Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

Jövőre harmincéves a Hanyi—Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat A következő esztendőben lesz harminc éve, hogy megalakult a Hanyi — Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat. Akkor, 1960-ban még öt község valami­vel több mint 15 ezer hektárnyi területén. Jelenleg kilenc mezőgazdasági termelőszövetkezet, tizen­egy községi tanács, egy-egy állami gazdaság és vál­lalat tartozik tagként a társulat érdekeltségi köré­hez. Emellett hét nem tag is érdekelt a gazdasági si­kerében. Egyre növekvő termelési mutatók Elegendő lenne, ha csupán a termelési érték vál­tozását vennénk figyelembe. Kezdetben ez 280 ezer forint volt; napjainkra már meghaladja a 120 millió forintot. Érdekes összehasonlítás lehet: mindez a látványos felfutás több mint 428-szoros emelkedést mutat a termelésben, szemben azzal, hogy a mun­kaerő a három évtized alatt mindössze nyolcszoro­sára nőtt. Természetesen meg kell említeni azt is, milyen te­vékenységi fajták jellemzik a vízgazdálkodási társu­latot. Ezek Sorába tártokk á melioráció; a belvíz- rendezés, továbbá a drénezés, az építési munkála­tok közé sorolható a rizstelepek, ivóvíz- és szenny­víztelepek, az öntözőtelepek, valamint a tehenészeti telepek létesítése. Rendkívül nagy területet átfogó munkát végez­nek a társulat dolgozói. A 30 esztendő során — a nemrég feldolgozott adatok szerint — hét megyé­ben, 67 helységben fordultak meg, és tették a dol­gukat. Vegyük sorra példákkal is ezeket a munka­fajtákat. A melioráció, a belvízszabályozás terén belvízlevezető csatorna építése, a meglévők szük­ség szerinti kibővítése, továbbá tereprendezés, föld­út kialakítása, völgyzáró gát töltése, építése, fo­lyókon gátépítés, valamint rekultiváció tartozik a feladataik közé. A drénezést ma már új típusú, lé­zervezérlésű gép segítségével látják el. Az ivóvízhá­lózatok megteremtésében elsődleges a csővezeté­kek lefektetése, valamint a víztározó és víztisztító létesítmények megépítése. A települések szenny­vízhálózatának kialakítása során gondoskodniuk kell még az átemelő szivattyúk létesítéséről is. Ál­landó jellegű munkát ad a társulatnak az öntözőte­lepek készítése, de különösen azok karbantartása. Két helyen hoztak létre a hanyi — sajfokiak tehené­szeti komplex telepet, mégpedig Tiszanánán és Me- zőtárkányban. Ezeken a helyeken tevékenységük körébe tartozott egyaránt az istállók felhúzása, az önitatók, a takarmány- és trágyatárolók, valamint a fejő- és hűtőházak kialakítása. A fent felsoroltakon túl egyéb munkák elvégzé­sére is szívesen vállalkozik a társulat. így üdülőtele­pek közművesítésére, hidak építésére, szennyvíz-át­sajtolásokra, továbbá —például — kavicsbányában földlefejtésre, mindezek mellett esetenként iroda­ház, géptelep, kert és betonút építésére. Jövedelmek, kitüntető címek Az csak nyilvánvaló, hogy az egyre növekvő ter­melési érték magával hozta az évek során a társulat nyereségének gyarapodását is. Amíg 1960 és 1967 között ilyenről nem beszélhettek, mivel a szolgálta­tásokat önköltségi áron számolták el a tagoknak, addig 1975-től, a társulaton belüli szerkezeti váltás­tól, dinamikusan fejlődött a nyereség is. 1980-ban már 10 millió forintot könyvelhettek el. Hét évvel később jutottak e tekintetben a csúcsra: 18,3 milli­ós összeg gyűlt össze a jó gazdálkodás eredménye­ként. Nyugodtan elmondhatják magukról, hogy a ke­reseti lehetőségeket illetően a társulat felzárkózott a megyei vállalatok élvonalába. Ha az átlagot vesz- szük figyelembe, csupán egyetlen növekedésből messzemenő következtetésre juthatunk: 1987-ben 80 ezer 800forintról egy év múlva 105 ezer 300fo­rintra emelkedett. Igaz, hogy jelentős részt a szemé­lyi jövedelemadó miatt a fizetések bruttósítása tett ki, de a 8 ezer forintos növekedés így is meglehető­sen előnyösnek mondható. A Hanyi — Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat te­vékenységéért számos alkalommal részesült külön­böző elismerésekben. A Kiváló Vállalat kitüntető címet összesen hétszer nyerték el, mégpedig 1975- ben, 1976-ban, 1977-ben, 1980-ban, 1982-ben, 1983-ban és 1984-ben. Az Országos Választmány által meghirdetett munkaversenyben egyszer első, háromszor második, egy-egy esetben pedig harma­dik és negyedik helyet szereztek. A fiatalok moz­galmi tevékenységét is díjazták, ebből a legmaga­sabb fokozatú kitüntetés a KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaja volt, amelyet képviselőjük 1987-ben vehetett át. Tisztában vannak a társulatnál azzal is, hogy a je­lentős eredmények elérésében sokat köszönhetnek brigádjaiknak, kiváló minőségű munkavégzései­kért. De jellemző az a tény is, hogy a társadalmi munkákból is kivették részüket. Egy-egy dolgozóra évente átlagosan 30 — 35 óra társadalmi munka jut, az összérték ily módon pedig meghaladja a 200 ezer forintot. Kommunista szombatokon dolgoztak pél­dául Erdőtelken a vízműtelep tereprendezésénél és füvesítésénél, 1983-ban. Későbbi években Jásza­pátiban festési és szerelési munkákat vállaltak, de besegítettek ugyanígy Tiszanánán és Mezőtár- kányban is. Az ilyesfajta munkák bevételeit több célra is felajánlották: a mozgássérültek megsegíté­sére, a Nemzeti Színház építésére, valamint 1986- ban a Heves Megyei Tanács Kórházának a művese- állomás létesítésére. Az eredményes társulati tevékenység kétségkí­vül egységes csapatmunka következménye. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy jelenleg 51 dolgo­zójuk törzsgárdatag a cégnél öt esztendeje. Huszon­hét azoknak a száma, akik 10 éves törzsgárdatagok- nak számítanak. Nyolcán mondhatják magukat 15 éves törzsgárdának. Emellett négyen vannak, akik már húsz, hárman pedig 25 esztendeje dolgoznak a társulatnál. Kiterjedt kapcsolatok Mint már korábban szó volt róla, a hanyi — sajfo­kiak — s ez érthetően munkájuk sajátságos jellegé­ből is fakad — az elmúlt harminc év során hét me­gyében dolgoztak. Ez természetesen önmagában is meghatározza ismeretségi körüket, nem utolsósor­ban munkakapcsolataikat. Hasznos és igen szoros az együttműködésük a különböző vízügyi igazgató­ságokkal, közülük is elsődlegesen a közép-tisza-vi-i dékivel. Fontosnak tartják az olyan szervek rend- szeres tájékoztatását, mint a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Vízügyi Múzeum, a Magyar Közlekedési Múzeum. Alaposnak és folyamatos­nak tekinthető a gyakorlati közös munka az ágazati minisztériummal is. Gondot fordítanak arra is, hogy a különböző mozgalmi szervezetek megis­merkedhessenek a társulattal. Az előbb említettek mellett törekednek a külföl­di kapcsolatok minél gondosabb ápolására is. így két alkalommal is fogadtak delegációt Ausztriából, az osztrák szakemberek hasznos tapasztalatokkal térhettek haza. Jártak a cégnél dél-jemeni vendé­gek is. Felvették a kapcsolatot a kínaiakkal is, akik múlt év szeptemberében látogattak el Hevesre, vi­szonzásul a társulat ügyvezető igazgatója a távol­keleti országban gyűjthetett sajátos élményeket a kínaiak életéről, valamint a vízgazdálkodás ottani munkájáról. Hasonlóképpen kölcsönös, s emellett állandó a kapcsolat az MSZBT-vel, amelynek hevesi rendez­vényei szervezésében jeleskednek a társulatiak. Létrehozták a dél-hevesi városban a magyar — len­gyel klubot, ugyanilyen klub alakult a vízgazdálko­dási cégnél is. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents