Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

10, NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 5., szombat Egy villáminterjú erejéig Vendégünk volt: Kaszás Gábor Az elmúlt hét végén megren­dezet Marlboro-kupa nemzet­közi labdarúgótorna egyik ékes­ségének ígérkezett a Videoton gárdája. A székesfehérváriak a torna egyik esélyeseként érkez­tek, végül az utolsó helyen befe­jezve, gyorsvonati sebességgel hagyták el az egri stadiont. A harmadik helyért vívott találko­zó után — melyen 2-1 arányban maradtak alul a vendéglátókkal szemben — néhány percre örö­mest állt rendelkezésünkre Ka­szás Gábor, a csapat mestere, ki­nek összeráncolt homlokán lát­hatóan nyomot hagytak a két nap bosszúságai. — Várakozáson alul szerepel­tek fiai, mintsem a tavalyi baj­nokság negyedik helyezettjétől azt joggal elvárták volna a szur­kolók. — Pontosan így van. Nem is keresünk rá mentségeket. Sok edzés és rengeteg munka áll a fi­úk háta mögött. A felkészülés nehéz heteit érzik a lábukban, et­től függetlenül két vereségünk elkerülhető lett volna. Különö­sen fájó, hogy a Debrecen ellen 4-1 arányban alulmaradtunk. A hajdúságiak minden csapatrész­ben felülmúltak bennünket. Az Eger SE elleni meccs után csak önmagunkat okolhatjuk, hiszen akár 10-2-re is nyerhettünk vol­na. Az első játékrészben lega­lább öt ziccert hibáztak játékosa­im, többször már csak — az egyébként remekül védő — hazai portással álltak szemben. Persze a játékhoz ez is hozzátartozik. Valószínűleg pszichésen is meg­viselt a társaság. A legutóbbi ausztriai túránk alkalmával in­dokolatlanul jól játszott a csapat, holott lényegesen többet edzet­tünk. Lehet, hogy kiürültek az energiatartalékok, s ezért sike­rült gyengébbre a mostani fellé­pés. — Ön egy évvel ezelőtt vette át a stafétabotot elődjétől, Kovács Ferenctől. Akkoriban a Videoton élet-halál harcot vívott a kiesés elkerüléséért, idén viszont már a bajnoki cím egyik várományosá­vá lépett elő. Miben rejlik a „Ka­szás csoda”, illetve az együttes ereje? — Nem létezik Kaszás csoda. A titok nyitja a munka, melyre azelőtt is vevők voltak a játéko­sok. Ezért csodálkozom, hogy akkoriban csak a statiszta sze­repkörre futotta. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy tavaly ilyen­kor ugyancsak akadozott a sze­kér, egymás után négy vereséget is szenvedtünk. A mostani fő­próba is az elmúlt évihez hason­lít, csak ezt is folytassa majd egy sikeres premier a bajnoki rajton. — Előfordult már több NB I-es klubbal is, hogy egy-egy évre kiugrott a hazai mezőnyből, ám később visszaszürkült a közép­szerűek közé. A „ Vidi ” tud-e vál­tani, avagy önöknél is fennáll az előbbi veszély? — Minden csapat játékát — ha időben nem sikerül váltani — feltérképezik az ellenfelek, s előbb-utóbb megtalálják az eredményes taktika ellenszerét. Ez alól természetesen mi sem va­gyunk kivételek, hiszen már ta­vasszal sem nyújtottuk azt, mint az ősszel. Nyűt sisakos támadó­játékunkból felkészültek a riváli­sok, s ennek tulajdonítom, hogy az utolsó pillanatban lecsúsztunk a dobogóról. A Siófokról átiga­zolt Qurikóval szeretném két szervezősre átállítani a játékot. Ez nehezebben küsmerhető, et­től fügetlenül nehéz lesz azt a lát­ványos focit megismételni, me­lyet a bajnokság első felében nyújtottunk. — Szakemberek szájából a magyar labdarúgást illetően évek óta elhangzanak olyan nyilatko­zatok, melyek derűt, optimiz­must sugároznak. Mondják, nem is olyan tragikus a helyzet, mi­közben nemzeti válogatottunk egyre mélyebbre süllyed, s kupa­csapataink sem jeleskednek. Ön hogyan látja ezt? — A nemzeti tizenegyről elv­ből nem nyilatkozom. A magyar labdarúgást meg hűen kifejezi a nézőszám csökkenése, hosszú évek csalásai juttatták oda a sportágat, ahol most éppen áll. Az egész társadalmunkat fertőző visszásságok itt is éppúgy jelent­keznek. Léteznek olyan edzők és egyesületek, melyek becsületes hozzáállással ideig-óráig elér­hetnek sikereket, ám amikor a nemzetközi porondra kilépnek, általában már az első fordulóban elvéreznek. — A székesfehérváriak is ilyen sorsra kárhoztatnak? — Az a véleményem — s ezzel nem vagyok egyedül —, hogy a magyar bajnokságnak nincs ér­telme, irreális. Az utóbbi tíz év­ben bárki bármilyen eredményt ért el, az csak porhintés volt. Egymás hülyítése folyt a színfa­lak mögött, de a határokon át­lépve már lehullt a lepel a kor­rupciókkal átszőtt magyar foci­ról. Én azt szeretném, hogy azok, akik valamilyen kupában elin­dulnak és megméretnek, ott nyújtsanak kiugró produkciót. Akkor mondhatjuk majd azt, hogy íme volt értelme munkánk­nak. — Mint az egyik sikeredző, Kaszás Gábor is belekerült a nagykalapba, ahonnan szeptem­berben majd kihúzzák a jöven­dőbeli szövetségi kapitány nevét. Benyújtja-e majd pályázatát? — Nem. — Megtudhatnám, miért? — Azért nem, mert velem az égadta világon senki sem tár­gyalt. Szerintem bedobták a ne­vem, hogy legyen valaki, aki a „futottak még” listáján szerepel. Ha megnézi ugyanazok az arcok ülnek évek óta a vezetői székek­ben, legfeljebb a szereposztás változik. Az a gyanúm, hogy az elkövetkezendőkben sem lesz ez másképp. A felsőbb körökbe, mely pókhálószerűen át van sző­ve a „kiskirályok” érdekeivel, nehéz beférkőzni. — Végezetül, mi a véleménye az egri futballistákról? — A becsületes labdarúgás hívei, s ellenünk a második fél­időben egészen jól fociztak. Én mégis inkább Bánkuti Lacinak drukkolok, aki évfolyamtársam volt egykoron. Lelkes szakem­ber, s emellett nagyon jó edző, így kívánok neki sikereket a to­vábbiakban. — Köszönöm a beszélgetést! Molnár Zsolt Alig hinném, mégis megmosolyogják őket, mint a kisded játéká­ban elmerülő, önfeledten szórakozó gyerkőcöt. Miért? Mert szabadi­dejükben nem szégyellik lábukra húzni szívükhöz nőtt edzőcipőjü­ket, netán kedvenc kerékpárjuk nyergébe pattannak, esetleg a strand nem éppen kristálytiszta vizében róják számolatlanul a hosszakat. Manapság egyre gyakrabban hallunk arról, egészségünk érde­kében többet mozogjunk, helyesen táplálkozzunk. Mégis hiába a fel­hívás, az elrettentő tények, a riasztó statisztika. A 30-40 év körüliek többsége felesleges kilókat cipel, betegségekkel küszködik, ám ennek ellenére mit sem változtat rosszul beidegződött szokásain. A lustaság legyűrése nem könnyű feladat, s jóval kényelmesebb a magyarázat: a korral jár. A munkahelyek cigarettafüstben úsznak, a dohányosok mit sem törődnek maguk és mások egészségével. Persze egyszerűbb a bagót szívni, mintsem az „elfogyasztott” dobozok helyett inkább egy futó­cipőre spórolni. Feje tetejére állt a világ. Gyakran furcsán méregetik azokat, akik egy-egy összejövetelen először nem a pohár után nyúlnak. Általában meg is vetik őket, ha nem hajlandók „az egészségre koccintani”. Ho­lott nem kétséges, az alkohol nagy mennyiségben öl és butít. A méreg azonban lassan teljed a szervezetben, s a többség már csak akkor so­pánkodik, mikor már jórészt tönkrement. Az ünnep és vasárnap sem képzelhető el másként csak úgy, ha hús hússal kerül az asztalra. Egyél fiam, erősödjél, mondják a szülők, ahelyett, hogy zsír és toxinmentesebb étkezésre ösztökélnék inkább gyermekeiket. Ráadásul pénztárcájuk is vastagabb maradna a kímélő ételek után. Nem kétséges, a mai magyar viszonyok között kevés a szabad­idő, sok embertársunk egyik munkahelyről a másikra rohan. A pénz utáni hajsza felemészti a tartalékokat, s egyeseknek már csak az jelent kikapcsolódást, ha a puha ágyba vethetik magukat. Hogy ki vagy kik mindezért a felelősek, nem ezen írásnak a fel­adata eldönteni. Ám abban már ítélkezhet a nagyérdemű, vajon érde­mes-e a pillanatnyi érdekekért (videomagnóért, szuper színestévéért stb.) tönkretennie magát. Mert ne felejtsük el, reánk bízott rövid éle­tünkkel saját magunk sáfárkodunk... (molnár) Sportműsor Szombat TEKE: Agria-kupa I. osztá­lyú minősítő verseny Eger, dr. Münnich Ferenc úti tekepálya, 8-16. TENISZ: Pertu-kupa Eger, népkerti salakos pálya, 9. Vasárnap KOSÁRLABDA: Európai mini dzsembori megnyitó ün­nepség Eger, Kereskedelmi Szakközépiskola, 19. SAKK: Alkotmány ünnepi nemzetközi nyílt verseny, Gyön­gyös Kócsag u. 36-38., 15 óra TEKE: Agria-kupa I. osztályú minősítő verseny Eger, dr. Mün­nich Ferenc úti tekepálya, 8-12. TENISZ: Pertu-kupa Eger, népkerti salakos pálya, 9. LABDARÚGÁS: Négyes tor­na, megyei bajnokságban sze­replő csapatok részvételével, Domoszló sportpálya, 10. alakítanak az edzők? Testületté alakul egy bizott­ság? Erre hétfőn adnak választ a MEDOSZ székházában tanács­kozó első-, másod- és harmad- osztályú, valamint utánpótlás edzők. A labdarúgó szakembe­rek ekkor vitatják meg a sportág napi gondjait és a továbblépés le­hetőségeit. Úszó-vidékbajnokság Megrázták magukat az egri úszók Zombori József volt a legszor­galmasabb egri éremgyűjtő (Fotó: Gál Gábor) Nyíregyházán 20 klub több mint 200 sportolójának részvé­telével rendezték meg az úszó­vidékbajnokságot. Az egriek hosszú évek után a legeredmé­nyesebb szereplésüket produkál­ták, hiszen négy első, egy máso­dik és két harmadik helyezéssel a tarsolyukban tértek haza. A csa­pat legeredményesebb tagja Zombori József \olt, aki egyma­ga hat érmet gyűjtött. Rajta kívül a gyöngyösi Kiss Tímea is kitett magáért, 50 és 100 m háton má­sodikként csapott célba. Az égri- ek közül a legváratlanabb sikert Tóth Szabolcs érte el, aki 50 mel­len nem talált legyőzőre. A stafé­tákban az úszók mellett két vízi- labdás, Simon Tibor és Szarka Gábor is rajtkőre lépett, s jócs­kán kivette részét a sikerekből. Grósz Lászlóné, az egriek edzője a verseny után így nyilat­kozott: — Érzésem szerint min­denki átlagon felüli teljesítményt nyújtott, elégedett vagyok a sze­repléssel. Ilyenkor sajnálom csak igazán, hogy nincs fedettuszo­dánk, ahol télen is becsülettel ké­szülhetnénk. A megyénkbeliek dobogós he­lyezései. Nők. 50 m hát: 2. Kiss Tímea (GYSE) 31,99. 100 m hát: 2. KissT. 1:08,5. Férfiak. 50 m pillangó: 1. Zombori József (ESE) 27,65. 100 m pillangó: 1. Zombori 1:01,85. 50 m mell: 1. Tóth Szabolcs (ESE) 34,48. 50 m gyors: 3. Zombori 26,24. 4x100 m gyorsváltó: 1. Eger SE (Kalmár Ferenc, Szarka Gábor, Renn Gábor, Zombori József) 3:51,9. 4x100 m vegyesváltó: 2. Eger SE (Renn, Tóth, Zombori, Kalmár) 4:25,95. 4x200 m gyorsváltó: 3. Eger SE (Kalmár, Renn, Szarka, Zombori) 8:51,94. Épül, nem épül, hol épül...? Mélységes csend öleli körül az építendő (?) új egri fedettuszoda körül kialakult helyzetet. A dologban nemhogy információáramlás­ról, de még csak szivárgásról sem igen beszélhetünk. A közvélemény, akárcsak jómagam csak annyit tud, hogy októberben esedékes a vég­leges döntés a leendő sportlétesítmény helyéről, de nekem — megle­het szubjektív az érzés — mégsem tetszik ez a nagy-nagy hallgatás. Azzal tökéletesen tisztában vagyok, hogy az ellentétes véleményeket meg kell szívlelni, mégis túlzott aggályoskodásnak tartom a József- forrás már-már beteges féltését az építkezési munkálatoktól. Arról van szó ugyanis, hogy közvetlenül mellette emelték annak idején a ré­gi fedettet, s a lerobbantás is a tőszomszédságban történt, a forrás mégsem károsodott. Azt már csak zárójelben említem meg, hogy tel­jességgel fölöslegesnek tűnik a torzóban maradt és minden bizonnyal használhatatlan tanmedence — jelenleg betonteknő — melleti hely­hez ragaszkodni. A Kertész útra kivezető közút túloldalán lévő üres telken ugyancsak helyet kaphatna, s itt minden valószínűség szerint senki köreit nem zavarná. Emellett az a haszon is meglenne, hogy nem szakadna ki a tervezett belvárosi fürdő- és sportkomplexumból, nem költöztetnék ki a város peremére. Ami végtelenül szomorú ebben a huzavonában, kötélhúzásban, hogy általa az ügy egy tapodtat sem mozdul előbbre. Az idő pedig — ami ebben az esetben szó szerint drága — egyre csak szalad, csak sza­lad... (buttinger) első vb előtt A triatloné a jövő Az Az úszásból, kerékpározásból és futásból álló triatlon már több esztendeje elindult világhódító útjára, s az 1980-as évek elejétől Magyarországon is mind népsze­rűbbé vált. Az összetett sportág hívei több nemzetközi verse­nyen, továbbá Európa-bajnok- ságokon is összemérhették tudá­sukat. Világbajnokságon eddig még nem. Az első hivatalos vb-t holnap rendezik a franciaországi Avig- nonban. Az eseményről dr. Em- hő László, a magyar szövetség nemzetközi kapcsolatokért fe­lelős titkára, az Európai és a Vi­lágszövetség technikai bizottsá­gának tagja nyilatkozott az MTI munkatársának. — A triatlonversenyeket több távon, rövid-, közép-, és a leg­hosszabb, az úgynevezett hawaii távon rendezik. A világbajnok­ságon rövidtávon vetélkednek a résztvevők, azaz mindenkire másfél kilométer úszás, 40 km kerékpározás, 10 kilométer futás vár. A rendezők mintegy száz in­dulóra számítanak. — Hányán képviselik a ma­gyar triatlonsportot? — Népes csapattal szerepe­lünk. A juniorok között Árvái Krisztina, Emhő Balázs és Emhő Botond indul. A felnőtteknél Lenti Anita, Baranyai Judit, Perczel Zsófia, Kropkó Péter, Kindl Gábor, Jakócs György és Batár Gábor verseng majd. — A célkitűzés? — Elsődleges cél a tapaszta­latszerzés, de a legjobbak az első tíz között végezhetnek. — A különböző sportágak vi­lágbajnokságai idején általában tanácskozik adott sportág nem­zetközi vezérkara is... — A Nemzetközi Triatlon Szövetség tanácskozásán szó lesz triatlonjövőjéről. Mint ismert, az áprilisi alakuló kongresszuson is felmerült a Nemzetközi Öttusa Szövetséggel (UIPMB) való együttműködés a kölcsönös elő­nyök alapján. Az UIPMB elnö­ke, Igor Novikov nem akar kompromisszumot, így elképzel­hető, hogy különutat fogunk jár­ni. Erre alapot ad a triatlon nagy népszerűsége. A világon másfél millió sportoló hódol a triatlon- nak. A sportág vonzza a szpon­zorokat is. Téma lesz az esetleges olimpiai részvétel is. A kongresz- szuson részt vesz Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnöke, aki támo­gatja sportágunkat. A tervek sze­rint az 1992-es barcelonai olim­pián bemutató számként, 1996- ban pedig a hivatalos program ré­szeként szerepelne a triatlon — fejezte be dr. Emhő László. Már több mint négyszázan neveztek Először rajtol az Eger Nagydíj "Az elmúlt esztendők során Ibusz-kupa néven vált ismertté a nemzetközi tájfutó verseny, amelyen tavaly közel 1700-an álltak rajthoz. Igaz, hogy 1986 után 1988-ban már másodszor jelölte a nemzetközi szövetség Világ-kupa futamként az egri vi­adalt, s ez rendkívüli vonzerőnek bizonyult a külföldiek sorában is. Az idén a kezdettől fogva tá­mogató Ibusztól független — amelynek aránytalan terhet je­lentett a szponzorálás — Eger GP, azaz Eger Nagydíj néven ke­rült kiírásra a pénzdíjas verseny. A két elit kategória helyezettjei 7,4, illetve 3 ezer forintot kapnak a háromnapos küzdelem után. Az augusztus 11-13. közötti ver­senyek központja ezúttal a tar- dosi sporttábor lesz, melytől a versenyterepek — Szarvaskő és Bélapátfalva térsége — nem es­nek messze. Az előzetes nevezések száma már meghaladta a 400-at s köz­tük több osztrák, finn, cseh, len­gyel és NDK-beli futó is találha­tó. A világbajnokságot egy héttel megelőző viadalon a magyar VB-keret tartalékaként jelölt székesfehérvári Viniczai Ferenc, míg a nőknél a diósgyőri Káló Edina esélyes. A jövő hét végén Az MNK-ban 11 megyei csapat lép pályára Az MLSZ-ben elkészítették az MNK országos döntőjének el­ső fordulóját, amelyet augusztus 13-án bonyolítanak le 256 csa­pat részvételével. Megyénket ez­úttal 11 labdarúgó-együttes kép­viseli a kupában. A párosítás: Sajóbábony-Eger SE, Veresegyháza-Hatvani KVSC, Hernádnémeti-Recsk, Sajókeresztúr-Gyöngyös, Per- kupa-Bélapátfalva, Szécsény- Apc, Tápiószele-Heves, Novaj- Nagybátony, Nagyréde-Jászbe- rény, Selyp-Jászkisér, H. Gáspár SE-Edelény. Rumon Dtaz: Monaco Az 1982-es spanyolországi világbajnokság előtt két fiatal argentin labdarúgótól vártak csodákat: az egyik Diego Maradona volt, a má­sik Ramon Diaz. Diaz 30 éves korára nem lett ünnepelt sztár, sőt most elküldte az „Inter” is. Új csapatot keresett, s a francia Monaco a hí­resztelések szerint hajlandó 10 millió frankot fizetni a klubcseréért.

Next

/
Thumbnails
Contents