Heves Megyei Népújság, 1989. augusztus (40. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA XL. évfolyam, 179. szám ÁRA: 1989. augusztus 1., kedd 4,30 FORINT RAKOWSKI ELLENZI A PÁRTSZAKADÁST „A személyi változások számukat tekintve nem jelentéktelenek, de mégsem tűnnek lényegi megújulást jelentőnek.” (2. oldal) DEVIZASZÁMLA - BUKTATÓKKAL „A valutás boltok elszívhatják a forintos boltokból a kurrens árukat.” (3. oldal) MIKOR VOLT BECSBEN AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ? „...úgy vélem, távollétem nem égbekiáltó” — mondja Kóc- za Imre (3. oldal) HAMIS AZ „ELRETTENTŐ” PÉLDA „...az eljáró rendőrök bűnössége nem volt megállapítható” (8. oldal) Petőfi földi maradványait találtuk meg Sajtótájékoztató Budapesten Olvasóink már értesültek arról, hogy szombaton délután a Burját ASZSZK-beli Barguzinból hazaérkezett az a Megamorv-Petőfi-expedíció, amelynek célja neves költőnk vélt sírjának kihantolása volt. A csoport vezetője, illetve a vállalkozás finanszírozója Morvái Ferenc, nagyrédei feltaláló tegnap délután Budapesten a MUOSZ-székházban rendezett sajtótájékoztatót az út tapasztalatairól. Először dr. Kiszely István világhírű antropológus számolt be arról, hogy meggyőződése — itt a szovjet és az amerikai kollegáival készített azonossági jegyzőkönyv megállapításaira hivatkozott —, hogy kiváló poétánk Szibériában halt meg, s július 17-én a helyi temetőben a földi maradványaira bukkantak. Elmondta: a mecénás anyagi támogatása nélkül A Megamorv Petőfi Bizottság a magyar kormánnyal karöltve kívánja folytatni a Petőfi expedíció munkálatait, de fenntartja magának a jogot Petőfi Sándor földi maradványaival kapcsolatosan a további ügyintézésre — jelentette be Morvái Ferenc, a Magyar Sajtó Házában. Elmondta: felhívja a kormányt, hogy legkésőbb egy héten belül szervezzen kormánybizottságot. Ez a bizottság intézkedne a magyar Külügyminisztérium útján, hogy Petőfi Sándor földi maradványai mielőbb hazakerüljenek. Ha kérésére valamilyen ok miatt a kormány nem intézkedne, akkor kéri a Magyar Néphadsereg vezetését, hogy az a Megamorv Petőfi Bizottsággal együtt szervezze meg a költő, forradalmár, őrnagy katonai dísztemetését. Amennyiben e kérés sem találna meghallgatásra, a Petőfi Bizottság a Magyarok Világszövetségéhez fordul segítségért a ravatalozás és a temetés megszervezése érdekében. A bizottság azt tervezi: Budapesten méltó helyen ravatalozza fel Petőfi Sándor földi maradványait, lehetővé teszi, hogy a magyar emberek leróhassák kegyeletüket. Ezután Petőfi Sándor földi maradványait Kiskőrösön helyezik örök nyugalomra. A Megamorv Petőfi Bizottság pályázatot hirdet két egyforma emlékmű elkészítésére: az egyiket Kiskőrösön, a másikat Bar- guzinban, Petőfi sírjánál kívánja felálh'tani. Létrehoz egy alapítsoha nem derült volna fény az igazságra, amely mindig egyértelmű, ha sokfélül közelíthető is meg. Jelezte: „hitetlenként”fogadta el a megbízatást, s kizárólag a tények bizonyították számára, hogy az általa sem vallott hipotézis: valóság. Később viharos pillanatok is adódtak, amikor a csontok hazaszállításáról, az újabb szakmai kontrollról, illetve a leendő temetésről esett szó. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a megegyezés lehetséges, ha minden érintett fél az ügy fontosságára gondol, s az összhang módozatait latolgatja. A program a kecskeméti tévések által Barguzin- ban celluloidszalagra vitt filmrészletek vetítésével zárult. Ezek kétségkívül hozzá járultak a kétkedés eloszlatásához. ványt, amelyből minden évben a kiskőrösi és a barguzini emlékműnél díjat ad át azoknak, akik a legtöbbet tesznek a magyarságkutatásért. A Megamorv Petőfi expedíció július 24-én hivatalosan átadta a moszkvai nagykövetségnek a nemzetközi szakértő bizottság hivatalos véleményét, amelyben rögzítették, hogy a barguzini sírban feltárt csontok kétséget kizáróan Petőfi Sándor földi maradványai. Morvái Ferenc rosszalá- sát fejezte ki amiatt, hogy a magyar nagykövetség július 26-án tette meg az első hivatalos lépést a moszkvai minisztériumoknál a földi maradványok Moszkvából történő hazaszállítására. Mivel a Külügyminisztérium engedély iránti kérelme nem érkezett meg idejében, Petőfi földi maradványait Ulan Udéban a Burját Autonom SZSZK Minisztertanácsánál ideiglenesen páncélszekrényben helyezték el. Petőfi földi maradványait innen Moszkvába szállítják, ahol magyar és szovjet szakemberek — köztük egészségügyi orvosszakértők, antropológusok — lefolytatják a hivatalos azonosítási eljárást. Morvái Ferenc neheztelését fejezte ki azért is, hogy a Magyar Televízió elutasította az ásatásokról készített tájékoztató filmek bemutatását. Ezért — mint mondotta — a Petőfi Bizottság szerződést kötött a hazai Városi Kábeltelevízió Állomások Szövetségének vezetőivel, hogy az öt Ma Brüsszelben, a Közös Piac székhelyen Nemzetközi értekezlet Magyarország és Lengyelország megsegítésére Ma Brüsszelben 24 nyugati ország szakértői ülnek össze, hogy egynapos értekezleten megvitassák: miként segíthetnék a magyar és a lengyel reformokat. Két héttel ezelőtt a hét leggazdagabb ipari ország párizsi csúcsértekezletén megbízták a Közös Piac végrehajtó szervét, a Bizottságot a segítség szervezésével. A mai értekezletet a bizottság hívta össze az EK székhelyére. A résztvevők: a Közös Piac 12 tagállama, az EFTA hat tagja, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália, Új-Zé- land és az időközben ugyancsak meghívott Törökország. Teljes jogú résztvevő az EK bizottsága is, amelyet Horst Krenzler, a kül- kapcsolatokért felelős főigazgatóság vezetője képvisel. O is fog elnökölni a keddi értekezleten. A tanácskozás napirendjén a Lengyelországnak nyújtandó élelmiszersegély szerepel, valamint elképzelések és ötletek arra, hogyan bővíthetnék a „24- ek” gazdasági és kereskedelmi együttműködésüket Magyarországgal és Lengyelországgal. Az első napirendi pont ügyében az EK már megadta az alaphangot: a napokban 140 millió dolláros élelmiszersegélyt utalt ki Lengyelországnak két évre azzal a feltétellel, hogy az élelmiszer egy részének értékesítéséből származó bevételeit a lengyel kormány kizárólag az ottani mező- gazdaság és az élelmiszer-elosztás fejlesztésére fordítja. Brüsszeli diplomáciai körökben az értekezlet előtt senki sem várta, hogy az egynapos „ötletrohamon” valamiféle nemes versengés alakulna ki a résztvevők között abban, hogy ki „ad többet”. Ezt a megbeszélés politikailag viszonylag alacsony szintje sem teszi lehetővé. A tanácskozás a hétfői vélemények szerint inkább óvatos tapasztalatcserének ígérkezik, amelyen a résztvevők főként azok szavára lesznek kíváncsiak, akiknek már van gyakorlatuk Kelet-Európábán: az NSZK-éra, Ausztriáéra, Japánéra, vagy az EK Bizottságáéra. Eleve kizárták a témák közül az adósságok ügyét és a pénzügyi együttműködés más, hitelezési jellegű kérdéseit. Elsősorban arról lesz szó, hogy beruházásokkal, vegyes vállalatok alapításával, tapasztalat-átadással, szakmai és gazdasági vezetőképzéssel (menedzserképzéssel) hogyan lehetne segíteni a piacgazdaság infrastruktúrájának, esetleges kereskedelmi könnyítésekkel pedig a gazdaságnak a fejlődését a reformer kelet-európai országokban. Nagyüzem Hatvanban és Nagyrédén Szinte nincs olyan háztartás, ahol gondolva a téli hónapokra ki- sebb-nagyobb mennyiségű gyümölcs, zöldség ne kerülne az üvegekbe, a fagyasztóládákba. Itt a befőzés, a tartósítás ideje. Nincs ez másként a konzervgyárakban, hűtőházakban sem. Mi annak néztünk utána, hogy megyénkben, a Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyárában és a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet Hűtőházában hogyan készültek fel a szezonra, mi az, amit már befejeztek, jelenleg mi ad feladatot, s hogyan alakul a hátralévő hetek programja. Hatvanban Móritz Ferenc főmérnök arról tájékoztatott, hogy az első félévben tizenhárom százalékkal túlteljesítették a termelést, és még ennél is kedvezőbben alakult a termékek értékesítése. Májusban kezdték el a zöldborsó feldolgozását, amely július közepéig tartott. Évek óta nem volt ilyen hosszú a borsószezon, ám ennek ellenére a tervezett mennyiségnek csak a 87 százalékát sikerült dobozokba tölteniük. A lemaradásban elsősorban a kedvezőtlen időjárás, a sok eső a ludas. Példaként említette egyik partnerüket, a hevesi Rákóczi Mgtsz-t, itt volt ugyanis a legnagyobb kiesés, a szerződött mennyiségnek csak az egyhar- madát tudták átadni a gyárnak. A zöldborsókonzerv nagy részét már el is szállították, a vevők elsősorban a Egyesült Államokbeli és a szovjet piacról kerültek ki. Az USA-ban egyébként keresett cikk lett a jó minőségű zöldborsókonzerv. Ezzel nemcsak be lehet jutni e szigorú követelményeket támasztó piacra, de a kiváló áruval bent is lehet maradni. Jelenleg a zöldbab és az uborka konzerválása folyik. Itt is elmondható, hogy a szeszélyes időjárás igencsak érezteti hatását a termés mennyiségén. A májusi hűvös napoknak és ködös reggeleknek „köszönhető”, hogy az uborkának csak a felét sikerül tartósítani. A hatvaniak fő profillja a paradicsom. Ennek feldolgozása tegnap kezdődött. A több mint 100 ezer tonna nyersanyag döntő hányada a Heves megyei termelőktől érkezik, de szállítanak ide a jászságból és Kecskemét térségéből is. A termésbecslők kiesést jeleztek, ami annyit jelent, hogy a várt mennyiségből 10-15 százalékkal kevesebb kerül majd a konzervgyárba. Az alapanyagból sűrítményt készítenek. Szinte a teljes mennyiséget a tőkés piacon — az USA-ban és Kanadában — adták el. Az elmúlt héten megtartották a para- dicsomfeldolgozó-gépsor műszaki próbáját, ahol az idén egy új töltőgép is megkezdi a munkát. A fejlesztések között emh'tette meg a főmérnök, hogy a Dekó 'néven forgalomba került dobozos üdítőcsalád kedvező fogadtatásra talált a hazai piacon, ezért idén egy új gyártósort vásároltak, amellyel megduplázzák az eddigi kapacitást. Ebben az évben, 1200 tonna almasűrítmény előállítását tervezik. Ennek egy részéből készítik a Dekó ivóleve- ket, a fennmaradó mennyiséget pedig Nyugat-Európába, és a tengerentúlra exportálják. Nagyrédén Kívés János üzemvezető elmondta, hogy már túl vannak 1400 tonna málna, 103 tonna földieper és 57 tonna meggy, és közel 1000 tonna zöldborsó mélyhűtésén. Jelenleg folyik a sárgabarack és a tök fagyasztása, ez utóbbi munkát a múlt héten kezdték, és várhatóan még egy hónapig eltart. A minőséget illetően nincs ok a panaszra, csak a kívánalmaknak megfelelő alapanyagot vették át a termelőktől. Ugyanis a piac — tizenkét nyugat- és észak-európai országba, valamint Japánba exportálnak — csak a legjobb árut veszi át. Úgy tűnik, egyedül csak a paradicsompaprikából számolhatnak hiánnyal, ez a cikkük egyébként kedvelt a már említett távol-keleti országban, Japánban. Az idén két új gépet állítottak üzembe, méghozzá egy automata adagológépet, amely a pontosság miatt fontos követelmény, a másik pedig egy csomagolószerkezet. Ez utóbbival javítani tudják a termékek küllemét. A Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyárában arra számítanak, hogy egy jó paradicsomszezon pótolhatja a más termékeknél jelentkező kiesést A nagyrédei termékek nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is keresettek (Fotó: Szántó György) A választópolgárért „Egyre több a szavahihető ember, ennél fogva egyre több hiteles megnyilvánulás hallható manapság” — jegyezte meg sommásan a minap ismerősöm. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyszerűbb eligazodni kaotikusnak tűnő világunkban. De az a dolgok természetéből fakad, pontosabban a demokrácia egyik ismérvéből, nevezetesen abból, hogy az egymástól eltérő vélemények, nézetek szabadon élhetnek egymás mellett, s ki-ki saját belátása szerint kötelezheti el magát egy-egy platform, politikai álláspont mellett. Ez a tény mindenképpen örvendetes, csakhogy van egy hátulütője is. Erre olyan emberek hívták fel a figyelmem, akik aktívan, nyíltan politizálnak. Ők adtak hangot azon aggályuknak, hogy azok, akik még nem kötelezték el magukat egyetlen párt, szervezet mellett sem, kezdenek belefáradni a már-már sokkoló hírdöm- pingbe. ők azok, akik igyekeznek figyelemmel kísérni a változásokat, de a gyors egymásutánban özönlő érvek, s az ezeket szinte azonnal cáfoló állítások nem hagynak arra se időt, se lehetőséget, hogy meggyőződjenek bármely kijelentés igazáról, vagy annak ellenkezőjéről. Márpedig erre most lenne a legnagyobb szükség, a választások előtti időszakban. Miközben az egymástól eltérő nézeteket valló szervezetek leendő választóik kegyeiért versengenek, félő, hogy a nagy igyekezetben épp ezek bizalmát veszítik el. Amíg ugyanis kisebb-nagyobb csatáikat vívják „ellenfeleikkel”, megfeledkeznek az egyes emberről, a választópolgárról. Nem véletlen, hogy a fejlettebb országokban egy-egy választás valóságos pszichológiai hadviselés is egyben. A cél: megnyerni az embert, s ehhez megfelelő eszközöket keresni. Olyanokat, amelyek életet visznek a száraz brossúrákba, a sokaknak felfoghatatlan be- tűtengerbe. Mert utóbbiak kidolgozói, megfogalmazói — úgy tűnik —, igen gyakran megfeledkeznek arról az alapigazságról, hogy egy program lehet akár a legnagyszerűbb is, mégsem érhet el kellő hatást, nem mozgósíthat igazán, ha az abban vázolt törekvéseket nem sikerül megfelelő módon „eladni”. Mire is gondolok? Többek között arra, hogy az ígéretes elgondolásokat valamiképp emberközelbe kellene hozni, személyessé kellene tenni. Méghozzá úgy, hogy — kis túlzással — majd minden egyén úgy érezze, az adott szervezet által kimunkált elképzelések érte is vannak, neki is szólnak. Ez persze nem megy másként, csak úgy, ha az említett terveket megnyerő, szuggesztív, hiteles egyéniségek közvetítik. Tisztában vagyok azzal, hogy mindennek megvalósítása nem lesz egyszerű feladat. Ám ennek ellenére is meg kell próbálni. Már csak azért is, mert ily módon — talán — elkerülhető az, amitől mostanság egyre többen tartanak: a politika iránti fásultság, a közöny. Barta Katalin (pécsi) részből álló, egyenként hétperces tájékoztató filmet a városi televíziók vetítik. Kiszely István antropológus a sajtótájékoztatón elmondta: a nemzetközi kutatócsoportban részt vett Alekszej Burajev le- ningrádi antropológus, valamint két amerikai szakember, Bruce Latimer és Clyde Simpson clevelandi antropológus. A barguzini temetőben a zsidó temető felé eső legközelebbi sír egyértelműen Petőfié volt. Az egyetlen, amelyben a halottat nem koporsóban temették el, hanem vászonba (gyolcsba) göngyölve. A kutatók egymástól függetlenül vizsgálták a csontleleteket. Véleményük szerint a barguzini sírból feltárt csontok Petőfi Sándor földi maradványai. A legfontosabb bizonyítékok a koponya, illetve azon a nagyon meredek homlok és a nagyon keskeny arc, amelynek méretei tizedmilliméter pontossággal megegyeznek a Petőfi Sándorról készült daguerrotípia méreteivel. Fellelték a koponyán az úgynevezett farkasfogat is. A koponyán és a vázcsontokon egyetlen olyan jelleg sincs, amely ellentmondana Petőfi Sándor testi adottságainak, viszont az irodalomból ismert ösz- szes jegyek — „farkasfog”, homlok, fogak, áll, testi sérülések — megtalálhatók a csontvázon. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a barguzini 7-es számú sírban talált csontváz Petőfi Sándor föTdi maradványa — hangsúlyozta Kiszely István.
