Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-14 / 190. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 14., hétfő POSTAFIÓK 23. 5. Mi legyen a Bornemissza bölcsődéből? Lapunk cikkeire Válaszol az illetékes Üzen a szerkesztő R. S. A levélben előadott jogi prob­lémákra, ha az adatok szerint el­bírálhatók, levélben szoktunk választ adni. Ha ön úgy találja, hogy személyesen kell megbe­szélnie ügyes-bajos dolgát, a lap munkatársa hétfőn, kedden, szerdán 9—11 között tart foga­dóórát. Kérjük, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratát hozza magával, mert az eddigi információk szerint a továbblé­pésre nem lehet következtetése­ket még csak felvázolni sem. V. A. Ha a bíróság a lakást haszná­latra kettéosztotta, és ennek az ítéleti rendelkezésnek megfele­lően kell együttélnie volt férjé­vel, az nem jelentheti azt, hogy ön fizessen mindent, közüzemi dijat, egyéb terheket, ráadásul még el is kell viselnie volt félje „nehéz magatartását.” Ha bizo­nyítani tudja, hogy az osztott in­gatlanban, azaz egy fedél alatt nem lehet kijönni „vele”, perben kérje a kizárólagos használatot. Ha meg azt akarja bizonyítani, hogy a volt férjének nincs is a la­kásra szüksége, a faluban talán még sem félnek annyira az „ita­losoktól”, hogy ne tanúskodná­nak az ön igazsága mellett. R. A. ”1979 óta lakunk ebben a la­kásban. Mikor ideköltöztünk, az erkélyek előtt az idősebbek virá­goskertet csináltak. Mivel a gye­rekek mindig összetaposták, egy kis kerítéssel körülkerítettük. Ez már elkorhadt, ezért most felújí­tottuk. A munka közben az első emeleti lakó odajött és kérdőre vont minket, miért csináljuk, mi­lyen jogon? Válaszoltunk neki. Amikor készen lettünk, bemen­tünk a lakásba, az emeleti lakó elvagdosta ollóval a kerítésünk drótjait.” Ön még kéri is a vandalizmus helyszíni megtekintését. Nem akarunk ebbe a nem nagy jelen­tőségű ügybe belebonyolódni, mert a tömeglakás lélektana sze­rint a feszültségeket csak türe­lemmel, és nem az akármilyen igazságszolgáltatással lehet elin­tézni. A virágoskert létesítése nyilván közterületen történt, eh­hez képest az első emeleti lakó­nak különösebb jogalapja fellép­ni önök ellen nem lehet. Az el­mondottak szerint olyan közre­hatás nincs az önök részéről, ami az ő bérletének használatát bár­mivel zavarná. A kerítés és a kert, vagy a virágok illata idege­síti az illetőt? Sz. K. J. Együttérzéssel olvastuk lírai töltésű írását arról az egyszer volt nyárról, amikor summásnak ment az egész család, elvégezték a téli élelmet biztosító vállalko­zást, és mire hazajutottak, a csa­ládapát ott várta a sasos behívó. És az annál tragikusabban ha­tott, mert 1939. augusztus 27-én a faluban csak egyetlen ilyen pa­rancsot kézbesített a posta. Maga az írás, annak a nyers­anyaga, élményszerűsége átüt a sorokon, ezért biztatnánk, küld­jön be egyéb jegyzeteiből, hátha azokból találunk használnivalót. A kérdés eldöntése Eger Vá­ros Tanácsa (a választott testü­let) hatáskörébe tartozik. Még a múlt évben állást foglalt a testü­let abban, hogy ezt a 70 helyes bölcsődei intézményt — ala­csony kihasználtsága miatt — más célra lehetett hasznosítani. Ezzel a döntéssel egyetértett a bölcsődei igazgatóság is. Kísérlet történt arra, hogy külföldi tőke bevonásával — a Pető Intézethez (BP) hasonló módszerrel — mozgásszervi betegségben szen­vedő gyermekek gyógyítóintéz­ményét hozzuk létre az épület­ben, amelyet egy megalakítandó kft. működtetett volna. A már aláírt szándéknyilatkozattól el­álltunk, mert az üzlet iránt előze­tesen érdeklődő külföldi partner ajánlatát visszavonta. Ezt köve­tően jelent meg tájékoztatás a Népújságban arról, hogy szociá­lis otthonná kellene átalakítani a bölcsődét. Nem váratlan ötlet eredménye ez az elgondolás. Is­mert, hogy életveszély miatt Pa- rádfürdőre kellett áttelepíteni az Egri Szociális Otthont. Köztu­dott az is, hogy évtizedek óta sze­repel a fejlesztési programokban egy új otthon építése, de a pénz­szűke miatt kényszerű sorolások következményeként eddig ez nem készülhetett el. A jövőbeni fejlesztési feladatok és anyagi körülményeink ismeretében (egy szociális otthoni hely kb. 1,5 millió Ft) egy új intézmény meg­építésének lehetősége ma a ko­rábbiaktól is bizonytalanabbnak látszik. E tények ismeretében gondolt arra az ellátásért felelős szakigazgatási szervezet, hogy kezdeményezi a bölcsőde szociá­lis otthonná történő átalakítását, így 30 időskorú gondozását és egyéb lakóhelyi szociális szolgál­tatást is elláthatna a Csebokszá- riban ez az intézmény. Barta Ka­talin Népújságban megjelent cikke azzal a szándékkal íródott, hogy a döntés előkészítése nyil­vánosan, lakossági vélemények­nek is helyt adva történjék. Volt ebből egy kis félreértés is. Farkas Zsuzsa ezt az illetékesek döntési felelősségének lakosságra törté­nő áthárításaként értelmezte. Közben arra gondoltam, hogy mi lett volna a véleménye, ha a régi módon, a jogosan bírált gyakor­lat szerint a nyilvánosság, az érintettek és érdekeltek meghall­gatása nélkül alakítja ki döntési javaslatát az „illetékes hatóság”. A következtetésem azonos az Önökével. A közös tapasztala­tunk pedig az kellene legyen, hogy kölcsönösen kell gyakorol­nunk az együttműködés eddigi­eknél gyümölcsözőbb formáit. Végül is az ügyben érdemes volt „nyitottan” gondolkodni. A megjelent vélemények alapján a bölcsőde hasznosítására három életképes javaslat közül lehet vá­lasztani: szociális otthon, óvoda, szociális-közművelődési szol­gáltatóház. Szerintem ez a fon­tossági sorrendet is jelentheti. Az első két funkció befogadására a leginkább alkalmas, illetve kevés átalakítással alkalmassá tehető az épület. Jól felszerelt konyha és mosoda van az épületben. A szo­ciális otthoni üzemeltetés költsé­geire többletfedezetet kap a vá­ros. Tudni kell azt is, hogy a Cse­bokszári-városrészen még jelen­leg is három szükségóvodában (15 db 2 szobás lakás) 320 gyer­meket gondoznak. Ezek fokoza­tos megszüntetése nevelési-kép­zési és lakásgazdálkodási szem­pontok miatt is indokolt. Egyéb­ként az épület átalakítás nélkül óvodaként működtethető (felet­te most is óvoda van). E funkció választása esetén többletköltség nem terhelné a várost. A „szolgáltatóház-funkció” tartalmát pontosítani kell. Ügy vélem, hogy a szociális családse­gítő szolgáltatási tevékenység il­leszthető — természetesen belső átalakítások kellenének — az épület műszaki adottságaihoz és a felette lévő óvoda működési követelményeihez. A lakóterü­leti közművelődési funkció csak igen szűk tevékenységi körben, és időbeni korlátozottsággal il­leszthető a meglévő adottságok­hoz. Az épület e funkcióval tör­ténő működtetéséhez többlet­pénzfedezetre lenne szükség. Ennek megszerzésére ma még nincs sem javaslat, sem elképze­lés. Eger Város Tanácsa várható­an októberi ülésén foglalkozik a Bornemissza bölcsőde sorsával. Az elképzelések egyeztetésére 1989. augusztus 22-én 17 órára a csebokszári lila iskolában lakos­sági fórumot hív össze az egész­ségügyi osztály. Bízom abban, hogy e sokakat érintő és érdeklő közérdekű ügyben a legjobb döntési javaslatot eredményező egyezség jöhet létre. Békési József Eger Város Tanácsának általános elnökhelyettese Vállalatunk a közúti személyi- szállítás területén felelősségtel­jes szolgáltatást nyújt, amely so­rán elkerülhetetlen, hogy kisebb szervezési, lebonyolítási, emberi magatartásra visszavezethető mulasztás ne fordulna elő. Az ilyen hiányosságainkra vonatko­zó, jobbító szándékú észrevéte­leket mindenkor szívesen vesz- szük és megköszönjük, de az in­dulatoktól felfokozott, csak egyoldalú és a körülményeket, il­letve a reális valóságot elferdítő bírálatokkal nem tudunk egyet­érteni, annál is inkább, mivel a panaszát és sérelmeit levélbe ön­tő utas nevét és címét nem adta véleményéhez. A névtelen bejelentő meggyő­ződéssel állítja, hogy az 5-ös he­lyi járatra vonatkozó járatsűrítési intézkedésünk — a lengyelpiacra — helyett a kerecsendi tanulók és dolgozók Egerbe történő beuta­zását kellene megoldanunk. Eb­ben tökéletesen igazat adunk ré­szére. Hogy mégsem Kerecsend — Eger között sűrítettük az au­tóbuszjáratokat, annak az az akadálya, hogy Kerecsendről 7.00 — 7.15 órakor lenne célsze­rű kisegítő járatot indítani, ami­kor is nincs szabad autóbuszunk. A lengyelpiacra viszont 7.40 — 12.40 óra között sűrítettük a já­ratokat, amikor már — a reggeli csúcsidőszak vége miatt — több autóbusz is rendelkezésünkre áll. Eredményesen befejeződött az országos dr. Lénárt János kör­nyezet- és természetvédelmi XIX. hegyi tábor is, a bükki He- regréten. Az ország különböző, egészen távoli részeiből is — Kő­szegről, Békéscsabáról, Kapos­várról — és a jóval közelebbi Gyöngyöshalászról összesen 140-en vertek sátrat, hogy a ta­nulással egybekötött romantikus nyaraláson részt vegyenek. Többségük fiatal volt, akik okta­tó jellegű túrákon az erdőben va­ló helyes viselkedést is igyekez­tek elsajátítani idősebb társaik­tól. Célul tűzték ki a nagytakarí­tást a Bükkben. így hét barlang­ban, négy hegycsúcson zsákokba összeszedték a kirándulók sze­meteit, hulladékait, és azt hátu­kon a tábor konténerébe szállí­tották. A környék forrásait, par­kolóit, hulladékgyűjtőit, esőhá­zait, a Toldi-kunyhót stb. is gon­dozták. A takarítást az augusz­tusban Budapesten tartandó barlangász-világkongresszus mi­att is végezték. A Bükki Nemzeti Park műanyag zsákokkal, jármű­vekkel segítette a természetvé­delmi munkákat, s igazgatója megköszönte a közhasznú igye­kezetét. A madarak és fák napjára is gondosan felkészültek a gyere­kek szép szavalatokkal, énekek­kel. Ünnepi beszédben emlékez­tek meg Hermann Ottóról, a Bükk nagy természettudósáról. A táborozást éjjeli túrák, hajnali madárlesek tették érdekesebbé. A tanösvény, a növénytani és madártani előadások a Bükk élővilágának megismerését szol­gálták. A gyerekek megtanulták a tájoló használatát, a fényképe­A levélíró javaslatát, hogy az ostorosi és novaji járatokból irá­nyítsunk át egy autóbuszt Kere- csendre, nem tudjuk teljesíteni, mivel ezek a járatok nemcsak az egri pályaudvarról szállítanak utasokat, hanem a színházi, a Kertész úti és a Tihaméri vasúttól is. Ez utóbbi megállóból mind az ostorosi, mind a novaji kocsik teljes utasterheléssel közleked­nek. Panaszosunk szerint nincs ki­használva kellően ezen az útvo­nalon az autóbusz. Ezeket azon­ban nem szüntethetjük meg, mi­vel visszafelé a falvakból már 70 — 80 utast hoznak. Nem szervez­hetjük át továbbá a Kerecsendről 7.00 órakor Demjénen és Eger- szalókon át közlekedő járatun­kat, egyrészt a társközség össze­köttetése, másrészt e falvak álta­lános iskolásainak és az Egerbe utazók érdekei miatt. Tájékozta­tásul közöljük, hogy repel 7 óra körül Kerecsendről — rövid úton — nyolc autóbuszjárat indul Egerbe. Szeptembertől az utasforgal­mat vizsgálni fogjuk, s amennyi­ben zsúfoltságot tapasztalnánk, szűkös lehetőségeink mellett is bizonyára találunk majd megol­dást. zést, a távolságbecslést, a kerék­páros közlekedés szabályait. Ve­télkedők is voltak: az erdő vilá­gáról, a gyógynövények haszná­ról. A tansátorban természetvé­delemmel kapcsolatos filmeket, diaképeket nézhettek a táboro­zok. Az esti hangulatos tábortü­zeknél a meghívott előadók el­beszélgettek a résztvevőkkel, él­ménybeszámolók, a gyermekek részéről kiselőadások és éneklé­sek is voltak. A gyógyteakóstolás már hagyományt jelentett. A tábort meglátogatták a Kör­nyezet- és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium kiküldöttei, a Heves Megyei Tanács, a Hazafias Nép­front, a Bükki Nemzeti Park, a Heves megyei és Eger városi ter­mészetbarát-bizottságok képvi­selői. A tábor emlékserlegére ez évben Varga Beáta ifjú táborozó neve került, mivel szorgalmas munkájával ő szerezte a legtöbb pontot a gyerekek között. Egyébként minden táborozó emléklapot kapott. Ezúton is köszönetét mon­dunk az ifjúsági szövetségnek, Heves Megye Tanácsának, a Ha­zafias Népfrontnak, a MEBIB- nek, a megyei TIT-nek, a Bükki Nemzeti Parknak, a felsőtárká- nyi erdészetnek, az Egri Város­védő, -szépítő Egyesületnek, az Egri Csillagok Tsz-nek, a Heves Megyei Természetjáró Égyesület Bizottságának, a Mátra Volán Egri Üzemegységének, a Mun­kásőrségnek és a mindennapi munkát segítő pedagógusoknak a tábor támogatásáért. Hortobágyi Ernő táborvezető Évszázadonként egyszer, sőt ritkábban adódik egy falu életében olyan ünnep, mint az elmúlt hét végén az egerbaktai lakosságnak. Mata Sándorné, született Mata Erzsébet 1989. augusztus 12-én töltötte be 100. életévét. A negyenévesen özvegyen maradt anya egyedül nevelte fel három gyermekét. A télirevalót félholdnyi kis földjén termelte meg. Ézenkívül varrogatott a falubelieknek, hogy — ha szűkösen is, de — mindennap vacsorát tudjon adni a gyerekeknek. Még három évvel ezelőtt is odaült a varrógép mellé, s szemüveg nél­kül^) készített el családjának néhány holmit. 100. születésnapján felköszöntötte a falu apraja-nagyjá. Boldogok voltunk, hogy a százéves Erzsi néni­nek s a többi megjelent idősnek is örömet szerezhettünk. dr. Várady Tiborné Egerbakta Kelemen Imre osztályvezető Mátra Volán Sikeres tábor A Kápolnai ÁFÉSZ szeptember 1-jén induló átalány­elszámolásos ipari részlege lakatos, víz és központi fűtésszerelési és autószerelő munkákat vállal közületeknek és magánszemélyek részére, rövid határidővel. Érdeklődni lehet: ÁFÉSZ Ipari Osztály Kápolna, Kosssuth u. 12. Telefon: Kát 120. 10 db NB kaptár 20 család méhvel 7 db Ignácz rakodó kaptár 7 család méhvel, valamint 2555 db Ignácz rakodó kaptárhoz fiók eladó. Érdeklődni: Városgondozási Üzem Eger, Bródy S. u. 4. sz. Telefon: 11-585 Bátori Jánosnál. // ..... . \ Ü DÜLŐTELEK VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG KEDVEZŐ ÁRON SARUDON A telkek a Tisza tónál közvetlenül a gát mellett kerülnek kiosztásra. A telkek ára: magánszemélyeknek 400 Ft/m2, vállalatoknak 500 Ft/m2 A telkek nagysága: 180-360-550 m2, de lehetőség van nagyobb terület vásárlására is. A parcellázás augusztusban kezdődik. Részletesen információ: A Tiszamenti Mg.Tsz. központi irodájában Kiss István személyzeti vezetőnél, Sarud, Kossuth u. 150. Telefon: 09 Erzsi néni százéves

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents