Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-02 / 180. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. augusztus 2., szerda GAZDASÁG TÁRSADALOM 3. Ahogy Budapesten sem a változó színvonalú üzletekkel zsúfolt Rákóczi út vonzza igazán a turistákat, úgy — sok honfitársunk elképzelé­sével szemben — Becsben sem a Mariahilfer Strasse a legelegánsabb hely, hanem a csá­szárváros Váci utcája, a Kärntner strasse. Vá­sárolni itt a magyar pénztárcából szinte lehe­tetlen, nézelődni, sétálgatni azonban érde­mes, hiszen az Operától az István dómig hú­zódó alig fél kilométeres szakaszon mindig történik valami. Utcai zenészek, pantomime­sek állítják meg a járókelőket, időnként Wa- luliso, a császárváros szent embere is feltű­nik. A dómtól indulnak a hamisítatlan bécsi konflisok, a bakon hamisítatlan jugoszláv és török vendégmunkás kocsisokkal. Akinek erre nem telik, a hullámzó tömeg puszta lát­ványában is örömét leli. Itt kavarog a világ valamennyi nációja. Indiai nő, orrában ék­szerrel, négerfiú hátközépig érő hajában gyöngyökkel, nevető szemű olasz lányok, kreolbőrű dél-amerikai fiúk. Egyéniség min­denki, a többiektől különböző. Megalkotni magunkat és bátran megmutatkozni a többi­eknek — ezt is újra meg kell még tanulnunk nekünk, Kelet-Európaiaknak negyven év uniformizáló ideológiája után. (Fotó: Koncz János) A Hungária Biztosító is A balesetek megelőzéséért Új téglagyártó üzem Putnokon Az Észak-Magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat putnoki gyárában elkészült és megkezdte a folyamatos terme­lést a 170 millió forintos költség­gel készült új üzem, amely a csa­ládiház építkezésekhez szüksé­ges falazóanyagok választékát bővíti. Az NSZK-csehszlovák licenc alapján megvalósult korszerű gyárból emberi kéz érintése nél­kül kerül ki a késztermék, az úgy­nevezett HB 38-as típusjelű, hő­takarékos falazóblokk. Naponta 9 ezer darab készül belőle. Ez három családiház építéséhez ele­gendő mennyiség. Az ilyen blokkból épült ház normál vako­lattal bontva megfelel az űj hő­technikai szabvány előírásainak. A szakemberek számításai sze­rint egy-egy fűtési szezonban 35- 40 százaléknyi fűtési energia ta­karítható meg az űj falazóblokk­ból épült házaknál. A falazóblokk égetéséhez szükséges kiváló minőségű anya­got a gyár szomszédságában bá­nyásszák, és szállítószalagon ke­rül a gyártósorhoz, ahol az égetés megkezdése előtt fűrészport és finom szénport kevernek hozzá. Külföldi példák alapján ezen­túl Magyarországon is bekap­csolódik a biztosító a balesetek megelőzését szolgáló progra­mokba. A közlekedési tárca gép­járműközlekedési főosztályának kezdeményezésére rövidesen együttműködési megállapodást köt a Hungária Biztosító és a Fő­városi Tanács közlekedési inté­zete. Ennek alapján a két szerve­zet közös erőfeszítéseket tesz majd a balesetek csökkentésére, a károk megelőzésére. A hosz- szabb távú együttműködés első lépéseként a Hungária Biztosító — a különböző balesetek elem­zéseiből szerzett — tapasztalatai­nak felhasználásával új gépjár­művezetői tananyagot készíte­nek, s a már gyakorló gépkocsi- vezetők továbbképzésének mód­szerét is közösen dolgozzák ki. A tapasztalatok azt mutatják: sok baleset azért következik be, mert a járművezetők nagy része nem képes a különleges helyzetekhez alkalmazkodni, elveszti uralmát a jármű felett. Az átalakuló kép­zésnek tehát az egyik sarkalatos pontja a vezetéstechnikai isme­retek gyarapítása lesz, valamint a normálistól eltérő körülmények közötti járművezetés gyakorlása. A fővárosban a III. kerületi Bécsi úton, az autóközlekedési oktató­centrumban már létezik egy csú­szós pálya, amelyen gyakorolni lehet a vezetést jeges úton. Ez a pálya része lesz az új oktatási programnak; igyekeznek itt mi­nél több gépjárművezetőt meg­tanítani a veszélyes téli közleke­désre. A későbbiekben a Hunga- roring mellett és több más helyen is hasonló oktatópályákat alakí­tanak ki, ahol a legkülönbözőbb szituációkban tanulhatnak ve­zetni a kezdő és a haladó jármű­vezetők. A Hungária Biztosító kármegelőzési keretéből anyagi hozzájárulást ad a hatékony jár­művezető-képzés elméleti és gyakorlati feltételeinek megte­remtéséhez, s reklám- és propa­gandaakciókkal igyekszik a biz­tonságos közlekedésre felhívni a figyelmet. Annál is inkább érde­ke ez a biztosítónak, mivel csak a Hungária az elmúlt évben 5 mil­liárd forintot fizetett ki különbö­ző közlekedési károkra. Az utóbbi években egyébként roha­mosan, évi 22 százalékkal növe­kedett a kárérték. lékkai emelkedett. Egyébként választékunk van, csak ajtóból húsz fajtát tudunk kínálni. — Vagyis, aki betér ide, min­dent megtalál, ami a házépítés­hez szükséges? — Tulajdonképpen igen. Az a bökkenő viszont, hogy bővében vagyunk a luxusszámba menő áruknak. Mert nem sűrűn for­dulnak meg olyanok, akik mondjuk carrarai márvánnyal óhajtják burkolni otthonuk pad- latát. Sokkal több a kispénzű ve­vő, aki még a hulladékanyagot is megveszi, hogy egyről kettőre jusson. Ám a drága és az olcsó közötti kínálatunk szűkösebb. Pedig az volna az optimális, hogy jó minőségű, de elérhető áron vásárolhasson a magánerőből építkező. — Úgy tűnik, nincs manapság ésszerű koordináció az építő­anyagiparban, ezeket hallván... — Hogy mennyire így van, hadd mondjak el egy példát. Ta­valy hiány volt a burkolóanya­gokból. Nosza, most minden cég az idén dollárért igyekezett be­szerezni ezeket. Hovatovább már az illatszerboltokban is kap­ható csempe. Négyszer annyi burkolóanyag jött az országba, mint eddig. Hogy aztán belebuk­nak-e a cégek? Véleményem szerint az év végén pattan ki min­dennek a fonákja. Vagy, hogy mást ne mondjak: a közeli tégla­gyárakból most Nyíregyházára szállítják a termékeket, s onnan kerülnek vissza a telepekre. Már maga a szállítás miatt is a fo­gyasztó fizet rá. — Úgy veszem ki a szavaiból, Ön nem irígyli a házépítőket. — Cseppet sem. Két-három éve még építőanyag-hiánnyal küszködtünk. Most nincs ugyan hiány, van választék, de sokról tudok, aki egyszerűen nem tudja befejezni az építkezést, mert az infláció elvitte a pénzét. S arról már nem is beszélek, hogy nem­csak az építőanyagok ára emel­kedik, hanem a mesterek is eme­lik az árakat. Elgondolkodván a hallottak­ról, önkéntelenül adódik a kér­dés: „a plafon csillagos ég?” Saj­nos, napjainkban ez nyitva ma­rad... Mikes Márta Aki ma házat épít... Csempékből, burkolóanyagokból nagy a választék. A kérdés: mennyiért? (Fotó: Perl Márton) ...nos, aki ma házat épít, ne gondoljuk, hogy rózsás a helyze­te. Ezt az tudja csak igazán, aki saját bőrén érzi mi minden ne­hézséggel jár. Mert nézzük csak előbb a telekárakat, a megye- székhelyen. Dr. Vincze István, az Eger Város Tanácsa műszaki osztá­lyának jogtanácsosa elmondása szerint volt már olyan peres ügy, amelyben az ügyfél négyzetmé­terenként 14 ezer forintos telek­árra hivatkozott. Igaz, a belvá­rosban helyezkedik el, s nyolc­tíz lakás fér el rajta. — Biztosan sokan emlékez­nek rá, hogy 1987 végén volt az ingatlan árrobbanás — mondja dr. Vincze István. — A bizonyta­lan pénzügyi helyzetben min­denki igyekezett befektetni a va­gyonát. Érthető módon, a telek­árak jócskán megemelkedtek...-Igaz, de egy év múltán alább­hagyott a „ dömping ”... — Most jó részt attól függ, hol helyezkedik el az ingatlan. Pél­dául jelenleg a belvároshoz közel eső terület, amelyre egy lakás építhető, négyzetméterenként közel négyezer forintba kerül. Most a tanácsnál is megkezdő­dött az új gazdálkodási rendszer. Eddig úgy adtuk el a telket, hogy meghirdettük, az ügyfelek bejöt­tek és licitáltak. Tavaly az indu­lási ár 1800 forint volt négyzet- méterenként, s általában 2800- nál állt le. Az idén, a jogszabá­lyok adta lehetőségekkel élve, félkészre beépített telkek eladá­sával is próbálkoztunk, általában három-négyezer forintért kelt el négyzetmétere. Most távol a bel­várostól, például a Szalóki úton 2000-2500-ért juthatnak hozzá az építkezők, igaz, csak a villany és a víz biztosított. Tervezzük azt is, hogy a Pásztor-völgyben hat­van telket alakítunk ki újfent, s itt már az út is rendelkezésre áll. Juhász Attila: — Az lenne jó, ha elérhető áron, megfele­lő minőségű árut tudnánk kínálni Ha megvan a terület, még mindig jogos a kérdés, mely a fe­jünk felett lebeg: „felépül végre a házunk, vajon?” S hogy ez meny­nyire így van, azt bizonyítja a sok félkész, a szó szoros értelmében „álló” ház. Egyszerűen nincs pénze a magánerőből építkező­nek tovább folytatni. Hogy miért? Nos, halljuk az Észak-Magyarországi Tüzép Vállalat egri 301-es telepe igaz­gatóját, Juhász Attilát: — Valójában szó sincs arról, hogy az építőanyagok ára a ter­vezett húsz százalékkal emelke­dett. Egy év alatt összességében negyven-ötven százalékkal let­tek drágábbak. Vagyis, amit ta­valy egymillióért tudott megven­ni a vásárló, ahhoz most egymil­lió négyszázezerért jut hozzá. A rohamos áremelések mellett ne­hezíti a dolgot, hogy a Szovjetu­nióból hatvan százalékkal csök­kent a fenyő fűrészáru behozata­la, ezért most Finnországból im­portálunk. S amíg a szövet zsalu­zódeszka köbmétere 4330 fo­rint, addig a finné 9 ezer 100. — Akárhogy is nézzük, ez több mint száz százalékkal drá­gább! — És ez még csak egyetlen árucikk — folytatja az igazgató. — A cement ára húsz, a magyar ajtók, ablakok ára 120(!) száza­Magyar erőművi berendezések rwr• ••w torok- országban A Transelektro kereskedőház szakemberei a napokban átadták annak a magyar berendezések­kel felszerelt hőerőműnek az el­ső blokkját, amelyet a törökor­szági Catalagziban építenek fel. A beruházás során 2, egyenként 150 megawatt teljesítményű blokk létesül az erőműben. Az 1. számú blokk kazánját a Ganz Danubius Kazán- és Gépgyártó Rt. készítette, a vízkezelőt pedig az Április 4. Gépipari Művek Rock Energetic leányvállalata. A két gyártó szakemberei irányí­tották a helyszíni szerelést is. Ezért a szállításért és a munkáért a Török Villamos Művek 34 mil­lió dollárt fizet a Transelektro- nak. A következő hónapokban folytatódik a beruházás Catalag­ziban. Az erőmű második blokk­jának felépítése mintegy 100 millió dolláros beruházás, s eb­ből 40 milliónyit szintén a ma­gyar ipar vállalt el. A tervezést az Erőmű Beruházási Vállalat és az ERŐTERV végzi el. (MTI) TUtetyTUjá Vége a NöfeszNap nyári szünetének. bár mindketten más-más körülmények között éS más-más tájak Tele utaztunk. Magam Nyugat-Euröpában csavarogtam egy ki­kinek elragadtatással meséltem Spanyolországról, Olaszország­ról, Franciaországról és az NSZK-rőt. Persze a legtöbb esetben öt nap alatt én csak a csillogó felszínt láttam, sok minden rejtve maradt eioiiem, ami nozzatartoziK a teljes Kepnez. taltam egy jelentős visszásságot, ami aztán végigkísérte a több vagy Párizsban, sajnos ugyanazt kellett tapasztalnia. Mégpedig azt, hogy nincs ám a zuhanyrózsák alatt egy olyan csap, amelyet megcsavar és ömlik rá végeláthatatlanul a meleg víz. Ezzel szemben be kell nyomnia egy gombot és akkor úgy öt másodper­kezében a szappant, majd trágár szavakat használva felüvölt. hangot adva a víz elvesztése feletti felháborodásának. Ekkor Itthonról visszatekintve mindez tűnhet ésszerű takarékossági intézkedésnek is, ugyanis így biztosra vehető, hogy senki nem Ott azonban az ember csak a kellemetlenséget érzi, azt, hogy ez a papíron jó ötlet az ő közérzetét roncsolja, ő nem tud nyugodt testvériséget, s lehorgasztott fejjel megállapítja, hogy lehet bőre sárga vagy fehér, a világ minden táján arra megy a játék. datlanul lehet mosakodni. Kovács Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents