Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 179. szám ÁRA: 1989. augusztus 1., kedd 4,30 FORINT RAKOWSKI ELLENZI A PÁRTSZAKADÁST „A személyi változások számukat tekintve nem jelentékte­lenek, de mégsem tűnnek lényegi megújulást jelentőnek.” (2. oldal) DEVIZASZÁMLA - BUKTATÓKKAL „A valutás boltok elszívhatják a forintos boltokból a kur­rens árukat.” (3. oldal) MIKOR VOLT BECSBEN AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ? „...úgy vélem, távollétem nem égbekiáltó” — mondja Kóc- za Imre (3. oldal) HAMIS AZ „ELRETTENTŐ” PÉLDA „...az eljáró rendőrök bűnössége nem volt megállapítható” (8. oldal) Petőfi földi maradványait találtuk meg Sajtótájékoztató Budapesten Olvasóink már értesültek arról, hogy szombaton délután a Burját ASZSZK-beli Barguzinból haza­érkezett az a Megamorv-Petőfi-expedíció, amely­nek célja neves költőnk vélt sírjának kihantolása volt. A csoport vezetője, illetve a vállalkozás finanszí­rozója Morvái Ferenc, nagyrédei feltaláló tegnap délután Budapesten a MUOSZ-székházban rende­zett sajtótájékoztatót az út tapasztalatairól. Először dr. Kiszely István világhírű antropológus számolt be arról, hogy meggyőződése — itt a szovjet és az amerikai kollegáival készített azonossági jegy­zőkönyv megállapításaira hivatkozott —, hogy ki­váló poétánk Szibériában halt meg, s július 17-én a helyi temetőben a földi maradványaira bukkantak. Elmondta: a mecénás anyagi támogatása nélkül A Megamorv Petőfi Bizottság a magyar kormánnyal karöltve kívánja folytatni a Petőfi expedí­ció munkálatait, de fenntartja magának a jogot Petőfi Sándor földi maradványaival kapcsola­tosan a további ügyintézésre — jelentette be Morvái Ferenc, a Magyar Sajtó Házában. El­mondta: felhívja a kormányt, hogy legkésőbb egy héten belül szervezzen kormánybizottságot. Ez a bizottság intézkedne a ma­gyar Külügyminisztérium útján, hogy Petőfi Sándor földi marad­ványai mielőbb hazakerüljenek. Ha kérésére valamilyen ok miatt a kormány nem intézkedne, ak­kor kéri a Magyar Néphadsereg vezetését, hogy az a Megamorv Petőfi Bizottsággal együtt szer­vezze meg a költő, forradalmár, őrnagy katonai dísztemetését. Amennyiben e kérés sem találna meghallgatásra, a Petőfi Bizott­ság a Magyarok Világszövetségé­hez fordul segítségért a ravatalo­zás és a temetés megszervezése érdekében. A bizottság azt tervezi: Buda­pesten méltó helyen ravatalozza fel Petőfi Sándor földi maradvá­nyait, lehetővé teszi, hogy a ma­gyar emberek leróhassák kegye­letüket. Ezután Petőfi Sándor földi maradványait Kiskőrösön helyezik örök nyugalomra. A Megamorv Petőfi Bizottság pályázatot hirdet két egyforma emlékmű elkészítésére: az egyi­ket Kiskőrösön, a másikat Bar- guzinban, Petőfi sírjánál kívánja felálh'tani. Létrehoz egy alapít­soha nem derült volna fény az igazságra, amely mindig egyértelmű, ha sokfélül közelíthető is meg. Jelezte: „hitetlenként”fogadta el a megbízatást, s kizárólag a tények bizonyították számára, hogy az általa sem vallott hipotézis: valóság. Később viharos pillanatok is adódtak, amikor a csontok hazaszállításáról, az újabb szakmai kont­rollról, illetve a leendő temetésről esett szó. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a megegyezés le­hetséges, ha minden érintett fél az ügy fontosságára gondol, s az összhang módozatait latolgatja. A program a kecskeméti tévések által Barguzin- ban celluloidszalagra vitt filmrészletek vetítésével zárult. Ezek kétségkívül hozzá járultak a kétkedés eloszlatásához. ványt, amelyből minden évben a kiskőrösi és a barguzini emlék­műnél díjat ad át azoknak, akik a legtöbbet tesznek a magyarság­kutatásért. A Megamorv Petőfi expedíció július 24-én hivatalosan átadta a moszkvai nagykövetségnek a nemzetközi szakértő bizottság hivatalos véleményét, amelyben rögzítették, hogy a barguzini sír­ban feltárt csontok kétséget kizá­róan Petőfi Sándor földi marad­ványai. Morvái Ferenc rosszalá- sát fejezte ki amiatt, hogy a ma­gyar nagykövetség július 26-án tette meg az első hivatalos lépést a moszkvai minisztériumoknál a földi maradványok Moszkvából történő hazaszállítására. Mivel a Külügyminisztérium engedély iránti kérelme nem érkezett meg idejében, Petőfi földi maradvá­nyait Ulan Udéban a Burját Au­tonom SZSZK Minisztertaná­csánál ideiglenesen páncélszek­rényben helyezték el. Petőfi földi maradványait in­nen Moszkvába szállítják, ahol magyar és szovjet szakemberek — köztük egészségügyi orvos­szakértők, antropológusok — le­folytatják a hivatalos azonosítási eljárást. Morvái Ferenc neheztelését fejezte ki azért is, hogy a Magyar Televízió elutasította az ásatá­sokról készített tájékoztató fil­mek bemutatását. Ezért — mint mondotta — a Petőfi Bizottság szerződést kötött a hazai Városi Kábeltelevízió Állomások Szö­vetségének vezetőivel, hogy az öt Ma Brüsszelben, a Közös Piac székhelyen Nemzetközi értekezlet Magyarország és Lengyelország megsegítésére Ma Brüsszelben 24 nyugati ország szakértői ülnek össze, hogy egynapos értekezleten megvitassák: miként segíthetnék a magyar és a lengyel reformo­kat. Két héttel ezelőtt a hét leggaz­dagabb ipari ország párizsi csúcsértekezletén megbízták a Közös Piac végrehajtó szervét, a Bizottságot a segítség szervezé­sével. A mai értekezletet a bi­zottság hívta össze az EK szék­helyére. A résztvevők: a Közös Piac 12 tagállama, az EFTA hat tagja, az Egyesült Államok, Ka­nada, Japán, Ausztrália, Új-Zé- land és az időközben ugyancsak meghívott Törökország. Teljes jogú résztvevő az EK bizottsága is, amelyet Horst Krenzler, a kül- kapcsolatokért felelős főigazga­tóság vezetője képvisel. O is fog elnökölni a keddi értekezleten. A tanácskozás napirendjén a Lengyelországnak nyújtandó élelmiszersegély szerepel, vala­mint elképzelések és ötletek ar­ra, hogyan bővíthetnék a „24- ek” gazdasági és kereskedelmi együttműködésüket Magyaror­szággal és Lengyelországgal. Az első napirendi pont ügyében az EK már megadta az alaphangot: a napokban 140 millió dolláros élelmiszersegélyt utalt ki Len­gyelországnak két évre azzal a feltétellel, hogy az élelmiszer egy részének értékesítéséből szár­mazó bevételeit a lengyel kor­mány kizárólag az ottani mező- gazdaság és az élelmiszer-elosz­tás fejlesztésére fordítja. Brüsszeli diplomáciai körök­ben az értekezlet előtt senki sem várta, hogy az egynapos „ötlet­rohamon” valamiféle nemes ver­sengés alakulna ki a résztvevők között abban, hogy ki „ad töb­bet”. Ezt a megbeszélés politika­ilag viszonylag alacsony szintje sem teszi lehetővé. A tanácsko­zás a hétfői vélemények szerint inkább óvatos tapasztalatcseré­nek ígérkezik, amelyen a részt­vevők főként azok szavára lesz­nek kíváncsiak, akiknek már van gyakorlatuk Kelet-Európábán: az NSZK-éra, Ausztriáéra, Japá­néra, vagy az EK Bizottságáéra. Eleve kizárták a témák közül az adósságok ügyét és a pénzügyi együttműködés más, hitelezési jellegű kérdéseit. Elsősorban ar­ról lesz szó, hogy beruházások­kal, vegyes vállalatok alapításá­val, tapasztalat-átadással, szak­mai és gazdasági vezetőképzés­sel (menedzserképzéssel) ho­gyan lehetne segíteni a piacgaz­daság infrastruktúrájának, eset­leges kereskedelmi könnyítések­kel pedig a gazdaságnak a fejlő­dését a reformer kelet-európai országokban. Nagyüzem Hatvanban és Nagyrédén Szinte nincs olyan háztartás, ahol gondolva a téli hónapokra ki- sebb-nagyobb mennyiségű gyümölcs, zöldség ne kerülne az üve­gekbe, a fagyasztóládákba. Itt a befőzés, a tartósítás ideje. Nincs ez másként a konzervgyárakban, hűtőházakban sem. Mi annak néz­tünk utána, hogy megyénkben, a Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyárában és a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet Hűtőházában hogyan készültek fel a szezonra, mi az, amit már be­fejeztek, jelenleg mi ad feladatot, s hogyan alakul a hátralévő hetek programja. Hatvanban Móritz Ferenc fő­mérnök arról tájékoztatott, hogy az első félévben tizenhárom szá­zalékkal túlteljesítették a terme­lést, és még ennél is kedvezőb­ben alakult a termékek értékesí­tése. Májusban kezdték el a zöld­borsó feldolgozását, amely július közepéig tartott. Évek óta nem volt ilyen hosszú a borsószezon, ám ennek ellenére a tervezett mennyiségnek csak a 87 százalé­kát sikerült dobozokba tölteni­ük. A lemaradásban elsősorban a kedvezőtlen időjárás, a sok eső a ludas. Példaként említette egyik partnerüket, a hevesi Rá­kóczi Mgtsz-t, itt volt ugyanis a legnagyobb kiesés, a szerződött mennyiségnek csak az egyhar- madát tudták átadni a gyárnak. A zöldborsókonzerv nagy részét már el is szállították, a vevők el­sősorban a Egyesült Államok­beli és a szovjet piacról kerültek ki. Az USA-ban egyébként kere­sett cikk lett a jó minőségű zöld­borsókonzerv. Ezzel nemcsak be lehet jutni e szigorú követelmé­nyeket támasztó piacra, de a ki­váló áruval bent is lehet maradni. Jelenleg a zöldbab és az ubor­ka konzerválása folyik. Itt is el­mondható, hogy a szeszélyes időjárás igencsak érezteti hatását a termés mennyiségén. A májusi hűvös napoknak és ködös regge­leknek „köszönhető”, hogy az uborkának csak a felét sikerül tartósítani. A hatvaniak fő profillja a pa­radicsom. Ennek feldolgozása tegnap kezdődött. A több mint 100 ezer tonna nyersanyag dön­tő hányada a Heves megyei ter­melőktől érkezik, de szállítanak ide a jászságból és Kecskemét térségéből is. A termésbecslők kiesést jeleztek, ami annyit je­lent, hogy a várt mennyiségből 10-15 százalékkal kevesebb ke­rül majd a konzervgyárba. Az alapanyagból sűrítményt készí­tenek. Szinte a teljes mennyisé­get a tőkés piacon — az USA-ban és Kanadában — adták el. Az el­múlt héten megtartották a para- dicsomfeldolgozó-gépsor mű­szaki próbáját, ahol az idén egy új töltőgép is megkezdi a mun­kát. A fejlesztések között emh'tette meg a főmérnök, hogy a Dekó 'néven forgalomba került dobo­zos üdítőcsalád kedvező fogad­tatásra talált a hazai piacon, ezért idén egy új gyártósort vásárol­tak, amellyel megduplázzák az eddigi kapacitást. Ebben az év­ben, 1200 tonna almasűrítmény előállítását tervezik. Ennek egy részéből készítik a Dekó ivóleve- ket, a fennmaradó mennyiséget pedig Nyugat-Európába, és a tengerentúlra exportálják. Nagyrédén Kívés János üzem­vezető elmondta, hogy már túl vannak 1400 tonna málna, 103 tonna földieper és 57 tonna meggy, és közel 1000 tonna zöld­borsó mélyhűtésén. Jelenleg fo­lyik a sárgabarack és a tök fa­gyasztása, ez utóbbi munkát a múlt héten kezdték, és várhatóan még egy hónapig eltart. A minő­séget illetően nincs ok a panasz­ra, csak a kívánalmaknak megfe­lelő alapanyagot vették át a ter­melőktől. Ugyanis a piac — ti­zenkét nyugat- és észak-európai országba, valamint Japánba ex­portálnak — csak a legjobb árut veszi át. Úgy tűnik, egyedül csak a paradicsompaprikából számol­hatnak hiánnyal, ez a cikkük egyébként kedvelt a már említett távol-keleti országban, Japán­ban. Az idén két új gépet állítot­tak üzembe, méghozzá egy auto­mata adagológépet, amely a pontosság miatt fontos követel­mény, a másik pedig egy csoma­golószerkezet. Ez utóbbival javí­tani tudják a termékek küllemét. A Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyárában arra számítanak, hogy egy jó paradi­csomszezon pótolhatja a más termékeknél jelentkező kiesést A nagyrédei termékek nemcsak Európában, hanem a tengerentú­lon is keresettek (Fotó: Szántó György) A választó­polgárért „Egyre több a szavahihető ember, ennél fogva egyre több hiteles megnyilvánulás hallha­tó manapság” — jegyezte meg sommásan a minap ismerő­söm. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyszerűbb eligazodni kaotikusnak tűnő világunk­ban. De az a dolgok természe­téből fakad, pontosabban a demokrácia egyik ismérvéből, nevezetesen abból, hogy az egymástól eltérő vélemények, nézetek szabadon élhetnek egymás mellett, s ki-ki saját belátása szerint kötelezheti el magát egy-egy platform, poli­tikai álláspont mellett. Ez a tény mindenképpen örvende­tes, csakhogy van egy hátulü­tője is. Erre olyan emberek hívták fel a figyelmem, akik aktívan, nyíltan politizálnak. Ők adtak hangot azon aggá­lyuknak, hogy azok, akik még nem kötelezték el magukat egyetlen párt, szervezet mel­lett sem, kezdenek belefáradni a már-már sokkoló hírdöm- pingbe. ők azok, akik igye­keznek figyelemmel kísérni a változásokat, de a gyors egy­másutánban özönlő érvek, s az ezeket szinte azonnal cáfoló állítások nem hagynak arra se időt, se lehetőséget, hogy meggyőződjenek bármely ki­jelentés igazáról, vagy annak ellenkezőjéről. Márpedig erre most lenne a legnagyobb szük­ség, a választások előtti idő­szakban. Miközben az egymástól el­térő nézeteket valló szerveze­tek leendő választóik kegyei­ért versengenek, félő, hogy a nagy igyekezetben épp ezek bizalmát veszítik el. Amíg ugyanis kisebb-nagyobb csa­táikat vívják „ellenfeleikkel”, megfeledkeznek az egyes em­berről, a választópolgárról. Nem véletlen, hogy a fejlet­tebb országokban egy-egy vá­lasztás valóságos pszichológiai hadviselés is egyben. A cél: megnyerni az embert, s ehhez megfelelő eszközöket keresni. Olyanokat, amelyek életet visznek a száraz brossúrákba, a sokaknak felfoghatatlan be- tűtengerbe. Mert utóbbiak ki­dolgozói, megfogalmazói — úgy tűnik —, igen gyakran megfeledkeznek arról az alap­igazságról, hogy egy program lehet akár a legnagyszerűbb is, mégsem érhet el kellő hatást, nem mozgósíthat igazán, ha az abban vázolt törekvéseket nem sikerül megfelelő módon „eladni”. Mire is gondolok? Többek között arra, hogy az ígéretes elgondolásokat valamiképp emberközelbe kellene hozni, személyessé kellene tenni. Méghozzá úgy, hogy — kis túl­zással — majd minden egyén úgy érezze, az adott szervezet által kimunkált elképzelések érte is vannak, neki is szólnak. Ez persze nem megy másként, csak úgy, ha az említett terve­ket megnyerő, szuggesztív, hi­teles egyéniségek közvetítik. Tisztában vagyok azzal, hogy mindennek megvalósítá­sa nem lesz egyszerű feladat. Ám ennek ellenére is meg kell próbálni. Már csak azért is, mert ily módon — talán — el­kerülhető az, amitől mostan­ság egyre többen tartanak: a politika iránti fásultság, a kö­zöny. Barta Katalin (pécsi) részből álló, egyenként hétper­ces tájékoztató filmet a városi te­levíziók vetítik. Kiszely István antropológus a sajtótájékoztatón elmondta: a nemzetközi kutatócsoportban részt vett Alekszej Burajev le- ningrádi antropológus, valamint két amerikai szakember, Bruce Latimer és Clyde Simpson cleve­landi antropológus. A barguzini temetőben a zsidó temető felé eső legközelebbi sír egyértelműen Petőfié volt. Az egyetlen, amely­ben a halottat nem koporsóban temették el, hanem vászonba (gyolcsba) göngyölve. A kutatók egymástól függetlenül vizsgálták a csontleleteket. Véleményük szerint a barguzini sírból feltárt csontok Petőfi Sándor földi ma­radványai. A legfontosabb bizo­nyítékok a koponya, illetve azon a nagyon meredek homlok és a nagyon keskeny arc, amelynek méretei tizedmilliméter pontos­sággal megegyeznek a Petőfi Sándorról készült daguerrotípia méreteivel. Fellelték a koponyán az úgynevezett farkasfogat is. A koponyán és a vázcsonto­kon egyetlen olyan jelleg sincs, amely ellentmondana Petőfi Sándor testi adottságainak, vi­szont az irodalomból ismert ösz- szes jegyek — „farkasfog”, hom­lok, fogak, áll, testi sérülések — megtalálhatók a csontvázon. Ezért arra a következtetésre ju­tottak, hogy a barguzini 7-es szá­mú sírban talált csontváz Petőfi Sándor föTdi maradványa — hangsúlyozta Kiszely István.

Next

/
Thumbnails
Contents