Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-03 / 181. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 3., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. ) I I I > I «a S » ) 3 3 C 0 « to to 0 k 3 0 3 Sorstársak Szemünk fénye Receptsarok Szárnyas ínyencségek Bakonyi töltött csirke Hozzávalók 6 személyre: I db csirke (1,5 kg-os), 20 dkg gom­ba, 20 dkg darált sertésdagadó, 2 db tojás, 2 db tejbe áztatott zsemle, 5 dkg vöröshagyma, 2 dl tej, 12 dkg füstölt szalonna, 0,5 dkg törött bors, kevés majo­ránna, késhegynyi gyömbér, kevés reszelt szerecsendió, 1,5 dl fehérbor, só A kellően megtisztított csirke fejét, lábait levágjuk, bőrét fella­zítjuk a mellén és combja tövén — újjal alányúlva, a bőrt a hústól elválasztjuk —, és sóval bedör­zsöljük. A csirke hasüregét meg­hintjük majoránnával. A vékony szeletekre vágott füstölt szalon­nát serpenyőben addig hevítjük, míg zsírját ki nem adta. Belehe­lyezzük a kockára vágott hagy­mát, és szalmasárgára pirítjuk. A hagymás zsírba tesszük a darált sertéshúst, a cikkekre vágott gombát, a szétzúzott csirkemá­jat, és 20 perces párolás után hagyjuk kihűlni, majd hozzáad­juk a tejben áztatott és kifacsart zsemléket. Fűszerezzük sóval, borssal, reszelt gyömbérrel, sze­recsendióval. Teszünk hozzá 2 db tojást, és alaposan összegyúr­juk. Ezzel az összedolgozott masszával töltjük meg a csirkét. A megtöltött csirkét fedeles tűz­álló tálba helyezzük, a fehérbort aláöntjük, és közepes tűzön sü­tőben puhára pároljuk. Ha a hús már puha, a feidőt leemeljük róla és pirosra sütjük, feldaraboljuk és tálaljuk. Csirke karalábéval Hozzávalók 6 személyre: 2 db nagyobb csirke, 10 dkg zsír, 3-4 gerezd fokhagyma, 1 kg ka­ralábé, 1 csomó petrezselyem zöldje 1 dkg pirospaprika, só. A kellően megtisztított csirké­ket darabokra vágjuk. A meghá­mozott karalábét apró kockákra vágjuk, és a zsiradék felén meg­pároljuk. Ha megpuhult, meg­sózzuk és apróra vágott petre­zselyem zöldjével meghintjük. Másik edényben a maradék zsí­ron megpirítjuk a feldarabolt csirkét, majd kevés víz és só hoz­záadásával fedő alatt puhára pá­roljuk. Amikor a hús megpuhult, a léből kiszedjük. A visszama­radt zsiradékban a lisztet arany­sárgára pirítjuk, meghintjük paprikával és felöntjük egy kevés vízzel, az így elkészített rántásba tesszük a megpárolt karalábét, a húst, a szétzúzott fokhagymát, megsózzuk, és mérsékelt tűzön néhány percig még pároljuk. Tá­laláskor apróra vágott petrezse­lyem zöldjével meghintjük. Nyárson sütve Hozzávalók 6 személyre: 3 db kisebb csirke, 25 dkg füstölt szalonna, 6 dkg vaj, majoránna, só. A kellően megtisztított csirke belsejét bedörzsöljük sóval, ma­joránnával és bekenjük olvasz­tott vajjal. Az egészben hagyott csirkéket vékony szalonnaszele­tekbe göngyölve nyársra húzzuk, és parázs felett, állandóan for­gatva megsütjük. Göngyölhet­jük a csirkéket szalonna helyett fóliába is. Ebben az esetben a csirkét kívül is kenjük be olvasz­tott vajjal, sózzuk meg, és tepsibe helyezve, háromnegyedóráig süssük. Ha a csirke húsa már pu­ha, bontsuk le róla a fóliát, dör­zsöljük be újra olvasztott vajjal, és pirítsuk ropogósra. Szalonnával tűzdelve Hozzávalók 4 személyre: 2 db rántani való csirke, 15 dkg füstölt szalonna, só. A megtisztított, megmosott és szárazra törölt csirkéket besóz­zuk, vékony füstölt szalonnasze­leteket tűzdelünk a bőrük alá és a vastagabb húsrészekbe, és rostra helyezzük. Pirulás közben for­gatjuk és paprikás zsírral kene- getjük, és barnára sütjük, majd tálaljuk. A látás foka szerint beszélhe­tünk vakságról vagy gyengénlá- tásról. A teljes vakságtól az éles látásig számtalan variáció lehet­séges. A fogyatékosság oka sok­féle lehet: fejlődési rendellenes­ség, örökletesség, méhen belüli károsodás, sérülés, fertőző be­tegség, daganat. A gyengénlátás 83 százaléka fénytörési hibákból származik. A teljesen világtalanok és a gyengénlátók is speciális gyógy­pedagógiai nevelést-oktatást igényelnek. Érdekvédelmi szö­vetségük nagy múltra tekint visz- sza, Vakok és Csökkentlátók Szövetsége címen 1918-ban ala­kult. Elnevezése óta Vakok és Gyengénlátók Országos Szövet­ségére változott. Heves megyei szervezete 1965-ben jött létre. Életükről, mindennapjaikról Hanuszka József titkártól kap­tunk felvilágosítást, aki 1967 óta áll a megyei szervezet élén. Hevesben a sorstársak létszá­ma 610-620 között ingadozik, nagyrészük az idősebb generáci­óhoz tartozik, s lakóhelyük sze­rint vannak az Eger és Gyöngyös környékiek, a megye az északi részén élők, valamint a Tisza-vi- dékiek. Egerben minden hónap első csütörtökén találkozhatnak egy­mással a sorstárak új székházuk­ban, amely a Kossuth L. 5. szám alatti tömbbelsőben található. Nemrégen átadott otthonukban van egy 107 négyzetméteres nagyterem, valamint egy kisebb klub, illetve iroda és mellékhe­lyiség. Igen jó a kapcsolatuk az egészségügyi osztályokkal, az SZMT-vel. Programjaik szerve­zésében sokat segítenek a TIT előadói is. Az elmúlt évben, amikor a szövetség 70 éves jubileumát ün­nepelték, levelet küldtek a me­gye 56 üzemébe, közintézmé­nyéhez, anyagi és erkölcsi támo­gatást remélve. A válasz sem vá­ratott sokáig magára: a posta a látásfogyatékosoknak elsőbbsé­get biztosít, ha telefont kémek, az egri Vízmű Vállalat ingyenes strandbelépőket ad a szövetség tagjainak, a Gárdonyi Géza Színház 50 százalékos helyked­vezményt nyújt a jegyvásárlás­nál. A gyöngyösieket a horti Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat ingyen szállítja busszal az egri rendezvényekre. A megyei könyvtár kazetta-és lemezgyűjteményeiből kölcsön­zött hanganyagokat a posta szin­tén térítésmentesen házhozszál- lítja. A tagságból csak ötven ember dolgozik rendszeresen, a többiek járadékból és nyugdíjból élnek. A dolgozni akarók gyakran ta­pasztalják, hogy a vállalatok úgy hirdetnek telefonközpontos ál­lást, ha mellette még valamilyen más munkát is elvállal az illető. (Pl. ebédjegyek eladása, stb.) így a vakok eleve kiszorulnak. A szövetség megpróbálja a lehető­ségeket egy kicsit tágítani. A me­gyei tanácstól kapott 50 ezer fo­rintból számítógépet vettek, s ősz­szel egy számítógépes tanfolya­mot indítanak. Két tagjuk már elvégzett egy alapozó tanfolya­mot Budapesten, ők fogják majd sorstársaikat kezdetben tanítani. Az egri székházban egy másik tanfolyam is indul majd szep­temberben: Mivel csak 36-an tudják a Braille-féle pontírást a tagságból, a vezetőség fontosnak tartja a pontírás megtanulásának szélesebb körű elterjesztését. A gördülékenyebb szervezeti életet segíti az az 56 területi meg­bízott, aki gyűjti és a megfelelő fórumhoz el is juttatja a fogyaté­kos emberek kéréseit, problé­máit. Az egri csoport tagjai pél­dául tavaly levelet írtak a városi tanácsnak és a közlekedésbiz­tonsági szakembereknek, a for­galmas egri átkelőhelyeknél hangjelzéses berendezés felsze­relését kérve. A városban egy helyen, a vasútállomáshoz veze­tő bejárónál azóta fel is szereltek egyet. A rászoruló egriek szeret­nék, ha a színháznál, a Sas úti be­járónál, a Vörösmarty utcában két helyen is, valamint a Csebok- száriban s Rákóczi úton felállíta­nának egy ilyen — számukra életfontosságú — készüléket! A gyengénlátóknak is van egy ké­résük: a helyijáratok autóbusza­in — főleg az oldalukra festve! — legyenek olyan nagy és jól olvas­ható számok, mint a vonatokon. Talán az egyre élénkülő helyi, városi közszellem a jövőben a fo­gyatékos emberek gondjaira is jobban odafigyel majd, segítve ezzel valódi társadalmi rehabili­tációjukat. Ilosvai Ferenc Füstölgés a füstölésről Mielőtt bárki azt gondolhat­ná: lehet, hogy vizet prédikálok, és bort iszok, sietősen leszöge­zem a sajnálatos tényt: én is a ci- garettázók táborába tartozom. Tudom, hogy káros szenvedély, s azt is tudom, hogy csak rajtam múlik, leteszem-e a bűzrudacs­kát vagy sem. Többszöri abbaha­gyás és „visszaeső” újrakezdés után kijelentem: le lehet szokni róla, ha nagyon akaija az ember. Valószínűleg, én még nem akar­tam igazán vagy éppen környe­zet ellenkezése vezetett vissza a rossz útra. A kocadohányosok, akik egy- egy fekete mellé vagy egy-egy jó ebéd, vacsora után gyújtanak csak rá, szerencsére nem igazi dohányosok, de a környezet ál­landó piszkálódása nyomán könnyen azzá válhatnak. Életem rövid, nemdohányzó periódusaiban magam is érez­tem, mennyire zavaró a cigaret­tafüst, ha más eregeti, s nem én. De nem szóltam — nem is volt hozzá sok jogalapom —, inkább gyorsan kiürítettem a hamutar­tót, kiszellőztettem a szobát, a kocadohányos ebből — minden­fajta szemrehányás nélkül — mindent értett. Nehezebb eset, ha a nemdo­hányzó család egyik tagja a ciga- rettázás rabja már. Ne szidjuk, mert attól — s a ki nem mondott önvádtól — még idegesebb lesz, s újra a cigi után nyúl. Inkább nyíl­tan beszéljük meg vele: a lakás­nak melyik sarka legyen pöféke- lésének állandó színtere, avagy jó időben az erkélyre, az udvar­ra, a folyosóra menjen ki dohá­nyozni. Ha kis gyerek vagy ter­hes asszony van a háznál, ez az elkülönítés szinte kötelező. A jó­érzésű dohányos maga ajánlja fel a gyerek egészsége érdekében. Az emberi együttélés legalap­vetőbb szabályait rúgja fel az a dohányos, aki ott is, akkor is rá­gyújt, ahol ás amikor kifejezetten tilos. Hátat fordít a tiltó táblá­nak, semmibe veszi, a kérő szót, kihívóan éppen annak az arcába fújja a füstöt, aki a legjobban un­dorodik ettől. Éppígy felrúgja az együttélés és az egymással szem­beni megértés szabályait az a nemdohányos, aki rögtön kiát­kozza a rágyújtót, szemrehányá­sok özönét zúdítja rá, majdnem rendőrért kiált. Ha például egy megrögzött nemdohányzó ven­déget fogad, a meghíváskor ud­variasan megkérheti a vendéget, hogy mérsékelje a dohányzást. Ha erre nemleges választ kap, akkor a találkozás színhelyéül válasszanak inkább egy étter­met, presszót, kerthelyiséget vagy egy kiadós beszélgetős sé­tát. Társadalmi és világméretű el­lentéteink között csak egy elha­nyagolható semmiség a cigaret­ta. De mi lesz velünk, ha ebben sem tudunk felnőtt és kulturált emberek módjára megegyezni, és közös nevezőre jutni? Orvosunk válaszol Minden családban — sajnos — előfordul, hogy több hétig, eset­leg hónapig fekvő beteget kell ápolni, ellátni, gondozni, s bi­zony manapság nem mindenki tud huzamosabb ideig távol ma­radni a munkahelyéről a beteg miatt. A környezetet mégis gon­dosan be kell „rendezni”, amely a fekvő ember kényelmét és gyó­gyulását segíti, s bennünket is megnyugtat, míg távol vagyunk beteg hozzátartozónktól. A ho­gyanra — több levélírónk kéré­sére — a következőket tanácsol­juk. Elsősorban jól meg kell vá­lasztani a beteg ágyának helyét; ne legyen huzatos, de mégis friss levegőt kapjon, ne süsse állandó­an napfény, de elég természetes világosság vegye körül. Ágya mellé tegyünk egy tálaló asztal­kát, friss vízzel, kekszet, vagy más harapnivalót, poharat, tá­nyért, evőeszközöket és szalvé­tát. Hasznos lehet, ha odakészí­tünk egy vizes szivacsot és egy száraz törülközőt, hogy fekve is megmosakodhasson, felfrissít­hesse magát. A gyószereket is készítsük az asztalra,ha szüksé­ges kis dobozokba adagolva. Ha a lakásban van telefon, fel­tétlenül tegyük a keze ügyébe, hogy felhívhassuk, vagy ő is tud­jon segítséget kérni. Nehezen közlekedő beteg mellé állítsunk támaszkodó botot, esetleg toljuk úgy össze a masszívabb bútoro­kat, hogy azokba kapaszkodhas­son, ha ki kell mennie. Ha nem tud könnyen leülni, vagy felállni, erősítsünk valamihez egy össze­font gézcsíkot, hogy azzal fel­húzhassa magát, illetve annak segítségével tornázhasson. Ne tegyünk a feje alá túl sok vagy túl kevés párnát, inkább több kispárnát, hogy maga tudja szabályozni, hogy milyen maga­san szeretne feküdni. Ugyanez vonatkozik a takaróra is. Semmiképpen ne hagyjunk a közelében súlyos vázát, könnyen dőlő lámpát, mert véletlenül ma­gára rántja, s olyan elektromos készüléket sem, amit — például villanymelegítőt — elszunnyad­va véletlenül bekapcsolva hagy­hat. Mindenképpen kéijünk meg egy-két szomszédot, rokont, gyereket, hogy napközben láto­gasson be hozzá, és segítsen neki, ha éppen szükség van rá. S ha minket kérnek hasonlóra, mi is segítsünk más baján. Dr. Papp Kálmán Pihenősarok és olvasóhucko Különösen fiatal, barkácsoló házasok figyelmé­be ajánljuk rajzos ötletünket, amely praktikusan és dekoratív módon egyesíti a dobogóra helyezett dupla fekhely, és a közötte található, jól kihasznál­ható könyvtároló variációját. A barátságos, kellemes sarok jó megvilágítással ideális pihenő- és olvasókuckó egyben, és nemcsak könyveknek, de más holmiknak is helyet ad, ameny- nyiben a dobozokat nem kifelé nyitottan, hanem fi­ókszerűen toljuk a fekhely sík lapja alá. A méretek tetszőlegesek, a mindenkori igények­hez igazodnak. A fekhely lapját tartó négy deszka­lapot a megfelő illeszkedési pontokon bevágások­kal keresztezve rögzítjük egymáshoz. A két fallal határolt részen szegélylécet csavarozunk fel. A fek­hely lapjára ugyancsak felrakunk négy keskeny rögzítőlécet, amelyek nem engedik a laticel matra­cot a helyéről elcsúszni. A dobogó magassága kö­rülbelül 30-31 cm, így az aláhelyezett dobozok is ehhez igazodnak, 30x30x30 cm méretükkel. A felső két sor könyvespolc — sarokra helyezve — meglehetősen sok könyvnek ad helyet. Az esti olvasáshoz érdemes kellemes, de jó megvilágításról gondoskodni. Gombos, fodros, kockás, zsebes Szeptembertől új köpenyben Az iskolaév kezdetekor felve­tődik a kérdés: jó-e még a tavalyi köpeny, vagy újat kell vásárolni. És gondot okoz az is, hogy mi­lyen legyen: természetes alap­anyagú, amit mosni valamint va­salni kell, vagy szintetikus, amely könnyen kezelhető, viszont nem egész kellemes viselet. Kérdés az is, hogy a köpeny „szükséges rossz-e”, amit a gyerek nem szív­lel, és hazafelé menet közben be­gyűri a táskájába, vagy jó viselet, mert csökkenti a gyerekek diva- tozási versenyét és kíméli a ru­hát. Nemcsak a szülők, a kis és nagylányok fogadták örömmel, hogy ebben az évben viszonylag több az újatlan kötényruha. A hagyományos sötétkék mellett már régebben kapható a világosabb enciánszínnel díszí­tett. Magunk is „egyénesíthet- jük” a hagyományos és esetleg unalmas köpenyt kis díszítéssel, ha kell toldással. 1. A divatot követő lánykakö- tényruha, két színből kombinál­va, régi ruhából is alakítható. 2. A hagyományos iskolaköpenyt, készen vehető paszománnyal, vagy magunk készítette horgo­lással díszíthetjük. 3. Elől végig gombos, fodros, lányka kötény­ruha, fényes szegecsekkel díszít­ve. 4. Hűvös időben jó szolgála­tot tesz egy csípőig érő, sportos, elől végig húzózáras, két színből kombinált dzseki. Régi anyagból is elkészíthető. 5. Kockás anyag­ból készíthető iskolaköpeny, más színű anyaggal kombinálva. A vállpánt és a zsebek a kocka színével azonos színű. 6. Iskola ruha két színből kombinálva. Az ék alakú felső részt és a szoknya zsebét fényes szegecsek díszítik. Alakításra is alkalmas forma. 7. A megúnt iskolaköpenyre koc­kás betétet és zsebet készíthe­tünk. 8-9. A fiúk a háromnegye­des köpenyeket szereti. A 8-as számú rajzon látható forma ol­dalt felhasított, rávarrott zseb­bel, a felsőrészen csíkos, vagy kockás anyaggal díszítve. A 9-es modell elől végig gombolt há­romnegyedes köpeny a szabás­vonalba helyezett zsebbel. Az egyik zsebet monogram vagy rá­vasalható matrica díszíti. Villányi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents