Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-03 / 181. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 181. szám ÁRA: 1989. augusztus 3., csütörtök 4,30 FORINT ITÁLIA - BABONÁK VÖLGYE „Három millióért oktatják a számítógépes csillagjósokat." (2. oldal) GONDOLATOK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATRÓL „Új típusú testületre van szükség.” (3. oldal) Ml LEGYEN A BÖLCSŐDÉVEL? „Az elnökség indokolatlannak tartja a bölcsődei férőhelyek csökkentését." (4. oldal) RENDŐRSZTORI „A felesége tudja, hogy Pesten van?” (S. oldal) Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal sajtótájékoztatója Egységet hangoztató megegyezés nélkül A politikai egyeztető tárgyalások munkabizottságaiban képviselt álláspontokat ismertették — a hazai és a külföldi sajtó élénk érdeklődésétől kísérve — az Ellenzéki Kerekasztal képviselői szerdai sajtótájékoztatójukon a Budai Vigadóban. Fodor Gábor, az Ellenzéki Kerekasztal sajtóbizottságának munkatársa bevezetőjében elmondta: az EKA a politikai egyeztető tárgyalások kezdetétől fogva azon az állásponton volt, hogy a megbeszéléseknek a lehető legteljesebb nyilvánosságot kell biztosítani. Úgy tűnt, hogy a három oldal megegyezésre jut a tárgyalások nyilvánosságát illetően, ám erre nem került sor, amiért Fodor Gábor az MSZMP-t tette felelőssé. Mint mondotta, a tárgyalások kezdetén elfogadott memorandum szellemében most — a megegyezés hiányában — nyilvánosságra hozzák saját álláspontjukat. A sajtókonferencián Töl- gyessy Péter az alkotmánnyal, Such György a párttörvénnyel, Balsai István a választójoggal, Kutrucz Katalin a Büntető Törvénykönyv megreformálásával, Hahn Endre a nyilvánossággal, Balás István pedig az erőszakos visszarendeződés megakadályozásával foglalkozó munkabizottság képviseletében vázolta röviden az EKA — s nem az abban résztvevő egyes szervezetek — véleményét. Ezt követően az Ellenzéki Kerékasztalt alkotó kilenc szervezet közül nyolcnak a képviselői válaszoltak az újságírók kérdéseire. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselőinek helye üresen maradt, mert továbbra sem sikerült megegyezniük abban, melyik szárny képviselje őket. A résztvevők közül többen leszögezték: az Ellenzéki Kerékasztalban tömörülő szervezetek között természetesen vannak viták, véleménykülönbségek. Az ellenzék azonban a tárgyalásokon bizonyította, hogy nemzeti méretekben gondolkodik, képes egységes fellépésre, összehangolt cselekvésre. Ugyanezt viszont nem tapasztalták az MSZMP részéről — tették hozzá. A tárgyalásokon az EKA szinte minden szervezete felkészült szakértőgárdát vonultatott fel, az ezekben tevékenykedő szakemberek egy esetleges ellenzéki kormányzás esetén kormányzati szakértőként működhetnének — fejtették ki. A politikai egyeztető tárgyalásokról szólva a FIDESZ képviselője felelőtlennek minősítette Pozsgay Imrét, aki szerint a tárgyalások legégetőbb szakaszában ment szabadságra, akkor, amikorra tisztázódtak az álláspontok, s kiderült, milyen kérdésekben van nézetkülönbség az ellenzék és az MSZMP között. „Amióta Fejti György vezeti az MSZMP delegációját, az MSZMP keményebb szárnya vette kezébe a tárgyalásokat, s ügy tűnik, a tárgyalások több ponton megszakadnak” — mondotta. A Magyar Néppárt képviselője szerint az MSZMP az elmúlt két hétben stratégiát és taktikát változtatott; ezt tudatos politikai lépésnek ítélik, s nem pedig valamely politikus egyéni akciójának. A szakértői bizottságokban folyó politikai egyeztető tárgyalásokon a párttörvényről, a választásokról és az alkotmányozási folyamatról kialakított MSZMP álláspontról tájékoztatták szerdán délután a Központi Bizottság székházában a hazai és a külföldi újságírókat. Fejti György, az MSZMP PIB tagja, a KB titkára, Tóth András, a KB osztályvezetője és Kilényi Géza igazságügyminiszter- helyettes ismertette a politikai átmenet szempontjából különösen fontosnak ítélt témákkal kapcsolatos elképzeléseket, a tárgyalások alakulását. Elhangzott, hogy az MSZMP tárgyalódelegációjának megítélése szerint az igen jelentős nézetkülönbségek ellenére is nagyobb ma a remény arra, hogy megállapodás születik a három törvénynek a Parlament elé terjesztésében, közös szövegében. Vitakérdés a tárgyalásokon a pártok munkahelyi működése, amellyel kapcsolatban az MSZMP a teljes jogegyenlőség híve, s semmilyen diszkriminációt nem tud elfogadni. Véleménye szerint a törvénynek nem szükséges szabályozni a pártok felépítésének, szervezeti rendjének kérdéseit, ez alapvetően a pártok belügye. A kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy az MSZMP nem tartja járható útnak, hogy az Országgyűlés elnöke lássa el a következő hónapokban a köztársasági elnöki funkciót. Nyers Rezső a kecskeméti választási nagygyűlésen Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke szerdán a kora délutáni órákban Kecskemétre érkezett. Látogatása az időszaki országgyűlési képviselő- választások egyik jelentős eseménye a Duna-Tisza közén. Bács- Kiskun megyében, mint ismeretes, két városban, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán üresedett meg a mandátum. A július 22-ei választások mindkét helyen eredménytelenek voltak, megismétlésükre augusztus 5-én kerül sor. A két választókerületben a mandátumért versengő három-három jelölt közül Kecskeméten dr. Kiss István, Kiskunfélegyházán dr. Garai István az MSZMP színeiben indulnak. Mindkettejükkel találkozott és beszélgetett Nyers Rezső, miután a megye és a város vezetőivel a megyei pártbizottság székházában véleményt cserélt időszerű politikai, társadalmi kérdésekről. Az MSZMP elnöke elfátoga- tott a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezetbe is, abba a mezőgazdasági nagyüzembe, amelynek elnöke volt az elhunyt Kósa Antal, a Bács-Kis- kun megyei 3. számú választókerület korábbi képviselője. Az MSZMP elnöke részt vett és felszólalt a Kecskeméti Városi Tanács dísztermében rendezett választási nagygyűlésen. Visszafogott vásár Gazdag választék - lapos pénztárcák Az ország nagyobb áruházaiban, üzeleteiben hétfőn kezdődött a csaknem két héten át tartó hagyományos nyári vásár. A kereskedők az előző évek tapasztalatait is mérlegelve, alaposan felkészültek az akcióra. Az eltelt három nap forgalmát tekintve azonban egyöntetű a vélemény a szakmai körökben: az idei vásár — meglehet — nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az okok mindenki számára ismertek: a nagymértékű kedvezmény ellenére is megcsappant a fizetőképes kereslet. Az előző években az engedményes portékából nagyobb tételben is vásároltak, egyfajta tartalékot képezve a következő esztendőre. Mára eljutottunk oda, hogy ezeket a „praktikus” vásárlásokat sem engedhetik meg maguknak az emberek a végzetesen üres pénztárcák miatt. Különösen igaz ez a hónap végén, amikor már a fizetéseket is felélte a család. Márpedig az idei nyári vásár a hónap végén kezdődött. De lássuk, hogyan vélekednek az áruházak vezetői. Egerben, a Centrum Áruház igazgatója Kovács Lászlóné, a következő tapasztalatokról számolt be: — Megközelítőleg 5 millió forint értékű árut vontunk be a vásárba. Ez összértékben kevesebb, mint a tavalyi, de választékben jóval gazdagabb. Ennek ellenére az első napok forgalma gyenA vásár első napja az Egri Centrumban gébb, mint az előző évben. Ez részben azzal is magyarázható, hogy idén folyamatosan szerveztünk engedményes akciókat azzal a szándékkal, hogy mérsékeljük az árszínvonalat. Ez a mostani vásár forgalmára is rányomta a bélyegét. Újdonság egyébként, hogy idén nincs úgynevezett tiltó lista, tehát import cikkek, már- kásabb termékek is olcsóbban kaphatók. A gyöngyösi Gyöngyszöv Skála A ruház igazgatójától, dr. Pócsik Józsefnétől azt az információt kaptuk, hogy a visszafogott érdeklődés miatt hétfőn reggel nem nyitottak egy órával korábban, mint azt az előző években tették a nyugdíjasok és mozgássérültek javára. — Körülbelül négy és fél millió forint értékű árut kínálunk 40-50 százalékkal olcsóbban, a kereslet azonban rendkívül csekély. Szinte valamennyi szezonális árut bevontunk az akcióba. Úgy látjuk, hogy az érdeklődés nem szűnt meg, hiszen sokan fordulnak meg nálunk ezekben a napokban, de az emberek nem tudják megvenni a kiszemelt cikkeket részben azért is, mert hónap végén kezdődött a vásár. (Tegnap egyébként erősödött némileg a forgalom. Fizetés volt.) Hasonló híreket kaptunk egyébként a hatvani Hangya Áruházból, a füzesabonyi és a hevesi áruházakból is. Még így is drága... (fotó:Gál Gábor) Gyöngyösön is felkészültek a kereskedők Emlékművek Alighanem a „nagy terne- i I tések” évének is fogják vala- | I mikor titulálni utódaink az 1989-es esztendőt. Elég csak i Nagy Imrének és társainak, valamint Kádár János temetésére gondolnunk, s arra, hogy vélhetően hazai földbe kerül Petőfi Sándor hamva is. Gyászol és tiszteleg is tehát nagy gondjai közepette a magyar nemzet. Lelkiismereti gyakorlatokat folytat. Utat keres, hogy egyszer s mindenkorra feltárja, lezárja, helyére tegye az eddig elmulasztottakat: a szenvedésekkel teli múltat. Régi temetőket, sírokat, rombadőlt vagy döntött emlékműveket j hoznak rendbe, állítanak visz- ] sza és újak készítésének fel- ; adataival is birkóznak. Szerte az országban, így megyénkben is törekednek arra, hogy felújítsák, restaurálják az első világháborús emlékműveket, de ilyeneket állítsanak fel a legutóbbi nagy világégés áldozatainak emlékére is. Tervezgetnek, gyűjtögetnek, ötleteket szülnek az értük buzgólkodók. Szándékuk nemes, bátor, becsületes indíték. Mert valóban „helyére kell tenni” két emberöltő után a végtisztességet is megadva a szörnyű mészárlás, szenvedés, megaláztatás áldozatainak emberi méltóságát. Persze nem könnyű cselekedetről van szó. Nem is lehet elintézni sablonokkal, felsőbb utasításokkal, központi elképzelések teljesítésével. A helyben lévőknek, az ott élőknek kell eldönteniük, hogy kiknek és milyen emlékművet állítsanak. Lelkiismeretük szerint, ahogyan érzik, elgondolták és értékelték azokat az időket. Nagyon sarkalatosán fogalmazva: az emlékműveknek lényegében tükrözniük kell a művészet eszközeivel, hogy kiknek is állították fel. Voltak olyan községek, helységek, ahonnét a hivatalos hatalom hajtotta a frontra az ifjakat, voltak, ahonnét munkaszolgálatra, vagy éppen koncentrációs táborokba korbácsolták ki a határokon túlra. De nagy számban pusztultak el rabként a börtönökben, haltak meg a bombázások és a felszabadító harcok következtében. Voltak partizánok és illegalitásban dolgozók, akik ennek következtében estek el. Persze a fentebb említetteket még tovább is lehetne bővíteni, értékelni, ki esett el fegyverrel a kézben és anélkül. S kinek az oldalán? Az eddig felsoroltak is bi- zonyítékerejűek arra, hogy valamennyien belássuk: a felemelés, az erkölcsi ítélet a helybeliek dolga. Ehhez nagy segítséget nyújthat a nagyobb közösség. így segít a képzőművészet is, amely idejében felismerve e törek- | véseket, szobor és egyéb kompozícióival élére állt az elképzelések megvalósításának. Ezeket az Építők Székházában állították Ip a fővá- j rosban. Persze ez csak egy le- ! hetőség. Természetesen a kiI apadhatatlan az akarattal j párosult magyar fantázia... j i Főleg, ha hagyják útjára in- I dúlni... Fazekas István Grósz Károly látogatása az MSZBT-ben Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán látogatást tett a Magyar-Szovjet Baráti Társaságban, és megbeszélést folytatott az ügyvezető elnökség tagjaival. A társaság tevékenységéről Apró Antal, az MSZBT elnöke és Bíró Gyula főtitkár adott tájékoztatást. Az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy a párt nagy jelentőséget tulajdonít a magyar-szovjet barátság ápolásának, támogatja a mozgalom értékeinek megőrzését és a barátsági munka korszerűsítését. Az MSZMP partneri kapcsolatokra törekszik az MSZBT-vel, a mozgalom rendelkezésére bocsátja tapasztalatait, s a jövőben is minden erkölcsi és politikai segítséget megad tevékenységéhez. Grósz Károly üdvözölte azt a törekvést, hogy a magyar-szovjet barátság ügyének más politikai pártokat és társadalmi szervezeteket is megnyerjenek. Hangsúlyozta: a korszerű MSZBT kialakításában fontos a mozgalom társadalmi bázisának bővítése, értelmiségi arculatának erősítése. Aláhúzta, hogy a társaság munkáját bizonyára eredményesen segítené, ha — visszanyúlva a kezdetekhez — a magyar társadalmi, kulturálistudományos élet elismert képviselői aktív szerepet vállalnának munkájában. Az MSZMP támogatásáról biztosította azt a műhelymunkát, amely a mozgalomban megindult. Grósz Károly tájékoztatást adott a július 24-25-i magyarszovjet felső szintű találkozóról. Kiemelte, hogy a látogatás hozzájárult a magyarországi helyzet, a magyar reformfolyamatok jobb megértetéséhez a Szovjetunióban. A tárgyalások megmutatták, hogy mind az MSZMP, mind az SZKP történelmi szükségszerűségnek tartja a szocializmus megújítását. Nézeteik az alapvető kérdésekben azonosak. Mihail Gorbacsov közölte: készek pontosítani a Szovjetunió területén lévő magyar hadifogoly-temetők helyét, s együttműködni helyreállításukban. Nem ellenzik olyan szimbolikus sír vagy emlékmű felállítását sem, amelynél hozzátartozók le- róhatnák kegyeletüket.
