Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 189. szám 1989. augusztus 12., szombat ÁRA: 5,30 FORINT JELÖLÉSEK, VÁLASZTÁSOK - FÉLIDŐBEN .....a választóknak nagyobbrészt módjuk van megismerni a küldóttjelöltek programját...” (3. oldal) FILMMŰVÉSZETI NYÁRI EGYETEM „Olyan rangos mezőnybe kerültem bele, amelyben Oscar- dijasok is vannak." (5. oldal) AZ ÉV LAKÓHÁZA „...lényeges, hogy funkcionálisan feleljen meg a családnak.” (7. oldal) HAGYMA, HOLLANDOKKAL „Osztályozzák, szeletelik vagy kockázzák majd...” (16. oldal) Elszabadult indulatok, keserű hangok — A tények azonban tények: 60 milliós a veszteség — Szénellátási gondokra lehet számítani — Az ígéret: felülvizsgálják a Nehézipari Műszaki Egyetem szakvéleményét Munkásgyúlés az egercsehi bányaüzemben Dr. Goda Miklós vezéri­gazgató tájé­koztatta a bá­nyászokat az üzem bezárá­sának nyomós okairól Államalapító Szent István ünnepe — Az új ke­nyér megszentelése Egerben — A Népújság egész napos programja a Szépasszony-völgy- ben — Orvosi rendelő, takarékszövetkezeti ki- rendeltség átadása Hevesen — Munkás-paraszt találkozók, sportversenyek — A második világ­háborúban elesettek emléktáblájának avatása Augusztus húszadikára készül megyénk Munkásfelvétel nincs! Védd a népi tulajdont, a magadét véded! — a két felirat az egercsehi bá­nyaüzemben groteszk mottóként is hathatott a tegnap megtartott munkásgyűlésen, amelynek a bánya termelésének megszünte­tése, ennek műszaki, gazdasági okai és a tervezett intézkedések volt a témája. Dr. Goda Miklós, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat vezérigaz­gatója tájékoztatta a dolgozókat mindenről. Elmondta, hogy napjainkig 90 év telt el a bánya­üzem működéséből. 1985-ben már felvetődött az üzem bezárá­sa, ekkor még a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat kezelésében volt. A Mátraaljai Szénbányák Válla­lat akkor úgy döntött, hogy a meglévő állami támogatás mel­lett a veszteséges bányát átveszi, további kutatásokat folytat, s a működését a 150 ezer tonna éves termelés mellett meghosszabbít­ja. Sajnos, objektív okok miatt az eltervezett eredményt nem lehe­tett teljesíteni. Megindították a műszaki vizsgálatot, hogy a ter­melési feltételeket javítsák, 84 millió forintot fordítottak korsze­rűsítésre. A Beniczky-aknamező kutatása azonban rossz ered­ményt hozott, s ezek a viszonyok kizárták a fejlesztést. Felkérték hát a Nehézipari Műszaki Egye­temet, vizsgálja meg a bánya to­vábbi lehetőségeit, adjanak szakvéleményt arról, milyen be­ruházási összeggel lehet biztosí­tani a termelési színvonalat. Nos, a kettes bányamező feltárására több mint 800 millió volna szük­ség, ám a kormány, az állami szervek rendelkezésére nem áll ez a pénzösszeg. A szerkezetáta­lakítási programban így ez az ak­ció nem válhatott lehetővé. Ezért született meg az a döntés, hogy az előkészített szénvagyont még felszínre hozzák, ezt köve­tően azonban a termelést meg kell szüntetni. Egyéni, családi sorsokat érint e döntés. A vállalat célja, hogy a lehető legembersé­gesebb módon oldják meg a dol­gozók áthelyezését, átképzését. Többségüket Visontán, kisebb részben Bükkábrányban szeret­nék foglalkoztatni. Szeptember 1 -jétől november 30-ig valameny- nyi dolgozóval egyénileg elbe­szélgetnek, ez év végén az átkép­ző tanfolyamokat megindítják, s a vállalat vállalja az átképzés ide­jére, hogy biztosítja az egercsehi átlagkeresetet a dolgozóknak. Igaz, hogy naponta több órát kell majd utazniuk, vagy pedig mun­kásszálláson lakniuk. Korenged­ménnyel is nyugdíjba mehetnek a dolgozók. Foglalkoztak avval is, hogy segítik az áttelepülést, új lakást kapjanak a bányászok, és keresik a munkahelyteremtési lehetőségeket is. Karsai Sándor, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára egy állásfoglalást olvasott fel, amelyet az ipari miniszternek küldenek el. Ebben leszögezik, hogy a bányaüzem dolgozói be­látják, hogy veszteséges a terme­lés, de nem fogadják el, hogy a településen nem teremtenek új munkalehetőséget. Ezt követő­en számos hozzászólás követke­zett. Elszabadultak az indula­tok, keserű, vezetőellenes hangu­latot közvetítettek a szavak. El­hangzott az is, hogy nem egyen­rangúan bírálják el a bányaüze­meket, s hogy miért kellett'Ső- ben biztatni az itt dolgozókat. A hozzászólók véleménye az volt, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem szakvéleményét befo­lyásolták, a vizsgálatban nem vettek részt az egercsehi üzem vezetői. Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára azt hangsú­lyozta, hogy a legfontosabb: biz­tos munkahelyet teremtsenek az eddig itt dolgozóknak. Barta Alajos országgyűlési képviselő elmondotta, hogy vállalja azt: az Országgyűlésen szóvá teszi az egercsehi bányászok ügyét. Teszi ezt a választópolgárok és a hátrá­nyos helyzetű tájegység érdeké­ben is. A vezérigazgató reagálá­sában utalt rá, hogy megérti az érzelmi túlfűtöttséget, s bár egyénileg jogosak, ezek nem se­gítenek a gondok megoldásában. S mivel vád érte a műszaki egye­tem szakvéleményét, javasolni fogják, hogy az Ipari Minisztéri­um vizsgáltassa felül ezt. De azt a tényt el kell fogadni, hogy ez év­ben 60 millió forint volt a bánya vesztesége. Dr. Horváth László az Ipari Minisztérium képvisele­tében kifejtette: nem biztos, hogy helyes volt 1985-ben elfo­gadni, hogy az egercsehi bánya tovább működjön. Hiszen már akkor látszott, nehéz lesz gazda­ságossá tenni a termelést. De tény, hogy ennek a bányának az eredménye kétszer olyan rossz, mint az ország átlagos bányáié. A kormány nem fizet tovább. Az újmező felülvizsgálatával az Ipa­ri Minisztérium a jövőben foglal­kozni fog, s azon lesz, hogy ez pártatlan legyen és közmegegye­zés jöjjön létre. Végül dr. Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára el­mondotta, hogy szívügyüknek tekintik Egercsehi ügyét. Pártat­lan, tárgyilagos véleményt kér­nek, s azon lesznek, hogy a szén­bányászat helyzete újból a Mi­nisztertanács elé kerüljön. Megyénk augusztus 20-a megünneplésére készül. Ezen a napon az államalapító Szent Ist­ván királyra emlékezünk, arra az államférfira, aki megteremtette a magyar államiságot, szilárd ala­pokat létrehozva a magyarság fennmaradásához, történelmi fejlődéséhez. Ünnepe e nap az új kenyérnek is, s a megemlékezés­hez kapcsolódnak mai történel­mi feladataink: közös munkál­kodásunk a társadalmi, gazdasá­gi, kulturális felemelkedésért, a reformok megvalósításáért nem­zetünk javára. Negyven év után ismét lesz Szent Jobb-körmenet Budapes­ten e napon. A nemzeti ereklye ismét elhagyja a Bazilikát. Pas- kai László bíboros, Magyaror­szág prímása, esztergomi érsek pontifikálásával 17 órakor kez­dődik az ünnepi mise, utána in­dul el a körmenet. Egerben a Hazafias Népfront városi bizottsága rendezésében augusztus 20-án reggel 9 órakor a Dobó téren ünnepi nagygyűlés lesz, melynek előadója dr. Dobos László, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa ügyvezető elnök­ségének titkára. Délelőtt fél tíz­kor kerül sor az új kenyér meg­szentelésére és megszegésére egyházi szertartással. Tíz órától utcaszínházat rendeznek, ame­lyen Hajdú, Szolnok és Heves megye amatőr színjátszói lépnek fel. Augusztus 17-én este 7 óra­kor a minaret erkélyéről a Me­gyei Művelődési Központ Réz­fúvós Kvartettje ad koncertet. Augusztus 18-án, délután 2 óra­kor ünnepi tanácsülés lesz a vá­rosi tanács nagytermében. Más­nap, 18-án este 8 órakor az Álla­mi Népi Együttes Karikára legé­nyek című műsorát tekinthetik meg az érdeklődők a szépasz- szony-völgyi szabadtéri színpa­don, 19-én délután 4 órakor pe­dig folklórműsor lesz a Dobó té­ren, amelynek során Heves me­gye hagyományőrző együttesei mutatkoznak be. Az ünnep tisz­teletére nagyszabású Népújság­fesztivál lesz a Szépasszony­Kiegyensúlyozott, nyugodt ke­reslet-kínálati viszonyok jellem­zik a hazai építőanyag-piacot er­ről adtak tájékoztatást az Ipari Minisztériumban az MTI mun­katársának. Ez annak ellenére így van, hogy a népgazdasági terv 1989-re egy százalékos nö­vekedést irányzott elő, az első féléves adatok szerint azonban várhatóan nem következik be: a múlt év hasonló időszakához ké­pest az áruértékesítés csak 98-99 százalékos. Ez mindenekelőtt annak tud­ható be, hogy feltöltődtek az ipar­ági készletek, mivel az új, a jelek szerint a lakosság számára előny­telennek bizonyult építési hitel- konstrukció visszavetette az épít­kezési kedvet. Ez elsősorban a családiház-építések és a felújítá­sok területén mutatkozik meg. Az Országos Takarékpénztár az első félévben az új hitelfeltételek szerint csupán feleannyi hitelt völgyben.. Augusztus 19-én, délután 6 órakor a szabadtéri színpadon a Calypso együttes, Deák Bili Gyula és Waszlavik Gazember László koncertjét hallgathatja meg a közönség, délután 3 órától pedig a kisszín- padon erőfesztivált tartanak. Augusztus 20-án, vasárnap dél­előtt 10 órától a kisszínpadon gyermekműsort rendeznek. Dél­után fél kettőkor Sándor György humoralista lép fel. Fél négykor kezdődik a vita a különböző po­litikai szervezetek között. Pécsi lldikóés Beregi Péíerműsorát fél öttől láthatja a közönség. Este 7 órától pedig a Népújság utcabál­ján szórakozhatnak a résztve­vők. Megyénk szinte valamennyi településén megemlékeznek au­gusztus húszadikáról. Számos helyütt kerül sor megemlékezés­re, sportvetélkedőre, kultúrmű­sorra, diszkóra és utcabálra. Va­sárnap délután 4 órakor Bala­tonban a második világháború­ban elesettek emléktábláját avat­ják fel. Augusztus 19-én Eger- szalókon délelőtti horgászver­seny lesz, Mátra balián pedig az 50 éves önkéntes tűzoltó egyesü­let tartja jubileumi ülését. Párá­don vasárnap munkás-paraszt találkozóra hívják a lakókat. Adács, Atkár és Vámosgyörk a hagyományoknak megfelelően együtt ünnepel, s megrendezik a három község termelőszövetke­zeti tagjainak találkozóját is au­gusztus 18-án, délután fél hat­kor. Gyöngyösön augusztus 19- én délelőtt fél tízkor kerekes sí­versenyt rendeznek, Mezőtár- kányban augusztus 17-én az ün­nepi megemlékezést követően átadják a felújított, bővített óvo­dát. Hevesen augusztus 20-án délelőtt fél tizenegykor az újtele­pi iskola előtti téren ünnepi nagygyűlést tartanak és átadják a város új orvosi rendelőjét, orvosi szolgálati lakását és a takarék­szövetkezeti kirendeltséget. Dél­után 3 órától a Rákóczi Termelő- szövetkezet szabadidőközpont­jában lengőteke- és sörivóver­senyre kerül sor. nyújtott családiház építésre, mint a múlt év azonos időszaká­ban, s az összeg 25 százalékkal kevesebb a felújításoknál is. így összességében a különféle építő­anyagipari termékekből — tégla,» cserép, nyílászárók, stb — alap­vetően kínálati piac alakult ki, a vevő megtalál mindent, ha nem is mindig olyan választékot, ami­lyet keres. A kiegyensúlyozott ellátáshoz az is hozzájárult, hogy az utóbbi években folyamatosan és jó ütemben haladt az iparágban a szerkezetátalakítás. Több új be­ruházás került tető alá, s külföldi tőkével működő vegyes vállala­tok is alakultak az utóbbi idő­ben. Az elmúlt évek egyik jelen­tős beruházása volt a Bramack Tetőcserépgyár, osztrák közre­működéssel. Szintén osztrák se­gítséggel bővült Lábatlanban az azbeszt tetőfedőanyagok gyár­tása. A munkás­gyűlés részt­vevőinek egy csoportja (Fotó: Koncz János) Van elég építőanyag A több — kevesebb! Kis ország vagyunk Közép- Kelet Európában. Amennyi­re kicsiny, annyira jelentős a hírünk bizonyos területeken. Ehhez tartoznak a tudomá­nyok, amelyek eredményei­vel az elmúlt évtizedekben is tudatta létét Magyarország. Elsősorban azoknak a tudós személyiségeknek a révén, akiknek felfedezései, talál­mányai, alkalmazható mód­szerei bejárták a Földet, a kontinenseket. Gondoljunk csak a Nobel-díjas Szent- Györgyi Albertre, a C-vita­min felfedezőjére, Gábor Dé- nesre, a holográfia kidolgozó­jára, vagy Asboth Oszkárra, az első helikopter megépítő- jére, akik határainkon túl is elismerést szereztek. Persze a máról is beszélhe­tünk, például a kémikus Pun­gor Ernőről, az orvos Szentá- gothai Jánosról, Lissák Kál­mánról, a fizikus Berényi Dé- nesről, a történész Kosáry Domokosról, Berend T. Iván­ról, a zenetudós Újfalussy Jó­zsefről, hogy csak néhány is­mert személyiséget említ­sünk. Hogy mindezt miért so­roljuk? Mert nemrég a Köz­ponti Statisztikai Hivatalban elkészítették azt az értékelést, hogy tavaly mennyit fordított államunk a tudományos ku­tatások, fejlesztések támoga­tására. A helyzetkép olyan, mint jelenlegi gazdasági hely­zetünk. Tulajdonképpen az előző évihez képest ugyan fo­lyóáron 4 százalékkal növe­kedtek az emh'tett kiadások, ám az áremelkedéseket, a bérbruttósítás költségeit fi­gyelembe véve, a tavalyi közel 33 milliárd forintnyi ráfordí­tás reálértékben kevesebb, mint az 1987 évi volt! A kuta­tásokra költött összeg a nem­zeti jövedelem belföldön fel­használt hányadának tavaly nem érte el a 3 százalékot. Ennek háromnegyede pedig vállalati pénz volt! Az állam- háztartás nehézségeit jelzi, hogy a költségvetésből mind­össze 5,4 milliárd forint jutott kutatási célokra. A tudomá­nyos műhelyekben rendelke­zésre álló pénzből 5,1 milliár- dot költöttek beruházásokra, és ezek zöme gép, műszer volt. Különösen a gyógyszeri­parban, az elektronikai alkat­részgyártásban, és a számítás- technikában megvalósított fejlesztésekhez szereztek be nagyobb értékben különböző berendezéseket. Egyébként tavaly Magyar- ország 1323 kutatóhelyén több mint 72 ezer 500-an dol­goztak, ebből a tényleges ku­tatók száma 21 ezer 400 volt. Az elmúlt esztendőben az utóbbiak 30 ezer témával fog­lalkoztak. A felmérések sze­rint a befejezett kutatások eredményei közül 8500-at már alkalmaznak a gyakorlat­ban. Ezek egy részét a hazai és a külföldi szakemberek közö­sen dolgozták ki. A közzétett publikációk kétharmada pe­dig idegen nyelven jelent meg. Érdekes adatok tehát ezek egy kis ország 1988-ban foly­tatott tudományos-fejlesztő munkájáról. Elgondolkozta­tok az eredmények és a gon­dok. Minden bizonnyal sokan felteszik a kérdést, vajon ele­gendő ez? Nemmel válaszol­hatunk, hiszen a gyümölcsöző kutatómunkához több pénzre lenne szükség, de sajnos erről egyelőre nem beszélhetünk. FÍdig megérdemelnék! Mentusz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents