Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-15 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 218. szám ÁRA: 1989. szeptember 15., péntek 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA A NŐT NEM SZABAD (NEM ÉRDEMES) FELAKASZTANI? „Az ígéret: előbb-utóbb meghalsz!” (3. oldal) JUBILEUM UTÁN - VAJÚDÁS, ÚJRAKEZDÉS Mi történt az Egri Szimfonikus Zenekarnál? (4. oldal) NYITOTT FÜLLEL Kaptak-e prémiumot az Eger SE labdarúgói? (6. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 45, 48, 57, 78, 90 Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a lakosságot érintő, szeptember 18-án életbe lépő devizális intézkedések részle­teit. A kormány előterjesztést hallgatott meg a politikai átmenet törvénykezési feladatairól. A Minisztertanács áttekintette az általános forgalmiadó és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények tervezett módosítását, továbbá a vállalkozási adórendszer korszerűsítését. (Munkatársunk telefonjelen­tése): A költségvetési és az adóügyi kérdésekkel kapcsolatos részle­tes vita még javában tartott a Mi­nisztertanács ülésén, amikor — valamivel délután 4 óra után — Bajnok Zsolt szóvivő megkezdte tájékoztatóját a Parlamentben. Azzal a bejelentéssel „indította” az információsort, hogy egy kér­désre nem tud válaszolni: mikor fejeződik be a kormányülés. Ezért csupán azokról a témákról igyekszik hű képet vázolni, ame­lyek kora délutánig napirendre kerültek. Mint kiemelte, a kormány át­fogóan tájékozódott a Magyar Népköztársaság és Vatikán kap­csolatával, illetve ezek összefüg­gésében a hazai egyházpolitikai kérdésekkel. Erre a kormány- szintű értékelésre egyebek kö­zött az adott apropót, hogy ma, szeptember 15-én évfordulót je­gyez a naptár: 25 évvel ezelőtt ír­ták alá a Magyar Népköztársa­ság és Vatikán között jelenleg is érvényben lévő részleges megál­lapodást, amely alapját képezi a kétoldalú kapcsolatoknak. A hazai egyházügyek kormányfe­lelőse, Sarkadi Nagy Barna vá­zolta a sajtó képviselője előtt — kiegészítve a szóvivői kommen­tárt —, hogy sikeresnek minősít­hető a negyedszázados kap­csolat: elhárultak az akadályok a Magyar Népköztársaság és a Va­tikán együttműködésének fej­lesztése elől. Példázza ezt, hogy hazánkban valamennyi érseki és püspöki szék betöltött, illetve hogy az Elnöki Tanács meg­szüntette a szerzetesrendek mű­ködésének korlátáit, s az Or­szággyűlés elé hamarosan lelki- jsmereti- és valásszabadságról szóló törvénytervezet kerül. Lé­nyeges momentum továbbá a jó kapcsolatokra, hogy II. János Pál pápa elfogadta az Elnöki Ta­nács és az esztergomi bíboros- prímás meghívását magyaror­szági látogatásra, erre — őszent­sége munkaprogramjától függő­en — várhatóan 1991. szeptem­berében kerül sor. A már emlí­tett negyedszázados évforduló alkalmával Németh Miklós mi­niszterelnök levelet intézett Agustino Casaroli bíboros-ál­lamtitkárhoz, a Vatikán Egyházi Közügyek Tanácsa elnökéhez. Ebben egyebek között kifejtette: Magyarországon olyan jogálla­miság van kialakulóban, amely­ben az emberi jogok, a lelkiisme­reti és vallásszabadság, az egyéni és kollektív érdekek érvényesü­lésén keresztül az állampolgárok erkölcsi, szellemi, kulturális ki- teljesedését irányozta elő. Egy (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti küldöttség utazott az Egyesült Államokba Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével, az Egyesült Államok képviselőháza elnökének meghívására parlamenti küldöttség utazott csütörtökön az USA-ba. A küldöttség tagjai: Már­ton János, a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Kürti László refor­mátus püspök, Nagyiványi András, a Villanyszerelő Ipari Vállalat ve­zérigazgatója és Mary György, az Országgyűlés elnöki titkárságának vezetője. A küldöttséget a tervek szerint fogadja George Bush elnök, Thomas S. Foley, a képviselőház elnöke és Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. A látogatás során a küldöttség találkozik a magyar emigráció ve­zető személyiségeivel, valamint az amerikai üzleti élet kiemelkedő képviselőivel. Hol volt eddig a SZOT? Nem egészen úgy kezdődött tegnap délután az MSZMP okta­tási igazgatóságán az az aktívaü­lés amelynek Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára és Szőlő- si Istvánná a Pedagógusok Szak- szervezete főtitkára volt a vendé­ge, ahogyan az nálunk Heves megyében szokott. A nagyter­met szinte megtöltő közönséget ugyanis röplapok várták, ame­lyek a szervezett dolgozókhoz szóltak. A főként értelmiségiek és költségvetési dolgozók előtt Kósáné tartott előadást, aki tu­lajdonképpen a röplap tartalmát ismertette, s természetesen a jel­szavak mögötti hátteret is megvi­lágította. így szó esett arról, hogy a SZOT biztos munkát és nem segélyt követel valamint megálljt az áremelkedésnek, a piaci árak­hoz piaci béreket, a nyugdíj és a családi pótlék összhangját az emelkedő áraival, a szolidaritás erősítését és azt, hogy ne kelljen többet fizetni a felvett lakáshite­lekért. Megemlítette, hogy a ha­talmon osztozkodók nézetük szerint jelenleg „szét kívánják verni” a szakszervezetet, mert az szembesíti őket a dolgozó milli­ókkal. Ezzel kapcsolatban a ’’döglött elefánt”-példát hasz­nálta, amely jelzőt egy közíró használta mostanában rájuk, ar­ra ijtalva, hogy annak ellenére, hogy mozdulatlanok, nagyságuk miatt nehéz őket kikerülni. A szónok szerint ez csak részben igaz, ugyanis igaz,hogy még lom­hák, de nem merevek. Az előadás után többen kér­tek szót a jelenlévők közül, s el­hangzott többek között az, hogy a tanárok fizetésemelése tulaj­donképpen csak lejáratás, mert sokan ellenük fordulnak viszont az nem ellensúlyozza az infláci­ót, s egyesek szembenállása azzal a kérdéssel magyarázható, mi­szerint hol volt a SZOT az elmúlt negyven évben? A gabonatermelés elveszítette jövedelemstabilizáló szerepét A gabonaágazat feszültségek­kel teli helyzetét, a búzatermelés tapasztalatait értékelték és a kö­vetkező időszak feladatait tár­gyalták meg csütörtökön dél­előtt Egerben, a megyei tanács nagytermében rendezett aktíva­értekezleten. Ezen az állami gaz­daságok, a termelőszövetkeze­tek, az agrárágazati vállalatok, szervezetek és intézmények ve­zetői voltak jelen. Az érdeklő­déssel kísért találkozót dr. Aszta­los Miklós, Heves Megye Taná­csának elnökhelyettese nyitotta meg. Ezt követően Jurányi János, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője tartott bevezető előadást. Visszatekintett az 1980-as évtized gabonatermelé­sének megyei tapasztalataira. Elmondta, hogy különös tekin­tettel a búza az elmúlt években meghatározóvá vált az üzemek gazdálkodásában. Manapság szűkebb hazánk szántóterületé­nek megközelítőleg 60 százalé­kát foglalja el a gabonatermelés. Az üzemek a legnagyobb hoza­mot búzából 1984-ben érték el, hektáranként 5,4 tonnás átlag­gal, az országost is túlszárnyalva! Ezt azóta sem sikerült megismé­telni. Kiemelte, hogy miközben a búza vetésterülete növekedett, jövedelmezősége erőteljesen csökkent. 1984 — 88 között az egységnyi területre jutó költség 30 százalékkal: 2500 forintról 3225 forintra emelkedett. Az 1986-ban bevezetett minőség szerinti átvétel sem javított a helyzeten, az érdekeltségen. így 1984 — 88 között a jövedelme­zőségfelére csökkent. A gabona- ágazat elveszítette jövedelemsta­bilizáló szerepét az üzemekben. A továbbiakban beszélt az idei tapasztalatokról, és rámutatott, hogy a biztató terméskilátások a július eleji forróság miatt mér­séklődtek. A megyei átlag 4,6 tonna lett, jóval elmaradt a terve­zettől. Mindezek ellenére a heve­si Rákóczi Termelőszövetkezet­ben például 7,1 tonnát takarítot­tak be hektáranként, de jelentős eredményeket ért el a komlói, az erdőtelki, a kerecsendi, a sarudi közös gazdaság is. Megyénk északi részén viszont igen ala­csony, több helyen 2,5 tonnás át­lagtermést értek el. Mindez arra figyelmeztet, hogy az üzemek te­gyenek hatékony intézkedéseket ennek javítására. Rámutatott, hogy a gabonatermelés kétségte­Felvételünk archív kép, az idei aratáskor készült megyénk déli, al­földi részén. (Fotó: Perl Márton) lenül ma a gazdaságokban a leg­jobban gépesített, de a folyama­tosan elhasznált eszközöket a csökkenő jövedelmek miatt nem képesek pótolni. Az agrárolló nyílása ebben az ágazatban volt a legnagyobb a gépek, az anyagok áremelése miatt. Ugyanakkor a búza és a kukorica felvásárlási ára erőteljesen elmarad a világ­piaci áraktól. A feladatokról szólva végezetül aláhúzta, hogy az üzemekben van elkeseredés, hiszen ezt juttatták kifejezésre a Péter-Pál-napi demonstráción is. Ennek ellenére arra készül­nek, hogy megtermeljék a jövő évi kenyerünket! Köszönetét mondott az idei helytállásért, és további szakmai munkára bizta­tott. Az előadást követően hozzá­szólások következtek. Somodi Lajos, az egri Agroker Vállalat igazgatója kitért arra, hogy az 1988 első negyedében keletke­zett pénzügyi-közgazdasági za­varok az idei évben is éreztették hatásukat a termelőeszköz-ke­reskedelemben. Lehetőségeik alapján igyekeztek így is ki­egyensúlyozott ellátást biztosíta­ni gépekből, pótalkatrészekből. Sasvári Tivadar, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese arról a minisztertaná­csi határozatról beszélt, misze­rint 1989 végén megszűnik a Ga­bonatröszt. A jövő évtől a me­gyei vállalatok új szervezeti for­mában alakulnak át. Bár még vi­ta van arról, hogyan, a céljuk, hogy az üzemek vezetőivel szo­ros együttműködésben gondol­kozzanak és biztosítsák a terme­lői érdekeltséget. Dr. Nyilas Já­káspárt Kisköre Nagyközségi Bi­zottsága tegnap délután nyitott politikai fórumra hívta meg Be- recz Jánost, az MSZMP KB tag­ját­Az Összefogás az MSZMP megújításáért elnevezésű moz­galom a pártért felelősséget ér­zők alulról indult kezdeménye­zése. A résztvevői' egyetértenek a platformszabadsággal, de né­zetük szerint az elkövetkező időkben a pártnak olyannak kell lennie, amely biztosítva az egy­séget, a kellő összefogást, a vá­lasztásokon tisztességes küzde­lemben mérheti meg magát. Kiskörén és a szomszédságá­ban lévő településeken a pártta­gok és a pártonkívüliek elsődle­gesen azt szeretnék, hogy a ha­zánkban végbemenő társadalmi nek biztosítékát épp azokban az elképzelésekben látják, amelye­ket az Összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom a zász­lajára tűzött. Berecz Jánost is az egységes gondolatok megfogal­mazása érdekében invitálták Kiskörére. Ott, a nagyközségi pártbizott­ságon, délután 3 órakor — az MSZMP megyei, továbbá Heves városi vezetőinek, valamint a környékbeli tömegszervezetek és gazdasági egységek képviselő­inek jelenlétében — a térség kongresszusi küldöttei kaptak tájékoztatást Berecz Jánostól a Központi Bizottságban végbe­menő politikai folyamatokról, il­letve az Összefogás... mozgalom célkitűzéseiről. Délután a község általános művelődési központjá­nos, a gyöngyössolymosi Mátra Termelőszövetkezet elnöke a Mezőgazdasági és Élelmezésü­gyi Minisztérium segítségét kérte ahhoz, hogy az üzemek kapjanak megfelelő részt a hamarosan megszűnő Gabonatröszt vagyo­nából. Szabó József, a Heves Megyei Teszöv titkárhelyettese bejelentette, a szövetség rész­vénytársasági forma megalakítá­sát javasolja a gabonaforgalmi vállalatnak. Szorgalmazta, hogy ehhez hozzanak létre előkészítő bizottságot. Dr. Gál Lajos, a komlói Május 1. Termelőszövet­kezet főmezőgazdásza a jelenlegi pénz- és kamatpolitika feszültsé­geiről, a gazdaságokat sújtó ha­tásairól beszélt. Fontos — muta­tott rá —, hogy a kormány olyan gazdaságpolitikát dolgozzon ki és fogadjon el, amely segíti a ga­bona- és a hústermelők tisztessé­ges jövedelemhez jutását. Végezetül dr. Baranyai Fe­renc, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője kért szót. Aláhúzta, hogy a gabona stratégiai cikk marad a jövőben is. A Miniszter- tanács a közeljövőben tárgyalja az ágazat 1990-re szóló átfogó közgazdasági szabályozórend­szerét. A minisztérium — bár még nincs végleges döntés — ar­ra törekszik, hogy segítse a jöve­delemnövelő intézkedések meg­hozatalát a mezőgazdaság érde­kében. Mindezeket a megfele­lőbb árpolitikában, a támogatási rendszerek változtatásában, a műszaki haladás felgyorsításá­ban és a liberalizációban látják. A megyei aktíva dr. Asztalos Miklós zárszavával ért véget. Mentusz Károly Nyitott politikai fórum Kiskörén Az előadó és a válaszadó — Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt A Magyar Szocialista Mun- átalakulás folyamat legyen. En- ban nyitott politikai/orumoí ren­deztek, amelyen Szász János, az MSZMP Kisköre Nagyközségi Bizottságának titkára köszöntöt­te a jelenlévőket, majd Abonyi János a mozgalom eddigi tevé­kenységéről és az elkövetkező időszak programjáról tájékoztat­ta a hallgatóságot. Ezt követte Berecz János vitaindító előadása időszerű párt- és belpolitikai kérdésekről. A rendezvény befejezéseként — amelyen párttagok és párton­kívüliek egyaránt részt vettek, s emellett a Tiszántúlról is érkez­tek érdeklődők — szó esett még a bős — nagymarosi vízlépcső problémaköréről, 1956 októberi eseményeinek fhegítéléséről, va­lamint az előadó személyével kapcsolatos kérdésekről is. Terület Széles körben vitáznak már arról, hogy minden munkahelyről kivonuljon-e a párt, vagy sem. Érvek, el­lenérvek csapnak össze, til­takozók és helyeslők próbál­ják a legjobb álláspontot ki­alakítani. Vannak, akik so­kallják az egyetlen politikai szervezetet, s akadriak jócs­kán, akik többet is elképzel­hetőnek tartanak. Az egyik — létszámát te­kintve amolyan közepes — szövetkezetünkben hallot­tam, hogy a meglévő mellé két újabb pártot is akartak alakítani. Áz elnök megüt­között a bejelentésen, kéré­sen, hallani sem akar arról, hogy politikailag is tovább tagolódjék a gazdaságilag már egyébként is eléggé megosztott kollektíva. Ám — nehogy bárminemű rész­rehajlással, holmi ósdi kon­zervativizmussal vádolhassa bárki — azon nyomban beje­lentetté átigazolási szándé­kát az MSZMP helyi alap­szervezetéből a területibe. Aztán a szükséges többi lé­pést is megtette, s most már másutt fizeti a tagdíját. Az elnök úgy vélte, hogy a munkahelyen inkább kell dolgozni, mint elmélkedni, a termeléssel, gazdálkodással közvetlenül összefüggő fel­adatok a legfontosabbak — számára is. Politizálni kint akart. Más dolog, hogy aho­vá, akikhez került, ott, azok­nál — mint utóbb kiderült — sajnos nem sokra jutott elha­tározásával. Sem igazi Jiall- gatóra, sem pedig partnerre nem talált. Meglehetősen te­hetetlen társaságában a leg­jobb szándéka ellenére sem volt képes szélesebb körben is figyelmet kelteni igyekeze­tük iránt. Az pedig, hogy de­magóg, kompromittált em­ber is akadt társai között, még inkább fékezte szárnya­lásában s tette mind kedvet­lenebbé. Olyanná, hogy ma­holnap talán már magára sem ismer. Kesergése keltett bennem igazán visszhangot, nem any- nyira az átigazolása, mint in­kább észrevehető fásultsága ébresztett mélyebb gondola­tokat. Emlegetjük, egyre in­kább emlegetjük a területi pártmunkát, annak jelentő­ségét — de voltaképpen ke­vés helyen ér még mindig any- nyit, mint szeretnénk. Az it­teni alapszervezetek ugyanis — akaratlanul is — sok eset­ben valahogy a politikai élet perifériáján rekedtek. A kel­leténél kisebb igényességgel alakultak soraik, nem mindig azok kaptak bennük igazán szerepet, akik erre a legalkal­masabbak voltak. A szürke kis csapatokkal így kevésbé sikerült előrejutni, tekintélyt kivívni, nagyobb hatást gya­korolni a szűkebb és tágabb környezetre. Nem lettek eléggé versenyképesek — amire különben ha eddig nem is volt annyira szükség, mostanában már feltétlenül az van. Elengedhetetlen a helytál­lás az élesedő harcban. Ä jó­zan, okos, tisztességes, meg­győző politikának — ismer­jük fel végre mindenütt — e területen is lehet híveket, cselekvő követőket meg­nyerni. Méghozzá sokat. Vagy éppen a legtöbbet. Gyöni Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents