Heves Megyei Népújság, 1989. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 206. szám ÁRA: 1989. szeptember 1., péntek 4,30 FORINT AZ ISMERETLEN HÁBORÚ Felszabadítók és elnyomók cserélnének szerepet... (2. oldal) ALAPVETŐ CÉL: A MINŐSÉGI SZINT EMELÉSE Kovács János művelődési osztályvezető — az ój tanévről (4. ólai) NYITOTT FÜLLEL „A kapus apósa volt-e a partjelző".'” (6. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 27, 69, 82, 84, 86 Az augusztus havi jutalomsorsoláson a 34. hét szelvényei vesznek részt. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén politikai konzultációt folytatott időszerű belpolitikai kérdésekről. A kormány előterjesz­tést hallgatott meg a menekültté nyilvánítási eljárásról és a mene­kültek jogállásáról. Javasolta az Elnöki Tanácsnak a menekültek jogállásáról szóló törvényerejű rendelet megalkotását. A Minisztertanács áttekintette a tölgyerdők tömeges elhalásá­ból származó kár csökkentésének lehetőségeit. Kormányszóvivői tájékoztató a Parlamentben Mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Intéző Bizottsá­ga szeptember 1-jére összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Köz­ponti Bizottság hallgasson meg tájékoztatót a háromoldalú poli­tikai egyeztető tárgyalások eddi­gi tapasztalatairól, az ott képvi­selendő álláspontokról. A Köz­ponti Bizottság e napirend kere­tében megvitatja a békés politi­kai átmenet jogi kereteit jelentő törvénytervezeteket, így az al­kotmánymódosításról, a pártok működéséről és gazdálkodásá­ról, valamint az országgyűlési képviselők ’ választásáról szóló javaslatokat. A testület tájékoz­tatót hallgat meg az október 6-án kezdődő pártkongresszus előké­szítéséről is. (MTI) (Munkatársunk telefonjelen­tése) A Minisztertanács több mint 6 órás ülését követően került sor tegnap délután a Parlamentben a kormányszóvivői tájékoztatóra, amelynek elején Bajnok Zsolt bejelentette: a tanácskozás négy országos fontosságú témában zajlott. Mindenekelőtt Pozsgay /mreállammiszinter, az MSZMP tárgyaló delegációjának vezetője adott tájékoztatást az egyeztető kerekasztal tárgyalások helyze­téről. Ismertette, hogy hol állnak jelenleg a tárgyalási „frontok”, s előreláthatólag milyen további fejlemények várhatók. Ebben a kérdésben — úgy is mondhat­nánk, hangsúlyozta a szóvivő — közös gondolkodás alakult ki a kormány tagjai között, hiszen a Minisztertanács valamennyi tag­ja kifejtette a véleményét. Pozs­gay Imre megállapítása szerint a kerékasztal-tárgyalások nagy esélyt jelentettek és jelentenek arra, hogy „ne az utcán, hanem a tárgyalóasztalnál dőljenek el po­litikai életünk fontos kérdései'.’ A másik megfogalmazása: „meg­győződéssel, a demokratizálódás szándékával veszünk részt a ke­rékasztal megbeszéléseken a si­ker reményében és érdekében.” (Folytatás a 2. oldalon) Szeptember 18-tól — Összevont számlák — Nem vizsgálják a valuta eredetét — Megszűnik az ötezer forintos vámmentesség Változások a lakossági devizagazdálkodásban Jelentős változásokra kerül sor a lakossági devizagazdálko­dásban. Összevonják az utazási és devizaszámlákat, és lehetővé válik, hogy a lakosság a tulajdo­nában lévő konvertibilis devizát elhelyezhesse a bankokban. A pénzintézetek nem vizsgálják, honnan származik a valuta — tá­jékoztatták az újságírókat csü­törtökön a Pénzügyminisztéri­umban a jogszabályváltozásról. Elmondották: szeptember 18- tól már nem kezelik külön a bel­földiek devizaszámláit és utazási számláit, hanem belföldiek devi­zaszámlája néven egységesítik. Ezentúl az OTP és az IBUSZ mellett valamennyi kereskedel­mi bank is bekapcsolódik a számlavezetésbe. Továbbra sem lehet — a jog­szabály szerint — feketepiacon konvertibilis valutát vásárolni. Az új devizaszámlára csak a kül­földitől ajándékként kapott, il­letve már a lakosság tulajdoná­ban lévő konvertibilis deviza fi­zethető be. Ám a pénzintézetek­nél a befizetéskor nem kell iga­zolni a valuta eredetét. Továbbra is elhelyezhetők természetesen ezeken a számlákon azok az ösz- szegek, amelyeket belföldiek ré­szére küldenek külföldről. Lé­nyeges változás, hogy teljes egé­szében devizában írják jóvá ez­után a külföldről aáármazó örök­séget, tartásdíjat, nyugdijat, jára­dékot, külföldi ingatlanok bérjö­vedelmét, műgyűjtők műtárgy­értékesítésből származó nettó bevételét. Kivételt egyedül a ma­gánszemélyek áru- és szolgálta­tásexportból származó bevétele jelent. A devizaszámlán tartott pénz­ből a Magyarországon működő mintegy 300, valutáért árusító boltban vásárolhatnak a számla- (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP városi bizottságainak ülései — Egerben: javaslat az új tanácselnökre — Gyöngyösön: Kongresszusi klub, vitasorozatként Válaszkeresés a legfontosabb kérdésekre Augusztus 30-án estébe nyúló ülést tartott az MSZMP Eger Városi Bizottsága. A közép­pontban a kongresszusi felkészü­lés állt, illetve már számot vetet­tek a testület tagjai a közelgő vá­lasztásokkal is. Elsőként arról döntöttek, hogy a pártbizottság kezdemé­nyezi, hogy töltsék be a tanácsel­nöki posztot a városban: Békési József, Eger Város Tanácsa álta­lános elnökhelyettesét javasol­ják, őt jelölik. Ezt követően arról határoztak, hogy szeptember 19- én, délután 14 órára aktívaülést hívnak össze, amelyen elemzik a tavaly novemberi városi pártér­tekezlet óta eltelt időszak tapasz­talatait. A pártbizottság megis­merkedett a tanácskozás elé ke­rülő beszámoló legfontosabb gondolataival, s megvitatta azo­kat. Ugyancsak élénk vita ala­kult ki azokról a választási prog­ramelképzelésekről, amelyek a testület elé kerültek. A továbbiakban a pártbizott­ság csatlakozott az MSZMP sop­roni bizottsága felhívásához, amelyben politikai és gazdasági önkormányzatot követelnek a vá­rosoknak és községeknek. Dön­tés született arról is, hogy a KEB állásfoglalása nyomán tekintsék át és töröljék azokat a pártbünte­téseket, amelyek az egyházi ren­dezvényeken való részvétel, a val­lásos tevékenység miatt születtek a korábbi időkben. Gyönyösön szintén beszámol­tak a kongresszusi küldöttjelölő taggyűlések, jelölőgyűlések ta­pasztalatairól. A kilenc kongresz- szusi küldöttet 37 jelöltből titkos szavazással választották, melye­ken a párttagság 69,3 százaléka voksolt. Ezt a részvételi arányt kedvezőnek ítélték, s megállapí­tották, hogy a küldöttek kivá­lasztásában érvényesült a tagság akaratát kifejező demokratiz­mus. Az újszerű formákat azon­ban tartalmilag még fejleszteni kell, miután még erőteljesebben érvényesült a területi kép viseleti-, esetenként a tekintélyelv is, s ke­vésbé a politikai platformok alapján történő kiválasztás. Ä következő napirendet dr. Dráviczki Imre pártbizottsági és reformkori tag teijesztette elő Mit várok a kongresszustól? cím­mel. Ez az MSZMP KB által ki­küldött munkabizottság előter­jesztését — Történelmi múltunk tanulságai, az MSZMP prog­ramnyilatkozatának tervezete — vitatta meg. A pártbizottság szá­mos kritikai megjegyzéses véle­ménycsere után arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a do­kumentumok politikai monda-' nivalójával egyetért, de azokat a részletekben — a majdani cse­lekvési programban — tovább kell finomítani, konkretizálni, főleg a hogyan vonatkozásában. A kongresszusi előkészületek se­gítése érdekében Kongresszusi klub elnevezéssel vitasorozatot rendeznek. (Időpontja: minden csütörtökön 17 órai kezdettel a pártbizottság tanácstermében.) Az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottsága tanácskozásán részt vett Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság első titkára és több olyan MSZMP-tag is, aki nem tagja a pártbizottságnak. Közepes termésre van kilátás — Hamarabb sze­dik a szőlőt, mint máskor—Döntsön a piac: a ke­reslet-kínálat — Vita az importról Szüretről, árakról, minőségről Pillanatkép a gyöngyöstarjáni borműzeumból Nemrégi megalakulását követően immár második alkalommal ülésezett csü­törtökön délelőtt Gyftn- gyöstarjánban a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szö­vetségének elnöksége, dr. Németh András állami dí­jas elnök vezetésével. A nagy érdeklődéssel kísért találkozóra meghívták a szőlő- és borszakma vala­mennyi érintett képviselő­jét. A testület először megválasz­totta a szövetség főtitkárát, dr. Tóth Sándort, az Állami Gazda­ságok Egyesülésének eddigi munkatársát, aki a jövőben főál­lásban látja el feladatát. Ezt kö­vetően az idei szüreti felkészü­lésről, a szőlő- és a borértékesítés lehetőségeiről, a várható kilátá­sokról tárgyaltak. Ebben részt vett Zsitvay Attila, a Mezőgaz­dasági és az Élelmezésügyi Mi­nisztérium főkertésze is, aki fel­szólalásában utalt a MÉM veze­tésének az ágazat érdekében a közeljövőben teendő fontos in­tézkedéseiről. Az elnökség megállapította, hogy az idei szüret a tervezettől korábban kezdődik, mert a vál­tozékony időjárás miatt romlás­veszély fenyegeti az ültetvénye­ket. Éppen ezért a szőlők minő­sége várhatóan közepes lesz. Ez országosan hektáronként 5-5,5 tonnás átlagot jelent, míg Heves megyében a Mátraalján, illetve az egri borvidéken hét tonnát egységnyi területen. Szó esett ar­ról, hogy az alacsonyabb minő­ségű kategóriába tartozó borok esetében szükséges a mustok ja­vítása. Ami a termés mennyisé­gére vonatkozik, úgy tűnik, hogy országosan is kevesebb szőlő ke­rül szüretelésre, mint tavaly. Nagy vitát váltott ki ezért a sző­lő- és borimport szükségessége. Tekintettel arra, hogy az elnök­ség nemrég Kiskunhalason ál­lást foglalt abban, hogy nem tart­ja szükségesnek az importot, így megerősítették, hogy csupán az úgynevezett technológiai festő­szőlő és -bor behozatalát ajánl­ják. A továbbiakban felvetődött a szőlő felvásárlási árának megha­tározása is. Ebben úgy foglaltak állást, hogy miután szabadáras termékről van szó, kötelező ér­vényű határozatot nem hozhat­nak. Ugyanakkor élénk vita bon­takozott ki az elnökségben ülő termelők, illetve felvásárló és fel­dolgozó szervezetek képviselői között, a témára vonatkozóan. A végső álláspont az volt, hogy döntsön a piac, a kereslet-kíná­lat. Dr. Németh András elnöki ösz- szefoglalójában nyomatékkai ki­tért arra, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az elnökség állásfoglalását a szü­retről, az árakról, a minőségről messzemenőleg vegye figyelem­be. Ez különösen fontos a minő­ségjavítás érdekében hozandó döntések előkészítéséhez. íme, a Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet gyöngyöstarjáni mo­dern bortárolói (Fotó: Perl Márton) Pazarlás Lehet, hogy az események áradatában olvasóink közül sokan már nem is emlékeznek teljességében arra, hogy má­jusban az Országgyűlés a költ­ségvetési hiány mérséklésére csomagtervet fogadott el. Hogy ebből mennyi valósult meg az elmúlt negyedévben, az nyilvánvalóan mindannyi­unkat érdekel. Nem véletlenül kért beszámolót erről a pénz­ügyminisztertől nemrég az Or­szággyűlés terv- és költségve­tési bizottsága. Amint azt a közlemények­ben gyorshírben tudtul ádták, az intézkedések nyomán a má­jusi rendkívüli nehéz pénzügyi helyzet javult az országban, amit maguk a képviselők, és hisszük, hogy a közvélemény is örömmel fogadott. Az első fél évben mindenekelőtt a tő­kés export növekedett. Az elő­rejelzések szerint úgy tűnik, hogy ennek nyomán az eszten­dő végére több mint 600 millió \ dolláros aktívum alakulhat ki. \ A költségvetés jelenlegi 35 j milliárdos hiánya decemberre \ a terv szerint ,21 milliárdra i csökkenhet, annyira, ameny- nyiben a Parlament jóváhagy­ta. Örvendetes, hogy az elmúlt ; hónapokban csökkent a nép- ; gazdaság anyagfelhasználása, J és viszonylag meggyorsult a : í szerkezeti átalakulás. Persze, ez csak a jelenlegi j l helyzet. Aggodalomra to- j j vábbra is van okunk. Hogy mi- ! i ért? Mert folytatódott a pazar- lás az energiával, növekedett a i kihasználatlan eszközök, be­rendezések aránya, és nagy- : ban romlott a folyó fizetési •; mérleg helyzete is. Éz utóbbi a becslések szerint 1989 végére I I meghaladhatja az egymilliárd j dollárt. Mindehhez hozzájá­rult, hogy a szocialista orszá- ; gokkal folytatott külkereske­delmünkben a tervezettnél lé­nyegesen nagyobb, 800 millió rubeles aktívum alakult ki az első hat hónapban. Nem csu- j pán az okoz gondot, hogy a ha- ■ zai vállalatok többet exportál- f nak, hanem, hogy az import- ! szállítmányok késnek, vagy i egyáltalán nem érkeznek meg. 1 , így az előirányzottnál keve- , sebbet szállítottak szocialista ; partnereink energiahordozók- j * ból, alapanyagokból és sze- ; mélygépkocsikból. Az energi- ; abehozatali gondok az elmúlt hetekben súlyosbodtak, és le­hetséges, hogy ez a hazai ellá­tásban a jövőt illetően is gon­dokat okoz majd. A külkeres­kedelmi egyensúly javítására I — mint már előzetesen érte- ; sültünk róla — a kormány fel- l értékelte a forintot a rubelhez képest. A gond azonban továbbra is a pazarlás, az élőmunkával, az energiával, a berendezések ki­használásával, évek óta ref- rénszerűen visszatérő ez, és mondhatjuk, vajmi keveset ! változott! Pedig ésszerű taka­rékosság nélkül nem mehe­tünk előre. A pazarlás a meg­csontosodott, rossz szemléle- jj tét tükrözi. Kétségtelen, sokat kell tennünk azért, hogy a ta­karékosság az élet minden te- í rületén állampolgári magatar- ; tásformává váljék, úgy, mint a J tőlünk gazdaságilag fejlettebb. országokban, ahol ez régóta j természetes. Ahol az eredmé­nyesség gyökerei ehhez is visz- szavezethetők. Ne féljünk ki­mondani, ebben is, mint meg­annyi másban, meg kell vál­toznunk! Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents