Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 31., csütörtök 4. A jogos követelésekért Mit akarnak az egri szociáldemokraták? Az egri szociáldemokraták augusztus 21-én tar­tottak taggyűlést. Az összejövetelen megvizsgálták a párt helyzetét, s megnyugvással állapították meg, hogy az egység helyreállt, s nagy erűkkel kezdte meg a vezetés az SZDP novemberi kongresszusának elő­készületeit, illetve a választásokra való felkészülést. Határoztak arról, hogy a propagandamunka erősí­tése érdekében a közeljövőben programismertető gyűléseket szerveznek. Ilyeneket kívánnak rendezni az egri vállalatoknál, s ennek érdekében felveszik a kapcsolatot azok vezetőivel. Ezenkívül a választá­sokra való készülés jegyében a megye településein is elkezdik e gyűlések összehívását, illetve a községi szervezetek megalakítását. Határoztak arról, hogy támogatják azt a kezdeményezést, hogy október 23-a ünnep legyen. Követelést fogalmaztak meg a la­kosságot sújtó áremelések felfüggesztése érdekében, az eltorzult piaci viszonyok felszámolásáért, az igaz­ságos bérreform mielőbbi következetes végrehajtá­sáért. Döntöttek arról is, hogy az SZDP az egeresein bányászokkal való szolidaritása jegyében Egercsehi községben nagygyűlést szervez. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt egri szervezete kéri Eger város és a megye lakosságát, hogy a párt rendezvényein aktív részvételükkel segít­sék elő, hogy a jogos követelések mielőbb teljesülje­nek! A mai Magyarországon egyre több ember teszi fel a kérdést: van-e és melyik az az alternatíva, amely a kibontakozás útjára se­gítheti az országot? A kiutat ke­resők szinte egyöntetűen egy ki­indulási alapot találnak vizsgáló­dásaikhoz: a közel kétszáz éves európai szociáldemokráciát. Amire rátalálnak tehát: a SZO­CIÁLDEMOKRATA ESZME. E gondolatrendszert alapul véve értékelik át az eddig elfogadott szocializmusképet Magyaror­szágon ma már a hatalom berkei­ben is. A szociáldemokrata alter­natíva alapvetően egy dologban különbözik a ma Magyarorszá­gon forgalomban lévő — és egy­máshoz nagyon hasonló — prog­ramoktól: abban, hogy ez a program nemcsak a fejekben és papíron létezik, hanem a gyakor­latban is, megszemlélhetően és megtapasztalhatóan: a nyugat­európai szociáldemokrata pár­tok tevékenységében és gyakorla­tában. Bizonyította életképessé­gét és világra szóló eredménye­ket ért el. Ezért vonzza ma magá­hoz a kiútkeresésben az „alterna­tív” szervezetek gondolkodóit éppúgy, mint az úgynevezett re­formkommunistákat. Talán kissé demagóg módon így is mondhatjuk: ha valaki kí­váncsi a szociáldemokrata alter­natívára, az látogasson el Svéd­országba, Finnországba, Spa­nyolországba, vagy akár csak ide a szomszédba: Ausztriába. Vilá­gos azonban, hogy Magyaror­szág nem Svédország, még csak nem is Ausztria, és a belátható 5-10 év alatt nem is válik ezekhez hasonlóvá — még abban az eset­ben sem, ha a szociáldamokraták akár holnap hatalomra jutnának az országban. Csodákra senki sem képes! Mindazonáltal any- nyit mondhatunk: a létező nyu­gat-európai szociáldemokrata gyakorlat egyfajta távlati „refe­renciát” jelent a magyarországi szociáldemokrata alternatíva számára. A szociáldemokrata eszme fundamentuma a gazda­sági hatékonyság, az emberi mél­tóság és a társadalmi szolidaritás olyan szerves összekapcsolódás­ra való törekvés, amelynek révén a társadalom általános jóléte fizi­kai és erkölcsi értelemben egya­ránt biztosítható, A magyarországi szociálde­mokrácia távlatban- és itt e táv­latot 10-20 éves időszakban kell meghatároznunk — egy skandi­náv típusú szolidáris társadalom megteremtését, a SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA kialakítását kell hogy kitűzze célul maga elé. Ma már mindenki számára nyil­vánvaló: gazdasági hatékonysá­got és ezen keresztül jólétet kizá­rólag a piacgazdálkodás biztosít­hat. E törvény elismerése ugyan­akkor nem zátja ki, hogy a piac korlátozatlan, regulázatlan mű­ködése ellene hat az emberi mél­tóság érvényesülésének és így végső soron az egyéni szabadság eltiprásához is elvezethet. Ezért a piac működését ki kell egészí­teni egy szolidaritáson alapuló, nem piaci társadalmi működés­módnak. A piac működési tor­zulásainak kiküszöbölésére az adórendszer, a szociálpolitika, a szakszervezeti harc, valamint a baloldali demokratikus pártok parlamenti politikai küzdelmé­nek együttes eszközrendszere szolgál. Fel kell tehát ismernünk, hogy az emberi méltóság és sza­badság biztosításának egyetlen reálisan lehetséges módja az a politikai intézményrendszer, amely Nyugat-Európában az el­múlt két évszázad során kifor­málódott: a pluralista parlamen­ti demokrácia. Természetesen a szociáldemokrácia sem ígérhet gyors gazdasági fellendülést, nem ígérhet holnaptól magasabb fizetéseket, hiszen ez felelőtlen­ség lenne. Azt viszont ígérhet­jük, hogy a szocializmus megva­lósítását az elkerülhetetlen társa­dalmi áldozatok minimalizálásá­val hajtjuk végre. A szociálde­mokráciának ma Magyarorszá­gon csak egyetlen célja lehet: az ország felzárkóztatása az euró­pai fejlődés fő vonalához és Ma­gyarország visszavezetése az eu­rópai népek közösségébe. Ez te­hát a NAGY TÉT és a CÉL, AMIT EL KELL ÉRNÜNK! Persze megkérdezhetik: hogyan lehet ezt megvalósítani? Mik a teendőink? A válaszunk: te­remtsünk parlamenti demokrá­ciát, pártpluralizmust, szabad választásokat, jogállamot! Ala­kítsuk piacelvűvé a gazdaságot, hajtsunk végre radikális tulajdo­ni reformot, szüntessük meg az állami tulajdon tragikusan nyo­masztó túlsúlyát! Alakítsunk ki emberhez méltó életet minden­kinek biztosító szociálpolitikát! Teremtsük meg az európai érte­lemben vett jóléti államot, ala­kítsunk ki egy reális értékeken alapuló nemzeti önbecsülést! Ha túl vagyunk e kérdések megoldá­sán, az út nagy részét már meg­tettük. Végül kijelenthetjük: azt ugyan nem ígérheti a szociálde­mokrata alternatíva, hogy Ma­gyarország máról holnapra jóléti állammá válik, de egy dolgot igen: a nagy lehetőséget! „A demokráciáért küzdünk. Annak általános állam- és élet­renddé kell válnia, mivel az egyetlen kifejezője az emberi méltóság és felelősségérzet tisz­teletben tartásának. Ellenállunk mindenféle diktatúrának, a tota­litárius és önkényuralom minden fajtájának, mert ezek semmibe veszik az emberi méltóságot, megsemmisítik a szabadságot, és szétrombolják a jogot. Szocializ­mus csakis demokráciával való­sítható meg, és a demokrácia szocializmussal váltható valóra!” (A Németországi Szociálde­mokrata Párt alapprogramja, Bad Godesberg, 1959) Tarjányi Gyula a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egri szervezetének titkára Felhívás a hatvaniakhoz A város demokratikus gon­dolkodású polgárai és szerveze­tei jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy az esélyegyen­lőség reményével vehessenek részt a helyi politikai közéletben. Az elkövetkezendő, s remél­hetőleg teljesen szabad helyha­tósági és országgyűlési választá­sok azonban megteremtik a de­mokratikus ellenzék felelősségét is abban, hogy képviselőként ar­ra alkalmas, megbízható szemé­lyek kerüljenek be a helyhatósági testületbe (tanácsba), illetőleg az Országgyűlésbe. Ezért az alábbi felhívással fordulunk Hatvan bennünket pártoló polgáraihoz, hogy a név és cím megjelölésével javasolja­nak a lakókörnyezetükből olyan személyt (személyeket), akit ké­pessége, megbízhatósága, szak­értelme, a másokért való kiállá­sa, becsületes életmódja alapján alkalmasnak tartanak tanácsi,il­letőleg országgyűlési képviselő­nek. Úgy gondoljuk, hogy az or­szággyűlési képviselőnek meg kell felelni azon követelménynek is, hogy biztos és mély tudással, széles ismeretekkel, népben- nemzetben való gondolkodás képességével, politikusi hajlam­mal, s készséggel rendelkezzen. Javaslatot kérünk továbbá a maj­dani helyhatósági testület veze­tője (tanácselnök) személyére is, akivel szemben elvárás, hogy de­mokratikus vezetésre termett, a jelenlegi átmeneti társadalmi­politikai helyzetre vonatkozó széles ismerettel, államigazgatá­si-jogi jártassággal, s mély em­berismerettel is bíró, humánus gondolkodású személy legyen. Javaslatot minden választásra jogosult hatvani polgártól ké­rünk, de nem akárkire! Az ellenzéki kör szervezetei MSZMP-tagot nem kívánnak tá­mogatni a helyhatósági és or­szággyűlési választásokon, ezért az MSZMP vagy utódszervezetei tagjára javaslatot nem kérünk. A javaslatokat mind a javasla­tot tevő, mind a javasolt személy vonatkozásában titkosan kezel­jük. A felméréssel a célunk az, hogy az elkövetkezendő válasz­tások során a hatvani polgárok számára is elfogadható szemé­lyeket tudjunk javasolni képvise­lőnek, tanácselnöknek. Cí­münk: 3301 Hatvan, Pf. 127. MDF. Pf. 128. SZDSZ. Ellenzéki kör (MDF-SZDSZ) A Magyar Néppárt Nagyválasztmányának állásfoglalása A Magyar Néppárt aggoda­lommal állapítja meg, hogy az országban végbemenő progresz- szív reformfolyamatok mellett és annak leple alatt kifejezetten ká­ros jelenségek is felszínre buk­kantak. Ezek a nemzeti vagyont és elsősorban az állami vagyont érintik. Az állami vagyon külön­féle jogcímeken és célokra törté­nő elidegenítése nem eléggé át­gondolt, megfontolt és ellenőriz­hető akciók keretében valósul meg. Ezért szükségesnek látszik, hogy — a hivatali jellegű kontroll mellett — különböző közösségi érdekcsoportokat is bekapcsol­junk az átalakulási folyamatok­ba. Ennek megfelelően kezdemé­nyezni kell, hogy az Országgyű­lés a legközelebbi ülésén mondja ki azt, hogy: a) az állami vállalatok belterü­leti földrészletei azonnal a helyi közösségek tulajdonába kerülje­nek át, mégpedig oly módon, hogy — amíg a szabadon válasz­tott helyi önkormányzatok létre nem jönnek, addig — tulajdo­nosnak az e célra szervezett, ille­tékes helyi közalapítványokat kell tekinteni. Ez alól az általá­nos szabály alól kivételt csak a törvény tehet — a vállalat jellegé­re tekintettel (például MÁV); b) az állami vállalatok vagyo­nának egy része, de legalább 10 százaléka a dolgozók javát szol­gáló helyi foglalkoztatási és szo­ciális alapítvány tulajdonába ke­rüljön. Á gazdasági társasággá már átalakult állami vállalatok esetében ezt a megfelelő érde­keltségi hányad átadásával kell végrehajtani (például részvény, üzletrész stb.); c) a Magyar Néppárt egyetért az Éllenzéki Kerekasztal szövet­kezeti és földtulajdon-bizottsá­gának az alábbi állásfoglalásai­val, és javasolja annak kezdemé­nyezését, hogy azokat az Ország- gyűlés a legközelebbi ülésén ha- tározatilag mondja ki: — a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek használatában lé­vő földek megváltását meg kell szüntetni; — azonnal meg kell tiltani a mező- és erdőgazdasági ingatla­nok (tehát nem építési telkek) bevitelét apportként gazdasági társaságba, helyette a föld meg­határozott időtartamra szóló használati jogát lehet csak bevin­ni; — a szövetkezeti és az állami tulajdonú földek eladását addig fel kell függeszteni, amíg újból nem kerül törvényi szabályozás­ra az, hogy kiket illet meg ezek­nek a földeknek a tulajdonjoga; — a Magyar Néppárt követe­li, hogy a földtörvény módosítá­sa alapján — 1989július után — a földek eladásából befolyt össze­geket az elvi jelentőségű jogsza­bályok kiadásáig fagyasszák be. A Legfelsőbb Bíróság MSZMP-alap- szervezetének határozata A Legfelsőbb Bíróságon működő MSZMP-alapszervezet — az 1989. augusztus 28-án megtartott taggyűlés határozata alapján — beszüntette működését. A döntéssel egyidejűleg azzal a felhívással fordult a Legfelsőbb Bíróság bíráihoz és alkalmazottaihoz, hogy a Legfelsőbb Bíróságon politikai szervezetek alakításától tartózkod­janak. A Munkásőrség szóvivőjének nyilatkozata az MDF közleményéről. A Magyar Demokrata Fórum országos választmánya vasárnap közleményt hozott nyilvános­ságra a nyugati határszakaszon kialakult helyzetről, amelyet is­mertetett a televízió, a rádió és az írott sajtó. Ebben kifogásolta, hogy „megjelent a határon a Munkásőrség”. A Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága valószínűnek tart­ja, hogy az MDF vezetői félreér­tették az erről szóló tájékozta­tást. A Munkásőrség ugyanis nem most jelent meg a határon, hanem a Határőrséggel kialakí­tott együttműködési tervek alap­ján, a Határőrség munkáját se­gítve közel három évtizede részt vesz az államhatárok — s nem­csak a nyugati, hanem valameny- nyi szakasz — őrzésében, közre­működik a határsértések meg­akadályozásában. A 30 év alatt sok ezer munkásőr teljesített ha­tárőrizeti szolgálatot a határő­rökkel, sok közös akcióban vet­tek részt, s több ezer köztörvé­nyes bűnöző, határsértő elfogá­sát segítették. A Minisztertanács 49/1978. számú, ma is érvényben lévő ren­deleté a Munkásőrség egyik fel­adatává teszi, hogy vegyen részt az államhatár őrzésében, s a munkásőröket erre fel is készítik. Szabadidejükben, főleg hétvége­ken, szombaton és vasárnap tel­jesítenek szolgálatot, közremű­ködnek abban, hogy a magyar és az idegen állampolgárok a nem­zetközi megállapodásoknak, va­lamint hazánk törvényeinek megfelelően lépjék át az ország határát. Tudósítás a nemzeti kerékasztal- tárgyalásokról A felszabadulásunk (az egy­kori szovjet hadijelentések szó- használatában: elfoglalásunk) óta aligha volt olyasmire példa, hogy a Kommunista diktatúra vi­szonyai között pártok és társa­dalmi szervezetek afféle kettős hatalomként, árnyékparlament­ként próbálnak a nemzet dolgai­ban egyezségre jutni. A tárgyalások az Országház­ban hat politikai és hat gazdasági munkabizottságban zajlanak, többek között az alkotmány mó­dosításáról (a köztársasági elnö­ki intézményről, s az alkotmány- bíróság bevezetéséről) a pártok­ról és a választásokról, gazdasági válság kezeléséről. A megbeszé­léseken az MSZMP és az Ellen­zéki Kerekasztal (EKA) mellett a harmadik oldalon a HNF, a SZOT, a Münnich Ferenc Baráti Társaság, a Magyar Nők Szövet­sége, a Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség, a Magyar Ellen­állók és Antifasiszták Szövetsé­ge, s a Baloldali Alternatíva Egyesülés a résztvevők. Az EKA kilenc szervezetet tö­mörít, közöttük a Fidesz, az MDF, a Magyarországi Szociál­demokrata Párt és az SZDSZ a legismertebbek. Jómagam SZDSZ-küldöttként az I/o-os bizottság tevékenységéről tudok beszámolni, amelynek feladata az erőszakos megoldásokat kizá­ró jogi garanciák megteremtése. E bizottság ismertebb tagjai: Kő­szeg Ferenc, SZDSZ-ugyvivő, Dragon Pál a Független Kisgaz­da-, Földmunkás es Polgári Párt főtitkár-helyettese, Jancsó Mik­lós és Vitézy László filmrende­zők, dr.Zétényi Zsolt, a Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Táraság titkára, az MDF részéről pedig dr. Balás István, miskolci ügy­véd. Az MSZMP-t kormányzati szakemberek képviselik — pl.: dr. Holló András, dr. Varga Sab- ján László —, de a harmadik ol­dalon is olyanokat találhatunk, mint a HNF megbízásából eljá­ró, de a BM-hez magas beosztás­ban dolgozó dr. Szikinger István, aki kandidátusi disszertációját a magyar rendőrségről írta. (Re­formgondolatai nem minden fel­ettesének nyerték meg a tetszését!) Az első ülésen, 1989. június 30-án, az EKA körvonalazta el­képzeléseit. Javasolta a Munká­sőrség haladéktalan megszünte­tését, az állambiztonsági szolgá­lat leválasztását az egyeb rendőri szervektől, a fegyveres erők pártirányításának tényleges megszüntetését, a fegyveres erők belföldi bevethetősegének újra­szabályozását, a társadalmi béke megbon­tására irányuló kísérlet esetére válságbizottság létrehozását, a rendkívüli állapot elrendelésé­nek korlátozását, idegen csapa­tok belföldi beavatkozásának ti­lalmát, a rendőri kényszerintéz­kedések felülvizsgálatát, s a tár­gyalásokon résztvevők jogi vé­delmét. Az eddigi megbeszélések so­rán konszenzus jött létre abban, hogy az átmenet időszakában — az ujparlament megalakulásáig, illetőleg az új kormány kinevezé­séig — szükséges egy politikai jo­gok szószólója (ombudsman) ki­jelölése. Egyetértés alakult ki ab­ban is, hogy a tárgyaló feleket mentelmi jog illesse meg. A legé­lesebb ellentét a Munkásőrség sorsával kapcsolatos. Az EKA ragaszkodik a megszüntetésé­hez, a másik két tárgyaló fél leg­feljebb az átalakítását tartaná in­dokoltnak. Jelentős a nézetkü­lönbség a politikai erőszak fogal­mának értelmezésében is. Az MSZMP az állampolgári enge­detlenség szítását is ide kívánja sorolni. A megbeszélések barátságos légkörnek, protokolláris megkö­tésektől mentesek, ám időnként felhevülnek a kedélyek. A Bush- látogatás utáni ülésen a Münnich Ferenc Baráti Társaság megbí­zottja tiltakozott a Fidesz angol nyelvű transzparensének ’We bízzatok a kommunistákban!” felirata miatt. A Fidesz-küldött — dr. Bozóki András egyetemi adjunktus — szerint a szervezet nem vállalhat minden tagjáért felelősséget. Ezt az érvelést nem fogadták el. Ma még nem tudni, a tárgyalá­soknak mekkora a jelentősegük. Lesz-e, lehet-e szerepük a vál­ságból kilábalásban, avagy azok­nak kell igazat adnunk, akik sze­rint mindez színjáték, illetéktele­nek egyezkedése a hallgatag tö­megek feje felett. Magyar Elemér A nagy lehetőség: a szociáldemokrata alternatíva sóink minél több oldalról tájé­kozódhassanak. Ezért csütör­tökönként olyan összeállítással jelentkezünk, amelyben külön­böző megnyilatkozásokat, ál­lásfoglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is, amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Remél­jük, segítséget nyújthatunk ah- ; hoz, hogy teljesebb képet alkot- : hassanak magukban különbö- - ző kérdésekkel kapcsolatban. Felgyorsultak a politikai és tár­sadalmi változások. Egyre bo­nyolultabb a helyzet, ezért mind több információra van szükség az eligazodáshoz. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy olva-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents