátos kötelesség s amolyan sikk a megjelenés évről évre. Lehet jókat enni és inni, ráadásul pedig — hála a reprezentációs keretnek és szokásnak, meg az ismeretségi körnek — potyán, különösebb kötelezettség nélkül is.

A standokról nemegyszer már bevezetett, korántsem újdonságnak számító cikkek köszönnek vissza az érdeklődő szakemberre és a pusztán kíváncsiskodó, korzózó látogatóra. Némely közszemlére tett gyártmány csakhogynem egy példányos mintadarab, amelynek még irányára sincs, vagy ha van is, hát történetesen előállításának feltételei hiányoznak. Az ismertető prospektusokat jószerével játszadozó gyermekek vagy a csupán gyűjtőszenvedélyüknek hódoló s határozottabb szándék nélküli felnőttek kapkodják össze, cipelik magukkal.

Ugyanakkor a „nevezés”, a helyfoglalás, egyszóval ennek vagy annak bemutatása — nem éppen kevésbe kerül. Mellette a fizetséggel aránytalanok a biztosított körülmények. A néha bizony több millió forintot is elérő kiadás gyakran meg sem térül. Nem hogy a remekét, de még a nevét is elfelejtik egy-egy résztvevőnek. Ha pedig netalán mégis létrejön valami pénzzel is mérhető megállapodás, az sem mindig jelentős, ritkán fedezi az említettekkel járó kiadásokat.

Számosán esküsznek arra, hogy így, ahogy van — talán nem is kellene már BNV. Elég a hiúság meglehetősen üres vásáraiból, a „búcsúkból”. Átgondoltabb, hatékonyabb szakkiállításoknak kellene inkább helyet adni. Mások változatlanul hirdetik a tavaszi és őszi Budapesti Nemzetközi Vásár szükségességét. Adatokkal is próbálják bizonygatni, hogy voltaképpen nem csökken a kiállítók száma, csupán cserélődnek a résztvevők, a termékszemle hoz annyit a „konyhára”, mint kell. S ennélfogva akár valamiféle újabb, harmadik hasonló bemutatót is rendezhetnének Pesten.

Lehet, hogy a vásárvállalatnak tényleg már így is megéri, a további rendezvény pedig csak gyarapítaná bevételeit. Ám ami neki jó, nem biztos, hogy gazdaságunk egésze számára ugyanilyen örvendetes. Az ilyenféle nagy, nemzetközi találkozóknak feltétlenül az egész ország számára kellene kamatozniuk. A hazai és külföldi cégek bemutatkozásainál igenis, kívánatos tovább lépni. Jobb lenne, ha általánosabbá válnának a kölcsönös vásárlások, vagy ha már áru nem is mindig cserélne gazdát, ki-ki legalább az eddiginél több ötletet merítene a látottakból. A kívánatos exporthoz, s nem utolsósorban a belföldi ellátás szüntelen javításához.

Aligha mindegy bárkinek is, hogy mi kerül a piacra, s egyáltalán kerül-e, főleg pedig mennyiért. Bizonyos, hogy sok importcikk vagy akár pusztán annak látványától kapott tipp olcsóbbá is tehetne seregnyi terméket ki-ki örömére. Luxus, megengedhetetlen pazarlás nálunk, sőt a tőlünk jóval gazdagabb országokban is csupán rangot jelentő részvételnek tekinteni a megjelenést, szereplést, szórakoztatásnak, szórakozásnak tartani a nemzetközi vásárokat. Egyedül a csak valóban sétálgatni akaró nagyközönség számára maradjanak meg különösebb más cél nélküli időtöltésnek is. A gyártókat, kereskedőket igenis, mindig komolyabb szándék, cél is vezesse. Váljék igazi vásárrá a kiállítás, lássuk, érezzük a nyomát is, ne csak a porát a BNV-knek, vagy ami egyébnek nevezzük őket. Tavasszal és ősszel, netalán

pedig máskor is. « , . r ,

K b Gyom Gyula

Kedvezményes váráslári akciók nyugdíjasoknak, alacsony jövedelemmel rendelkező családoknak

Szeptemberi hagyomány a szakszervezeti napok rendezvénysorozata

Az idei szakszervezeti napok rendezvénysorozata a felgyorsult politikai változások, a gazdasági válság, a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok erőteljesen romló szociális és létbiztonsága közepette kerül lebonyolításra.

A szakszervezeti mozgalom egyre erőteljesebben követeli a 4,2 milliós szakszervezeti tagság és a 2,4 millió nyugdíjas érdekeinek és törekvéseinek figyelembe vételét, azt, hogy a döntéshozók ne az érdekeltek feje felett s főleg ne ellenük cselekedjenek.

A szakszervezetek hasznos munkával kiérdemelt létbiztonságért, a munkabérből való tisztességes megélhetésért, az antiinflációs politika megvalósításáért, a szociális biztonságért és az értékálló nyugdijakért emelik fel újra szavukat.

E főbb követelések jegyében zajló rendezvények mellett sajátos — az alacsony jövedelemmel rendelkezők, a nyugdíjasok segítése érdekében — vásárlási akciókra is sor kerül.

A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Heves megyei Zöldért Vállalat közreműködésével kedvezményes vásárlási akciót indít, illetve szervez.

Ennek értelmében a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szeptember 18-23 között az alábbi feltételekkel áll a vásárlók rendelkezésére: Egerben: a Juventus Áruházban egyes szoknyák, blúzok, gyermek pizsamák 30 százalékos;

a Napsugár Áruházban egyes szoknyák, blúzok 20-30 százalékos;

a DOMUS Áruházban egyes lakástextíliák 20-30 százalékos;

a Mágnes Áruházban Ju- noszty TV-k 30 százalékos;

a Varázs Cipőboltban egyes férfi, női, gyermekcipők 40 százalékos árengedménnyel vásárolhatók meg.

Gyöngyösön: a Fenyő Áruház egyes női ruhákat, kosztümöket, férfi nadrágokat, dzsekiket, nyomott és sima jersey kelméket, ingeket, gyermek, női és férfi pólókat 40 százalékos, egyes takarókat 30 százalékos engedménnyel;

a Grácia gyermekriíhabolt pamutpulóvereket 50 százalékos; az Elektronbolt hagyományos centrifugákat és mosógépeket 15-20 százalékos;

a Rádió és Villamossági Bolt centrifugát, mosógépet, Ju- noszty TV-t 20 százalékos engedménnyel kínál.

Hatvanban: a Nívó Készruha- üzlet egyes szoknyák, blúzok, farmerruházat és férfi pantallókból 30 százalékos engedménynyel;

a Flóra Méteráru pamutárut, fésűs- kártolt szöveteket, lakástextilt és szőnyegeket 30-40 százalékos engedménnyel, a Rádió Villamossági Bolt: szovjet mosógépeket, Videoton rádiómagnókat, Sanyo magnókat, mikrohullámú sütőket és hangfalakat 20 százalékkal kínál olcsóbban.

A Heves megyei Zöldért Vállalat a kedvezményes alma, burgonya, hagyma és fejes káposzta vásárt a hónap végére tervezi. A pontos információkat a lap egy későbbi számában fogjuk közölni.

A Szakszervezeti Napok rendezvényeivel, akcióival kapcsolatos további információk a munkahelyi szakszervezeti bizottságokon szerezhetők be.