Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 201. szám ÁRA: 1989. augusztus 26., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA EGY LEOMLOTT FAL TÖRTÉNETE „Az én életemet az mentette meg, hogy a szomszéd áthí­vott, segítsek neki fát vágni.” (3. oldal) VALLJANAK A CSONTOK! „Kompromisszumot kötöttünk Berecz Jánossal, a KB akko­ri titkárával.” (3. oldal) KÁTYÚBAN A CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT „Az intézménybe még három személy érkezett a leépített KISZ-apparátusból.” (4. oldal) REKVIEM EGY MILLENNIUMI ÉPÜLETÉRT „Az elnökasszony meg a tanácsa nem a faluval döntött." (5. oldal) Grósz Károly Finnországba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Finn Köztársaság kormányának meghívására szeptember elején látogatást tesz Finnországban. A tervek szerint megbeszélést folytat Mauno Koivisto köztársasági elnökkel, a kormány és a finn politikai-társa­dalmi élet több vezetőjével, találkozik finn üzletemberekkel. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pén­teken fogadta Olli Kivinent, a Helsingin Sanomat finn napilap külpo­litikai szerkesztőjét, és interjút adott számára. Az MSZMP főtitkára szeptember eleji látogatásáról szólva nagyra értékelte a magyar —finn együttműködés fejlődését. Ülést tartott az Elnöki Tanács Szüreti előkészületek megyénkben — A művelésbe vont területek nagy­sága nem változott — Gyöngyös környékén pusztított a jégeső —15 szá­zalékkal kevesebb szőlő lesz az idén — Nő a szovjet export — A palacko­zók teljes kapacitása még nincs kihasználva Idén közepes termés várható A visontai termelőszö­vetkezetben is javában tarta­nak a szüret előtti munká­latok. Képün­kön a tároló­edények kar­bantartását, illetve újak építését örö­kítettük meg. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteki ülésén törvényere­jű rendeletet hozott a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28-án elfogadott egyez­mény és az 1967. január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv ki­hirdetéséről, amelyhez a Magyar Népköztársaság ez év március 14-én csatlakozott. Figyelemmel arra, hogy a „menekült” státu­sért folyamodók egy része felte­hetően, nem ismeri a magyar nyelvet, a kihirdetésre kerülő törvényerejű rendelet az egyez­mény és a jegyzőkönyv angol nyelvű szövegét is tartalmazza. A testület módosította a pol­gári repülésről szóló 1981. évi 8. törvényerejű rendeletet. A jövő­ben közforgalmi repülőtér létesí­tését az eddigiektől eltérően nem a Minisztertanács, hanem a légü­gyi hatóság határozza meg, a környezetvédelmi előírások és a szakhatóságok véleményének fi­gyelembevételével. Az Elnöki Tanács törvényere­jű rendeletet hozott a szerzetes- rendek működéséről. A lelkiis­mereti és vallásszabadságról szó­ló törvény előkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a szer­zetesrendek működését tiltó ren­delkezés nem tartható fenn, az sérti az egyesülési jogot is. A ren­dek mindinkább részt vesznek az egyházi és a társadalmi életben, így a tilalom anakronisztikussá vált, és indokolt a katolikus egy­ház óhaja, hogy a rendek műkö­dését tiltó 1950. évi 34. tvr. ke­rüljön hatályon kívül helyezésre, még a lelkiismereti és vallássza­A nyugati határszakaszon ki­alakult helyzet miatt a határőr­ség kérésére a munkásőrök is se­gítenek a Magyar Népköztársa­ság államhatárának őrzésében. Szabadidejükben, elsősorban szombaton és vasárnap teljesíte­nek főként járőrszolgálatot a ha­tárőrökkel együtt, az illegális ha­társértések megakadályozására. Vas megyében például a szom­bathelyi és a kőszegi egységből eddig 38 raj járőrözött az utóbbi hetekben. Győr-Sopron megyé­ben 244 soproni és kapuvári badságról szóló törvény megal­kotása előtt. Az új jogszabály — amely a kihirdetésekor lép ha­tályba — igazodik az állam és az egyház következetes szétválasz­tásának, az egyházak autonómi­ájának elvéhez, és összhangban van az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvénnyel is. A továbbiakban a testület mó­dosította a Magyar Népköztársa­ság felsőoktatási intézményeiről szóló 1986. évi 13. tvr-t. A jövő­ben főiskolaként működik a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, míg a Testnevelési Főiskola elne­vezése Magyar Testnevelési Egyetem, az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) elnevezése Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Agrártudományi Egyetem (Keszthely) elnevezése Pannon Agrártudományi Egye­tem, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola elnevezése Vitéz János Tanítóképző Főiskola, a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola elne­vezése pedig Csokonai Vitéz Mi­hály Tanítóképző Főiskola elne­vezésre változik szeptember 1-jétől. A Nyíregyházi Mezőgazdasá­gi Főiskola a jövőben Mezőgaz­dasági Főiskolai Karként a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem szervezetén belül fejti ki tudo­mányos, oktatói tevékenységét. Az Elnöki Tanács kinevezé­sekről határozott, bírákat men­tett fel és választott meg, vala­mint kegyelmi ügyekben dön­tött. munkásőr kapcsolódott be eddig a határőrség munkájának segíté­sébe, alkalmanként 8 órás szol­gálattal. A munkásőrség együtt­működik a Vám- és Pénzügyőr­séggel is többek között abban, hogy a külföldi állampolgárok által a határon elhagyott gépjár­műveket saját objektumaiban őrzi, a fosztogatások, a lopások megelőzése érdekében. A mun­kásőrök e hét végén is szolgálat­ba állnak a nyugati határszaka­szon. (MTI) Bár még ragyogóan süt a nap, s élvezhetjük a kellemes, nyári meleget, lassan beköszönt majd az ősz, s ha beköszönt az egyéb­ként borongós évszak, megyénk­ben megkezdődik a szüret. Tör­ténelmi borvidékeink szőlősgaz­dái ilyenkor már javában járják a határt, szemlélik a duzzadó sző­lőfürtöket, s készítik elő a káda­kat, préseket, mossák a hordó­kat. A nagyüzemek, termelőszö­vetkezetek dolgozói sem tétlen­kednek, mustrálják a gépeket, s ha kell, kicserélik a hibás alkatré­szeket. Heves megyében az előző évi­hez hasonlóan körülbelül ugyan­akkora területen folyik a szőlő- termesztés. Kezdetben úgy tűnt, az időjárás kegyeibe fogadja a gazdákat, hiszen az enyhe tél mi­att fagykárokat alig észleltek. A tavaszi és nyári szélviharok már megtépázták a reményeket, s a gyakran kellemetlen, szokatla­nul hideg levegő főleg virágzás­kor pusztította a növényeket, il­letve a jövendőbeli termést. Gyöngyös környékéről többször jeleztek jégkárokat, de Eger ha­tárát sem kímélték a kőkemény cseppek. A meleg, párás levegő táptala­ja volt aperonoszpórának, száraz időben viszont a lisztharmat tá­madta meg a zöldlevelűeket. Há­la azonban a növényvédő szerek­nek s az éber termelőknek, a fer­tőzést időben sikerült megfékez­ni. Az előzetes becslések alapján körülbelül 15 százalékkal keve­sebb lesz a hektáranként leszed­hető mennyiség. A minőségre előreláthatólag nem lesz panasz, hiszen az utóbbi hetekben tapasztalható kániku­Állítsunk emlékművet az ara­di vértanúknak Szolnokon! — ezzel a nemes céllal tett közzé felhívást a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága. Ebben kérik a megyeszékhely lakóit, a város ta­nácsát, valamennyi pártot, szer­vezetet és gazdasági egységet, hogy támogassák a kezdeménye­zést. A felhívás előzménye: Fe­hér Tibor szolnoki fafaragó nép­la, a hetekig tűző nap felgyorsí­totta az érést. A korai fajták kö­zül a Csabagyöngye már zamatos, íze élvezhető, s a piacok standja­in már napok óta kapható. Tavaly felbillent a mérleg nyelve, legalábbis, ami a keresle­tet és a kínálatot jelenti. A Szov­jetunióba irányuló export jó ré­szét az alkoholfogyasztás elleni tilalom miatt lemondták a meg­rendelők, s az eladatlan készle­tek a gazdaságok nyakán marad­tak. Ebből adódóan a tárolóterek is szűkösekké váltak, hosszú tor­túra, vesződés után tudtak csak az új bornak helyet találni. Az idén viszont mérséklődött keleti szomszédunk túlzott szigora, így művész köztéri -szoborcsoport elkészítésére tett felajánlást, amely az 1848 — 49-es forrada­lom és szabadságharc vértanú- halált halt tizenhárom honvédtá­bornokának állítana emléket a településen. A tervek szerint a kopjafaszerű emlékmű kapcsolódna az 1849- es dicsőséges tavaszi hadjárat szolnoki csatájának színhelyé­feltehetően kiürülnek majd a bo­roshordók. Szűkebb hazánk néhány me­zőgazdasági üzeme azzal dicse­kedhet, hogy az utóbbi időben több palackozó épült, illetve a már meglévők gépsorait korsze­rűbbekre cserélték. Kapacitásuk viszont a mai napig nincs teljesen kihasználva, mivel a külhonban értékesített hegy levét jórészt hordókban szállítják. A felvásárlási árakat termé­szetesen még csak becsülni lehet, ám az már bizonyosnak látszik, hogy az elmúlt évihez képest né­hány forinttal több kerül majd a termelők zsebébe. hez, így a Zagyva folyó jobb part­ján lévő füves térségen kaphatna méltó helyet. Erre a térségre már fásítási és növénytelepítési tervet készítettek korábban, amely megfelelő háttérül szolgálhatna a kompozíció számára. Ha a kez­deményezés találkozik a közaka­rattal, jövő év október 6-án sor kerülhetne a szobor avatására. (MTI) Tiltakozások Munkabeszüntetés, nyílt levél, éhségsztrájk, úteltorla- szolás — a tiltakozások sokfé­le formájával találkozunk mostanában. Azelőtt elkép­zelhetetlen lett volna, hogy ilyen sokan nyúlnak az efféle eszközökhöz. Nem kell külö­nösebben elemezni, hogy mi­ért, hiszen a régebbi társadal­mi közegbe nemigen fért bele az ilyenfajta megmozdulás. Megvoltak a szelídebb vagy szigorúbb formái annak, hogy az egyet nem értőket elhall­gattassák. Manapság számos olyan esetről hallhatunk, j hogy miként született a „köz- megegyezés” a párnázott j vagy kevésbé párnázott ajtók S mögött. Azóta sok minden megvál­tozott. Számos eszköz áll ren- i delkezésükre a a mindenre el­szánt embereknek, hogy hitet tegyenek igazságuk mellett, i Lehet, hogy sok szempontból I későn: ha a látszategység ha­marabb felborul, talán a vál­I ság sem zúdul így a nyakunk­ba. Az az elnémított kisebb­ség, amely idejekorán észlelte például a bős — nagymarosi vízlépcső ellentmondásait, vagy a magyar adósságállo­mány mérhetetlen felduzza­dását, bizony, nagy jót tett volna ezzel a néppel, ha kü­lönböző akciókkal felhívja a veszélyekre a figyelmet. Mert jó ideig énnek az or­szágnak a vezetői a „többség” nevében hoztak döntéseket, s nem vették figyelembe azokat az érveket, amelyeket termé­szetes módon először csak né- hányan hangoztattak. Nyil­vánvalóan kevés olyan alap­vető igazság van, amelyre egyszerre ráeszmél egy társa­dalom túlnyomó többsége. Lehet, hogy csupán egy-két szakértő tátja föl az ellent­mondásokat, amelyeket az­tán nyilvánosság elé tárnak, s alapvetően megváltoztathat­ják a közvéleményt. így van a legkisebb dolog­tól a legnagyobbig. S ha ter­mészetessé válik, hogy sokfé­le módja van a figyelemfelkel­tésnek, az emberek is megta­nulják, hogy azt nézzék: mi van egy-egy akció mögött. Néhány héttel ezelőtt még Békéscsabán sikert ért el az az éhségsztrájkoló, aki lakást követelt magának. Példáján sokan vérszemet kaptak, de ha ilyen módszerekkel célt le­hetne érni, bizony, jó néhá- nyan lemondanának az üzemi konyha örömeiről néhány napra. Az első megdöbbenést követte a közvéleményben is a józan mérlegelés: valóban igaza van-e annak, aki vala­milyen különleges módon hívja fel magára a figyelmet? Mert végül is egy idő után nem az számít, hogy hányán és milyen módon tiltakoznak, hanem az, hogy valódi-e vagy vélt az igazságuk, van-e aranyfedezete akcióiknak. Mert ha nincs, akkor a legkör­mönfontabb módon sem csi­karhatnak ki maguknak töb­bet, mint ami jog szerint meg­illeti őket. Gábor László I Az illegális határsértések megakadályozására Munkásőrök segítsége a nyugati határszakaszon A feldolgozó- gép már ké­szen várja a szüretet (Fotó: Perl Márton) Szolnoki népfrontfelhívás: emlékművet az aradi vértanúknak!

Next

/
Thumbnails
Contents