Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-25 / 200. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 25., péntek HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK 5. A Nap világa különleges világ. A tudósok állítják, hogy az egyetlen, viszonylag közelről tanulmányozható csillag. A naptevékenység a földi időjárás számos változásával összefügg. Érthető tehát, hogy minden újdonságot, amely a Nappal foglalkozik, és amelyet róla megtudhatunk, szívesen tanulmányozzák az érdeklődők. Mai összeállításunk e témakörből nyújt ízelítőt olvasóinknak. Vízlepárlás — energiával Az új-delhi műszaki intézetben napenergiával működő, egyszerű, hordozható vízlepárló berendezést szerkesztettek. Az 1x1x0,5 méter méretű fadobozt üveglap bontja. A beeső napsugarak a doboz fenekét bontó nedves, fekete kendőket hevítik fel, és elpárologtatják a bennük lévő vizet. A pára lecsapódik a hideg üveglapon, és lefolyik a láda egyik sarkába, ahonnan azután kimerhetik. A kendők vége a doboz másik sarkában elhelyezett sósvíztartályba nyúlik, és a hajszál- csövesség elvén telik. Olcsóbb cellák Az amerikai Bell-laboratóriumban félvezetőből és elektrolitfolyadékból 1,5 százalék hatásfokú újfajta napcellát készítettek. Hatásfoka megfelel a közönséges szilícium napcelláénak, de az ilyen foto-elektrokémiai cellák előállítása elméletileg sokkal egyszerűbb, következésképpen olcsóbb is, mint a szilíciumcelláké. Az első kísérletek során drága indiumfoszfid-kristályo- kat használtak fel az újfajta napcellához. A kutatásokat folytatják, hogy az egyszerűbb elven olcsóbb anyagokból is előállíthassanak napcellákat. Napenergiával működő vízbontó Napenergiával működő víz- bontó berendezést szerkesztettek a jereváni egyetem tudósai. A külsőre összecsukott szárnyú pillangóra emlékeztető berendezésben vízzel töltött üveghenger van, amelyben a napsugarak felforralják a vizet. Megfelelő katalizátor hozzáadására végbemegy a fotolízis, és két csatlakozócsö- vön elvezethetik a víz szétbontott komponenseit, az oxigént és a hidrogént. A hidrogénnel drága tüzelőanyagokat, kőolajat vagy szenet pótolhatnak, így a kutatók fényes jövőt jósolnak a viszonylag egyszerű szerkezetű, napenergiával működő reaktornak. Szeptembertől aktivitásba kezd — A rádióhullámokat tükörként veri vissza — Az időjárásra is kihat — A fák évgyűrűi vastagabbra nőnek A napfolttevékenység éve Ebben az évben sokat hallottunk arról, hogy a Napunk nagyon nyugtalan, felszínét fekete foltok borítják. A szakemberek szerint központi csillagunk ez év szeptembertől hihetetlen aktivitásba kezd, melynek hatásait a Földön sokfelé érezni fogjuk. Napunk belsejében 15 millió Celsius-fokon 1 másodperc alatt 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. A folyamat közben felszabaduló óriási energia röntgen- és gammasugárzások formájában terjed kifelé, majd később magas hőmérsékletű anyag áramlásával éri el a felszínt. A Nap felszínéről tovaterjedő ösz- szes energiamennyiségnek csupán a milliárdod része éri el bolygónkat, mindez elektromágneses sugárzás: radio, hő, fény, ultraibolya, röntgen, gamma alakjában. Különösen napfolttevékenység idején növekedhet meg ezeknek a sugárzásoknak az erőssége. Foltokat pedig már a nyár folyamán is bőven találhattunk Napunk felszínén. Megfigyelésüknél fénycsökkentő eljárásokat kell alkalmazni: napszűrők, sötét hegesztőüveg, kormozott üveg stb. Ezek átmérője több száz kilométer, de egyesek elérhetik a Föld átmérőjét is, 12 ezer kilométert. A napfelszín hőmérséklete 6000 Celsius-fok, a foltok ennél 1500 Celsius-fokkal hidegebbek. Színük vörös, csak a nagy kontrasztkülönbség miatt tűnnek feketének. Keletkezésükben fontos szerepet játszik a Nap belsejéből a felszín felé tartó anyag áramlási zavara. A napfolttevékenység legfontosabb jelenségei a napkitörések, amikor hihetetlenül nagy robbanások zajlanak le a foltcsoportok fölött. A kitörés energiája olyan óriási, mint több milliárd hidrogénbombáé együttesen. A kitörések alkalmával jelentősen megnövekszik a Nap radio-, röntgen- és ultraibolya-sugárzása, ezenkívül még nagy energiájú részecskék, elektronok és protonok is kidobódhatnak a robbanás alkalmával. Mindezeknek a Nap felszínén lezajló tevékenységeknek hatásuk van némely földi jelenség időszakos változásában. A naptevékenység idején bekövetkező kitörésekből eredő részecskék megzavarhatják a Föld mágneses terét. Ilyenkor használhatatlanná válnak az iránytűk, de zavarok támadhatnak a távírózásban és a telefonálásban is. A nagy energiájú részecskéket a Föld mágneses tere foglyul ejti, és a mágneses erővonalak mentén, a sarkok térségében tömöríti őket. Itt, a pólusok tájékán, a levegővel érintkezésbe kerülve és molekuláit gerjesztve a „sarki fény” néven ismert jelenséget okozzák. A megnövekedett naptevékenység hatására már idén ősztől a mi földrajzi szélességünkön is megfigyelhető lesz ez a látványos természeti jelenség! A Napon történő kitörések gyors változásokat okoznak a légkör magasabb rétegeiben, az ionoszféra állapotában is. Ez utóbbi lényeges tulajdonsága az, hogy a rádióhullámokat tükörként veri vissza. A kitörésekből eredő ultraibolya-sugárzások az ionoszféra gázait az átlagosnál jobban ionizálják, így módosulnak a rádióhullámok visszaverődésének feltételei. Emiatt a rádióvétel olykor percekig, néha órákig is lehetetlenné válik. A Napon lezajló heves folyamatok áttételesen az időjárásra is kihatnak, hiszen láthattuk, hogy a magaslégkör állapotát is megváltoztátják. A klimatikus hatások csak hosszú idő távlatában érvényesülhetnek. Mindenesetre a kutatók vizsgálatai szerint évszázados távlatban Közép-Európa időjárása erős naptevékenység idején melegebb, szárazabb, míg alacsony napaktivitásnál hűvösebb, csapadékosabb. Úgy tűnik, hogy a naptevékenységeknek bizonyos biológiai hatásaik is lehetnek. A fák évgyűrűi erős naptevékenység idején vastagabbra nőnek. Jó példa erre az amerikai mamutfenyők évgyűrűinek tizenegy évenkénti megvastagodása, amelyek pontosan tükrözik a napfoltciklusok szakaszosságát. Lényeges biológiai hatás, hogy kis naptevékenység idején a fák évgyűrűiben felhalmozódott radioaktív izotópok (C —14) meny- nyisége nagyobb, mint erős nap- tevékenységnél. Már a múlt század közepén megállapították, hogy a napfoltok száma tizenegy évenként megnövekszik. De korántsem szabad azt gondolnunk, hogy csillagunk óraműpontossággal működik. 1645-től 1715-ig szinte egyáltalán nem voltak foltok a Napon. Valószínűleg a 11 éves ciklus ekkor is működött, csak sokkal gyengébben. Ugyanakkor tudomásunk van arról, hogy a naptevékenység a XII. században hosszú időn keresztül igen erős volt. Mindez azt sejteti, hogy Napunknak lehetnek bizonyos hosszú távú változásai is, melyekben a szabályszerűség egyelőre nem ismerhető fel, a teljes megfigyelési időtartam rövidsége miatt. • Az 1987-es minimum óta a naptevékenység óriási tempóban emelkedik, és 1990-ben pedig az átlagtól jóval magasabb maximumra számíthatunk. Egyes kutatók feltételezése szerint a naptevékenységi maximumok emelkedő tendenciát mutatnak, és a jövő század első felére hihetetlenül magas szintet érnek el. Mindebből következik, hogy a fent említett naptevékenység földi hatásai a megszokottnál jóval erősebbek lesznek! Vasné Tana Judit Napfoltok, napfoltcsoportok fokozott naptevékenység idején Örökzöld filmslágerek a Prizmában Gulliver, Swift regényének a hőse — járva a világot — különböző helyekre jut el, többek között Liliputba is, a törpék országába. Hatalmas termetével kiemelkedik az itt lakók közül... Kalandjairól amerikai rajz-mesefilm készült, amelyet szombat délelőtt fél 11 órakor mutat be a Prizma. Ugyanitt lehet megtekinteni a Mississippi szirénje című filmet, amelyben Jean-Paul Belmondo egy romantikusan álmodozó férfit alakít, aki azonban egy szélhámos nő hálójába kerül. A francia filmet hétfő délután 5 és 7 órakor lehet megtekinteni. Az egri Vörös Csillag moziban színes amerikai akciófilmet tekinthetnek meg a nézők. A James Bond, a magányos ügynök című világhírűprodukció Timothy Dalton főszereplésével készült. Izgalmas kalandok levegőben, vízen és szárazon. James Bond minden tekintetben újat hoz. Az angliai ősbemutató után — azonos időben az USA- val és más országokkal — a magyar mozik műsorán is James Bond, a magányos ügynök! Bélyegkarrier A Magyar Filatéliai Vállalat az 1952. évi, két címletből álló bélyegnapi sort használatlanul, fogazva, a hatforintos kibocsátási ár ötvenhatszorosáért, 336 forintért vásárolja meg. Köztudomású, hogy a sor rendkívül alacsony példányszámban jelent meg, a szokástól eltérően csak 64 ezer 560 sor, de ebből is bizonyos mennyiség — a bélyeg papírjának minősége, sérülékenysége miatt — tönkrement. A készlet elfogyott, sem bel-, sem külföldi keresletet nem lehet kielégíteni. Megtörténhet, hogy egyes bélyegeknél még csak a karrier kezdetén vagyunk, hiszen az ugyancsak 1952-ben, alig fél évvel korábban megjelent, „MABÉOSZ” felülnyomású, 60 filléres bélyeget az árjegyzék újonnan 1350 forintra értékeli. Ennek ötvenezer volt a példányszáma, és csak 35 napig árusították. A város — község — üdülőhely védő, segítő és fejlesztő egyesületek szövetségének országos közgyűlése alkalmából a posta augusztus 24-én harmincezer példányban benyomott bé- lyegű, háromforintos levelezőlapot bocsátott ki. Vertei József grafikusművész terve alapján készült. A pécsi rendezvény színhelyén augusztus 24. és 26. között a helyi 1. számú posta alkalmi bélyegzőt használ. Alkalmi bélyegzés: VIII. 27. Afrikanisztikai konferencia, Gödöllő. Programbörze Kiállítások, tárlatok Műemlékek — fotókban címmel tárlat tekinthető meg az MMK és a Hevesi Szemle Galériájában, az MSZMP oktatási igazgatóságán — A népművészeti kiállítás a Megyei Művelődési Központ Kisgalériájában kapott helyet — Még mindig megnézhetik a hagyományos, évi fotókiállítást mindazok, akik ellátogatnak a Fellner utcai posta árkádjaihoz. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Ifjú fizikusok IX. országos találkozóját tartják az egri Technika Házában. A csütörtökön kezdődött rendezvényt augusztus 26-ig, szombatig látogathatják az érdeklődők — Szintén 26-ra ajánlunk programot a magányosoknak. Az egyedülállók klubjainak találkozóját a Megyei Művelődési Központban rendezik meg szombaton este — Ugyancsak ezen a napon 19 órakor a Minaret erkélyéről toronyzene szórakoztatja a hallgatókat. Az MMK rézfúvós kvartettje XVI. századi reneszánsz zenét játszik — Felnőttek részére diszkót szervez a füzesabonyi művelődési központ. A szokásos, hó végi rendezvény szombaton 19 — 24 óráig tart. A hét vége időjárása A hét végén megyénk területén változékony, mérsékelten meleg időre lehet számítani. Szombaton csak időnként növekszik meg a felhőzet, és legfeljebb futó zápor fordulhat elő. Vasárnap gyakori felhő- södés valószínű, zivatarok többször kialakulhatnak. Zivatarok idején a szél átmenetileg megerősödik, a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 13,18 fok között alakul. Kora délutánra szombaton 23, 28 fokig, vasárnap 21, 26 fokig melegszik fel a levegő. A jövő hét időjárása: a hét elején még várható eső, zápor, később egyre több lesz a napsütés, tartós csapadék már nem valószínű. A hőmérséklet az évszaknak megfelelően alakul. Délutánonként általában 25 fok körüli hőmérséklet várható. Bakonyi, bükki barangolások A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor természetjáró szakosztálya az országos kéktúra útvonalának teljesítésére a Bakonyba hirdette meg kétnapos túráját. Huszonhatodikán, szombaton a 19 kilométeres táv állomásai: Zirc — Borzavár — Szépalma- puszta — Kisszépalma-puszta — Bakonybél. Vasárnap a 20 kilométeres szakasz során a következő helyeket érintik a résztvevők: Bakonybél — Gyökérkút — Németbánya — Vámos-patak — Városlőd. Az érdeklődőket szombaton, hajnali 3 óra 20-kor Franczia István váija az egri vasútállomáson. Ugyancsak ez a szakosztály vasárnap a Bükkbe vezet egy 17 kilométeres minősítő túrát. Az egyes érintési pontok a következők: Hór-völgy — Farkaskő — Kő-völgy — Mangótetői kaptárkövek — Cserépváralja — Bogács, strandfürdő. Jelentkezni reggel fél 9-kor Jakab Lajosnál lehet, az egri Volán-pályaudvaron.
