Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 11., péntek TUDOMÁNY ÉS VILÁGA HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. Életünk, az életműködés, az életjelenségek mindannyiunkat foglalkoztatnak. Napi be­szélgetések alkalmával, nem kevésbé a tu­dományos műhelyekben gyakori témát je­lentenek. A kutatók az elmúlt évtizedekben jelentős erőfeszítéseket tettek az életjelen­ségek titkainak felderítésére, több-keve­sebb sikerrel. Ma már sokféle összefüggést ismernek, és képesek választ adni, ám nem mindenre. Mai összeállításunk az élettan tu­dományának néhány újdonságára hívja fel olvasóink figyelmét. A külső és belső ingerekre válaszolva — Segíti a nemek egymással való találkozását ízlelés és szaglás Az élő szervezet egyik alapvető tulajdonsága az ingerlékenység, amelynek segítségével a külső és belső ingereket felfogja, érzékeli, és azokra válaszol. Annak ellenére, hogy az egysejtű — tehát még differenciálatlan — állati szervezetben, például egy amőbában semmiféle ingerfelvevő szervecskét nem találunk, mégis képes hő-, fény-, vegyi és mechanikai ingerek felfogására. Az egysejtű állatok fejlettebb csoportjainál azonban már megjelennek olyan speciális sejtszervecskék, amelyek ingerfelvételre képesek. Ilyen például az ismert zöld ostoros szemfoltja. A soksejtű állatokban — ahol a differenciálódás még előreha­ladottabb — az ingereket speciá­lis, úgynevezett érzéksejtek ve­szik fel. Ezek alacsonyabb fokon a testet borító hámszövet sejtjei közé ékelődve, a testfelületen el­szórva találhatók, magasabb fo­kon pedig érzékszervekbe tömö­rülve látják el a feladatukat. A földi élet fejlődése — mint is­meretes — az őstengerekből in­dult ki, és az őslények mindaddig vízi szervezetek voltak, amíg a partra kúszó, majd a szárazföldi növényzet ki nem alakult. Ezt követte a kétéltű ősállatok, majd a szárazföldi állatok kialakulása. A víz összetételében, minőségé­ben bekövetkezett változás érzé­kelésére a fényfelfogó szem vagy a hangfelfogó fül kevéssé alkal­mas; sokkal nagyobb jelentősége van a vízi szervezeteknél a vegyi ingerek érzékszerveinek, az ízle­lő- és a szaglószervnek. Az ízle­lés és a szaglás elhatárolásának alapja részben az ízlelő- és szag- lószervek különböző anatómiai felépítése és elhelyezkedése, részben eltérő élettani működé­sük. Az ízlelés maga a folyékony vagy vízben oldott anyagok vegyi érzékelése, s elsőrendű feladata a felvett táplálék minőségének el­lenőrzése. Az ízlelőszerv ennek következtében többnyire a száj­ban vagy annak közelében ala­Képünkön egy bogár csápja, erősen nagyítva. A rovarok csápjának, mint érzékszervnek a teljesítőképessége néha meglepően jó. kult ki, ahol a táplálék vegyi in­gere közvetlen közelről hat. A szaglószerv viszont gáznemű, ve­gyi anyagokra reagál, s feladata igen sokrétű. Elősegíti a táplálék megkeresését, a veszélyek felis­merését és elkerülését, ivarzás idején a nemek egymással való találkozását, és társas életet élő állatoknál az azonos fajú egye- dek együttmaradását. Az ízlelés­sel ellentétben a szaglás távérzé­kelés, az állat sok esetben több száz méterre vagy akár több kilo­méterre lévő szagokat is tud érzé­kelni. E felsorolt különbségek alapján főleg a magasabb rendű szárazföldi állatokon választható szét az ízlelés és a szaglás. Vízi szervezeteknél és alacsonyabb rendű állatoknál e szétválasztás már igen nehéz, sőt sokszor lehe­tetlen. A rovarok életében a szaglás­nak roppant nagy a biológiai je­lentősége, tikár a táplálékkere­sés, akár a nemek megtalálása szempontjából, de társas életre is sokfajta rovar rendezkedett be. Ezeknél elsősorban a csápokon, esetleg az alsó állkapocs és az al­só ajak tapogatásán találnak spe­ciális szaglósejteket. Ezek mik­roszkóp alatt kitinréteggel védve láthatók. A dolgozó méheknél például mintegy 6000, heréknél pedig 30 ezer szaglólemezke van mindkét csápon. Hatása nagyobb, mint a röntgensugárzásé A koffein és a sejtek A tea- és kávéivás (a koffein­fogyasztás) annyira hozzátarto­zik életünkhöz, hogy könnyen napirendre térünk a koffein ár­talmai felett. Pedig a tudomá­nyos kutatás már régebben ki­mutatta, hogy a szövettenyésze­tek sejtjeihez adva a koffeint, mutagént (mutációkat) okozó hatása még kisebb koncentráció­ban is nagyobb, mint a röntgen- sugárzásé, az ibolyántúli fényé, vagy a mutagén vegyszereké. Mindez annak tulajdonítható, hogy a koffein serkenti a sejteket (ahogyan a fáradt aggyal is teszi), amikor pedig a sejteknek nyuga­lomra lenne szükségük. A kaliforniai egyetem kutatói most közelebbről is tanulmá­nyozták a koffein sejtkárosító hatását. A mutációkat okozó ha­tás a sejtmagon belül okoz kárt a DNS-ben, a dezoxiribonuklein- savban. Bizonyos idő alatt a sejt nagyrészt leszámol ezzel a káro­sodással, különleges, javító en­zimjeinek hadseregével. Besu­gárzás után a sejtek nagyobb­részt pihennek, amíg végbe nem megy a károk kijavítása. A kof­fein azonban megakadályozza ezt a helyreállítódást, így sokkal több mutáció kerülhet át az utódsejtekbe. Nincs okunk azonban félni a tea- vagy kávéivás közvetlen ár­talmas hatásától. Óránként 5 5 li­ter teát kellene meginni, hogy a vér koffeintartalma veszedelmes szintet érjen el. A téli álom élettana Az emlősállatok téli álmának alapja, hogy a testhőmérséklet szabályozóját egy másik hőfokra kell átállítani. Ez az új testhőfok néhány fokkal 0 felett van. Az átállás első következménye egy változó testhőmérsékletű álla­pot, melyet az anyagcserét ser­kentő hormonok termelésének csökkenése kísér (pajzsmirigy-, mellékvesehormonok), az inzu­lintermelés ellenben fokozódik. Ha a testhőfok már 20 Celsius- fok alá süllyedt, az említett miri­gyek újra fokozottabban kezde­nek működni. Ezt az elméletet az ásványianyag-háztartás megfi­gyelése is alátámasztja. Míg téli álomban a szérum nátriumtar­talma alig változik, a káliumszint először emelkedik, majd 20 Cel- sius-fok alatt csökken. Az emel­kedő első szakasz alapja, hogy kálium lép ki a sejtekből, mivel csökken a sejtanyagcsere hor­monális serkentése és a veseki­választás. A csökkenő második szakasz a hormonális egyensúly eltolódásának következménye. Ez a két szakasz az először emel­kedő, majd csökkenő fehérvér­sejtgörbében is megmutatkozik. Búvárok emlékezetkiesése A lancasteri egyetem kutatói 24 — 39 éves mélytengeri búvárok rö­vid idejű emlékezését és ügyességét vizsgálva azt tapasztalták, hogy azok, akik csak egy — négy éve űzték mesterségüket, sokkal jobb eredményeket mutattak fel, mint azok, akik már több mint nyolc éven át voltak hivatásos búvárok. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a nagy mélységekbe való lemerülést követő felszállás során az agy vérében nitrogénbuborékok képződnek. Emiatt — egyebek kö­zött — az emlékezésben fontos szerepű agykéreg is károsodhat. (A vérkeringést gátló nitrogénbuborékok okozzák a búvárbetegséget, a keszonbetegséget is.) Mozipremierek Koktél a javából? Az egri Vörös Csillag mozi tűzte műsorára a Koktél című színes amerikai filmet. A picit hamis szépfiú megbolondítja a kissé régebbi évjáratú, testes bukszájú szépasszonyokat. Pikáns életfilozófiáját bó- dítóan nagy adag szerelem hozza harmóniába egy ragyogóan tiszta szőkeséggel, akiről később kiderül, hogy nem akármilyen házban ér­lelődött... Ezt kínáljuk önnek a jamaicai Sárkány-öböl partján a nád­tetős Caribana bárban, és a tarka, neonfényes New York-i éjszaka elegáns lokáljaiban. A Tom Cntisefőszereplésével készült produkció kitűnő szórakozást ígér. Kiállí­tások, tárlatok Lábik János festőművész ki­állítását tekinthetik meg a Gyön­gyösi Galériában szombaton és vasárnap 9-12 illetve 13-17 órá­ig. + Műemlék fotókban címmel az Országos Műemléki Felügye­lőség kiállítása látható a Megyei Művelődési Központ és a Hevesi Szemle Galériájában az MSZMP Oktatási Igazgatósá­gán. + Az MMK kisgalériájában a Népművészeti kiállítás szep­tember 15-ig látható. A gyűjte­ményt naponta 10-12 és 14-18 óráig látogathatják az érdeklő­dők. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények A Képzőművészeti alkotómű­hely keretében ma délután 14 órakor gipszöntési programot rendeznek a gyerekek részére a füzesabonyi művelődési köz­pontban. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Az Ifjúsági Házban mutatják be A legényanya című magyar filmvígjá­tékot, amelynek rendezője Garas Dezső. Amióta Bélának hívják a rátóti tanácselnököt, azóta a falu minden férfija is ezt a nevet viseli. A bolond Szűcs Rozi azonban Józsinak kereszteltette meg gyerekét. A fiú, amikor felnő, nagyon vonzza a lányokat. Kovácsék Agikája pél­dául Szűz Mária képében gyakran látogatja meg szerelmesét, és bol­dog órákat töltenek együtt. Hamarosan azonban bekövetkezik a cso­da: Józsi terhes lett... A fergeteges humorú filmburleszket vasárnap és hétfőn délután 5, valamint este 7 órakor mutatja be a Prizma mozi. Szombaton délelőtt a füzesa­bonyi művelődési központba 9 órára váiják mindazokat, akik sportfoglalkozáson szeretnének részt venni. + Ugyancsak itt ke­rül megrendezésre 13-án, vasár­nap a Búcsúi-diszkó amely 19- től 23 óráig tart. Új bélyeg — négyes fogattal Magyarorszá­gon kerül megren­dezésre a fogathaj­tó világbajnokság, ez alkalomból a- gyar Posta augusztus 24-én öt fo­rint névértékű bélyeget ad ki. Widerkomm Ervin grafikusmű­vész terve alapján többszínű of­szetnyomással egymillió 611 ezer 300 fogazott és 5700 foga- zatlan példányban, a Pénzjegy- nyomdában készül. A bélyegkép négyes fogatot, mögötte stilizált földgömböt ábrázol. A kibocsá­táskor első napi bélyegzés lesz. Alkalmi postai levelezőlapok kiadására is sor kerül; augusztus 21-én a képeslevelezőlap-gyűj­tők szombathelyi V. országos ta­lálkozója alkalmából az Állami Nyomdában ofszettel készül a 3 forintos, benyomott bélyegű le­velezőlap. Augusztus 24-én a vá­ros-, községvédő és -szépítő egyesületek pécsi közgyűlése al­kalmából 3 forintos, benyomott értékű levelezőlapot bocsátanak ki. A dijjegy ábrája: országtér­kép, óvó kezekkel. Bal oldali kép a pécsi székesegyház oldalnézeti képe. Tervező: Vertei József gra­fikusművész. Ofszetnyomással az Állami Nyomda készíti, mindkét alkalmi levelezőlapnál 30 000 példányszámban. Alkalmi bélyegzés: VIII. 19 — 20. A bábolnai ménes kétszáz éves. Hivatal a helybeli postán. Természetjáróknak hegy — Háromkő — Zsidórét — A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya au­gusztus 13-án, va­sárnap vezeti nyílt túráját a Bükkbe. A kirándulók a 19 kilo­méteres séta során a következő állomásokat érintik: Bánya­Fekete-sár — Tányéros-teberi, Veres József-emlékoszlop — Kálmán-rét — Katonasírok — Bélapátfalva. Franczia István tú­ravezető 6.45 órakor vátja az ér­deklődőket az egri Volán-autó- buszállomáson. A hétvége időjárása A hét közepén bekövetkezett átmeneti lehűlés után a hét végén a hőmérséklet emelkedésére le­het számítani. Fülledt, meleg idő lesz megyénk területén. Több­ször megnövekszik a gomolyfel- hőzet, és főleg szombaton ala­kulnak ki záporok, zivatarok. Vasárnapra a csapadékhajlam csökken, de elszórtan még lehet egy-egy zápor. A szombaton még délnyugati szél vasárnapra északnyugatira fordul és meg­élénkül. A legalacsonyabb haj­nali hőmérséklet 15, 19 fok kö­zött alakul. Kora délutánra szombaton 25, 28, vasárnap 28, 31 fokig melegszik fel a levegő. A jövő hét időjárásáról A jövő hét első felében ismét átmeneti lehűlés várható. Több­ször megélénkül az északi szél. Sok lesz a napsütés, csapadék nem valószínű. A hét második felében fokozatosan melegszik az idő, számottevő csapadékra akkor sem kell számítani. Nyárídőben... (Fotó: Szabó Sándor — MTI) _______/ Prog­ram­börze

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents