Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 184. szám ÁRA: 1989. augusztus 7., hétfő 4,30 FORINT T AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA AZ ÉVSZÁZAD ÜZLETE: A CSIGA? „A malakológus — veszélyt érez” (3. oldal) EGY SZELET RÓBERT GIDA TORTÁJÁBÓL a gondolatkörbe jól illeszkedik a Harlekin jól kidolgo­zott stílusa" (4. oldal) HALAINK MOST IS EGÉSZSÉGESEK „...a megfelelő halminőség gazdasági kényszer” (5. oldal) ABASÁRI FALUSZÉPÍTŐK „Megkeresték az ausztriai Seefeld-Kadolv települést” (8. oldal) „A többpártrendszer győzött” Gyorsmérleg az időszaki választásokról „Nemcsak a húszéveseké a világ” — Immár negyedik alkalom­mal — Aranymenyegző, lakodalmi vígság — A jókedvet a fiata­lok is megirigyelhették — A fődíj egy hordó egri bor volt — Az idősek is otthonosak a színpadon — Mindenünnen érkeztek hazánkból országos találkozója Egerben A Dobó téren több százan vettek részt az ünnepélyes megnyitón A székesegyházban 32 pár aranymenyegzőjét tartották (Fotó: Szántó György) Mint ismeretes, augusztus 5-én, szombaton három ország- gyűlési választókerületben kel­lett megismételni az időszaki vá­lasztásokat. Kiskunfélegyházán, Bács- Kiskun megye 8. számú válasz­tókerületében eredménytelen­nek bizonyult* az ismétlés is: a szavazásra jogosultaknak csak 41,8 százaléka jelent meg az ur­náknál, annak ellenére, hogy egy órával meghosszabbították a vá­lasztás idejét. A városi választási elnökség elnöke — Mihalovics István — az MTI munkatársának adott nyi­latkozatában kifejtette azt a véle­ményét, hogy ez a sikertelenség bizonyos mértékig már koráb­ban előrevetítette árnyékát. A megelőző választáson, amely azért volt eredménytelen, mert a három jelölt közül egyik sem kapta meg a szükséges arányú szavazatokat, akkor ugyan még a választásra jogosultak 61,58 szá­zaléka leadta a voksát, de a szá­mítotthoz képest még ez is kevés volt. Szinte biztosan lehetett szá­mítani arra, hogy később, a sza­badságolások és az összetorlódó mezőgazdasági munkák idősza­kában, még kevesebben adnak időt maguknak arra, hogy sza­vazni menjenek. Ezt egyébként — mondotta — úgy is meg lehet­ne fogalmazni: az arra illetéke­sek nem szerencsésen határozták meg a választás, illetve pótvá­lasztás idejét. Ez azonban csak az egyik tényező. A másik — az ál­lampolgárok vitathatatlan kö­zömbössége — még lényegesebb és elgondolkodtatóbb. Kecskeméten, Bács-Kiskun megye 3. számú választókörze­tében viszont, ahol a korábban ugyancsak érdektelenség miatt vált szükségessé a pótválasztás •megismétlése, ezúttal döntés született. A három jelölt, dr. Debreczeni József (MDF), dr. Kiss István (MSZMP) és Varga Laszfó(HNF) közül nagy fölény­nyel, több mint 70 százalékos szavazataránnyal — dr. Debre­czeni József került az élre. A győztes maga is meglepő­dött. Titkon reméltem ugyan — mondotta az MTI munkatársá­nak —, hogy sikert aratunk, már­mint az MDF, de ilyen nagyará­nyú győzelemre nem számítot­tam. Örömteli meglepetésnek tartom, már csak azért is, mert attól tartottunk, hogy most sem jelenik meg elegendő számú sza­vazó. Egy percig se gondolom, hogy e győzelem személyemnek szól: úgy vélem, a voksok a Ma­gyar Demokrata Fórum prog­ramjára adott igenlő válaszok, s ugyanakkor az MSZMP-vel szembeni bizalmatlanság meg­nyilvánulásai. Az egyik vesztes — az MSZMP képviseletében: Szabó Miklós, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára — min­den szépítgetési szándék nélkül ugyancsak úgy értékelte — mint mondotta —, hogy a levegőben benne van valamiféle tagadás az MSZMP ellen. A fontos az, hogy az MSZMP felismerje és levonja az ebből adódó tanulságokat. Szeged első számú választóke­rületében Raffay Ernő törté­nészt, a Magyar Demokrata Fó­rum jelöltjét választották meg országgyűlési képviselőnek Ap­ró Antal megüresedett helyére. A küzdelem ugyancsak a máso­dik fordulóban dőlt el: a július 22-i első fordulóban ugyanis csak a választásra jogosultak 45,1 százaléka adta le szavazatát. A szombati pótválasztáson vi­szont már 50,22 százalékuk vok­solt. Raffay Ernő az érvényes sza­vazatok 61,8 százalékát kapta. Véleménye szerint a győzelem egy nehéz időszak kezdetét je­lenti, mert hiszen, mint ő fogal­mazta, a „Független, demokrati­kus, jóléti Magyarországért!” program végrehajtása csak ez­után következik. A cél nagy, a megvalósításának eszközei vi­szont szerények. Miklós Károly, a Tisza Volán művezetője, az MSZMP jelöltje alig több mint 22 százalékkal lett a második. Nyilatkozata szerint némi csalódottságot érzett, ami­kor megtudta a végeredményt. Szorosabb küzdelemre számí­tott. Szerinte kevés idő jutott a felkészülésre, nem volt idő arra, hogy az embereket meggyőzze arról: a mostam MSZMP más, mint a néhány évvel ezelőtti volt. Mindez, hangoztatta, tanulság is. A feladatok tisztázódtak. Dobozy Levente pártállástól független ügyvédet a Hazafias Népfront indította a választáson. Ó 16,08 százalékot kapott. Hig­gadtan vette tudomásul a válasz­tás eredményét. Azt reméltem második leszek, mondta, a vá­lasztók véleménye azonban más volt. Nekem elég annyi: a küzde­lem is és a szavazás is korrekt volt. Meggyőződésem: a válasz­táson nem az MSZMP vesztett, nem az MDF nyert, hanem a többpártrendszer győzött. Színes kavalkád, vidámság, zeneszó, óriási forgatag — ez jel­lemezte augusztus 5-ét Egerben. Az elmúlt hét szombatján az idén negyedik alkalommal adott ott­hont Heves megye székhelye a nyugdíjasok országos találkozó­jának. Hazánk minden tájáról érkeztek az idős emberek, a kü- lönbuszok zömmel már előző es­te befutottak a városba, hogy a résztvevők már az esemény kez­detekor, reggel 8 órakor jelen le­hessenek. Közel 30 ezer ember fordult meg e napon a találkozón. Cso­portosan, családdal vagy egyéni­leg látogattak el a történelmi vá­rosba, hogy kellemes, színes hét­végét töltsenek el együtt, ismer­kedjenek a nevezetességekkel, megkóstolják a híres egri bort, s jól szórakozzanak a különböző műsorokon. Nos, eseményekben, rendez­vényekben igazán nem volt hi­ány. Négy helyszínen fogadta a város az ide érkezőket, s a szer­vezők — a Szakszervezetek He­ves Megyei Tanácsa, a Népszava Barátság Klubja, a város vezeté­se — jó vendéglátóknak bizo­nyultak. Napfényes reggelre éb­redt Eger, így az idő is kedvezett a vendégseregnek. Reggel 8 órá­tól a Dobó téren már álltak a kéz­művesek sátrai: ötvösök, fafara­gók, népi hímzők kínálták porté­káikat. A jó hangulatot az Egri Helyőrségi Klub Fúvószenekara is biztosította. A produkciót tapssal jutalmazták a résztvevők, s a zene szünetében egy-egy cso­port spontán dalra fakadt: „Ta­vaszi szél vizet áraszt...” Délelőtt 10 órakor felhangzott a kürtszó, majd Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára köszön­tötte az egybegyűlteket. Mint mondotta, szeretnék, ha e napon további barátságok köttetnének, hiszen az ország minden tájáról találkozhatnak az emberek. Ezen esemény jó alkalom volt arra is, hogy a fiatalabb generá­ció kifejezhesse tiszteletét az idő­sebb emberek iránt, megmutas­sák a mai fiatalok, hogy értékelik a nyugdíjasok eddigi munkáját. A Dobó téren fehér blúzos asz- szonyok csoportjára lettem fi­gyelmes. Mint Török Lászlóné- tól megtudtam, Győr-Sopron megyéből, Vitnyédről érkeztek, s az Eletet az éveknek nyugdíjas- klub tagjai. Az énekkarban ti­zenöten vannak, s első ízben vet­tek részt Egerben a nyugdíjas-ta­lálkozón. Tímárné Énekes Len­ke, a népdalkor vezetője szerint a klubtagoknak nagyon tetszett a város, és péntek este a finom egri nedűt is megkóstolták. Délelőtt 11 órakor a baziliká­ban kezdődött az aranymenyeg­ző. Ezúttal harminckét pár erősí­tette meg 50 évvel ezelőtti elha­tározását. Ünnepélyesen fel­emelő volt a székesegyházba vo­nulás az orgonaszó hangjaira. Az istentisztelet után rokonok, is­merősök halmozták el az idős párokat virágcsokrokkal, majd az Egri Helyőrségi Klubban és a szépasszony-völgyi Tulipánkert­ben tartották meg az aranylako- dalmi vígságot. A Szépasszony-völgyben már reggel 9-kor nagy volt a forgatag. 10 órától két színpadon is zajlott a nyugdíjasok Ki mit tud? vetél­kedője, amelynek számos nézője akadt. Tóth H. A htalné szép ka­puvári népviseletben lépett fel, műsorában nagy sikert aratott a Rábaközi menyecske. (Folytatás a 2. oldalon) Uborka­szezon \ Az agyonkoptatott kifeje­zés a régmúlt időkből datáló­dik, s ugyebár ezt már a kisis­kolások is tudják: azt az álla­potot jellemezte ironikusan, mikor is a nyári melegben „témahiányban szenvedtek az újságok”. Ilyenkor buk­kant fel ismét meg ismét Nes- sie, a skót tó kedves szörnye, születtek a kétfejű boijak — s csendes unalomba merültek a lapok oldalai. Hát, ez ma már a múlté, úgy ám! Társadalmi életünk ördögkereke oly gyorsan fo­rog, hogy az újságok versen­genek, minél hamarabb hírt tudjanak adni az események­ről, le ne maradjanak a kon­kurens lap frissessége mögött a tudósításban. Uborkaszezon hát nincs 1989 nyarán, ám — mivel a kifejezés kettős értelemben is használatos — nem véletle­nül kopogtam le írásom fölé címként. Merthogy idén nyáron nemcsak a kabako- sok termésének nincs sze­zonja, de lecsószezon sincs. Igaz, hogy augusztus közepe már a küszöbön áll, s a bol­dogabb időben ilyentájt már nyakra-főre készítették a családokban a finom nyári étket. Sokszor azért is, mert­hogy a lábasbavaló az egyik legolcsóbb áru volt. Kérem szépen, manapság vendégváró eledelnek is lu­xus a lecsó. A zöldpaprika kilója hatvannyolc-hetven forint, igaz, az egyik egri zöldségesstandon láttam negyvenért, ám az olyan csú­nya, satnya volt, hogy egy fő­zetre alig lehetett volna válo­gatni belőle. Hát még mindig nem szoktuk meg, hogy drágaság van? — kérdezhetné az olva- ! só. Nem. Főként akkor nem ] lehet megszokni', ha értel­metlenül drága egy áru. Mert itt van például a barack, ami­vel az idén Dunát lehetne re- keszteni, hatalmas hegyek­ben áll a raktárakban, táro­lókban. S csodák csodája, nem megy lejjebb az ára, a j vevőnek ugyancsak mélyre kell kotornia a pénztárcájá­ban, hogy kifizethesse a fi­nom gyümölcsöt. A dolognak kettős bukta- ! tója is van. Mert egyszer, ha oly jó termés volt, miért hagyjuk kárba veszni, ahe­lyett, hogy olcsóbban túlad­hatnánk rajta? A másik pe­dig: ha a bérekhez, jövedel­mekhez viszonyítjuk — már nem csupán bosszantó, ha­nem egyenesen közérzet­romboló e drágaság. Azt már úgy-ahogy tudo­másul vettük, beletörőd- . tünk, hogy a nyaralóhelye­ken a csillagos égig rúgnak az árak. Hogyha egy négytagú család két hétig üdül, nem felhőtlen a pihenésük, szóra­kozásuk, mert össze kell húz­niuk magukat. Jóllehet, hó­napokig spóroltak az üdülés­re... De hogy a hétköznapi, alapvető élelmiszerek is ho­vatovább luxusszámba me- nőek?! Nincs, az idén nincs uborkaszezon. Téma akad bőven. De egyet ne feledjünk — s ez átvitt értelemben is , igaz: paprika és paradicsom : nélkül nem lehet lecsót főz-’ : ni... Mikes Márta Békéscsaba — tanácselnök nélkül Szombaton szavazást tartottak Békéscsabán, a 36-os városi tanácsi választókerületben, arról döntöttek, hogy maradjon-e Gally Mihály tanácselnök, vagy sem. Az 599 választó közül 315-en adták le voksu- kat, a többiek különböző okok miatt távol maradtak. Kétszázötvenen igennel szavaztak Gally Mihály — Fidesz által kezdeményezett—visz- szahívására, 57-en a tanácselnök mellett voksoltak, nyolc szavazat pedig érvénytelen volt. így a Fidesz kezdeményezése sikerrel járt, Gally Mihályt körzete megfosztotta tanácstagságától, tanácselnöki tisztségétől. A Fidesz helyi szervezete által kezdeményezett akció során mint­egy 170-en írták alá a csabai tanácselnöknek a tagságából való vissza­hívását követelő, s egyben tanácselnöki alkalmatlanságát megfogal­mazó felhívást. Ezt követően írta ki a városi tanács a visszahívási sza­vazást. Mint ismeretes, a Békés Megyei Főügyészség hűtlen kezelés miatt (a labdarúgó-bundabotránnyal kapcsolatos bűnügyben) emelt vádat a csabai polgármester ellen, s a városi MSZMP-bizottság is el­határolta magát Gally Mihálytól, javasolta önkéntes lemondását. Mi­vel a visszahívást a csabai ellenzék egyöntetűen támogatta, a tanács­elnök megbuktatása a helyi ellenzék első győzelme.

Next

/
Thumbnails
Contents